Komolyan mondom, élveztem, ahogy a Flensburg teljesen elvesztette a fonalat a második félidőre David Späth ellen :) Tény és való, hogy kellett hozzá egy igen komoly védekezés is, de összességében is úgy tűnt, hogy a Löwen egy nagyságrenddel jobban akarja a győzelmet, mint a Flens. Ez pár hete is így tűnt, mikor a Melsungen verte meg az északiakat rettenetesen.
Akkor még ennyit se hibáztak. A közvetítésben a Bartha nem értette, miért nem videóznak, hát akkor ezért.
Mondjuk, azt speciel nem értem, hogy miért tilos, mert ha annyira büszkék arra, hogy ök a világ legerösebb bajnoksága, akkor a legelemibb dolog volna a gólkamera+visszanézési lehetöség kombó, mert túl sok minden állhat vagy bukhat egy ilyen "gól/no gól"-on...
Én is így gondolom, söt, még csak azt se lehet mondani, hogy hiba volt, mert a közvetítésben nem látszott olyan felvétel, amiböl egyértelmüen meg lehetett volna állapítani, hogy a labda 100%-osan áthaladt a gólvonalon. Ha esetleg hibáztak, akkor ott, hogy nem nézték vissza, de nem tudom, a BuLi-meccseken van-e olyan kamera, ami a gólvonalat figyeli, mert ha csak aközvetítés kameráira hagyatkozhattak, akkor nem tudhattak volna olyan képet találni, ami gólt mutat. (A fökameránál a kapus kitakarta a labdát, az alapvonali meg jóval az alapvonal mögött volt.)
A "nem számolták" azt jelenti, hogy a bírók gólt ítéltek, meg is volt a középkezdés, csak a jegyzökönyvbe nem került be a gól (anno volt egy Metz-Fradi, ahol pont fordítva volt, a francia beállós érvénytelen gólt lött, de a jegyzökönyvbe úgy került be, mintha gólt lött volna.)
Itt viszont az alapvonali világosan mutatta, hogy nincs gól (az más kérdés, hogy ténylegesen gól volt-e).
Most nézem a meccs felvételét, az O´Sullivanról nekem is a brutális jut az eszembe, de nem átvitt értelemben, hanem ténylegesen. Még nekiállt följebb, amikor tisztán látszott, ahogy direktben, a labda megszerzésének az esélye és a labda megszerzésére irányuló szándék nélkül arcon ütötte a levegöben lévö berlini játékost.
Hát ez meg mi volt... 30-29-re nyert a Stuttgart Bietigheimban és ezzel ellépett a kieső helyekről. Iker Romeróék az első félidő derekán hétgólos előnyben találták magukat, aztán a stuttgarti edzőnek eszébe jutott, hogy jé, Bellahcene ott ül a kispadon és kár be is lehetne állítani a kapuba.
Innentől egy másik mérkőzés kezdődött. Túlzás, hogy fogott, mint a festék, de a négy pályára került kapus közül egyértelműen ő volt a legjobb. Tudtak rohanni, ha meg nem, akkor Lenny Rubin ágyúzott.
A második félidőben elől a Stuttgart faék egyszerűséggel játszott nagyjából: A 2016-os Európa-bajnok Kai Häfner jobbátlövő vagy átlőtt és gól lett, vagy gólpasszt adott. Mindkét csapat mániákusan tömte a beállóit labdával, a Bietigheim emellé már-már spanyol mércével is lassan játszott, miközben teljesen kicsúszott a meccs a kezeik közül, a vendégek vezettek általában egy-két góllal.
Az utolsó kevesebb, mint egy percre döntetlennel fordultak rá és mi más lehetett volna a végkifejlet: Häfner adott egy gólpasszt Rubinnak, aki a második félidőben lefújás előtt tán öt másodperccel lőtte az egyetlen gólját. ezzel hét napon belül megverték a stuttgarti agglóban székelő mindkét másik csapatot.
Egy döntetlen valószínűleg igazságosabb lett volna. Izgalom volt, színvonal nem mindig. A Bietigheimnak ez fájni fog. Ráadásul ők vezéráldozattal kezdtek: Tom Wolfot, a legjobb balátlövőjüket ötven másodperc után elvesztették csuklótörés gyanújával.
Fél szemmel :) Mindenfélét is csináltam közben, ehhez jön hozzá, hogy a Berlin nem érdekel, a Magdeburgot meg szerintem látom eleget, így őszintén szólva sokkal kevesebb kíváncsisággal figyeltem, mint holnap fogom a Stuttgart-Bietigheim kiesési rangadót. A megóvott jelenet közben szerintem főztem, egyáltalán nem emlékszem rá.
Azért azt rögzítsük itt az utókornak, hogy a Magdeburg nulla védéssel hozta le az első félidőt és 23 kapott góllal. 23-17-tel teljes mérkőzéseket lehet megnyerni, még a Bundesligában is.Gidsel lőtt egy laza 10/10-et egy félidő alatt.
A második félidő nyolc berlini gólja is magáért beszél, csak a másik irányba.
Christian O'Sullivan egészen brutálisan rosszul beszél németül ahhoz képest, mióta él ott. Ha nem tudnék norvégul, nem állítom, hogy minden mondatát tudtam volna követni.
A Kiel a várakozásoknak megfelelően 37-33-ra nyert az eisenachi pokolban (a DYN kommentátora egy ponton, mikor a ThSV mínusz hétről visszajött mínusz kettőre, az őrület epicentrumáról beszélt). A mérkőzés nem ezért lesz emlékezetes (azért sem, mert Imre Bence belőtte az általam látott 25 percben a heteseit, egyébként abban az időszakban nem került pályára), sokkal inkább azért, mert a szurkolók a lelátón nem elsősorban a csapatukat éltették, mint inkább Misha Kaufmann edzőt és számos molinó és drapi is őt ábrázolta, egyebek mellett egy 2023-as nyilatkozatára utalva, miszerint minek menne ő innen bárhová, ha egyszer mindene megvan?
Ahhoz képest, hogy Kaufmannak 2027-ig van érvényes szerződése, állítólag szezon végén távozik a klubtól.
A DYN Silvio Heinevettert és René Wittét, a Misha Kaufmannal perpill igen feszült viszonyban álló klubigazgatót kapta mikrofonvégre.
Ránézésre azt mondanám, hogy Heinevetter igen keményen sírt az interjú előtt. (Mondjuk ez lehet az a meghatottság is, hogy Kaufmann a csapatkapitány Peter Walzcal összeölelkezve tette épp tiszteletét a helyi B-közép előtt.) Adott egy rettentően politikus nyilatkozatot arról, hogy ők az öltözőben mást és többet tudnak, mint a közvélemény és arra terelte a szót, hogy az Eisenach a régióban intézménnyé vált alig néhány alatt, mindenkinek fontos és ebben a fejlődésben Kaufmannak is hatalmas szerepe van.
René Witte nagyon nincs jól. Ő arról beszél, hogy hetek óta iszonyú nyomás alatt élnek, ugyanis nagyjából naponta vinné valaki legalább Kaufmannt és Grgićet. Az Eisenach egyik vezetője írt egy levelet az eisenachi szurkolói levelezőlistára, hogy NE vigyenek transzparenseket és NE próbálják a témát általánosságban kivinni a nyilvánosság elé. Szeretnék a zavaró tényezőket minimalizálni, a december elemi fontosságú a klub sorsa szempontjából, akár a pénzügyi tervezés tekintetében.
===
Mindenki csapdahelyzetben van.
Witte azért, mert nem tudja hivatalosan, hogyan tervezhet jövőre. Az Eisenach vékony jégen táncol, egy-egy személyzeti döntés jelentheti a különbséget az 1. és a 2. Bundesliga között. És hogyan tárgyaljon potenciális újonnan igazolandó játékosokkal, ha nem tudja, ki lesz az edző?
Kaufmann kimagasló képességű edző, az Eisenach 7 a 6 elleni egybeállós vagy 6 a 6 elleni beállómentes játékától éppúgy rendre leveri a víz az ellenfél védőit, mind a harminchoz közelítő nyitott variáció a támadókat. Objektív mércével mérve a keret fele a tudása alapján nem (német) első osztályú játékos, beállóban és jobbátlövőben konkrétan senki. Ehhez képest Peter Walz és Malte Donker elemi fontosságú a csapatjátékban elől és hátul egyaránt. Azt sem lehet elvitatni tőle, mennyi érdeme van abban, hogy a tavalyi hősök közül Manuel Zehnder Magdeburgban játszik, Yoav Lumbroso Bukarestben. Két potenciálisan klasszis játékosról beszélünk, akiket nem tudtak megtartani (Zehnder maradt volna, a kölcsönadó Erlangen hívta vissza és onnan került egy kisebb vargabetűvel az Elba partjára). Maradt (egyelőre) Grgić, szintet lépett Mengon és Balingenből sikerült kihalászni azt a Filip Vistoropot, aki ott sem volt egy kifejezetten stabilpillér, ahhoz képest az Eisenachban legalább egy erős közepest tud általában hozni.
De: Misha Kaufmann meglehetősen nehéz ember, érdes modorral, így pedig gyanús, hogy a legnagyobb csapatoknál nem kerül szóba. A szóbeszéd a Stuttgarttal hozza össze, ami értelmetlenségében egészen ijesztő lenne. Simán kieshetnek idén és valószínűleg még a városban sem hozna a hír lázba túl sok mindenkit. A Löwennek kéne egy jobb edző, de igen nehéz elképzelni, Kaufmann a skandináv játékosokkal hogyan találná meg a közös hangot.
- a DYN-on ma elég lelkesen lovagoltak azon, hogy minden nagy győzelem annyit ér, amilyen eredményt a következő meccsen sikerül elérni. A Melsungen szenvedett, mint a fene a múlt heti, igen fényes, Flensburg elleni diadal után Wetzlarban és akkor még nagyon finom voltam. 29-27-re behúzták, ami inkább a házigazdák rosszkor elkövetett hibáinak köszönhető. Ez tavalyhoz képest ettől még komoly fejlődés, akkor ugyanis mindkét ütközetet a Wetzlar nyerte - a Wetzlar Georg Löwen személyében talált egy magdeburgi nevelésű (az ottani utánpótlásban a finoman szólva is karizmatikus egykori beállós Christoph Theuerkauf az edző), 2004-es születésű beállóst, aki mocskos jól játszik, a Kielnek ötöt lőtt, a Melsungennek csak egyet, de csinált pár hetest és egész jó zárásokat - 50 perc után kipirosozták (jogosan) azt az Elvar Orn Jónssont, aki addig a Melsungen legjobb támadó játékosa volt a maga kis szerény 8/8-ával - valaki magyarázza már meg nekem, mit keres Rebmann és Heinevetter Klimpke helyett a 35-ös keretben - Simić húsz percen keresztül nem találkozott a labdával, utána egy félidőn keresztül nézte, Morawski hogyan hoz legalább egy elfogadható szintet, aztán az 53. percben ismét bekerült és fogott egy hetest, utána meg ha már arra járt, lehúzta a rolót - két kölni nőszemély vezette a meccset, nem jól - Sipos két kiállításon kívül nem alkotott ma emlékezetest
35-30 a vége. Späth összeszedett egy kisebb bokasérülést rögtön a szünet után és noha pályán maradt, nem emlékszem, fogott-e egyáltalán lövést. Birlehm a másik oldalon lényegesen hatékonyabb volt, aztán Prokopp némileg érthetetlen módon becserélte a helyére Simon Gadét, aki kedélyesen végigmozizta az első néhány percét. Az utolsó két labdát megfogta, a végén Juri Knorr átlövését konkrétan két kézzel.
Vállalva a kockázatot, hogy semmi rendkívülit nem állítok vagy épp a Sport TV általam nem hallott kommentátorait ismétlem, de Justus Fischerből simán lehet korszakos jelentőségű beállós. Lőtt vagy tíz gólt, hármast védekezett, heteseket harcolt ki és egészen tisztán támad. Felfelé lógott ki egy ma (is) nagyon jó hannoveri csapatból.
Pontosan meghatározott eseményeket lehet csak vitás kérdésekben a videóval kontrollálni. Ezt a faktort videózás előtt a főellenőrrel közölni kell, amit neki jóvá kell hagynia. Csak a vitatott mozzanatról, esetről lehet és kell dönteni.
A videózás korlátai nem szerepelnek a kézilabda szabálykönyvében, minden egyes versenyre külön határozzák meg őket. Az EB részletes szabályait ennyire nem ismerem, utána kellene olvasni.
Egy olyan kérdésem volna, hogy akkor, amikor azért mennek ki videózni a bírók, hogy megnézzék, a labda túlhaladt-e a gólvonalon, akkor ha videózás közben azt tapasztalják, hogy a támadó elötte sokat lépett fault nélkül, akkor utóbbiért anullálhatják-e a gólt, vagy csak kizárólag azért, ha nem haladt át teljes terjedelmével a gólvonalon?
Valamelyik EB-meccsen volt ez a szituáció, tán a svéd-nyugat-bolgáron. Ott utólag, videózásután elvették a gólt lépés miatt.
Ezt lehet, érdemes lenne átgondolnia annak, aki a programot tervezi. Csúcskategóriás élmény volt, külön extraként a nedves vendégeknél a némileg kiidegelt dán játékosokkal :D
A Flensburg 11-2-re bukta el az utolsó negyed órát, az utolsó tíz percben meg úgy nem lőttek gólt, hogy a kaput eltalálták, csak bárki állt is épp bent (Morawski is az utsó 45 másodpercben), védett :) Simić szürreális volt, vérbeli showmanként hergelte az erre nagyon rá nem szoruló közönséget.
Ahhoz képest, hogy a második időkérésénél Krieckau azt magyarázta a játékosainak, hogy a Melsungenben kb. mindenki ki van dögölve és le tudják őket nyomni, ez egy rém hatékony védekezés volt a házigazdáktól.
Aki nem látta, reménykedjen, hogy a SportTV megismétli. Én kb. sátáni kacajok közepette néztem az utolsó legalább öt percet.
Egyébként a Melsungen ma győzte le fennállása során másodszor a Flensburgot a Bundesligában.
A migráncs bírópáros mintha nem szeretné a Melsungent. Ettől még Morawski az előbb fogott egy hetest, Simić meg szokás szerint ezer fokon ég, 53 perc után 26-24-re vezetnek. A legfontosabb játékosok holtfáradtnak tűnnek, de sikeresen lassítják a játékot, abban meg egyértelműen jobbak a Flensnél.
