Megnyugodtam, nem csak én vagyok ilyen lökött. Jászmetállnál bontatlan dobozok, hegyekben voltak, alapvetően a katonai vackaimhoz hoztam. Még a fölnyomott áron is vastagon megérte!
Csak úgy általában írtam esetleges későbbi tervekhez (2Zs29-ből van a legtöbb). Elég sok csöves cuccot eltettem dobozokba, csöves rádiók trafóját, kimenő trafót, van R20-ba való ellenütemű kimenőtrafó is (és 3A4). Az R10-be valót a saját csöveshez tartogatom. Meg forgókondi egy ládával - azoknak aztán nem tudok ellenállni :-)
Amíg várom a panelt, szimulátorozok, hogy legyen valami tapasztalatom csövekkel. Pl. terveztem egy AB ellenütemű végfokot 1ZS29B-vel. Trükkös, mert a direkt fűtés miatt nem megy a szokásos katódról-anódról levett 180 fokos jel, se a differősítő. Csak csúf megoldást találtam: plusz fokozat 1 erősítéssel.
Kimenő trafónak kipróbálok egy kis 115+115V / 6V 4VA hálózati trafót. Nem HiFi a cél, működhet. A szimulátor szerint pont jól illeszti a csövet 8 Ohm-ra. Persze ezzel a csővel kicsi az elérhető teljesítmény, kb. 100mW. Ez megteszi, morzét meg SSB-t nem jó nagy hangerővel hallgatni... :-)
Az 1P24B-vel több W is menne, sajnos nem találtam spice modellt.
Ha esetleg a bonyolultság növeléséhez szükséges egyéb cső, jelezd!
1Zs28B, 1Zs18B, 1Zs24B, 1P24B, /Zs1B, 6Cs10B, telepes csövek, nuvisztor-tetróda, korlátozott mennyiségben. Ha van, akkor nálam a legkedvezőbb a beszerzése.
A német Becker rádiógyár igazán profi reprádiókat is gyártott. Egyik sikeres típusuk Európában már nagy siker volt, mikor beadták az FCC-hez típusbizonyítványi vizsgálatra. Kis könnyű repülőkbe készült adóvevő. Az FCC visszadobta, hogy bizonyos külső mágneses zavarokra érzékeny. A szép fehér aluminium házat lecserélték egy kadmiumozott vaslemezre és mindjárt megfelelt. Ez lett a "sárga" Becker. Ami majd dupla súlyú lett, de megfelelt. Ilyen ez a szakma.
Ellenőriztam a nyákot még egyszer, mielőtt megrendeltem - és jól tettem... A cső rajzjele megvolt a tervező programban, mint felhasználó által megosztott, én meg felhasználtam. Szerencsére eszembe jutott, hogy megnézem az eredeti orosz adatlapot - teljesen más a bekötés. Szerintem egy másik típust nevezett át, aki feltöltötte. Amíg csak kapcsolási rajzot készít, mindegy, de a nyákot elrontja. Most várnom kell kb. 10 napot.
Addig építek egy qrp adót egy vagy két csővel. 1-2W elég, azzal CW-n meghallanak 40m-en, erre a sávra van antennám. Kvarccal, fix frekvenciákon, így egyszerűbb megoldani, hogy ne mászkáljon, és biztosan sávon belül maradjon.
Nosztalgia QSO-k a 60-as évek csöveivel, a 20-as 30-as évek regeneratív vevő megoldásával. :-)
Kaptam 1P24B-t, az nagyobb, mint a többi, megfelelőnek látszik. A billentyűzés érdekes, a legegyszerűbb egycsöves adókat katódban szokták kapcsolgatni. Ez a direkt fűtés miatt érdekes, persze megtehetem, hogy az egész fűtés akku lebeg. :-)
javítok rádió iránymérő vevőket. 150-1800 kHz-ig, AM. Hihetetlenül érzékeny, nagyon keskeny sávú 76 kHz-es KF. De a lényeg, hogy egy inverter csinál neki mindenféle tápokat. Köztük +180 V-ot a fluoreszcent kijelzőnek is. Semmi extra hókuszpókusz. Egy elkó-fojtó-elkó PI kör a bemeneten és 1-1 db a többféle kimeneten. 9 kHZ környékén megy, iskolai példaként használható inverterrel. Sehol az egész sávban nyomokban sem hallik bele a vevőbe. Ferrit fazékvas, a tápnak egy belül rézzel bevont préselt vas doboza van.
Az R20-am barkács inverteres tápja viszont napokig szivatott. Piszkos zavart termelt. AC188 Ge. Tranyók, Ge-diódák, sok elkó. BÁRMIT csináltam, meg volt őrülve.
Sok szenvedés után derült ki, hogy az inverter trafó mágnesesen szórta meg az oszcillátorát! Már akkor megőrült a rádió, ha az inverter nem is volt bekötve sehová, csak bedugtam az elem helyére.
Egy alulemez dobozban volt. Belül a fazékvasra ráborítottam egy vas konzerves dobozkát és egy vaslemez plusz tetőt kapott az alun belül.......
Pont így oldottam meg az R10-R20 tápellátását! Az eredeti fűtő+anódteleppel megegyező méretű dobozba pont befér a 2db inverter+hűtőbordán az LM317+2db 26650. A rádió maradt full eredeti, aztán ha "akkus Zolinál" esetleg kapható lesz megint gyári fűtő+anódtelep, az eredeti állapot egy mozdulattal visszaállítható.
Álltalában igen ---De mennyit szórakoztattak régebben a KH/RH román rádiók inverteres? v. inkább oszcillátoros tápjai. 2db konzervdoboz árnyékolás +átvezető kondik, tekercsek , mire elfogadható lett!
A régi rádiók sokkal érzékenyebbek voltak, s a szelektivitásuk is jobb -nak látszik/hallatszódott.
S ezt a hanyatlást az orosz rádióknál is tapasztaltam. (nem vagyok elégedett az IC-s technikával? )
Azt hiszem, át kell gondolnom a Sonett áramellátását. A góliátelem helyére kényelmesen elfér egy 18650+LM317, ebből megvan a stabil fűtér, és a 3.6 V-ról meg a kis inverter megcsinálja a ~70 V anódfeszt. Valamivel olcsóbb lesz az üzemeltetés :-)))...
(Elképesztő, hogy ezen a kis 70 éves készüléken középhullámon hány állomás jön be... Akkor még tudtak rádiót csinálni...)
Ezt nagyon az 1zs24b-re méretezték, szerintem egy az egyben nem lenne jó normál csővel. Pl. 0V a g1-en, nagyon kis meredekség, kis munkaellenállások. Egy szokásos cső telítési áramra állna be.
A sokszorozó előtt 35 V AC van 3V-ról. Egyébként egy 555 IC, egy FET és a trafó a fő elemek. Az oszci freki állítható. Sajnos a szekunder oldalól vissza szabályozása nincs, így terhelés függő valamennyire.
A kicikínainál vettem olyan modult, ami 2-12 V bemenőre tud 50-1000V-ig alakítani. Ráadásul a szekunder oldal egy 4 lépcsős többszöröző, erről több tartományban levehető. Pár mA terhelhetőség, max 2-3W-ot tud. Pont ilyen és GM cső játékokhoz vettem, pár kabátgombért. Az 1,25 V-os fűtés pont egy LM317 minimál stab feszültsége.
Nem találok kis teljesítményű, kész step-up modult, ami 45V-on működne. Egyelőre megelégszem 5 db 9V-os elemmel meg egy Nimh akkuval. A leírás szeint Nicd- hez méretezték a fűtést, az picit kisebb feszültség, betettem egy soros ellenállást. Nem hiszem, hogy tartósan ezt a kis rádiót hallgatnám, nem baj, ha drága az üzemeltetése. :-) Néhány QSO-hoz viszont nagy kedvem van.
Kicsit még módosítgattam a pcb-t. Rajzoltam egy kezdetleges csövet CAD-ban, egyelőre nem tudtam üvegszerű kinézetet adni neki, meg kell néznem, mások hogy csinálják. Én Fusion360-ban rajzolok, az export formátumai közül csak a .obj-ot fogadja elvileg az EasyEDA, de valami miatt nem jó neki. Konvertálni kell, elveszik a szín. A huzalok kivezetések megrajzolásához birka türelem kell, majd ez is elkészül.
Már csak egy jó kis invertert kell hozzá passzítani. Ami eteti a 45V-os részeket, de az 1,2 v-ost is. Külön dobozkában, árnyékolva és 1 db 18650-es celláról.
A tekercset, forgót, kimenő trafót nem tettem fel a PCB-re, mert be akartam férni a jlcpcb kedvezményes 10x10cm-be. A tüskék nem lesznek beszerelve, csak kellett valami, ami a vezetékek csatlakozását jelöli. Sajnos a csőnek nincs 3d modellje, ha nagyon unatkozom, megrajzolom. :-)
A csövek alatt a két furat egy bepattintós műanyag tartót rögzít majd.
A kis munkaellenállások kis erősítést és nagyobb stabilitást adnak. Cserébe a több csőért. Orosz ipari/katonai nagyfrekis cuccokban ez szokás volt. 4-5 cső egy KF-ben, RF erősítőben. Freki többszörözőben is használták. Bár a rossz nyelvek szerint a katonai cuccokban a minél több alkatrész előny volt a termelési érték növelése miatt.
Ez a rajz gondos tervezést mutat. A rácsokkal soros pár kOhm-ok esetleges UHF vadrezgések megelőzésére vannak ott. Egyszerű felhasználók elhagyják, aztán történnek fura dolgok.
Ezt a vevőt néztem ki a ceruza csövek kipróbálására. Jól szól, és ahhoz képest, hogy a morset egy begerjesztett audion keveri le, alig mászik el, stabil.
A munkaellenállások csöveshez képest szokatlanul kicsik, valószínűleg ezért, mert 0 rács előfeszültséget választott, és így áll be a jó munkapont.
A videoban méri az anódáramokat. A végfok árama sokkal kisebb, mint az elő két hangfokozaté, ennek nem látom az okát a rajzon. Talán az a cső legyengült.
Az a tervem, hogy készítek egy qrp adót is ilyen csővel, a lehető legegyszerűbbet. Egyetlen frekvenciára, kvarccal hogy ne mászkáljon, és qso-zok vele, mint ahogy 70 éve csinálták az amatőrök... :-)
Sokat játszottam különböző csövek szimulálásával. Arra jutottam, hogy nem bízhatok benne, túl egyszerűek a fellelhető spice modellek. Pl. az ECC82 rácsáramát olyan primitíven modellezték, hogy a katódfeszülségig jóformán semmi, aztán meg szinte ideális diódaként nyit pár mV-tól. Nem hiszem el.
Emiatt a grid-leak demodulátort nem lehet rendesen szimulálni.
Valószínűleg azért ilyen, mert a Hifisek kedvéért készült a modell, őket pedig elsősorban a normál, minél lineárisabb tartomány érdekli.
Az 1ZS24B esetében hihetőbb a modell, jóval bonyolltabb is a kód. Még pozitív g1 feszültség tartományban is nagyon kicsi a rácsáram. Ez valamennyire hihető, mert az ajánlott kapcsolásokban egy se grid-leak demodulátort használ, valószínűleg ezért. Megmérem a valódi csővel, tényleg így van-e. Emiatt a szimulált AM detektor csak a görbe karakterisztika miatt demodulál.
Próbáltam félvezető diódás detektort is. Közös tulajdonságuk, hogy kis jel tartományban, 100% AM moduláció esetén piszkosul torzítanak. Nem tudom, a régi rádióknál ezt egyszerűen eltűrték, vagy volt valami trükk. Valószínűleg a szuper vevők előtti időben örültek, hogy egyáltalán szól, és nem sokat foglalkoztak torzítással... :-)
Én arra jutottam, hogy vagy nagyobb jelet kell demodulálni, vagy egész más elven.
Úgy tűnik, a szupervevőknél a nagyobb jelet választották egyszerű diódás detektorral, agc-vel a kívánt szintre szabályoztak, és viszonylag nagy jelet demoduláltak.
Szép napot mindenkinek. Szükségem van higanykapcsolóra 10A, dőlés kapcsolóként, leginkább erre a típusra, kéem jelezze ha valaki tud segíteni. címem: felhoterkep@gmail.com@gmail.com
Szimulálja a G2 áramot is. Ez jó, mert láttam olyan kapcsolást, ahol ezt kihasználják, innen veszik le a visszacsatoló RF jel kimenetet. A G3-at nem jelöli a rajz, a szimulátor úgy számol vele, hogy a katódhoz van kötve.
Egyszerű csöves nosztalgi vevőket építgetek. Oozoltan-tól kaptam orosz ceruza csöveket, most ezeket próbálgatom. Érdekesek, egész más a szerkezetük, mint a szokásos csöveknek. Találtam az 1zs29b-hez spice szimulátor modellt, így könnyebb tervezni vele:
Nekem azt mondta a vevőszolgálatos, hogy ez az ő termékük volt csak, így biztosan náluk vettem. Amikor küldték az újat, már az sem volt polcon. Újabb volt helyette. Futár jött a rosszért és az is hozta házhoz az újat. A használt gép pedig igen sok vihart megért már.
Ha nem hoz eredményt a vevőszolgálat, próbáld meg kicserélni az összes elkót a cuccban. Ami fontos, hogy 105 Celsius fokos és LOW ESR legyen mindegyik. Tehát a kapható legjobb minőség.
Csak nagyon vigyázni kell, mert belül minden a fázison lehet.
Egyrészt már nem is emléxem biztosan, másrészt, ha van jobb, alkalmasabb, akkor miért ne cseréljem?
Me gondoltam, ha vendég jön, vagy űjra másik szobába kellene költöznöm, akkor ne kelljen már újra dugdosni (nem a vendéget), hadd legyen minden szoba bekotve a központban.
Keresd meg a cucc vevőszolgálatát. A hivatalos szervizek sok esetben csak lepattintani akarják az egyorrú ügyfelet. Velem is megtörtént. Utána a vevőszolgálatot felhívva elnézést kértek a szerződő partnerük bunkóságáért.
Gari papírok nélkül messze túl a garanciális időn is kicserélték.Még elnézést is kértek a kellemetlenségért. Pedig egy erősen használt 40 ezres bontókalapács volt.
SilveCrest indukciós főzőkészülékem szépen működött , mígnem egyszer mindkét lap elkezdett hibát jelezni - bekapcsolni bekapcsolt , el is indult a főzési folyamat, majd 10-15 sec után hibát ketdett jelezni (volt, hogy felforralt egy liter vizet normálisan), a másik lap meg azonal szervízhibát jelezte. A szervíz szerint ezekhez a Lidl-Aldi készülékekhez nincs pótalkatrész, a garancia rég lejárt, nedm tudom, hogy keressek az AliExpresszen alkatrészt, kidobni meg nem akarom? Ötlet, tapasztalat, javíthatóság? Szét kellene szedni és megnézni a nyáklapok (?) tipusát? Új ára már többszöröse a beszerzésinek, nem igazán adnám fel a harcot! Köszönöm, ha van javaslat!
Megvettem, kipróbáltam, nagyon faja, köszi mégegyszer!
Kondi nélkül jobb nekem a buzzer hangja, mert jobban figyelemfelkeltő a gyors szaggatás miatt - árt az ilyen meghajtás a buzzernek? 12V buzzer van most 8V-ra kötve.
A net meg a tv koax kábelen jön, és most a lakás festés kapcsán csereberéltem az elosztó splittereket.
Találtam itthon többet is, de nem tudom, a rajtuk levő dB jelzések (gondolom decibel) mit is jelentenek. Van 3, 4,1, és 7,5 is van amelyiken meg semmi, vagy "data", és "TV"
Melyiket jobb használni, amelyiknél alacsonyabb az érték, vagy ahol magasabb?
Néhány fotó, a 2 utas természetesen az első bejóvő osztásnál van.
A graecz híd egy alkatrész, benne van a 4db dióda. Négy lába van, kettőn hullámvonal jel, ez az AC bemenet, ezek felcserélhetőek. A kimeneten +és-, ezeket a hangjelző azonos jelölésű pontjaira kötöd. Ha nincs jelölve, akkor a piros vezeték a pozitív és a fekete a negatív. Én a kondival csínján bánnék: 100mikro/25V.
Ugyanis egy ezer mikró, akár zárlatot is jelenthet az ac oldalnak!
Kell 1 db piezo hangadó. Ezekben van egy nagyon hangos kis hangszóró és egy DC-ről dolgozó meghajtó rész. A kisfeszültségű váltóból 1 db Graetz egyenirányító és 1 db kondenzátor segítségével tudsz egyenáramot csinálni. Nagyon keveset fogyaszt, örökélet. Ez kis sziréna formában is kapható 12V-os például. Az egyenirányító persze kell eléje.
Szlovák Billa, a munkaterületem oda is átnyúlik. Mondhatni ontopik tevékenység, mert ha az ember a hobbiját választja munkájának, akkor többet egy percet se kell dolgoznia 🙂.
Opel astra h , 1.7 dizel. 16 éves. 5-6 éve cseréltem generátorral együtt, egy indítózás után 12.5 volt, és nem mindig zár le az egyik ajtó. Ja, Bosch 72 a/h . Lehet hogy a zárral is probléma lehet, mert a másik 3 mindig lezár. A generátor vonalfeszültsége 14.1 volt.
Hogy eljutottunk addig hogy egy jó autóban hogy alakul egy jó akku töltése, az ismét azt bizonyítja, hogy páran képesek bevinni BÁRMILYEN topicot/kérdést az erdőbe, és a végén már teljesen másról beszélünk.Erre a Magyarokon kívül senki sem képes :-)
Volt egy Toyota Carinám. 15 éves korában vettem egy új autót, mert furcsa volt, hogy a cégemben nekem van a legöregebb autóm. Egyébként tökéletesen elégedett voltam vele, a 15 év alatt hiba miatt egyszer sem volt szervizben. Odaadtam az egyetemista keresztfiamnak. Gondoltam, jól jön neki az egyetemi évek alatt. Az autó most 25 éves, és második autóként még használják. Nem azért, mert nem telik nekik jobbra... Egy szem rozsda nincs rajta.
Elsőre 10sec logolás. logolva semmi sajna de kijelzőn párom látta (multimèteren), telefon bent volt utastèrbe műszerfalon nálam.
Levettem a minimumra 1secre. itt már látszódnak èrtèkek.
1mV az 1A tehát 50A kőrül kapta el az öninditót de tudjuk ez több rövid időre ès fele ennyi amper csúcsra a töltèsz.
ha valakinek kell szkoppal mèrt FOLYAMATOS görbe csinálhatok.
Ami ebből az 1sec időközökkel logoltból is kivehetô, hogy jó akksival, jó motorral ami pöccre indul, jó öninditóval minimális időre kap -egytized ökörszabály- felett vagyis itt 5,4A feletti töltèst.
Kèrtek szkopos görbèt is? akkor kiviszem a szkopot...
Annyit mértem. 1,6 HDi Peugeot, 64 Ah Exide, most 5 éves. 95A-es Valeo generátor. Pár nap állás után kb. 1 másodperc indítózás után. 13.9-14.0 V-ra áll be. Az autó 11 éves.
Kicsi motorokon, kisebb generátorral persze nyilván kevesebb az Amperek száma.
"Új" autónál első dolgom áthekkelni a feszszabót 13,8V-ra. Az akku töltöttsége ekkor 80%,.nem indul meg a gázképződés, nem rázzák ki az aktív masszát a lemezekből a gázbuborékok.
Pont a Jász-plasztikos, ami bevált! Vagy újonnan szar és pár hónap múlva elpusztul->gari. Utána 5-6 év. A márkás csodákkal bármit csinálhatsz, három év!
Ami lemaradt, ott a modern (máramennyire nem elavult egy 20éves kocsi), nem csak feszt hanem akksiba/akksiból folyó áramot is figyel a töltés modul az akkusarunál lévő jeladón. A régi kocsiknál és kukára merült akksi esetén sajnos pont igazad van és pont ezért káros. órákig a tizedénél több nem szerencsés egy klasszikus akksinak.
Alap esetben ott nem merül le csak indítás után, de kevés energiát veszel ki, ha nem herere herere herererere sokáig hanem hutyutyu és brümbrümm. Utána amint visszapumpáltad a kivett energiát, akkor nem lesz sok amper. Egy csontra merült akksinál többet kellene belepumpálni és tovább lenne sokamper. A generátorok meg eleve nem töltik annyira túl a feszt, mint az akksitöltő.
Most tekintsünk el a nem 30éves elavult kocsiktól, mert ugye egy BMW-ben már 20-25éve (e65 modelltől) AGM akksi van és a töltést bele kell programozni az akksi élettartama alapján mennyire engedje túltölteni, minden akksi csere után a töltésvezérlőbe.
Mezei klasszikus generátor, ha jó a fesszab, nem enged brutál nagy feszt, és egy pöccre induló kocsi nem sok energiát vesz ki az akksiból.
Próbáld ki feltöltöd maxra, vársz fél napot, majd akksiteszter, aztán inditod és akksiteszter. Tudom-tudom a második mérés nem csak az inditási hutyutyu hutyutyu hanem az első akksiteszter is. Pontosabb méréshez tölst fel újra maxra, várj ugyan annyit másodpercre pontosan fél napot és úgy hutyutyutyu hutyutyu aztán akksitesztermérés....
Sok inditózással, túltöltő generátorral 100% igazad van, nyomtam is a pluszt.
Nálunk egyszer csak jött a raktáros, hogy selejteznek valami régi akkukat, nézzem meg 5-6évig volt a kinti raktárban, télen miniusz10, nyáron +35fokban, tiszta újak voltak, én bontottam ki
a kartondobozából 12V12Ah , rámértem vagy kettőre, 2-3Volt körül volt bennük. Kuka, vigyem... Rátettem a labortápot, beállítva 14,4V áramkorlát kettőre, nézem 10miliampert vett fel, egy óra múlva 15mA, ez így nem lesz jó. Fogtam, beletettem egy fazék vízbe, felmelegítettem 50fokra kábé, visszatettem a töltőre egyből megindult a kedve a töltéshez, a 2Amperes áramkorlát még meg is fogata, 24 óra alatt teljesen rendbe jött.
Mivel labortápot említett, feltételezem a normális beállíthatóságot. A pár amperes töltéstől hamar kiderül érdemes-e áramot pazarolni bele.
Egy 6 év után nyugdíjazott aksi a régi autómban többször kapott ilyen mélyütést, simán túlélte. A vicces, hogy most 11 éves korában is 64%-os. A mostani kocsimban a 4 éves is már csak 50%-os. Pedig igazán jófajta. Idén télen biztosan cserélni kell majd.
Nem tudom milyen táp de ha nem preciz a szabályzása, akkor èn inkább max 13v ra tennem es max 5amper, igy jaratnam 5-8órát azt ve a kocsiba majd a generátor elintèzi a többit. Ha nincs keznel inditoáram mèrő akkor egy hètvègi 2napos pihentetès után kiderül inditani tudja e vagy sem 2-3nap után.
Mikor kimentem UKba 1evig nyelvet tanulni itthon a bmw akksija csontra levolt merulve. Feltoltottem 1ev utan es ment! mikor mar ezer eves voltn az akksi de fel eve nem hasznaltam mert a citroennel jartam de azon lekellett kapnom a hengerfejet akkor feltöltöttem szintén az ennyire lemerult akksit a bmw be es ment.
igaz varta es nem a legolcsobb(ugye 3 ár szint van nekik).
Robogoban a hazai 2 betus akksi 8honap utan kidobos lett napi hasznalat mellett. 6ho gari volt rá...
'Ökölszabály'-ként azt tanították, hogy a névleges töltőáram az Ah-ban kifejezett kapacitás 10%-a legyen, tehát jelen esetben 5,5A.
Ha feltöltődött, pár órával később mérj rajta nyugalmi feszültséget, jó állapotú akkunak 12,6V fölött 'illik' lenni.
Az is kérdés, hogy mire akarod használni, ha klasszikusan autó indítására, a nyarat még lehet kihúzod vele akkor is, ha kuka közeli állapotban van, aztán az első fagyok bekövetkeztekor fog elhalálozni. Indítóakkuk nagy részét október közepe és november vége között veszik.
Kezdjed 14 V és 3-4 A-re maximált árammal. Ha láthatóan emelkedik a feszültsége, adhatsz neki 5-6 A-es limitet. Ha 10-12 óra alatt tovább javul, akkor 14,4 V-ig töltsd tovább és hagyd rajta 1 napot.
Ennyi a maximum amit meg tudsz tenni érte. Ha ennyi idő után is marad 1-2 A-nél nagyobb áram, akkor cellazárlatos, valóban selejt.
Ha nem is cellazárlatos, annyira elszulfátosodott, hogy onnan már nem valószínű, hogy föléled. Volt olyan akku, ami megtette ezt a szívességet, emiatt nem gyártják.
Attól függ mennyit töltött ebben a klinikai halálban. Ha hónapokat akkor kuka. Kis induló árammal töltve van esély. 100%-os nem lesz, de használható talán. Még a lötyi mentes is. Ha vesz fel normális töltőáramot akkor érdemes vele próbálkozni. Egy kisérletet megérdemel.
A klasszikus trafós akkutöltők is ezt csinálják, szóval működőképes, bár szerintem az 55Ah akksinak kicsit sok lesz ekkora töktőáram. De mondjuk ennél fontosabb kérdés, hogy egy öt voltra lemerült akksitól mit akarsz még? Az már halott, nyugodjék békében...
Egy 5 V-ra lemerült 12V 55Ah-s savas autóakkumulátort szeretnék tölteni labortápegységről, mert nincs kéznél akkutöltő viszont tápegység van.
Tudja valaki, hogy milyen feszt és áramot állítsak be neki és mennyi ideig töltsem?
Feltételezem, hogy kb 13 volttal tölthetem és mondjuk 10 amper áramkorlátot simán beállíthatok és időben addig kellene töltenem, amíg az akkufesz a beállított voltot eléri, illetve ezzel egy időben a töltőáram is lecsökken nullára.
tegnap ugye bele raktam ugyan olyat. Ma megjött a new old stock sony zacskós stm márkáju ès egymás mellett a hq-s ès ez a kettő èg ès föld!!
lábak, feliratos, stb....
tegnap a kèp dsp körül is átkondiztam. 90% kuka volt. Azóta nem csinálja hogy nèha belassul a kèpjavitás. Alig várom a hangvègfok meg a dolbyckörül is legyen időm átkondizni.
ne feltètelezz ilyet hogy hagyok körülötte kuka kondikat.
nem hogy a tápján a 2elko de a teljes táp panel a standby táp is átkondizva. kb. a kiszedett kondik 90%nál kuka esr t mèrtem.
GE1 saszè napihasználatos 1998as. amiket nem kondiztam át mert lusta voltam az a többi panel de most rendeltem a hangvèkfokhoz is 2200uF 4db t meg stb.
tegnap este kikapcsolt 4villanással. nèha elindult aztán ki...
HQ bol volt kitudja st vagy st feliratos kinai.
most rendeltem árwillből.
Attól fèlek hami volt mert 34" tol felfelè kell a sok amperos, nem oknèlkül pont azt rakják bele. mi van ha egy gyengèbb 1.8A pp volt átszitázva kinában 9379-nek :(
Forgalmazunk egy Juice márkájú wallbox családot. Ehhez lehet kiegészítésként rendelni egy 16A (2 fázisról) 25A egy fázist előállító eszközt - ami CSAK A WALLBOX-szal működik, mert a kimenete csak egy virtuális nulla (a fázisa viszont az egyik valódi fázis, mert egy autotrafó van venne.), szóval a benne lévő mágneskapcsoló csak akkor, és arra az időre kapcsol be, amíg az elektronika felügyeli a töltést.
A LED-et a szűretlen táp nem zavarja (csak a szemedet a vibráló fény), szóval ha az akkutöltővel nem világított (az ráadásul üresen inkább 16-18 voltot adhat le), akkor valószínűleg az van, amit Xanti írt és a zárlati áram jól kipurcantott a sorban valahány LED-et. Szerintem 15 év alatt megszolgálta az árát és ma már jóval kevesebbért kapni hasonlót, de persze én is szeretek dolgokat megjavítani.
Amikor kiszedtük a fali dekorcsíkból, nekem rémlik, hogy volt benne, ami nem égett, de a többi igen.
Ez egy régi 15 éves darab, kb. 1 cm-es műa csőben vannak. (mint az alsó kép)
Kicsit pontosítanék, hátha segít: Tehát van sorban ez a fekete kütyü, aztán a ledsor kb. 6 m.
Utána egy darab vezeték (3 m) az ablak felett (ezt sikerült összezárnom a felragasztáskor) Tudom, kurva okos dolog volt működés közben, de nem gondoltam volna, hogy a ragasztópisztoly zárlatot csinál.
És a vezeték után még vagy 8 m led cső.
Lehet az lesz a sorsa, hogy újat kell vennem, ma már töredék áron kapható.
Akkor qrva drága volt, valami 45 000 Ft még nem volt ilyen hétköznapi dolog. (ezért is sajnálom)
Pontosan. A csík sok sorba kötött LED-ből áll. 45-50 db, így eleve nagy feszültség kell neki. Ha 1 LED is kipurcan, vége az egésznek. Ráadásul a mérések szerint nagyon a határon járnak. Az áram korlátozó egy végletekig leegyszerűsített kapcs.üzemű áramgenerátor. Leválasztás nincs a hálózatról.
Viszont kabátgombokért árulják itthon is a boltokban. Pláne a piacokon.......
Egy márkásban a LED-ek egy aluminium hordozó csíkra vannak forrasztva, legalább esélyük van a hőleadásra. A gagyiban vékonyka kis nyák csík.
Ezeknek a csíkoknak a tesztelésére árul is a csájna kis próba tápot. Ami 300 V körüli DC-t ad, pár mA terhelhetőséggel. Ami önmaga egy halálos fegyver, mert NINCS leválasztva a hálózatról. Egyszerű soros kondi, dióda, ellenállás kapcsolás.
Aztán az egyorrú lúzer ilyennel próbál barkácsolni......
A kínaiak készítettek elképesztő, semmi szabványnak meg nem felelő cuccokat, pl. olyan "kukorica" Led lámpákat, ahol a sorba kötött Led-ek forrasztási pontjai kézzel érinthetőek voltak, galvanikus kapcsolatban a hálózati feszültséggel. Lehet, hogy esetleg ez a Led cső is olyan, ami nem rendes kapcsoló üzemű tápegységgel működik, hanem a becsavarható Led lámpákhoz hasonlít az áramkorlátozó megoldása, és sokkal nagyobb az üzemi feszültsége, mint a ma használatos szabványos szalagoknak.
Ha az a kis fekete műanyag kocka a táp, akkor feltűnően kicsi. A szokásos kapcsoló üzemű Led tápegységek nagyobbak, különösen ha azt veszem, hogy ez egy régi darab.
Érdemes lenne szétszedni, megnézni, mi van benne. Gondolom, már úgyis mindegy neki, nem működik, vége.
Elképzelhető, hogy ez egész más Led csík, mint amik manapság használatosak, sokkal nagyobb feszültséggel működik, és ez csak valami áram korlátozó megoldás. (ha így van, nem éppen életvédelmi darab, lehet, hogy jobb lenne kicserélni az egészet)
Mint írtam, a változtatható fesz. táp rákötésével nemn működikj a led csík sem, igaz, csak 300 mA-es volt. Valamint szovjet akkutöltövel sem. Ami 12 V, akár 10 A, de tudtommal nem ad egyenletes áramot, csak egyeniránítottat.
Elbactan valamit. Van egy régi 15 éves led csíkom, amit festés miatt leszereltünk, visszaszereléskor pdig sikerült a 2 led "slagot" összekötő vezetéknél zárlatot csináltam felragasztáskor.
Szép nagyot pukkant, a biztit nem verte le, de maghalt. van neki egy ilyen tápja, de nem tudom ez mennyit kell, hogy adjon a led csíknak. Alapból 230-at kap.
Valami ilyesmi kinézetű:
Gondoltam, csak a táp ment tönkre, de utána 9-12 V-ot adva a lednek, az sem működik.
Elképzelhető, hogy tönkrement az egész?
Hogyan lehetne ezt letesztelni, valamint milyen táp kellhet ehhez, ha nem ment tönkre az egész?
547. oldalon van a világítás. Ha jól nézem, a távolsági egyszerre világít a tompítottal. Bár az is furcsa, hogy világítás nélkül nincs fénykürt.
Ha a visszajelző világít, akkor én egy rossz testelésre tippelnék. Bekapcsolt világításnál mérj feszültséget a lámpa negatívja és az akku negatívja közt.
A dióda nem lesz jó, az ugyanabban az irányban engedne át. Illetve, ha közvetlenül a távolsági szálára kötöd, akkor lesz 0.7V feszültségesés, ami a fényerőben sokat számíthat. Mérni kellene, hogy mekkora feszültség jut vissza az izzó lábára és annak függvényében lehetne okoskodni. Talán megfelelő értékű zénerrel működhetne. De ezt majd itten hozzá értőbbek megmondják. :)
Azért világít a visszajelző, mert a tompított működése közben a távolsági izzószálán keresztül visszajut a (kicsit csökkent) feszültség* a visszajelzőre.
(a távolsági felkapcsolásakor lekapcsolódik a tompított??)
A képen, amit linkeltem, látszik, hogy a két izzó egy-egy lába közösítve van a "Water proof joint B" blokkban. Azt a két drótot kéne meghatároznod az izzóknál, és az egyik menjen a lámpa közös lábára, a másik pedig lóghat szabadon.
A H4-es izzó közös lábát a testelésre kéne rakni, míg a két külön izzószál másik kivezetéseit a nekik megfelelő kapcsolóktól jövőkre (tompított/távolsági).
Nem tudom milyen testelésű a motor, így a plusz-mínusz jelzések nekem nem mondanak semmit. De egy közösített, háromlábú izzónál a közös lábat mindig a testelésre kell kötni.
Elnézést...megírtam szépen tagolva, erre összecsúszott a pitsába az egész...
Na még1x...hátha most.
Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni.
Nem találtam a kérdésnek megfelelő topikot, illetve ez az ami még "pörög"..
Szóval...autóvillamosság... vagyis motorkerékpár ...
A probléma
Egy 2007-es kawasaki versys 650-ben, fényszórót kellett cserélnem ( összetört a gyári és a spoilerekkel együtt már gazdasági totálkár lenne a dolog..), amiben 2 db H7 izzó volt külön a tompítottnak és a távolságinak.
Így felraktam helyette egy olyat lámpát amiben 1 db H4 izzó van. + ( 1 helyzetjelző, de az most nem "játszik" )
A gyári csatlakozókat meghagyva, úgy kötöttem be, "értelemszerűen"hogy :
A H7 tompított + ( plusz ) -t rákötöttem a H4 izó tompított + ( plusz ) -ra
A H7 tompított - ( mínusz ) -t rákötöttem a H4 izzó - ( minusz ) -ra
A H7 távolsági + ( plusz ) - t rákötöttem a H4 izzó távolsági + -ra
A H7 távolsági - ( minusz ) "üresen" maradt....az első körben nem lett sehova kötve.
Viszont így a távolsági fény visszajelző lámpája akkor is világít, ha a tompított fény van felkapcsolva !Mondjuk csak a korábbi/szokásos 70-80% fényerejével .
Ha átkapcsolom távolságira, akkor meg a korábbihoz hasonló ( 100 % ) fényerővel világít a visszajelző lámpa .
Kipróbáltam azt is, hogy a - korábban üres/be nem kötött - H7 távolsági minuszt is rákötöttem/közösítettem a tompított minusszal.
Azzal csak azt értem el, hogy a távolsági visszajelző lámpa ugyan úgy világított akkor is, ha a tompított van bekapcsolva, de már teljes fényerővel..
+ INFÓ(k)....
A gépkönyv alapján a visszajelző lámpák azok LED-ek.
Nem tudom ez bezavarhat-e ?
Visszarakva/visszakötve 1-1 izzóval, úgy jól működik, a távolsági felkapcsolásakor világít csak a távolsági visszajelző lámpa.
MI lehet a baj ?
Hogyan kéne bekötni ?
Esetleg valahova be kéne kötni egy diódát?
Vagy ?
Vagy fogadjam el így, oszt kész ? :-)
Előre is köszi, ha valaki segít ( mert egyelőre számomra érthetetlen/misztikus a dolog..)
Nem találtam a kérdésnek megfelelő topikot, illetve ez az ami még "pörög"..
Szóval...autóvillamosság... vagyis motorkerékpár ...
A probléma
Egy 2007-es kawasaki versys 650-ben, fényszórót kellett cserélnem ( összetört a gyári és a spoilerekkel együtt már gazdasági totálkár lenne a dolog..), amiben 2 db H7 izzó volt külön a tompítottnak és a távolságinak.
Így felraktam helyette egy olyat lámpát amiben 1 db H4 izzó van. + ( 1 helyzetjelző, de az most nem "játszik" )
A gyári csatlakozókat meghagyva, úgy kötöttem be, "értelemszerűen"hogy :
A H7 tompított + ( plusz ) -t rákötöttem a H4 izó tompított + ( plusz ) -ra
A H7 tompított - ( mínusz ) -t rákötöttem a H4 izzó - ( minusz ) -raA H7 távolsági + ( plusz ) - t rákötöttem a H4 izzó távolsági + -raA H7 távolsági - ( minusz ) "üresen" maradt....az első körben nem lett sehova kötve.Viszont így a távolsági fény visszajelző lámpája akkor is világít, ha a tompított fény van felkapcsolva !Mondjuk csak a korábbi/szokásos 70-80% fényerejével .Ha átkapcsolom távolságira, akkor meg a korábbihoz hasonló ( 100 % ) fényerővel világít a visszajelző lámpa .Kipróbáltam azt is, hogy a - korábban üres/be nem kötött - H7 távolsági minuszt is rákötöttem/közösítettem a tompított minusszal.Azzal csak azt értem el, hogy a távolsági visszajelző lámpa ugyan úgy világított akkor is, ha a tompított van bekapcsolva, de már teljes fényerővel..+ INFÓ(k).... A gépkönyv alapján a visszajelző lámpák azok LED-ek.Nem tudom ez bezavarhat-e ?Visszarakva/visszakötve 1-1 izzóval, jól működik, a távolsági felkapcsolásakor világít csak a távolsági visszajelző lámpa.MI lehet a baj ?Hogyan kéne bekötni ?Esetleg valahova be kéne kötni egy diódát?Vagy ?Vagy fogadjam el így, oszt kész ? :-)Előre is köszi, ha valaki segít ( mert egyelőre számomra érthetetlen/misztikus a dolog..)üdv dj
Igen néztem ezt is de ez is négytüskés.a gyári kapcsolója 15 e. Azt olvastam erről az oldalról hogy vagy még jön vagy nem. Érdekesnek találom hogy más fajta körfűrész kapcsoló négy tüskés amit be linkeltem fotót pl. De köszi a segítséget mindenkinek!
Amire figyelned kell, mert nyilván megnézed majd az Aliexpress-en is :) , az az, hogy lehet kapni 2 darab nyomógombot tartalmazó kapcsolót - amivel az automatikát vezérlik, illetve olyat, amit korábban is belinkeltek, amiben van egy öntartó mágneskapcsoló, vagyis ha bekapcsolt állapotban elmegy az áram, a gép meg kapcsol vissza.
Hát neked olyan kell. Tegnap vettem a villamossági boltban, elég nehéz volt rávenni őket, hogy ideadják, ami amúgy a polcon volt, amúgy 5500 forintért. A fotón van sima kapcsoló és mágneskapcsolós egyaránt...
Módosítok: Ez egy biztonsági reteszkapcsoló, 2 db záró, egy nyitó érintkezővel, tehát duplán nem jó helyette a 2 záró/nyitó érintkezős "sima" kapcsoló.
Üdv. Mindenkinek! A Whirpool mosógép rendszerint éjszaka kienged 1,5- 2 liter vizet. A szerelő sem találja hogy honnan. Kérlek ajánljatok valami egyszerű megoldást ami jelezné a víz megjelenését. Levettem az oldallapokat és remélem így sikerül kifigyelni honnan jön a víz. Szép napot!
Én nem is mondtam olyat, hogy ez itt fennáll, de a szakirodalomban több helyen találkozni olyannal, hogy ne tegyük mindkét kábelt az akkura, csak a pluszt.
Gondolom ott is leginkább olyan megfontolások miatt van leírva, mint a híres példa, hogy ne akarj macskát a mikróban szárítani
Ennek is ez volt az egyik fő nyűgje, hátsó váznyúlványt minden műszaki előtt javítani kellett. Ha egyszer elkezd rohadni, nem lehet megállítani. 540e km után nem ez lett a veszte, hanem rommá törték. (Többek bánatára engem nem, sértetlenül kiszálltam...)
Nem volt benne se ECU, se CAN-bus, csak olajat kellett benne cserélni meg az üzemszerűen kopó/elhasználódó alkatrészeket cserélni. Egyedül a téli indítás trükkjét kellett ismerni, nagy hidegben.
Ne is mond, az enyém is menne még szerintem sokáig, ha nem rohadna ki alóla a kaszni, pedig apám elmondása szerint nem éppen gyári technológiával rakták egyszer össze a kilencvenes években.
Meg kicsit újabb Ford Escort MkIV is, 1,8-as előkamrás szívódízel. Még az izzítórelé is bimetálos volt, nem rakták tele ennyi felesleges szarral, kiment a világból.
A hagyományos autóknál az indítómotor a motorról, illetve váltóról kapott testet, ha oda kapcsoltad a bikázó kábelt, kiiktattál néhány tized volt feszültségesést. A pluszt nehéz lett volna a motor tápcsavarra tenni. :)
Aki ezt írta, marhaságot írt! Az ólomakku 80%-os töltöttsége fölött indul meg a gázképződés, 2,3V-os cellafeszültségtől. Itt ez tutira nem áll fenn, elvégre azért bikázol.
Azt én is tudom, hogy túlzó elvárás. Sőt, a mai autók legtöbbjében olyan zárt akku van, amiből nem igazán jut ki hidrogén.
Sokan arra sem veszik a fáradtságot, hogy a kezelési útmutatót elolvassák, még azt a részét sem, hogy vészhelyzetben mit kell tenni (ld. bikázás). Sajnos egy karosszériaműhelytől pláne ne várjunk ilyet sztem, még akkor sem, ha az autóban esetleg benne is volt.
Közben még az jutott eszembe, hogy nem csináltak a két hét alatt bármi olyat az autón, ami a bikázástól függetlenül okozhatott ilyet? Pl. hegesztés?
Teljesen jó a meglátásod, de ez a mai felhasználóktól túlzott elvárás.
Sokan a kábel csatlakoztatási sorrendjét sem tudják.
Ez van.
Régen az volt az autók kezelésijében leírva, hogyan állíts szelephézagot, most meg az hogy ne idd meg az ablakmosó folyadékot..... ez már elárulja merrefelé tart a társadalom, de ne menjünk bele.
Sima, nem hibrid autó esetén sem szabad mindkét csipeszt az akku két sarujára tenni. Nem azért, mert kárt tenne az elektromos rendszerben, hanem mert az akkumulátorból kiszabaduló hidrogén miatt robbanásveszélyes. A pozitív csipeszt lehet az akkura tenni, a negatívat testelési pontra kell. Ezt többnyire nem tudják, de a gyakorlatban még én sem hallottam olyat, hogy ebből probléma lett volna.
Ebben a konkrét esetben viszont, ha a gyártó leírta, hogyan, miként kell és lehet bikázni, és ez nem lett betartva, akkor nagy eséllyel a nem megfelelő bikázás okozta a problémát.
Az a furcsa, hogy jelenlegi állapotában a gnd, mindkettő, A14 és B53 össze van kötve egymással, illetve össze van kötve a fémházra kapcsolt réz-szigettel a sarkokon.
Ha már voltatok olyan kedvesek, és ilyen mélységben megnéztétek az eredeti posztot, akkor van még néhány kiegészítés, ami talán közelebb visz a megoldáshoz.
Ez az egész nem a mostani autóval kapcsolatban a legfontosabb, inkább további hasonló esetek elkerülése érdekében.
Tehát: Az autó egy karosszériaműhelyben állt 2 hétig, ez után merült le a 12 voltos akku annyira, hogy nem indult. Többször kapcsoltak rá segídindító eszközt, de megnéztem, ez gyakorlatilag csak egy 12 voltos akkumulátor, meg két csipesz. A Lexus engedi a segédindítást - a plusznak van kialakított érintkezője a biztosítékoknál, a mínuszra megadja, hová kell tenni. Utóbbit NEM oda tették - ez hiba, de erről később.
Ha megnézitek a szétégett nyákot, látszik, hogy a sarka is el van szenesedve. Azon a ponton a nyák galvanikusan rá van kötve a házra. A vezérlőegység egyik lába gyakorlatilag elolvadt (az ECU-n belül). Két csatlakozó van, A és B. Ez a láb a B53-as - ami az egyik test. Az ECUnak 6 testpontja van a rajz alapján. Az A14 belül össze van kötve a B53-mal. Nem értem miért (tud valaki erre magyarázatot?), ugyanis a karosszérián máshová van testelve. Vagyis normálüzemben is kialakul áramhurok, szvsz. Az A14 pin viszont egyáltalán nem sérült.
Maga az ECU ugyan fémesen van a karosszériához rögzítve, 4 csavarrral , két konzolon, de azok festve vannak. Az éleken ugyan vezetnek, de szándékos testelésre nem alkalmas - ugyanakkor az ECU elszigetelve sincs a karosszériától (?).
Első látásra (míg az ECU-t szét nem szedtem), biztos voltam benne, hogy a bikázás során a vezérlőegységre tették rá a mínusz csipeszt, így a házon keresztül, majd a nyákon, majd az 53-as lábon folyt az indítás során az áram (majd utána is, mert a nagyokosok a hibrid bekapcsolása után SEM vették le a segédakkumulátort, vagyis azt a hibrid DC-DC konvertere elkezdte tölteni (gondolom olyan 14 volt fedélzeti feszültség lehet), ezt a Toyota kifejezetten tiltja - a segédindító érintkezőt erre tilos használni.
Ahol az a D-pack alkatrész van, legyen mondjuk fet, oda megy be az A1, A2, A3 pin. Az A1 az akku pozitív, az A2 szerintem kl. 15-öt kap, 10 amperra biztosítva, az A3 pedig megkapja az MREL kimenet által bekapcsolt reléről a pluszt, 25 amperra biztosítva.
Mikor megnéztem az autót, világos lett, hogy a mínusz csipeszt ha akarták volna, SEM tudták volna az ECU-ra csíptetni, egyszerűen nincs rá hely.
Na akkor ezek fényében van e valami további ötletetek.
A műhelynek ez a kis mutatvány kb 2 millióba fog kerülni, mert a tulaj nyilván csak márkaszerviz javítást fogad el. Kell egy motorvezérlő meg annak a csatlakozója - egyedül az 53-as pin olvadt meg - de a krimpelt kábel nem, csak a műanyag ház. Már ha egyéb baja nincs a járműnek....
Tudom hoggy a topic címe hobby elektronika, és lehet írni bármit tét nélkül, ennek ellenére nem árt ha az ember olyan kijelentéseket tesz, aminek van valóságalapja.
Ha megnézed az első fotót,gyönyőrűen elkülöníthetők, beazonosíthatók az áramköri egységek.(uP,CAN-ek, High/Low side driverek, H-hidak, tápegység.)
Ez a fet a KL30/KL15 vonalon lakik,(Nem, nem táp IC) a tápegység IC a panel bal alsó sarkon található, a FET-től egy vonalban jobbra, ez állítja elő az összes tápfeszültséget az áramköröknek.Nem kapcsolóüzemű.(Hasonló a Delphi Silver OAK megoldásához)
Ezek az egységek a High Current ágon TVS diódát használnak védelemre, 18V körül, a Low current ágon pedig soros dióda is van, így az szinte megölhetetlen.(Etrém helyzet esetén, Pl:fordított polaritás.)
Az ECU nem a vázról kapja a GND-t hanem a primer BCM modulból elkerülendő a párhuzamos áramút problémáit.
A régi XX század eleji pozitív testelés nem tudom hogy jön ide, 100 éve nem használják....
Bármi is történt, ezen az egységen olyan áram folyt, hogy a 20-30A-ra méretezett fóliasáv elégett, ami érdekes annak fényében hogy kisebb áramra van az egység biztosítva.
Hogy mi történt, nem tudjuk, nem voltunk ott, feltételezni meg felesleges.
Rossz/téves infót adni meg néha káros, még szerencse hogy nem innen veszik a szakik az ötleteket...
Én ott egy ... kapcsoló üzemű tápot vélek felfedezni. A FETje szépen megégett.(0600 R )
Innen a 12V lerendezte -amit lehetett.
A karosszéria -- Mint sok párhuzamos áramút --szép feszültesések keletkeznek .Ekkora áramok miatt.
A bikázás amúgy is meggondolandó, A szikrázás " csodákat művel" egy autóban.
Legegyszerűbb a szupresszor diódák zárlata. De a kapcsoló tápok is bebolondulhatnak, s akkor az -1,8V,-2,5V, -3,3V - 5V bármelyike kaphat egy szép 12-15V-s tüskét.
Némelyik autó generátora az öninditózás alatt "max árammal" akar tölteni (15V--60-150A ?)
De ezt ki lehet tapasztalni---megfelelő mennyiségű tanuló pénzen? (mint most is )
Adott egy R450h Lexus hibrid, amiben egy bikázás alatt meghalt a benzinmotor vezérlőegysége. Mint kiderült, ez nem egyedi eset, Toyotánál ismert probléma. A nyákon elégett az egyik mínusz pin, illetve elszenesedett a 0600R jelülésű, dpak tokozású alkatrész és környéke.
1. Valami tipp, mi okozza?
2. Mi lehet a titokzatos 0600R?!?! Ezen már nem segít, de érdekelne, micsoda?
autók ABS vezérlőegységeiben (meg más vezérlőkben ) is találtok olyan áramköröket,a mik nincsenek tokozva, közvetlenül egy kerámialapon van a chip - csak egy átlátszó szilikontaknyot kell lepiszkálni róla. Az ABS vezérlő fedelét meg marógépen körbe tudod vágni.
5bdc romániában lakok, Budapest kicsit távol van, de köszönöm a szándékot.
XANTIi van több olyan készülékem van amelyikben láttam matricás ic, mitha lila is lett volna, szóval lehet nekem is van, csak sosem szedtem le a matricat mert nem gondoltam hogy van alatta bármi.
Számítógépekben és sok másban, ahol sok soklábú IC van. Az ablakos IC-ket is le szokták ragasztani egy kis matricával, vagy hasonlóval. Az erős UV sugárzás törli a betanított tartalmat, ezért leragasztják. Általában sötétlila kerámia tokos IC-k, 24 v. több lábúak.
Próbálj keríteni olyan ic-t, ami eredetileg is ablakos volt, és azon keresztül belenézni - epromok ilyenek.
2708, 2716, 2732...
Volt egy nagyon tudálékos kollégánk (nem villanyász...), aki mikor meglátta a 2708-at, kérdezte, hogy minek rajta az ablak. Elmagyaráztuk neki, hogy az egy 1 kByte-os tár, de nem 1000 Byte van benne, hanem 1024 hogy hiba esetén legyen tartalék, és azért van rajta az ablak, hogy meg lehessen számolni, nem csak egy marketing trükkről van szó...
Igen boldogan terjesztette is az újonnan tanult bölcsességet, a villanyászok meg bújtak az asztal alá röhögni...
Köszönöm, ez jó megoldásnak tűnik. Ami nekem van itthol régi készülékek azokban nem láttam még ilyen ablakos ic-t, bár még nem szedtem szét mindent. Ha nem találok itthol ijet akkor mijen készüléket érdemes nézni amiben biztos van? Bolhapiacon biztos találok, csak nem tudom milyen készülékben lehet.
A műanyag tokot ne akarjátok házilagos módszerekkel lepucolni róla, mert baromi veszélyesen lehet csak - tömény salétromsavval szokták leoldani. Az egész lakás tönkremehet a gőzétől, annyira maró anyag.
Próbálj keríteni olyan ic-t, ami eredetileg is ablakos volt, és azon keresztül belenézni - epromok ilyenek. (https://hu.wikipedia.org/wiki/EPROM)
Sziasztok, csak részben kötődik a kérdésem az elektronikához, de hátha akad aki tud segiteni.
A fiamat magyon érdekli az elektronika és számitógépek, nemrég vettünk egy mikroszkópot és úgy gondoltuk hogy összekötjük a dolgokat és megnézzük mikroszkóppal milyenek az integrált áramkörök, cpuk chipjei. Rengeteg régi elektronika van itthol szóval megpróbáltunk kibontani párat, de sikertelenül. Fogóval próbáltam letördelni a fekete boritást de a chip is mindig darabokra tört. Próbáltam lecsiszolni róla a boritást ilyenkor meg sikerült az érdekes részt is szétcsiszolni. A neten láttam hogy lézerrel tisztitják meg a chipet, de az nekünk nem elérhető megoldás. Esetleg valami vegyszerrel nem lehet lepucolni úgy hogy a chip sértetlen maradjon, vagy valami más ötlet ha van valakinek.
Anno 7.3 kHz-essel kisérleteztem. Annak 3 kivezetése volt, ennél egyszerűbb oszcit nehéz csinálni. Egy BC 107 bázisára ment az egyik kivezetés, 1 a testre és egy a kollektorra. Egy 15 kOhm munkaellenállás, egy 1 MOhm nyitó ellenállás a bázisra. Oszt jónapot. 4 db alkatrész.
9V-ról. Valóban szép lassan rezgett fel. Az kvarc rúd egy novál cső búrájában lakott.
A kvarc egyik oldala végig volt fémezve arannyal. Az ment a testre, az ellenoldalán egy hosszabb fémezés a kollektorra és egy rövid kis fémezés a bázisra. Ezek a rugalmas odavezetések tartották a helyén a rudacskát.
Talán valami 50-es évekbeli katonai rádiós dologban lehetett, a Terta-ból került megmentésre a bezúzás elől. Szabályos rádiócső dobozban volt, feliratozás nélkül.
A régi szép időkben szelektiv hivók épitésével szórakoztam és ilyen kvarcból épitettem oszcillátort. Szép csengő-bongó hangja volt mint a TV sorvégfoknak, de attól azért alacsonyabb. Valahonnan kinéztem hozzá valami kapcsolást, már nem emlékszem honnan, de ha a könyvtáram közelébe kerülök utána fogok nézni. Annyi azért dereng hogy nem valami bonyolult dolog, talán csak a kollektor körből csatol vissza a bázisra, de szvsz tekintettel az alacsony néhány kHz-es frekire lehet próbálkozni műveleti erősitővel is. Érdekesség hogy füllel hallható lassúsággal erősösödik be a rezgése. Az biztos hogy létezik 10 kHz alatti is. Van néhány ilyen kvarcom, majd fotózkodok velük.
Halványan rémlik, hogy valamikor régebben kezembe nyomtak ilyen üvegezett kvarcokat, árnyékolás nélkülieket (mint a képen, de ezt kihúztam a C alakú árnyékoló lemez foglalatából ), és azokon olvasható volt a felirat, és olyan frekikre emlékszem, mint 4300Hz, és hasonlóan alacsony értékek. Ott a fekete festés le volt lakkozva, talán azért nem kopott le. Csak azt nem tudom, most hol vannak ezek. Vagy valahol fenn vannak a padláson, vagy a régi munkahelyemen használták valamire, és ott láttam.
Előkerült otthon a sutból pár darab Gamma af kvarc. Eredetileg valami dobváltós cuccban lehettek, onnan törték ki (grrr...) őket szerintem, én meg valamikor - hogy mikor és honnan, az már a feledés homályában ragadt - összeszedtem őket.
Kibontottam a széttört dobváltóból, elmostam - mert tiszta dzsuvásak voltak -, így néznek ki:
kb 5 centi hosszú üvegbura, a kvarc pedig 30mm hosszú.
Ezek valami pár kiloherzen rezegtek emlékeim szerint, melyek nagyon szerények.
Három kivezetése van.
Tud valaki valami többet ezekről? Miben használták ezeket? Kipróbálnám, megmérném a frekvenciákat, jól jönne egy ehhez illeszkedő oszcillátor kapcsolás.
Pályakezdő koromomban javítgattam néha TV-ket. Nem én vállaltam el ezeket, hanem a műszerészek a laborban. Nagyon értettek hozzá, gyakorlatból percek alatt felismerték a hibákat. Tulajdonképpen nem foglalkoztak azzal, mi hogy működik, inkább egyfajta gyakorlati ismerethalmaz alapján csinálták: ha így berreg a hangja, azt a zöld ellenállást kell cserélni a bal alsó sarokban... Persze ezzel csak így lehetett pénzt keresni, ránéz, tudja mi a hiba, max 5 perc és kész is.
De ha nehezebb, ritkábban előforduló eset volt, akkor nem tudtak vele mit kezdeni, hozták a mérnököknek. Pl. volt egy elátkozott szovjet tv tirisztoros sorvégfokkal. Ha abban bedöglött valami (és be szokott), be se indult, nem nagyon lehetett szkóppal se mit nézni, döglött, kész. Rengeteg alkatrész, reménytelen próba-szerencse alapon cserélgetni.
Órákig merengtem a rajz felett, amíg egyáltalán megértettem, hogyan kellene működnie, meg hogy mit kellene mérni rajta, hogy lövésem legyen, mi romlott el. Szerintem az a mérnök, aki tervezte, sose látott nyugati tirisztoros rajzot, és ez jutott eszébe önálló kútfőből... :-) Minimum kétszer annyi alkatrész volt benne, mint a kiforrottabb konstrukciókban.
De azután, hogy megértettem, már tudtam javítani. Azt értem el vele, hogy minden gennyes hibát rámsóztak. :-)))
Még valami. Ha cserélsz, minden párhuzamosan kötött diódát cserélj le, semmiképpen se maradjon különböző típus (vagy akár különböző gyártmány azonos tapusbóí) párhuzamosan kötve. Ugyanis ha nem egyformák, más lehet a feszültség-áram jelleggörbéjük, nem egyenlően oszlik szét közöttük az áram, valamelyik sokkal nagyobb terhelést kaphat, mint a többi.
Az SB5150 nagyobb áramú (5A) mint az SB3150 (3A), így szerintem felesleges többet betenni, mint eredetileg.
A szerelők gyakorlati módszereit sajnos nem ismerem, az adott konkrét típussal szerzett tapasztalat szerintem is többet ér, mint az általásos mérnöki megfontolás - de én csak ezt tudom, nem ismerem a készülékeket..
Az SB5B dióda 5A-es, ennek cseréje esetében több értelme van, nem ártasz vele, bár valószínűleg nem ezért égett le.
Persze nem lehet tudni, mi okozta a problémát, mégis az a tippem, hogy a diódák valószínűleg nem normál üzemi körülmények között, pl. rossz tervezés miatt égtek le. Valamilyen váratlan túlterhelés miatt lehetett, jó esetben külső hatás, pl. hálózati feszültség lökés. Rosszabb esetben más alkatrész meghibásodása, ha ez lenne, akkor önmagában a dióda csere nem segít, megint leég.
Sziasztok! Két tv -m ment tönkre. Az egyik :JVC ,vestel tápegység SB5B dióda zárlatos. A másik samsung, SB3150 szintén zárlatos. Ezek nem kaphatók.Ha SB5100 kerül mindegyikbe,az jó lehet?
Ajánlom ezt az előadást, jó alapozó mintavételezésről, hogyan csinálták ezt 20-30 éve, meg hogy lehet manapság megoldani diy módszerekkel. Persze nem árt, ha van némi műszerezettség.
Meg lehet csinálni valamilyen gyors latched comparatorral, pl. ADCMP582.
Persze nem ártana több info arról, mire kell ez, hiszen pl. ha tudod hogy a vizsgálandó jel szinuszos, akkor minek mérni, anélkül is tudod hogy milyen fázisnál mekkora az amplitúdó. :-)
Ha a frekvencia fix, vagy csak szűk tartományban változik, a frekvencia osztás is megoldható komparátorokkal meg késleltető művonallal.
Továbbolvasva a leírását (de lehet, hogy már egy tizedik oldalon, mert mindegyik eladó mást ad meg....), kiderült, hogy a kiegyenlítőáramot az a két nagy ellenállás állítja be, ezek gyárilag 0.7 amperra vannak beállítva (két 8.4 ohmos ellenállás párhuzamosan, tehát 4.2 ohm, tehát 2.94 volton ad ekkora áramot), viszont eleve van mellettük két furat KÜLSŐ kiegyenlítőellenállás számára - és akkor a kiegyenlítőáramnak már tényleg csak a tranyó max árama szab határt.
Mindenesetre rendeltem egy panelt, majd kipróbálom.
Most tudtam megnézni az eredeti akkut (pontosabban, amit kaptam belőle).
ABMW akku egyébként, 6 cella, egy halott, fel van duzzadva,, 0 V kapocsfeszültség, a többiben PONTOSAN 2.15V, ami jó, mert nyilván ahogy az az egy megmurdált, a többi nem tudott tovább kisülni.
Az eredeti kapacitás valószínűleg 10 Ah, a névleges leadható ára: 120A.
A cellákkal csak egy mágneskapcsoló van sorban, SEMMILYEN aktív elem. A saját balancer áramköre elég vékony vezetékeken csatlakozik be, szóval a kiegyenlítés olyan max 5 A lehet.
Van benne még egy NTC a cellák között. A rosszat kivágtam, így minden kapocs, kötés megmarad, egy helyet kell áthidalnom, és akkor meglesz az 5x2.7 = 13.5V.
Az a kínai balancer meg annyit csinál szerintem, hogy MINDEN CELLÁN van egy komparátor, az egyik lábán referencia, a másikon egy feszültségosztó. Amíg a cella rendesen töltődik, a cellán a kapocsfeszültség 2.7 alatt van, az áram megy nyilván azonos. Ha valamelyik feltöltődött, a komparátor átbillen, a tranzisztor vezet, kialakul egy osztott áram, egy része tölt, egy része a tranyót fűti. A végén meg már mindegyik csak fűt.
És ha a töltő áramkorlátos, akkor nem tudja kinyí de ni a tranyókat, csak esetleg lassan tudja tölteni az akkut.
És használatkor (indítás) biztosan az autóban sincs aktív kiegyenlítés, mert azokon a vékony drótokon egyszerűen nem lehet.
2. A védőfeszültség finomhangolható az 2.5V-3V tartományban a feszültségosztó ellenállás cseréjével (a magasabb kiegyensúlyozó feszültséghez nagy ellenállású teljesítményellenállás cseréje szükséges)
3. Az áramkör működési elve az, hogy amikor egyetlen akkumulátor / kondenzátor feszültsége magasabb, mint az egyensúlyi feszültség, az áramkör a tranzisztor bekapcsolásával belsőleg kisítja az akkumulátort / kondenzátort, és a felesleges energiát a teljesítményellenálláson keresztül hővé alakítja és eloszlatja.
4. Az áramköri egyensúly feszültségének pontossága ±1%
5. Az egychipes védőlap bármilyen 1-6S akkumulátorhoz / kondenzátorhoz alkalmas. Ha a sorozatok száma kisebb, mint 6S, csatlakoztassa a negatív pólusról a kapcsolási rajz szerint, és hagyja üresen a felesleges vezetékeket.
Azaz ez 6db 1 cellás kiegyenlitő? Csak nem látni mihez képest egyenlit ki?
Ez valóban se ki--se be nem kapcsol ;
2. Töltés
Lítium-titanát akkumulátor:
A töltés és a kisütés ugyanabban a portban történik, anélkül, hogy áthaladna a védőlemezen. A töltőnek lítium akkumulátortöltőnek kell lennie (állítható szabályozott tápegység is elfogadható). Általában a maximális feszültséget a töltőn jelölik. Lítium akkumulátorok töltésére tilos ólom-sav akkumulátortöltőt használni.
Töltési feszültség: Az akkumulátor húrjainak száma N, a cellafeszültség 2,7 V-ra korlátozódik, és a maximális töltési feszültség nem haladhatja meg az N * 2,7 V-ot. Például egy 5 húros akkumulátor esetében a maximális feszültség nem haladhatja meg az 5 * 2,7 = 13,5 V-ot. Ha a töltő feszültsége túl magas, a töltés végén az összes jelzőfény kigyullad, és a töltés ekkor leállítható. Ha hosszú ideig ebben az állapotban marad, káros lesz a védelmi táblára.
Töltőáram: a töltő és az akkumulátor teljesítménye határozza meg, és semmi köze a használt védőlaphoz.
Neked kell kézzel , mindent csinálni......Másikat keresnék!
Nana. Ezen ÖSSZESEN cellánként egy darab tranyó van. Ez nem egy teljes BMS szerintem, CSAK balancer. Lehet, hogy tévedek, de ez nemigen kapcsol ki semmit túlmerítéskor.
A 2,4 V a középfeszültsége. 1.9V a kisütés alsó fesz. A felső 2,8V ?
Itt ki kell kapcsolnia(megszakitja a töltőáramot.--ugyanigy 1.9Vnál a kisütő áramot.
2,4V felett balanszol --de csak vmi kis árammal (100mA alatt.)
Van amelyik zárlatra is lekapcsol..
Ha 5 cellát szeretnél akkor 5S panel a célszerű. HA 6S panelt használnál akkor az utólsó tagját rövidre kellene zárni ,meg a két feszültségosztó alsó tagjával módositani( Ufelső ---Ualsó )Nem lehetetlen , de nem mindegyik akar igy működni .
(8S LiIon ból akartam 7S-t csinálni , de nem jött be.)
1. --kb Igen
2.-Nem igy működik ; ha egy cella is alámerül --lekapcsol. Tehát nem kell dióda sem.
Uraim, hozzájutottam néhány bontott lítium-titanát akkucellához. Ezeknek a névleges feszültsége 2.7 volt, szemben mondjuk a LiPo cellák 3.7 voljával. Létezik is hozzá cellakiegyenlítő áramkör - mégprdig 6 cellás verzió. Ez elvileg annyit tud, hogy a beállított 2.5...3.0 volt cellafeszültség fölött vezet benne a fet (vagy micsoda, mert a szövegben trióda (!), szóval ha a töltőn jól állítom be a teljes feszültséget, meg a töltőáramot, akkor egyenlő feszültségre tölt.
Az áramkörből többet is lehet sorba kapcsolni.
A kérdések:
1. Jól gondolom-e, hogy éppenséggel 5 cellát is használhatok, az van közelebb a 12 volthoz? (miközben írtam, találtam egy másik pont ugyanolyan áramkört - ott ez le van írva, hogy lehet, de akkor már itt hagyom.
2. Ez az áramkör ugye a töltéskor működik. ELVILEG. De mi van, ha egy cella gyengébb, nagyobb a belső ellenállása, és kisütéskor leesik, majd MEGFORDUL rajta a feszültség a többi cella miatt? Ehhez érdemes lenne rátenni ellenpárhuzamosan mondjuk egy-egy schottky diódát, ami 0.15 voltnál már áthidalja?
Eladó egy új állapotú Knipex 15 11 120 lakklehúzó csipesz Cu huzalok lakkszigetelésének eltávolításához. Csupaszoló vágási méret (átmérő): 0,6
Új ára 4.500 Ft körül van. Budapest, Budaörs, Törökbálint és ezek közeli környékén ingyen vállalom a házhoz vagy átvételi ponthoz szállítását is. Távolabbi helyre megegyezés szerint postaköltség vagy szerény útiköltség térítés ellenében
Ónszippantó pumpa, profiknak Conduktive 77 5.000 Ft
Eladó egy teljesen új, fémből készült Conduktive 77 ónszippantó, profi
forrasztóknak, hobbi elektronikával foglalkozóknak. Antisztatikus, cserélhető heggyel. Új ára közel 9.000 Ft Műszaki adatok: Antisztatikus: Igen · Forrasztástechnika jellemzők: Antisztatikus · Méret, hossz: 195 mm · Súly: 49 g · Átmérő: 20 mm
Budapest, Budaörs, Törökbálint és ezek közeli környékén ingyen vállalom a házhoz vagy átvételi ponthoz szállítását is. Távolabbi helyre megegyezés szerint postaköltség vagy szerény útiköltség térítés ellenében.
- a tápfesz. meredek változásai, tehát nem simán zavar, amit pl. egy bizonytalan kapcsoló is elő tud állítani, de sok más oka lehet, és nem is csak egy szimpla tápfesz-megszűnés,
- a buszon közlekedő jelek torzulásai.
Azért nem tartom hülyeségnek a saját felvetésemet (naná... :-), mert a processzoroknál van reset láb, ami ha aktív, semmit sem csinál a processzor, és aminek a meghajtását valóban illik rendesen megoldani áramkörileg - egy I2C-s eszköznél viszont nincs ilyesmi, legalábbis nem szoktam látni. Rendben, azok sokkal egyszerűbb eszközök, nem processzor, hanem célszerszám, de attól még lehetne, merthogy chip select sincs...
Tegyük fel, hogy nem probléma, ha egy rossz adat kerül egy EEPROM-ba, mert van hely és minden adat mellé tudunk írni egy megfelelően erős CRC-t, és az sem probléma, ha elvesztjük az adatokat, mert a “fájlrendszerünk” sérül, vagyis változó hosszú adatok tárolásánál a mutatók sérülnek - mert képesek vagyunk pótolni.
Akkor is ott van pl. egy I2C-s kapcsolóeszköz, ami ha reléket vezérel, biztosak szeretnénk lenni benne, hogy soha nem kapcsolnak rosszul. Talán ezen már nem lesz vita, mint az EEPROM-on. Nyilván lehet ismételgetni az utolsó parancsot egyfolytában, de az azért nem tetszik túlságosan.
Utánanéztem, más is feltette az egyik tipikus kérdést ezzel kapcsolatban, hogy “akkor miért nincsenek a csomagok ellenőrzőösszeggel ellátva, megvédve”.
Az egyszerűbb érvek mellett, hogy olcsók legyenek az ilyen eszközök, ill. ezek tipikusan egészen rövid buszok a készülékek belsejében, volt egy komolyabb is: hogy ha egy I2C busz elektromosan nem teljesen stabil, akkor előfordulhat, hogy az egyik eszköz feltartja az egészet, tehát már a hardware layer-en biztosítani kell a zavarszűrést stb. Úgy pedig igen kicsi a valószínűsége egy-egy hibás parancs vételének, nem éri meg bonyolítani.
Tehát azért áll elő ez a helyzet, mert egyrészt annak a busznak nincs külön chip select-je, valamint nyitott kollektoros meghajtású. Akkor mi a megoldás? Másfajta busz...
A kézenfekvő alternatíva az SPI, ahol van chip select és aktívan fel- ill. lehúzzák a szereplők a lábakat a logikai szintekre, talán ez is számít. Az, hogy gyorsabb tud lenni, most nem érdekes. A másik lehetőség a CAN, amit nem szerettem volna behozni a képbe, mert drágább, és készüléken belül eléggé túlzásnak tűnik. Ott egészen érdekes az arbitráció (ki szólal meg a buszon). Hogy a busz beragadásának minimalizálva legyen az esélye, minden kiadott bitet egyesével visszaolvasnak az eszközök, az üzenet száma egyben a prioritása is a buszon.
(Lassan harminc éve sikerült NT 4-re device driver-t írnom ISA buszos CAN kártyákhoz, mikor még a Microsoft Magyarország azt sem tudta, hogy létezik ilyen fejlesztőrendszerük... Ugyanazon a gépen debugoltam ki a kódot, így ha elszúrtam valamit, rögtön kékhalál lett, és akadtak még kalandok. Végül használható termék lett belőle, de hatalmas energiák árán. : -) De ez a szoftveres rész. CAN-Open, Open CAN, Selectron CAN - a fene tudja, hányféle létezik.)
Szóval az SPI busszal folytatom a keresést, hogy arról miket írnak a tápfesszel és a busz megbízhatóságával kapcsolatban. És persze nem ég a ház, csak ez nekem egy homályos terület. Példa rá az MCP23S08 - ilyenből cseréltem ki nemrég egy maroknyi villámcsapottat, de már írtam itt valahol. : -)
Sajnos konkrét példát nem tudok felhozni.Ennek több oka van.
1.Nem értek az elektronikához.(Hülye vagyok hozzá, ha így jobb.)
2.Nem akarlak semmiről meggyőzni.Legyen igazad, nyugodtam lehiheted, amit mondott valaki.
3.Lyukszalag.Megmondták.
4.Nálam ezerszer okosabbak megmondták, az Eepromok megbízhatatlanok, mert tüskés a feszültség, meg ha hirtelen elvevődik akkor nincs data, meg zavarok, meg ilyen számomra ismeretlen fogalmak.(Figyelj, asztalos vagyok, nem műszerész)
5.Jól méretezett, és zavarvédett tápegység,TVS diódák a megfelelő helyen, megfelelő méretű pufferkondik, voltage detector áramkör,
biztosan sokat tud tenni annak érdekében hogy az eeprom is jóllakjon, meg a lyukszalag is megmaradjon, az én boldogságom nem számít ebben a történetben.
6.Szóval nyuszi vagyok,mint McFly...
Szóval nézd el nekem, de ez a dolog meghaladja a szaktudásom.
Lehet, hogy ezt a problémát tényleg így kell értelmezni. : -) Van még egy-két ötletem, de addig nem dumálok erről, amíg nem sikerült legalább pár helyen utánaolvasnom. Elég specifikus tudás, nem lehet egyszerű megszerezni, mert (szerintem) általában megelégszenek a hiba detektálásával (egy kicsi és elég, lassú memóriáról van szó), de a mai eszközökkel talán jogos a kérdés, hogy mi az adott körülmények közt legbiztonságosabb hw+sw megoldás.
Tapasztalatom szerint tápfesz prellegésnél nem magától sérül meg az EEPROM tartalma, hanem a mellette lévő processzor hülyül meg és beleír téves hülyeséget az EEPROM-ba I2C buszon. Olyan berendezésnél ahol ez rendszeresen előfordult és az alkalmazott EEPROM-nak volt write protect lába, azt aktiválva soha többé nem "felejtett"" az EEPROM bárhogy ugrált a tápfesz. Persze ilyenkor ha üzemszerűen akartuk használni a berendezést, le kellett venni az írásvédelmet.
XAntii azt mondta, hogy az EEPROM tartalma viszonylag könnyen megsérülhet a tápfesz megvonásakor a feszültség ugrálására, mintha prellezne egy nyomógomb. Ez teljesen összevág a tapasztalataimmal, ill. amiket olvastam. Különben az EPROM is, ha kap némi sugárzást, ilyen is történt úgy 35 éve, csak keletebbre. : -)
Persze, más memória is sérülékeny, pl. az SD kártya pl. azért veszít elég gyakran adatot egy Raspberry-ben, mert a vezérlője belül pakolgathatja az adatokat ide-oda, és ha nincs programozottan leállítva, akkor ez probléma.
Nevetni fogsz, pont ma gondolkodtam egy hobbicélú, távvezérelt eszköz miatt, hogy milyen memóriát is kellene használni pontosan ilyen megbízhatósági szempontból... van-e valami, ami egyszerűen elintézi a problémát UPS vagy ilyesmi nélkül is.
A gépjárműelektronika nem jó példa, mert ott "véletlen vagy szántszándékkal", tapasztalható az ellenkezője is, persze ettől még imádni valóak a Bmw -k, ha belelocsolnak sok lovét a felhasználók.
A ki- és bekapcsolások során, vagy a tápellátás más hibájából keletkező bizonytalanságok, zavarok, tüskék hatása a tárolt tartalomra, hogy megváltoztathatják azt. Nem a "statikus" mmegbízhatóságáról, hogy mennyi ideig tárolható valami egy EEPROM-ban, vagy hányszor megy tönkre.
Értelmetlen dolog lenne egy Eepromot összehasonlítani más digitális, vagy analóg áramkörrel.
Miért lenne "kevésbé" stabil mint más memória (értsd:amiben R/W folyamat történik?) áramkör?
Ez az Eeprom dolog csak ki lett ragadva egy frekvenciaváltóval kapcsolatos kérdésből, és el lett vele terelve a téma.
Elég ha megnézed a neves gyártók Eepromjait (Microchip, Atmel, stb-adatbusz típusától függetlenül) és belenézel az adatlapokba, látható hogy milyen adatmegőrzési időt, R/W ciklusokat garantálnak.
Jópár frekiváltó átfutott már a kezem alatt, egynél sem találkoztam Eeprom hibával.
Gépjárműelektronikában egyszer futottam bele egy bitflipes 93C56-ba, szóval nem azok a hullós típusok.
Mást mutat az elmélet, meg a gyakorlat., ha lehet így fogalmazni...
Amik igazán potyognak, azok a folyamatosan igénybevett EMMC-k, meg flash-ek a szórakoztató elektronikai termékekben....de ez nem tartozik ide, csak megemlítettem.
Pontosan. Avval szokott sok baj lenni, amikor a cájg kikapcsolásakor írja bele a pillanatnyi beállításokat mentésre. Ha nem szabályosan kapcsolják le, sok "prellegéssel", előfordul hibás visszaírás. Tipikusan elem/akku üzemnél a lemerüléskor újra-újra indulgató cucc.
Mivel statikus állapot tárol, azt külső durva zavaró tér megbolondíthatja. Viszont olcsó, I2C buszon könnyű használni.
Jól tudom, hogy egy eeprom kevésbé stabil, mint más digitális áramkörök, vagy egy műveleti erősítő? Nem közvetlen villamos impulzusok, vagy akár az idő vas foga tekintetében.
Az özvegy több embertől is kért segítséget és talált valakit aki mindent átvesz és állítólag használ is majd. Nem lepődnék meg ha pár cucc mégis felbukkanna eladásra itt-ott.
Ilyen most is van, túlnyomásos kiszellőztetés, túlnyomásos semleges gázzal feltöltés. Festőműhelyből szereltem le ilyen lámpatesteket, egy hazai bányamúzeum bemutató vágatában megtekinthetőek.
Sajnos az eeprom se tuti megoldás. Magas a meghibásodási átlag. Persze jobb mint egy elem vagy aksi, de igazán megbízhatóságot kívánó helyeken eeprom+lítium elem. 10 évenként kötelező cserével.
pl. repgép kompóterek. Régen divat volt az epromba épített mini izotópos battery is.
Nézz körül a cncfórum-on, néha árulnak hibás darabokat is.
A hibakód utalhat belső táp, vagy IGBT/Fet modul hibára is, de ezt pontosan csak mérések
után lehet eldönteni.
Ellenőrizd a belső buszfeszültséget, és a digitális elektronika segédtápjait.
Nagyon jók a Yaskawa-k, de sajnos ezek sem tartanak örökké.
Első körben próbáld meg azért resetelni, hátha bent maradt valami olyan beállítás,(vagy hiányol valamilyen külső jelet) ami miatt nem engedi indítani magát a frekiváltó.(Pl:PLC-ről volt vezérelve.)
Uraim, hozzájutottam egy ilyenhez, nagyon szép állapotú (belül is) csak éppen agyhalott, bekapcsolás után néhány másodpercig kiírja, hogy F0 00, vagyis a kimenő frekit, aztán elsötétedik. Ha széthúzom a vezérlőpanel csatiját, akkor már ad egy hibakódot, és marad a kijelzés, de nem reagál
Van esetleg valakinek ilyenje, egy próba erejéig? Hátla két halott ból lesz egy jó....
Én is köszönöm, keress nyugodtan, bár fordítva illene. : -) Akkor megtaláltad a https://ha3flt.org/home/contact.html oldalamat, ott vannak az érvényes elérhetőségek.
Köszi. Mint említettem várhatóan a jövő héten lesz bővebb infom és talán árat is tudok majd mondani. Akkor írok majd a nem publikus e-mail címedre vagy felhívlak 09 végű számodon.
"1. MATRIX MPS 3005L-3 Laboratory DC Power Supply"
Engem érdekel a táp, persze csak akkor mondhatok biztosat, ha majd az árát és állapotát is tudom - régóta tervezem, hogy veszek egyszer, ezt a típust is kerülgetem jó ideje.
Ha érdekel, van ilyen pára érzékelős relé panelem. 12 V-ról egy relét kapcsol, trimmerrel beállítható pára szintnél. De be kell dobozolni, tápot adni neki.
Szerintem az nincs. Amit biztosan tudok hogy eladó lesz
1. MATRIX MPS 3005L-3 Laboratory DC Power Supply
2.TEKTRONIX 464 STORAGE OSCILLOSCOPE
Valamint nagyon sok elektronikai alkatrész, szerszám és műszer Várhatóan a jövő héten tudok bővebb infot ezekről. Az elhunyt barátom nagyon komoly HI- End cuccokat tervezett és épített. Az abszolut laikus özvegy megbízásból foglalkozom én ezekkel, minden ellenszolgáltatás nélkül.
Nagyon jó felépítésű, jól dokumentált és szükség esetén jól javítható műszer. Kb. 50 éves, de ma is hasznos. Én a '70-es évek közepe táján találkoztam vele, jó volt vele dolgozni.
Az árára nincs tippem, de kár volna veszni hagyni...
Van egy ventilátor. Azt szeretném egy páraérzékelővel ki-bekapcsoltatni, ez lenne a triakos. viszont szeretném ha ettől függetlenül is bekapcsolhatnám a ventilátort. Ha kaptam volna
relés kimenettel pára érzékelőt akkor fel se vetődne a probléma, de olyat nem kaptam.
Urak, köszönöm a velem való törődést, most abbahagyom a kis kínai sarokcsiszoló témát, aki hajlandó "befogadni" a kis sarokcsiszolót - valszeg jó, csak nem működik a kapott akksikról - (megy 2-5 sec-et, aztán léáll), akit érdekel , postaköltséggel viheti mindenestül, veszek egy Parkside kisgépet, nagy akksival, töltővel és kis nyugalommal, ha ez is sza....kodik, feladom, megyek favágónak, ott legalább részben otthon érzem magam....
Ezért vannak kereskedelmi törvények. Amik a világban igen sokfélék. Nyilván egy szabályos importban bejövő árunak meg kell felelni az itteni törvényeknek. Amiket mi megszoktunk és elvárunk.
Máshol ezek más súlyúak. Mint a nyitott sávos rádiók, nem EU konform LED autó fényszórók és a sor végtelen. Ilyet pl. hivatalos autókereskedés is árul. Rajta a kis cetli egy felirattal, hogy közúti forgalomban nem használható. Valami 20 000 lumen fényáram, meg hasonlók. Egy offroad meneten lezárt pályán használható.
Egy olyan ország termékével pláne előítéletekkel kell lenni, akik a védjegy, szabadalmi jog és hasonlók területén hát finoman szólva sincsenek a topon.
Néha nincs velük gond, csak sajnálják az EU-s bevizsgálás költségeit. De sok esetben tudják, hogy esélyük sem lenne megszerezni.
Sokszor az sem mindegy, hogy a törvénynek a szellemét, vagy a betűjét akarják-e betartani.
Meg ilyenkor szokott jönni az a duma, hogy a nyomdahibákért nem vállalnak felelősséget. Utána meg már nem nehéz ráfogni, hogy kimaradt egy tizedespont, már csak az a kérdés, honnan? :)
Nem hiszem, hogy ennyivel meg lehet úszni. A törvénynek nemcsak betűi vannak, hanem szándékai is, mármint a törvényalkotóknak. Egy megtévesztés a kisbetűtől még nyugodtan számíthat megtévesztésnek. Az viszont simán elképzelhető, hogy ettől nehezebb lenne a bizonyítás és kisebb a büntetés. Hogy előre foglalkoznak annak elkerülésével, azt nem kétlem.
Azért óvatosan! Csúnya nagyot tud robbanni egy aksi ha valami nem odavaló történik vele. Méteres olthatatlan láng, az egész helységet beborító lisztnél finomabb grafit por.
Ehhez a nyavalyás kínai 12 V-os akksihoz - az egyikhez - kellett egy "rúgás" egy sima 12 V -os akksitól, aztán lehetett tölteni, de egy másikat hiába kötöttem össze plusz-minusz oldalon sokáig, nem vette fel a hozzá adott töltőről a töltést! Na, azt kijelöltem hibásnak, a nagyobb terhelhetőségű akksi működik - talán most már a kisebb (eredeti) is: Parkside akksiknál bejött az összekepcsolás tele akksival - és aztán töltés gyári töltővel. Nekem kicsit - nagyon - nehéz az elektronika, de azért próbálkozom, próbálkozom - van, ami bejön, van, ami nem !
Sőt! Komolyabb aksikban van egy hőmegszakító is. Ha külső zárlat, túltöltés vagy cellahiba miatt túlmelegszik, leválasztja az aksit a külvilágról. Ez is lehet magától visszaálló ha kihűl és lehet szabályos olvadó biztosíték. Plusz egy termisztor a töltő felé, ha közben túlmelegedne.
Ezt csinálja, amikor a soros tagok közül legalább egy elhasználódik, megnő a belső ellenállás. Utána elkezdhet változóan viselkedni, mert az akku állapota is változik némileg az áram, melegedés-hűlés hatására. Laptopnál ez volt, elkezdtem figyelni műszeresen:
Terhelés közben, ha bármelyik tagon 2,5 V alá esik a feszültség, az akkuban lévő BMS elektronika letilt. Töltés közben a hibás tagon túl hamar 4,2 V fölé kúszik a feszültség, akkor meg azért tilt le.
Szerszámgépes védelemnek két fajtája is lehet. Az egyik letilt, utána csak töltéssel aktiválható ismét.
Másik letilt, de utána automatikusan aktiválódik, amint megszűnik a probléma (túláram, vagy a feszültség eltolódása, ami "magától" is visszakúszhat ilyenkor, a terhelés vagy töltés megszűnése után).
Sajnos aki nagyon olcsón adja, az tudja is miért annyi.
Az itthoni gépekhez (Aldi, Lidl) korrekt áron kapni biztosan jó aksikat. A 20V 2 Aó-s 6000.- HUF körül van. Az 5 db cellát is csak szűkösen lehet megvenni annyiért normális fajtából.
Háááát, most talán begyött, nagyon megy vele a gép és még tölt is! Más: Van egy érdekes jelenség, a korábbi , "gyenge" akksival leáll a gép, aztán halottnak tetteti magát, sehogy se indul! Gyanútlanul rátölteni akarok, zölden világít azonnal. Berakom a gépbe, elindul, két zöld fokozatot mutat, azán töltésre teszem és gyönyörűen piroslik vagy 1-1,5 órát, aztán működik és akárhányszor - lemerülés nélkül - töltőre teszem, tölt. magyarán, össze vissza töltöget, DE MEGY!!! Kis rásegítéssel, ami egy ilyen koros agynak nem is baj, frissen tart! Szóval, azért rendelek Kínából, mert itthon nem találok ehhez a géphez normális áron akksit, ha kettőt rendelek és csak egy jó, akkor is megérte! Meg egyébként is.....
Vergődtem itt egy kis akkus sarokcsiszolóval, hogy aránylag kis terhelésnél is fixre lefulladt, csak ki-be kapcsolással működött és igazán nem volt rá jó megoldás, de valaki javasolta az erősebb akksit - nahát, azzal megy, mint a villám, lefullasztani ugyan elehet, de felengedve vígan fut tovább! Ha valaki magára ismer az ötletadásban, köszönöm, most rendelem a második erősebb akksit, nincs 4000 Ft Kínából, jó évet mindenkinek!
Az a helyzet, hogy itt pesten bárhogy forgatva működik (fogja a mindigtv-t), de Nagymarosra kéne, ott a hegyek között meg eddig nem sikerült, ezért érdekelne, hogy mégis melyik részét fordítsam a feltételezett adótorony(ok) felé?
Lehet, hogy nem pont ideillő a kérdésem, de nem igazán találtam jobb topicot.
Ez a földfelszini antenne melyik oldalán veszi az adást? Tehát melyik oldalát kell az adó felé fordítanom? (a homorú, vagy a domború (ahol a ki-be kapcsoló, és potméter van?)
Nem lehet. Próbáltam hosszra pont annyi legyen mint az eredeti, a fájl típusa is az, mégse fogadja be.
Csak az adott hangképekkel tudok variálni. Pl. indítás után ne adjon gázfröccsöt mielött be áll alapjáratba. Az eredeti hajóban 2db 500LE benzines motor volt, sebessége 50km/h. Ja, 1942-es RAF mentő gyorsnaszád.
Sajnos nem. A táp fixen rajta van. Az indítás a gáz vezérlőkar minimális előre tolásával egy PWM jellel történik. Innentől a generátor végzi a dolgát. Ha a beállított időt elérte és nem nyúltál a gázkarhoz ( nem kapott újabb PWM jelet), akkor leállítja a hangot.
A memória kártyáról 56 különböző hang mintából választhatsz. Amit kiválasztottam a hajónak, azt is kicsit alakítgattam, ne legyen olyan autós hangja. Ez alapvetően autós hang generátor, létezik repülős is, sajnos hajós nem.
Némelyik gyártó bármit ráír, ha azt hiszi, attól jobban veszik.
Az érintésvédelem és megbízhatóság is gyenge pont a nagyon olcsó tápokban, Led szalag tápegységekben láttam elképesztően hanyag, veszélyes megoldásokat.
Teljesen igaz, de a vezérlés belső felépítését nem ismerem, a kimenet DC-csatolt-e vagy sem, lehet pozitív vagy negatív testelésű stb. Amit rajzoltam, bármelyikre ráköthető, a működtető füst megjelenésének veszélye nélkül.
Volt egy kis túláram problémám (0 szakadás 3 fázisnál)
Meghalt az ámítógépem, meg a tv médiabox táp.
Szerencsére 2 ilyen fekete doboz van, így tudtam őket csereberélni, így könnyú volt diagnosztizálni a táp hibát. Találtam is a pincében egy elvileg ugyanilyen 12 V 1.0 A-est (polaritás jó). Na, öröm bódottá, bedugom, világít, bootol (upcos digitális tv), aztán megint bootol, aztán megint, és így tovább. Megint cserebere, kiderül, hogy a táp nem jó hozzá. ( pedig 12,4 V-ot ad üresben)
Na, esélytelenek nyugalmával kerestem egy másikat, de az csak 600mA volt. És láss csodát, azzal meg múködött rendesen. Ez 16 V üresben, és így melexik is szegény, de működik.
Valami érthető magyarázatot tudtok erre adni? (laikusnak)
Ezért természetesen nem érdemes még egy akkut betenni. Mehet bele egy 8V-os stab, célszerűen egy kis kapcsoló üzemű aliexpresszes, hogy ne melegedjen.
A fet előnye, hogy alapból nagy a bemenő ellenállása, a kapcsolt áram meg nagyon nagy lehet. Így közvetlenül, relé nélkül meghajtja a vízpumpát.
Ha tranzisztorral csinálod, relé nélkül, akkor kettő kell.
Ha a schottky nem szimpatikus, sima 1N4001 is megteszi. Csak egyenirányításra alapból schottkyt teszek be, mert árban nincs lényeges különbség, a feszültség veszteség pedig kisebb.
Közös föld esetén a graetznek nincs értelme, kisebb feszültséget ad, mint elhagyva belőle két diódát meg az egyik kondenzátort.
Ez mehet a fő tápról, 12V-os relét röhögve behúzza. A kondik+relé galvanikusan mindent leválaszt (beletettem Qq ötletét), ki tudja, belül mi mivel van összefüggésben. Így egy visszahatás nem égeti porrá a vezérlést, a hangszóró-kimenetre se terhel rá.
Itt meg az én megoldásom, mindenféle szimuláció nélkül, a jó öreg papírCAD szoftverrel tervezve. Méretezés és számítások nélkül, tapasztalati értékek alapján működnie kell. A Lomexben minden van polcon hozzá, filléres alkatrészek.
Készítettem neked egy rajzot szimulációval. A szimulált idődiagramon a piros egy 2Veff szinusz (ez lenne a hang kimenet), a zöld a gate feszültsége, a kék a drain. Az látszik a rajzon, hogy amint beindul a szinusz jel, a feszültség kétszerező egyenirányító megemeli a gate feszültséget (ez a zöld), ennek hatására bekapcsol a fet, és lehúzza az R2-t (a relét) földre (kék). Amikor kikapcsol a szinusz, a gate feszültség csökkenni kezd, és kikapcsol a fet. Ha esetleg a "motorzaj" túl egyenetlen lenne (nem valószínű), és kikapcsolgatna a fet menet közben, a C2 értékét lehet növelni.
A félvezetők a szimulátorban választható típusok, természetesen nem kell pont ilyen. Lényegében bármilyen egyenirányításra való Schottky dióda megfelel, pl. SB560 (Hestore), fet-nek pedig logic level nmos.
Ha relét akarsz használni, fet-nek megfelel egy 2N7000, az R2 helyére mehet a relé. De el is hagyhatod a relét, M1 nmos fet helyén egy IRLR2905 (Hestore) közvetlenül meghajtja a szivattyút (lazán elbír néhány tíz ampert).
Ha egy közepes FET-et birizgál a hanggenerátor, még relé sem kell feltétlen egy 5-10 A-ig. Célszerű logikai szintre kapcsoló FET. IRLZ sorozat tagja például. Ez már 2V-al totálisan nyit.
Hanggenerátor kimenetre egy kis Graetz, pár 100nF szűrőnek, 100kiloohmon keresztül be egy tranzisztorba, amivel meghúzol egy relét. Az vezérelheti a szivattyút.
beizzítottam a polcon csak fűtésre az emissziógyenge GU81M-et, csak a hangulat kedvéért
Néztem egy videót egy "csöves" kínai előerősítő tesztjéről. Tisztán félvezetős. A macskaevők fel se fűtötték a csövet, alá tettek egy piros ledet. Hogy mindenki tesztelhesse hogy működik a cső, a hang jellel sorba kötötték a fűtését. Kihúzzák a csövet - elhallgat... :-)
mert semmi különbség nem lesz egy 20 forintos kerámiához képest
HiFi erősítőben, csatoló kondenzátor pozícióban nem biztosan nem használnék kerámiát. Csatoláshoz tipikusan elég nagy kapacitás kell, ezt kerámiában, kis méretben olyan anyagból rakják össze, aminek mindenféle hátránya van. A fontosabbak:
- feszültség függő kapacitás, ami természetesen harmonikus és intermodulációs torzítást okoz, utóbbi különösen zavaró
- mechanikus feszültség kapacitás változást eredményez, brutális torzítást okozhat, ha a nagy hangerő kicsit megrezgeti a panelt
- hőmérséklet függő kapacitás, ez a tervezett frekvencia átvitelbe szól bele, eltolja az alsó töréspontot
Hiba ilyet betenni, nem múlhat azon a pár Ft-on. Félvezetős erősítőben kicsik a feszültségek, egy műanyag szigetelésű kondenzátor se túl nagy és túl drága. Nem méregetnék, mások kimérték, milyen szigetelésű kondenzátorok a legjobbak ilyen célra, inkább elhiszem, olyat választok. Csöves meg eleve olyan drága, hogy ez már nem oszt, nem szoroz.
Respekt, nagyon egyetértek! Este sokszor én is hátulról, levett hátlappal hallgattam az öreg csöves rádiót, meg sokszor beizzítottam a polcon csak fűtésre az emissziógyenge GU81M-et, csak a hangulat kedvéért 🙂.
Sajnos realita vagyok ezen a téren, a Burabun is csendes mosollyal mentem el az öt-hatszámjegyű high-end meg audiofil kondik mellett, ugyanaz a minőség ott volt egy-két asztallal odébb 1-200Ft-ért.
Én pl. piszkosul nem hiszek a balzafa asztalkára állított CD lejátszók, vagy oxigénmentes rézből készített hálózati kábelek nagyszerűségében, de nem vagyok teljesen közömbös egy szépen megépített, a félhomályban lágy vörösben világító csöves erősítővel szemben... :-)
Ez egy vallás, nem nagyon lehet racionálisan megközelíteni.
Én azt gondolom, hogy tisztességes tervezéssel viszonylag olcsón is lehet jó erősítőket gyártani, amit meghallgatási tesztekkel már nem lehet megbízhatóan elkülöníteni egy másik jól tervezett erősítőtől.
Van viszont egy csomó érzelmi vagy hitbéli különbség, ezeket nem lehet műszaki jellemzőkkel megközelíteni. Van aki csak a zenét szeretné jó minőségben, de van, akit érdeklődés, érzelem, hit köt a készülékekhez is. Hobby, érdeklődés, nem csak zenehallgatás. Pl. a szerintem a horgászok is sokkal drágább és jobban kidolgozott botokat használnak, mint amit racionálisan indokolni lehetne.
Egy erősítő mérését talán úgy lehetne legjobban elvégezni, hogy a bemenő és kimenő jelet (egy szintre hozás után) egy differenciál műveleti erősítőre kötjük.
Az okoz problémát, hogy az erősítő frekvenciafüggő fázistolást hoz létre, amit nem tekintünk torzításnak. Így akkor is lesz komoly differencia jel, ha a torzítás egyébként nulla. Vagyis ezen a módon úgy lehetne csak torzítást mérni, ha lineáris hálózattal a referencia ágban is létrehoznánk ugyanazt az amplitúdú- és fázis átvitelt, ami az erősítőt jellemzi. Ez nem lehetetlen, de nehézkes. Gyártásban, mikor ugyanolyan erősítőket kell sorozatban vizsgálni, esetleg érdemes lehet így csinálni. Különböző erősítők esetében viszont más mérési módszerek terjedtek el.
A klasszikus módszer a harmonikus torzítás mérése volt, ami csöves erősítőknél elég jól egyezett a füllel észlelhető hangminőséggel. Viszont a korai, kezdetleges tranzisztoros erősítők megjelenésekor kiderült, hogy egy kisebb harmonikus torzítású tranzisztorosnak lehet sokkal kellemetlenebb hangja, mint egy ilyen méréssel rosszabb csövesnek. Ezért kerestek egyéb mérhető torzítás jellemzőket, ilyen pl. a TIM (tranziens intermoduláció).
Csak akkor lenne ilyen, ha a négyszögjel frekvenciája lényegesen kisebb, mint a hangfal alsó határfrekvenciája. Különben egész jól átviszi, tetőesés lesz az alsó, és él meredekség csökkenés a felső határfrekvencia miatt.
Ha a fizikai alapját nézed a dolognak, nem egészen stimmel az a megállapításod, hogy az álló membrám már nem közvetít hangot. A hang nyomás hullámok terjedése a levegőben. Az elmozdult membrán megváltoztatta a légnyomást, és ez a változás nem tűnik el akkor sem, mikor megáll a membrán.
Analóg audio jelnél milyen jittereket akarsz mérni? Az a szkópos képed teljesen értelmetlen ebben a diskurzusban.
Attól hogy szinusz jelekből elő lehet állítani négyszögjelet, és bármi mást, az nem jelenti azt, hogy azt az elektromos jelet ilyen formában hanggá lehet alakítani.
Ha léteznének négyszögjelek mint hang, akkor igencsak nagy bajban lennének a lemezjátszók tűjei, amikor beleakadnak a hanglemezbe vésett kockákba.
Elemezzük ki, mi történik ha négyszögjelet küldünk egy hangszóróra.
A felfutó éltől a membrán előre lendül igen hirtelen, majd a tehetetlenségéből adódóan kicsit túllendül és elkezd csillapodva rezegni és megáll egy helyben.
Az egy helyben álló membrán már nem közvetít hangot.
Ilyesmi képet fogunk kapni, ha egy mikrofonra kötött szkóppal nézzük az eredményt.
Ha specifikációs adatok mérésére nem is de hibás üzemállapot érzékelésére már két évtizede is találkoztam
a módszerrel a zuglói Ágota cég erősítőiben.
Idézet a cég egyik prospektusából:
"Powerguard: A POWERGUARD áramkör folyamatosan ellenőrzi a kimenő és bemenő jel közötti eltérést. Amennyiben a jel alakjában eltérés van, - pl. túlvezérlés, túlterhelés - vezérli a bemeneti limitert, amely megfelelő mértékben csökkenti a bemenő jelet, és ezzel egy időben a sárga LED világítani kezd."
Fourier bácsi szerint ilyen (pedig nem is volt oszcilloszkópja)...
1955 környékén a MechLabor csinált egy elektronikus koncertorgonát (sajnos csak pár darabot), annak a szervízkönyvében igen részletesen leírja a fúvós- és vonósregiszterek harmonikustartalmának a beállítását...
ami biztos az az hogy kicsi a mintavételezés, ezért vannak egybemosott zöld foltok.
El kell, hogy keserítselek, ez direkt ilyen, a jel jitterét mérték. Alul ott a megfejtés...
egyszerű szinusz hullámok vannak egy analóg hangátviteli sávban, az arra vonatkozott, hogy nincsenek benne például négyszögjelek
Nézd meg egy fagott hangját, szinte tökéletes négyszög. A fafúvósok hangja csak páratlan harmonikusokat tartalmaz, innen a négyszögjel. A vonósok mind páros, mind páratlan harmonikusokat tartalmaznak, az eredő jel jó közelítéssel fűrész. ezek után elgondolkodhatsz, milyen is egy zenekari felvétel eredő jelalakja...
Egy erősítő mérését talán úgy lehetne legjobban elvégezni, hogy a bemenő és kimenő jelet (egy szintre hozás után) egy differenciál műveleti erősítőre kötjük.
Ha a kimenő jel a szkópon nem látszik, akkor nyilván jól végzi a dolgát.
Ezt elvégezni terhelés nélkül, ohmos terheléssel, RLC terheléssel, és valós hangfallal.
Másik érdekesség ezekkel a multilayer smd kondenzátorokkal: méregettem a kapacitásukat, és mind kb 20%-kal kevesebb volt, mint kellett volna. A specifikáció 10%, megbízható gyártó. Beforrasztva is megmértem, mind belül került a specifikált értéken. :-O
Pl. egyes kerámia kondenzátorok képesek nagyon durva tprzítást okozni. Feszültség függő a kapacitásuk, sőt mechanikus behatásra is változik. Egy szkópba sikerült ilyeneket beépíteni, kocogtatásra ugrált az alapvonal. A kapacitása változott mechanikus mozgásra, DC előfeszítés esetén a kapacitás változása feszültség változásban jelentkezett. (töltés változatlan, kapacitás változik -> feszültség változik)
Erősítőt mérni kicsit sem egyszerű dolog. Annak idején fejlesztettük a frekvenciamultiplex rendszerek szalagon történő méréséhez a célműszereket. Az összerakott keretnek 200 Hz és 620 kHz között kellett biztosítania a +/- 0.5 dB-n belüli linearitást és az 1 % alatti torzítást. Nem volt egyszerű olyan műszert csinálni, ahol a nem túlképzett szalagos bemérő azonnal látta, hogy mi lehet a baj...
Nemrég megmértem egy 5 Ohm 5 W-os huzalellenállás induktivitását. Súlyosan téves eredménnyel. 40 uH indukciót mért az RLC mérőkém. Kiderült, hogy csak akkor lenne igaz ez, ha az Ohmos tag elhanyagolható.
Most jobb műszerrel mérve messze 1 uH alatt van valahol. Tehát hangfrekiken valóban jelentéktelen.
Pont azért vannak a szakemberek, hogy tudják hol mi mennyit számít.
Keserítettem más el lelkes barkácsolót, hogy a szovjet Signal zsebrádióba nem kell e legdrágább tantálkondi.
Mást meg, hogy a DVD tápjába nem frankó a 20 forintos bóvli aluelkó.
De sok kereskedő alkatrészeinél elérhető a gyári adatlapja pl. a kondiknak. Onnantól összevethetőek a típusok. Mindenki a szakértelme vagy a dilijei szerint dönt. Szerencsére van miből válogatni.
Ja, és hogyan mérjük azt a minőséget? Színusz átvitelével/torzítással? Négyszögjellel, meredekséggel és túllövéssel? Kéthanggal/dinamikával? A sávszélességet könnyű mérni, de szerintem minden mást nagyon nehéz, ez is a lényeghez tartozik, pedig nem az akarat hiányzik... (Bár a múltkori videón a tárgyakra ragasztott matricákon és állítólagos hatásukon nagyon röhögtem, de igazából megtalálták a kritikusabbak a _lehetséges_ magyarázatát a veszettül csillapítatlan teremben, ahol még az is számíthat a többieknek, ha valaki kinyitja a száját műsor közben... de talán még ez is túlzás.)
Tehát mégis van különbség az alkatrészek közt olyan paraméterekben, amik többnyire nincsenek dokumentálva, és a szakirodalom/szakértő tudja róluk, melyik működik jobban. Szerintem pont ezt mondtam. Hát, könnyebb lenne a dolgunk, ha zenehallgatásból adnának diplomát... mert így nehéz lesz egyezségre jutni, hogy milyen paraméterei számítanak egy alkatrésznek és milyenek nem.
Most elvileg hangfrekis cuccokról beszélünk - esetleg csak az RF alkalmazásoknál gondoltad így a fentieket, nem tudom. Vagy olyasminél, amin nem a hangminőség múlik, legalábbis nem úgy: pl. a Tayloe-detektoron sem mindegy, hogy milyen kondik lógnak, aztán jönnek a hangfrekis vagy alacsonyfrekis szűrők stb.
Számít-e egy-két század ohm itt-ott, keletkezik-e valamilyen nonlineáris torzítás az amúgy cseppet sem egyszerűen leírható valós alkatrészekben. Ilyen az is, hogy újabb megcsócsálható példát hozzak, mikor arról beszélnek, hogy a vastag kivezetésű, ilyen és ilyen elektrikumú kondikkal másképpen szól egy erősítő, mint a cérnavékony lábú, kicsit más felépítésűvel. Hallható vagy woodoo? Esetleg hallható-e egy egész erősítő hangján, ha egy-egy alkatrész cseréjével nem is, de az egészen, ha minden részlete egy bizonyos igénnyel van elkészítve. Nem véletlenül téma ez sok évtizede.
Így van. De minden nem szinuszos hang is felbontható nagyon sok szinuszos összetevőre. És fordítva.
Tiszta egyetlen szinusz az audió technikában inkább csak a mérés idejére van használatban. Esetleg ahogy Berci mondja, egy fuvola hangja az. Ráadásul az általában egy folyamatos hang, a való hangzásban pedig a dinamikának is döntő szerepe van.
Egy csak egyetlen szinuszt termelő erősítőt is könnyű építeni. Igen keveset mond a valódi hangzásáról. Mint egy autót felbakolt kerékkel egy állandó fordulaton járatni.
Normális helyen az alkatrész listában, szervizkönyvben leírja, hogy max. milyen ESR és hőtűrés kell. Ahol ez szempont. Itt konkrétan hangfrekis előfokról kérdezett az olvtárs.
Egyes ipari és pl. repülős berendezésben írja elő egy adott gyár adott part number-ű alkatrészét konkrétan. Mert avval van letesztelve, minősítve.
"Amíg az eszköz határértékén belül van, addig nem módosít a hangképen."
Talán az is keveredést okoz, hogy egy kapcsolásban pl. a kapacitáson meg a feszültségen kívül nem igazán adnak meg más követelményt, és ha pl. alacsony ESR-ű kondik kellenek, akkor inkább azt szokták mondani, hogy vedd meg, fiam, az X. Y. gyártó ilyen meg olyan sorozatú termékét, és nem a paramétereket emlegetik. Sok mindent tapasztaltam már én is, ami még bőven az ezotérián innen van.
Orosz rádióiránytű fémházas 2 db MP kondija egy trafóval 17 Hz-et állít elő. 2 db 470 nF-os van párhuzamosan. Egyetlen rádióban külső behatás nélkül (hermetikusan zárt doboz) pár hét alatt durván megnőtt a kapacitásuk. Az egyik 700, a másik 800 nF fölé. Az utolsó ellenőrzéskor pontos volt, néhány héttel később bejött javításra. Pedig Csernobil felett sem járt. Sokáig kuriózumként őriztem őket. Persze mire megtaláltam a hibát más minden mást kicseréltem. Hipersil kiöntött trafó, 2 db MP41 tranyó ellenütemben. Pár ellenállás. Odáig is sok szar kondit láttam, de megnőtt értékű nem volt közöttük.
Azért az egyszerű mezei kondik is tudnak meglepetést okozni:
A Hammond orgonáknál 92 tisztán szinuszos alaphangot állítanak elő és a játékos ezekből (maximum 8-ból) keveri ki a kívánt hangszínt. A tone generatorban (TG) tehát 92 darab epiciklois fogazású hangkerék forog. Ezek arról nevezetesek, hogy forgás közben a kerület bármely pontjának sugárirányú vetülete szinuszt ír le.
Hogy az esetleges torzításokat tovább csökkentsék, minden egyes hangszedő mögött egy hangolt, rezonáns illesztőtrafó van.
A trafó az adott hanghoz tartozó frekvenciára van hangolva. A hangoló kondenzátorok egységese 105 nF-osak, a frekvenciabeállítás a trafó menetszámával történik.
Ezek a metálpapír kondenzátorok 70 - 80 - 90 évvel ezelőtt kerültek beépítésre és "öregedésük" eredményeképp a hangszernek tompa fahangja lesz, a kimenő jelszintek lecsökkennek. A hangszedők feszültségét szkóppal nézve minden rendben van. Kiszedve egy metálpapír kondit, a mérés azt mutatja, hogy az eredetileg 105 nF-os kondi 200-280 nF értéket mutat és a tangens delta ezerszerese (!!!) az eredeti értéknek. Mi történhetett?
A hangszer (csöves) erősítője a TG alatt van, így ez folyamatosan melegíti a TG-t. Az évtizedek alatt a kondenzátorokból a paraffin kipárolog, a kondi zsugorodik, így a kapacitása drasztikusan megnő. A paraffin helyét viszont elfoglalja a környezeti vízpára, ettől ugrik meg a tangens delta.
A kondenzátorok cseréje modern kerámia vagy stiro kondikra és a hangszedők szintjének újrakalibrálása utána a hangszer olyan, mint az új...
Még egy érdekesség: ha az erősítő nem visz át legalább 50-60 kHz-ig akkor a hangszer továbbra is fahangú lesz, bár a TG által előállított legmagasabb frekvencia csak 5992 Hz! Ennek az oka a "key click", a billentyű lenyomásakor keletkező tranziens átvitelének hiánya...
Kamu. Amíg az eszköz határértékén belül van, addig nem módosít a hangképen. Ezeken a frekvenciákon ezeknek a parazita összetevői sok nagyságrenddel alatta vannak a fontosnál.
Innentől csak hit van és nem tények. A kondik soros belső ellenállása Ohm nagyságrendű a 10 és 100 kOhmos rendszerben. A dielektromos veszteség ilyen frekiken zéró. A belső induktív összetevő szintén.
Egyébként a világ ma is legjobb kondenzátorai az ezüstözött csillám kondik. De azok csak a kisebb, uF alatti tartományban kaphatóak, az aranynál drágábban. A szektás hívőknek.
Pont a bizonytalan kérdés felvetés miatt említettem egy más, de a lúzereknek is könnyű "távkapcsolás" megoldását. Ha ennek a polgárnak nem jó, más hobbisnak talán lehet hasznos.
Mindenesetre egy-egy ilyen félig sem körülírt kérdésre egyszerűen nem érdemes reagálni, időt tölteni vele, már sokszor kiderült, főleg mivel ennyiből nem lehet eltalálni, mi is kell az illetőnek.
Azt egy 3000 forintos "okos" konnektor is tudja, hogy a világ bármelyik mobiltelójáról lehet ki-be kapcsolni. Sőt! Mutatja a távolba a hálózati feszt és az átfolyó áramot is.
Sok eszköz képes levelet küldeni és wifis. Ott van pl. az IP kamera, mint olyan. Azokon előfordul ki- és bemenet is, pl. a szabotázsjelző, arról egyből küldhet levelet is. De biztosan lehet még találni hasonlókat.
nagyon meglepő volt a kérdés, ezért rákerestem. vannak amatőr próbálkozások de programozás nélkül nem úszod meg. A gombnyomást érzem a legnehezebbnek, mert a számítógépek általában sima kontaktot nem fogadnak a perifériákon (régen soros porton viszonylag könnyen lehetett hekkelni hasonlót). tehát a gombnyomást is le kell programozni és ha nem akarsz PC-t használni akkor marad az arduino vagy egy telefon amin az usb-t kell használni, esetleg a jack portot.
abszurd és durva hack, de egy érintőképernyős telefonon kikapcsolod az alvó üzemnódot és letekered a fényerőt akkor wifi-re csatlakozva egy e-mail küldő kliens "küldés gombja" fölé applikálhatsz egy házi barkács hardvert a képernyőre ami "megnyomásával" elküldi az e-mailt. Így a mellékattintás megoldott és nem kell hogy kéz nyomja meg a gombot. kicsit nehezebb ha ismételt küldésre van szükség de még az is megoldható. bizonyos problémára megoldás lehet ez az abszurd installáció.
Készüléket kereshet az illető, a gyatra megfogalmazásból még a topik címe ellenére is inkább ez érződik, nem pedig fejlesztenivalót.
Levelet egyébként úgy lehet küldeni, ha van egy SMTP szerver valahol, amihez van hozzáférésünk, bár léteznek még a világban ingyenesek - különböző korlátokkal.
Ha kritikus feladatról van szó, akkor talán jobb a telefonhálózat és SMS, mivel a nem mobil internethez, wifihez saját működő infrastruktúra szükséges egy adott helyen (de legalább olyankor az SMTP szerver adott), vagy esetleg másokra kell támaszkodni.
Sziasztok! Keresnék egy olyan kütyüt, ami tud wifi-n keresztül üzenetet küldeni. Röviden annyi lenne, hogy gombnyomásra küldjön el egy előre beállított üzenetet a megadott e-mail címre. Ilyen létezik?
A márkás kütyü. Ahol az akkuk garantált minőségűek és a szükséges védelmekkel is el vannak látva. Pl. nem tudod túlmeríteni.
Nem csak feltétlenül a profi, ipari szerszám. Jól beváltak az Aldi/Lidl cuccok. Barkács, hobbi célokra. Jó a vevőszolgálat. Nem a szemét alja kínai cuccokat árulják. S ebben nem a kínain van a hangsúly.
Szívtam vele rendesen, mert hiába van szinter-bronzom, ha megesztergálom az új csapágyat, az lötyögne a kopott tengelyen. Szerencsém volt, az Elmebay-on sikerült vennem egy gyári új amerikai motort (115 V-os), amit megkínáltak első bekapcsolásra 230-cal és kijött belőle a füst... Most annak a forgórészét meg az első pajzsát teszem át erre...
De ez nem egy kompresszor, hanem egy Hammond orgona...
Az forgórész - miután a csapágyrész elszállt, belesúrolt az állórészbe, televágta vasporral, a tulajnak meg mondták, hogy "csak meg kell olajozni, jó az"...
Én nemrég vettem egy kicioccó kínai kompresszort, akkora,mint egy régi rúdelemes lámba fej nélkül. 3 at-t tud, egy tök lapos kereket épp fel lehet vele fújni, de a nyomásokat beállítani elég a 4+1 kerékre. Viszont a fűtés meg a bojler tágulási tartályához tökéletes. USB-ről 3-4 óra alatt töltődik fel...
Sajnos ennél sokkal bikább kell. Ezek a kompresszorok induláskor akár 5-10-szer annyit is felrántanak. Ha már elindult, akkor is minimum 15A-t zabálnak. Egy olyan akkutöltő kell hozzá, ami tud indító funkciót is.
De praktikus lehet egy autóból már kivett használt akku is. Így még hálózattól is független lehet. Azt 2-3 havonta feltöltve mindig készen állna.
Van egy autós kompresszorom (szivargyújtós), amihez jól jönne egy adapter, hogy időnként 220-ról is tudjam üzemeltetni. Ezek a paraméterei, segítenétek mekkora teljesítményű adapter lenne jó hozzá?
Köszönöm a figyelmeztetést, olvastam valamit erről, de ezek itt állandó 23-24°C-ban vannak (távfűtés, de nagyon!!!), ez tehát nem lehet az ok! De az biztos, hogy beindult! Van egy űjabb észlelésem, a nemrég kapott minisarokcsiszolő le-leállogatott - szokása szerint - amíg meg nem untam és tölteni akartam! Na, azt nem hagyta az egyik akksi, állandóan zöldet jelzett ( töltve...) és aztán addig tettem ki-be az akksikat és próbálgattam használni, amíg eccercsak (!) minden akksi töltésre állt, most van négy töltött akksim és egy leesett állam! ???? Meg két kissarokcsiszolom - mit ne mondjak, mankót kellett fabrikálnom, a PVC csöveket vígan vitte mindkét gép! Kettő gép nem kell nekem, ha valaki cserélne valami értelmes, nem drága dologra, odaadnám - ingyér is , - de valahol a mélyben írígy vagyok! Amúgy kellemes ünnepeket!
Heheh, jött az újabb hiba, a fúró-csavarózó akksiját "leerőltettem" nullára, na, aztán nem akart tölteni - Új a töltő - elekezdtem netezni, jött egy ötlet, bebikázni másik akksiról - bejött, most töltésen van, megy is , magára hagyni nem merem - miért is? - szóval, maradok az ék, csiga, emeló dolgoknál - azt legalább ??? értem! Értem? Most akartam űj akksit venni...
Ez a kondenzátor csak véletlenül akkor halt meg. Ez a szétnyílás túlmelegedés hatására jelentkezik.
A rajta folyó túl nagy áram elkezdi melegíteni. Ahogy öregszik, egyre nő a belső ellenállása és vele a belső melegítő veszteség. Ami egy láncreakció szerű kipukkadásban végződik. PC alaplapoknál a proc közelében, plazma és LCD TV tápjában ez teljesen mindennapos.
A gázkazánt, hordozható RF-es beltéri egység kapcsolja 868,35MHz-en.
Be volt kapcsolva a TV (házimozi erősítő, a mélynyomó is)
Egyszer mikor kikapcsolta a kazánt, abban a pillanatban kimaradt a hang egy pillanatra. Nem foglalkoztam vele adáshiba, akármi de azét furcsálltam, hogy pont egyszerre ahogy a relé kattant a falon.
Másnap este megint ugyan ez, de CSAK a kazán kikapcsolásakor, bekapcsoláskor nem.
A legközelebbi kikapcsolásnál a mélynyomó el is romlott abban a pillanatban:-(
Kikapcsoltam, utána a rendszer érzéketlen lett a kazánra. ????
Van, csak nagyon ritka pont 6,8 uF-ban. 4,7 v 10 uF-osok sok és olcsó helyen kaphatóak. A kapcsolást nem ismerve azokat nem tudom mennyire lennének jók ide.
Ezek a vasak kimaradtak az életemből, a Vectron meg az ES64 különböző verziói jóval csendesebbek 🙂. A nagyon zajos "kávédarálókon" meg eleve hallásvédővel dolgozom, ami egyben mikrofonos fejhallgató is (repcsis cucc).
Pár frekit az 1990-es évek közepén-végén "lőttem ki" a fülemből, amikor minősített sportlövő voltam. A többi meg természetes "amortizáció", ahogy a legutóbbi 29-es orvosin mondta a doki, I.-es csoport újabb 3 évre 🙂.
Anno azt hittem én is, hogy azt a visítást mindenki más is hallja, amit a Jácint ad magából. Most már nincs ilyen gondom, hála az M43-nak, ahol a kipufogó hangtompítója a fejem fölött bubogott, a hajtómű alattam visított, a V43-nak, ami a teljes spektrumot végigskálázta, sebességtől és ívviszonyoktól függően, és az M62 fütyülèsének és dübörgésének. Amikor egy 100dB-el üvöltő Sziliről leszálltam az út végén, úgy mentem, mint aki be van rúgva. A szomszédok is hallják, ha én tévét nézek, a Párom rögtön a távirányítóért nyúl, ha én nem nézem a műsort... Az audiológián megnyugtattak, hogy nem süketülés ez, hanem csupán hallásküszöb változás. A nagy intenzitású hangok tartományában az idegrendszer csillapítja a hangérzékenységet. A Párom nem hallja a villanytűzhely hőfokszabályozójának a kapcsolàsát, és a cekász zúgását, én a szobában meghallom, és rászólok, hogy bekapcsolva hagyta a sütőt, ezért nehezen hiszi, hogy nem "szándékos nagyothallás" a valós dignózis...
Egy hangfal kábel tesztelő videó kommentjei közt találtam.
"A tesztlaborunkban tartott sajtótájékoztatón egyszer megkérdeztem az Ölbach főnökét, hogy miért nyomtat futásirányt a csúcskategóriás kábeleire. A válasza ugyanolyan pontos volt, mint amennyire árulkodó: "Mert ez az, amit az ügyfeleim akarnak."
Általános iskolás korom végén láttam kisvárosunk egy rádióamatőrénél egy bakelitdobozt, ami valószínűleg a benne levő nagy hangszóró méretére lett gyártva, és önhanggenerátor volt, ha minden igaz. Mindenesetre hangerőszabályzót nem raktak bele, ő meg annak idején még nem értett hozzá annyira, hogy akár ezt megoldja, godolom, vagy alkatrész nem lehetett beszerezni, annak idején mindenért Kaposvárra vagy Pécsre kellett menni, mindenesetre úgy rádiózott, hogy az asztalon feküdt a szerkezet, rajta meg a család összes télikabátja csillapításnak...
És arra az időszakra amikor már megengedheted magadnak az audiophile világát (most azt megint hagyjuk honnan inkább ezoteria a dolog és honnan nem). Az még pont nem az egyetemistakor, mert ezeka diolgok nem olcsó dolgok akkor sem, ha semmi ezoteria nincs benne. Azaz egy jó minőségű átviteli lánc hangfal stb az nagyon nem olcsó buli, egyetemistaként nem hinném hogy sokan ilyennel rendelkeznek..
Ráadásul innentől halmozottan és gyorsan romlik a fülünk átvitele ahogy halad előre a korban..... és nem csak akkor ha olyan körülmények között van, ami még belejátszik, pl egész nap ipari zajok között dolgozik, stb. A kor maga sajnos....
A másik, hogy az hogy még hallotta, az nem túl egzakt mérés....
Ez nem úgy van, hogy a 15000 Hz-t hallod, és a 150001Hz-et nem. Azaz a fül karakterisztikája, hogy meddig hallunk pontosan meg van határozva mekkora hangnyomás mellett mennyire is halljuk és érzékeljük az adott frekvenciát. Azaz megvannak az un töréspontok, -akárhány dB -vel hallod már csak pl a szabványban meghatározott 0dB-s jelhez képest.
Ha feljebb tekered és nem 0dB-n vizsgálódsz (mert mérő fülesben már a 0dB is eleve egy igen halk dolog) akkor fals lesz az egész.
Ráadásul már ott indul a bibi, hogy mivel vizsgálod. Egy akármilyen hangszóróra ha ráeresztesz 18kHz-t kb akármi is lejöhet róla akármilyen hangnyomással..... Ezeket etalon, hitelesített eszközökkel szokás meghatározni amik valóban tudják az adott hibahatáron belüli átvitelt.
Az nem mérés, hogy jól feltekerjük a hangerőt, majd elkezdjük feltolni a frekit egy akármin is és meddig hallom. Ez nem a halláskarakterisztika meghatározása. Pl a -30db szint egy adott frekvencián alapból már bizonyos munkakörökben nem megengedett mert olyan mértékű a halláskárosodás. de ha jól feltekered hangnyomásban ezt a frekit, meg fogod hallani, holott igazából már messze vagy attól, hogy jól hallod.
1Zs28B, 1Zs18B, 1Zs24B, 1P24B, /Zs1B, 6Cs10B, telepes csövek, nuvisztor-tetróda, korlátozott mennyiségben. Ha van, akkor nálam a legkedvezőbb a beszerzése.
