Nem Parrot élte meg lassításnak hanem az egész világ, beleértve Csernust - kivéve téged :)
(de ha mieink is lenyilatkoznák ugyanezt akkor belenyugodnál vagy továbbra is ragaszkodnál a passz sávokhoz? gyanakszom rá : )
Aztán megérkeztünk Csernus doktor szakterületére, a lélektan tudományához.
Nem tudom, foglalkozik-e valaki a magyar válogatott játékosainak a lelkével, van-e mentális szakember a csapat körül, bár gyanítom, hogy van – fogalmazott a lélekbúvár. – De ha van is, ennek nem látszott meg a hatása. Konkrétabban: a mi játékosaink pszichéjére rárakódott a negyven éve tartó sikertelenség terhe, pontosabban a közvéleménynek az a várakozása, amellyel azt remélték, hogy négy évtized után ezek a fiúk juttatják ki a válogatottat a világbajnokságra. Igen, a környezet rátolta Szoboszlaiékra ezt az ólomsúlyú terhet. És a játékosokban a megfelelési kényszer görcsösségbe csapott át. Ahelyett, hogy folytatták volna a futballt, amit remekül kezdtek el a meccs elején, inkább már a tizedik, majd a negyvenedik percben hozzáfogtak a visszaszámláláshoz.
Az, hogy ezeket tudatos játék lassításként élte meg Parrot nálam inkább udvariassági gesztusnak számít. Az első félidőben három helyzetünkből kettőt lőttünk. A másodikban pedig egyszerűen nem jutottunk hasonló minőségű helyzethez főleg a Szalainak való besegítés miatt. A cserék miatt több lett a védekező játékosunk, mint a támadó. Schafer, Lukács és Tóth A rendre belépett a támadásainkba, Styles és Ötvös már nem annyira. Az írek rohadtul nem hagytak nekünk kontra lehetőséget.
Úgy érzem, amikor igazán akartak játszani, és kijöttek ránk, akkor tényleg gólt akartak lőni. De érthetetlen módon voltak olyan periódusok, amikor nem így tettek – ekkor jött is az első gólunk. Válaszul ismét a támadójátékot erőltették, meg is lett az eredménye másodszor is. A forgatókönyv pedig ugyanaz volt, megint visszavettek a lendületből, pedig komoly gondot okoztak nekünk ezzel, különösen a második félidőben. De aztán megint lelassítottak, mintha elhitték volna, ez a meccs már a kezünkben van. Még minket is meglepett, hogy valójában nem is akart már a magyar csapat játszani, de szerencsére mi igen: jött a második gólunk, ami hitet adott mindenkinek.
Tessék Örmény -Ír - az örmények nagyon megfirkálták az Íreket mindenféle kontrákból és valójában 3-1 mert rátoltak még egyet 87 -percben csak elvarozták nekik ()
nekünk is ezt és így kellett volna, Szoboszlai here vakarását 27-. percben nem indokolta semmi max ha elfáradt csütörtökön és gondolta pihen egy kicsit meccsközben...
Állt ott mint a torreádor aztán csodálkozik hogy a végén tökön szúrta a Bika (képletesen)
Igen, még így is az kitartottunk az utolsó utáni pillanatokig. Ennek a meccsnek egyenlő feltételek között nem lett volna szabad ekkora téttel bírnia. Szerintem büntinek előbb lett volna egy magyar-román meccs francia bíróval, aztán meg ha az se.. :)
Néhány adalék ehhez: A csoportunkban az írek és a portugálok 7-7 gólt kaptak összesen. Mi mindkettőnek rúgtunk 4-4-et. Az íreknek 2 rögzített szituációból, egy kapuhoz közeli labdaszerzésből és egy átlövésből szereztünk gólokat. Az összesen 20 gólt lövő portugálok, csak egy darab fejes gólt izzadtak be az íreknek. Az örmények rúgtak kettőt nekik még, ezeket nem láttam, de meg lennék lepve, ha klasszikus akció gól lett volna bármelyik is a kettőből. Tehát talán nem túlzás kijelenteni, hogy az írek masszív védelemmel rendelkeznek, akiket ritkán lehet kipasszolgatni. Amikor Szoboszlai megállt másodpercekre, akkor nem időt húzott, hanem egyszerűen le volt zárva az összes passzsáv előre. Az első félidőben mellesleg érdemi támadást nem tudtak az írek vezetni. Viszont Szalai besárgázta magát. A védelmünk közepén keletkezett így egy "lyuk". Ezt a "lyukat" kétféleképpen lehetett eltüntetni az egyik, hogy Szalait lecseréljük. A másik, ami megvalósult, hogy a középpályáról besegítettek hátra. A középpálya azon részén nagyobb lett így a terhelés. Nagyjából mindkét kapott gólunk ezen a környéken történt. És ha mindez nem lett volna elég, még újoncot is avattunk..
Nem voltunk mentálisan az ellenfél alatt, hanem egyszerűen a mi védelmünk nagyobb terhelést kapott egy rosszul felmért sárgalap miatt. Ha hibáztunk valamiben tegnap, akkor az nagyjából ennyi volt.
Azt mondjuk én sem értettem, hogy ott mi volt a taktika. Főleg ahogy Shafert drigálta hogy 5m jobbra vagy balra álljon tőle az meg arrébb sétált. Szvsz lehet benne van az is hogy a Liverpoolban ide-oda rakják és már abban van hogy mindenhez is ő ért.
A portugálok ellen is így kaptunk ki azóta nem beszélték ezt meg. Lehet már a fejére nőtt Rossinak, a 2. gól után is visszadumált amikor az mondott neki valamit. Lehet elfáradt már ez a Rossi éra.
Egyébként Tóth sokkal jobb kapus Dibusznál.Pozőr Dini beragadt a gólvonalra és onnan csak nagyon nehezen mozdul ki.Egy brit csapat ellen meg alap lenne egy olyan kapus, aki segít a védelemnek a jól fejelő britek ellen.Tóth sokkal többet jött ki szögleteknél, beíveléseknél .Ha Dibusz a 3. gól előtt is kicsit előrébb áll és nem a gólvonalról kell elindulnia, talán eléri a labdát.
Nem azt írtam, hogy semmit sem játszottunk, hanem azt, hogy játszottunk egy kicsit, majd a vezetés után leálltunk.Miközben a végére annyira beszorítottak minket, hogy törvényszerű volt a hiba.Csak az örmények lyukat rúgtak.
Sajnos sokat tettünk azért, hogy kiessünk.Csak a tegnapi meccsen megszerezzük a vezetést, majd Szoboszlai hátramegy a saját térfelünkre és megáll.Várja az ellenfelet.Hátra meg oldalpasszok.Majd agybajt kaptam, hogy magunkra húztuk őket.Majd amikor kiegyenlítettek, megint elkezdtünk játszani.Megint vezettünk, megint leállás.Nem azt játszottuk, amit az írek is megjegyeztek, hogy rárugunk még 1-2-őt és eldőlt a meccs, hanem leálltunk, mint az örményeknél, csak ott szerencsénk volt az utolsó pillanatban.Ezt így nem lehet csinálni.Mentálisan vagyunk mindig az ellenfelek alatt, nem bírunk 90 percet nyomni.
A tegnapi meccsre még talán igaz is ez, de a kijutásról a 6-6 lejátszott meccs döntött, és bizony azon szinten az írek kaptak egy a ferpléjjel nehezen összeegyeztethető hátszelet. Képzeld már el mi lenne itt ha a hazai Ződek így nyernének zsinórban hazai meccseket és bajnokságokat!
Semmi közöm hozzá(hogy egy klasszikust idézzek:))de szerintem ha nem is a védelmük, de legalább a kapusuk nemzetközi szintű és ezt meg is mutatta.A két kapus közti különbség döntött, mert amíg a mi próbálkozásainkat a védhetetleneken kívűl hárította, addig Dibusznak 1 védése volt, meg egy lepkéje.
Plussz egy piros lap a mérkőzés hajrájában nem mindig áldás, néha átok. Mi is hányszor vergődünk ha az ellenfél hátrányba kerül, mert betolják a buszt és csak passzolgatjuk a labdát, de fordítva is jártunk már hogy megfogyatkozva vérszemet kaptunk és csakazértis kihúztuk.
Tehát akkor szerinted az írek kipirosozott ellenfelei egytől egyig makulátlan úriemberek, akik a teájukat eltartott kisujjal szürcsölgetve táncikálnak a pályán?
A három hazai emberelőny az nem érv?? Igaz, hogy a jelenlegi másodikok összesen kaptak 7-et, dehát az nem lehet érv, hiszen a fotel világképedbe az nem fér bele, sőt még a létezését is tagadod.. Neked nincs komolyan vehető érved, mert kiemelsz egy számodra kedvező tényt, és negligálsz egy sokkal súlyosabbat, mondván hogy az úgy ott nincs is, az csak alusisak.. Szóval akkor szerinted nem származik nagyobb anyagi előnye a FIFÁnak az írek szerepléséből, mint a magyarokéból.
Mondjuk apró, lényegtelen dolog, hogy CR kiállításakor még több, mint 30 perc volt hátra a meccsből.
Na de arra sem válaszoltál, ha ennyire nem nyomják az íreket, és nem kapnak ajándékba minimum 5 pontot az előző meccseiken, akkor lett volna-e bármi jelentősége annak a bizonyos 96. percnek.
Meg ha így gondolod rakjad meg az írek kiesését a pótselejtezőn (sorsolás ismerete nélkül) biztos pénzt hoz jelen pillanatban. Házat, kocsit rá szerintem is!
