Igaz, igaz, maradjunk annyiban, hogy viszonylag nyugodt életük volt. De amint azt a mellékelt ábra mutatja az emberek idejének csökkenésével egyenesen arányos a hagyományok elhalásának mértéke. Mégiscsak több idejük, energiájuk maradhatott a régieknek, ha ennyi szép dolgot létre tudtak hozni. Templomok, hímzett terítők, szövés, fonás, nagy lakodalmak, minden. Gondolj csak bele, hol van ma már türelme egy modern, dolgozó nőnek hónapokon keresztül egy terítőt hímezgetni.
Nem csak te maradtál ki ezekből a beszélgetésekből, hanem én is. Sajnos. "Amikor még a mezőgazdaságból éltek az emberek, akkor nem volt ez a rohanás." Szerintem, akkor is volt rohanás, és akkoriban is sok munka volt, de valahogy nagyobb volt az összetatás falun belül, mint most. Ha aratás, szüret - de lehetne felsoolni még sok fontos munkát - volt, akkor ott az egész család aktívan részt vett a munkában, sőt, ha kellett, a faluból mások is elmentek segíteni. Manapság meg, sajnos, mindenki csak a maga dolgával foglalkozik, azt hogy a többiekkel mi van, már nem is édekli. Tisztelet a kivételnek! Azért a tél sem pihenéssel telt el. Akadt, akkor is mindig munka. A mezőgazdaságból meg, akkor is elég szűkösen éltek az emberek, mert a termény javát be kellett szolgáltatniuk a TSZ - be. Akit meg kikiáltottak kuláknak, az szegény, lehet hogy az életével fizetett ezért. Szó se róla, a paasztemberekkel, amikor csak lehetett, mindig kiszúrtak. Ezen okok miatt nem merem kijelenteni, hogy akkoriban nyugodt életük lett volna a falusi embereknek.
Sajnos én már kimaradtam a ház előtti lócán üldögélésből és beszélgetésből. A nagyszüleim még ezt tették minden nap, akkor még nem volt tévé.
Nekem is hiányzik az a nyugodt falusi élet. A vasárnapi templombajárás, reggel kakasszóra ébredés, és minden.
Amikor még a mezőgazdaságból éltek az emberek, akkor nem volt ez a rohanás. Télen pedig lehetett pihenni. Ha most is meg lehetne élni belőle, újra a földművelést választanám.
Én ugyan városban lakom, de elég sok időt töltök falun is, és nyugodtan kijelenthetem, hogy szeretek ott lenni. Csodálatos, hogy a falusi emberek mennyire tudnak ragaszkodni a földjeikhez, még ha az csak egy kis parcella is; ez főleg az idősebb emberekre jellemző. Mint ahogy az is rájuk volt jellemző, hogy esténként kiültek a ház előtti lócára, és beszélgettek, kártyáztak egymással. A fáradságos munka után így pihentek. Manapság már mind inkább eltűnik ez a szép szokás, mert a munka után ott van a TV, és ez, azt az időt is elveszi, amit régen beszélgetése fordítottak az emberek. A falusi emberek – és megint azt kell mondanom, hogy főleg az idősebb emberek – nagy többsége vallásos volt. Vasárnap és a nagyobb ünnepnapokon mindig ott voltak a templomban, és amikor neki kezdtek énekelni, csak úgy zengett a templom. S milyen szépen, meghatóan tudták énekelni a 284 – es zsoltárt, mert ezt a zsoltárt minden ember tiszta szívből énekelte:
“Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátrónánk!
Nagy ínségben lévén, így szólít meg hazánk:
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!”
Bizony voltak nagyon szép hagyományok falun, és még vannak is, melyeket ápolni kell, de sajnos mind inkább kiveszőfélben vannak az igazán értékes szokások, hagyományok…
Nem volt menyasszonytánc? Én meg még ilyet nem hallottam. Ezek a lagzik biztosan városban voltak, és valószínűleg csak a szűk családi kör vett részt, nem?
A mai kultúra pedig úgy szar ahogy van. Ez a sok műanyagzene, műanyagTV, stb. már az agyamra megy.
Szóval JSZ, úgy látszik nekem szerencsém van, hogy nem olyan faluban lakom, ahol általános szokássá váltak az általad leírtak.
Én azért azt szeretném, hogy ezek alapján mások ne általánosítsanak, és mondják azt, hogy "na persze, minden falu ilyen", mert igenis nálunk most élednek fel a kellemesebb hagyományok, azért is jutott eszembe ezt a topicot nyitni.
Ilyet még én sem hallottam, hogy előre ajándék. De mondjuk az utolsó két esküvőn amin voltam nem volt menyasszony tánc.
Sajnos sok hatás rombolja a hagyományokat, meg az emlékezést.
Ugyanmár, kedves vince, örülök, hogy megtisztelted szerény kis topicomat hozzászólásoddal. Sőt, egy újabb érdekes témát vetettél fel, az esküvői szokásokat.
Én baranyai lévén legutóbb nagyon elcsodálkoztam azon, hogy Lentiben élő és férjhezmenő barátnőm lakodalmában az ajándékokat nem menyasszonytánckor, éjfélkor kellett odaadni, hanem akkor, amikor beléptünk a vacsora helyszínére. Láttunk mi a többieknél dobozokat, stb., csodálkoztunk is rajta, hogy messze még az éjfél, de aztán rohantunk vissza az autóhoz a mid dobozunkért, nehogy szégyenben maradjunk.
Azért jól elbeszélgetünk így ketten, nem?
Úgy látszik a tiétek teljesen átlagos falu. Nem ismersz valakit, akik kicsit különlegesebb helyen lakik? Mint pl. Hollókő, vagy Makó, ahol intézményesen is ápolják a hagyományokat?
Vagy esetleg akad itt olyan is, aki Budapesten él, de ott szeretné népszerűsíteni és feléleszteni az általa ismert és gyakorolt szokásokat? Tényleg, lehet ezt egyáltalán?
Én mint tősgyökeres kőbányai, csak bátortalanul pironkodva dugom ide az arcom, mert a topic a falusi szokásokról szól. Azért a szóba hozott locsolás még itt az el-hagyománytalanodott Pesten is szokás. Május fát ugyan csak központilag állítanak, kidönteni meg végleg nem szokták. Részeg meg sötét alak itt is van rendesen. Az itteneik esküvői szokásai nagyban váltakoznak attól függően hajdanán honnan származott el a család.
a locsolkodás létezik. így zajlik: ált. isk.-ba járó gyerekek 3-6 fős csoprtokba verődve végigjárják a falut, szinte minden házba becsöngetnek. verset mondanak, locsolkodnak, aztán tartják a markukat.
emlékszem, amikor suliba mentünk kedden, az volt a beszédtéma a fiúk körében, hogy ki mennyit keresett az előző napon. a legjobbaknak sikerült átlépni az 1000 ft-os álomhatárt! a pénzből futotta hétzenés kvarcórára, jó sok diszkógyöngyre, autós kártyára.
idősebb férfiak is járnak locsolkodni, ők inkább a cefrére hajtanak.
Hmmm. Érdekes. Olyan topic már volt a törzsasztalon, amely arról szólt, hogy a vidékiek miért mennek Budapestre. Egy újabb adalék hozzá.
Szabolcs jó messze van tőlünk. Annak ellenére, hogy ilyen pesszimistán állsz hozzá a dolgokhoz, legalább annyit azért tudsz, hogy szoktak-e pl. locsolni húsvétkor, vagy karácsonykor betlehemezni? (Csakhogy ontopic legyek).
na ezért nem szeretem én a magyar falvakat. sztem ezt akármelyik kisebb telepüésről elmondhatnánk, szinte mindenhol ez folyik.
(igen, volt alkalmam már meglátogatni pár egészen kicsi falucskát éshát...)
nade ez a topic nem erről szól(na) csakhátugye nekem úgytünik, hogy ezek a hagyományok/szokások már nem túl jellemzőek, vagy nagymértékben degenerálódtak.
Pár hete egy lagziban voltunk Őriszentpéteren(ez egyébként egy nagyon szép, kultúrált falu)
a következő "nép"szokásokkal szembesülhettem:
-a templomba autóval vonuló vendégsereget több helyen feltartóztatják atomrészeg falubeliek, hiányos öltözékben, egy nagy durungal a lábuk között állják el az utat, piát követelve, idiótán nyerítve és röfögve.
-megy a lagzi, tánc, sramli, mulatunk satöbbi. mire a falu apraja-nagyja kivonul és az ablakon át kémlel minket ,mivel ugye szombat van, gondolom nekik még az is buli ha bámulhatnak minket. ehh.
-kimegyek egy kicsit levegőzni, mire egy helyi értelmiségi emígyen szólít meg: "Na mivan te hosszúhajú buzi?"...majd rámlocsolja a sörét.
-a végére persze mindenki holtrészeg volt, a helyiek pedig a bokorban feküdtek vagy hánytak, kinek kedve és izlése szerint.
na volt még pár népszokás hehe, meg persze mindenhol vannak bunkó emberek, de tény, hogy sok magyar faluban iszonyat sötétség uralkodik.
a kedvencem egyébként Olaszliszka...huhhh...az nagyon durrrva
sajna nem. én egy kb. 1000 lakosú szabolcsi faluból származom. köszönöm a szüleimnek, hogy lehetővé tették, hogy bp-re költözhessek. ha ott kellett volna maradnom, mára egy kiégett, remegő kezű alkoholista lennék.
Kedves tejfigura! Köszönöm hozzászólásodat. Sajnos ez a szomorú valóság. Kipletykálás, lerészegedés szerintem minden más faluban van, főleg a kisebbekben (ahol én élek ott már 4500-an laknak). Ezeken kívül tudsz még valami lélekemelőbb, emberbarátibb hagyományról is beszámolni?
szülőfalumban van egy szép szokás. fizetésnapon a sok munkásember összegyűlik az egyik bögrecsárdában, ahol aznap mindenki lerészegedik a sárga földig. utána jön a verekedés. ilyenkor édesanyámnak (házorvos) sok a dolga, el kell látni a hagyományápolókat.
másik kedves szokás a másképpgondolkodok, homokosok és az átlagosnál "színesebb" szexuális életet élő lányok/asszonyok kipletykálása majd kiközösítése (ez utóbbi férfiban: a falu bikája - csodálattal vegyes tisztelettel beszélnek róla).
meleg nyárestéken előfordul, hogy a diszkót a kultúrnép összetöri, nem ritka a késelés sem.
Azért nem hiszem el, hogy ennyire ne érdekeljen senkit ez a téma. Vagy talán mindenki pesti errefelé?
Egyébiránt nem sokkal ezelőtt távoztak a fiúk, akik kitáncolták a májusfámat. Hatfős zenekar kíséretében, lovaskocsival jöttek, és először táncoltak, énekeltek, miközben nekem a kedvesem mellett kellett állnom, aki letérdelt elém, aztán pedig csókot követeltek jó hangosan. Ez is megtörtént. Aztán kidöntötték a fát, ami elég nehezen ment, mire azt mondták, hogy ha a fa legyökerezik, akkor ott esküvő lesz. :-) Persze a végén azért ki tudták szedni.
Megkínáltam őket innivalóval, ennivalóval, aztán nemsokára felültek a kocsira, és mentek a következő házhoz.
Sziasztok! Én Baranya megyében élek, de már itt, ezen a viszonylag kis területen is sok eltérő szokás van a falvakban. Kíváncsi lennék, hogy mások milyen hagyományokat ismernek, tartanak meg?
Ma például hatalmas májusfa-kitáncolás lesz a faluban, ahol élek. Lovaskocsi, zenekar, kaja, pia, tánc. Mindez magánerőből, nem az önkormányzat, vagy egyéb szervezet rendezésében.
Felétek hogyan szokták a májusfákat eltávolítani/húsvétkor locsolkodni/szüreti mulatságot rendezni stb.?
