Én aváros egyik külső kerületében lakom, és HÉV-vel közlekedem. A HÉV-megállóban egyetlenegy Metro-s kosárka van, amiben általában reggel fél 8-kor már egy darab újság sincs, pedig errefelé az emberek többsége bizony kocsival jár, szóval nem szoktak milliók várakozni a vonatra. Nekem speckó nem hiányzik, mert ami érdekel, azt úgyis elolvasom már sokkal hamarabb az Indexen, vagy előtte otthon a Népcsabiban, legfeljebb a képregénnyel leszek szegényebb :-)
Az vetődött még fel bennem, hogy vajon mennyire tudják a hirdetők, hogy a hatalmas, többszázezres példányszám X százaléka a lent említett okokból olvasatlanul lesz gyújtós vagy vécépapír?
Re nemecsek,
Ha lenne ilyen szekentyu akkor a nyugdijjas 20 x venne ki egy ujsagot es az tovabb tartana ami nagyobb tomegeket eredmenyezne. SZVSZ nem megoldas.
Re Duhimar,
Szerintem a pornograf oldal sem lenne megoldas mert igy esetleg fel tudsz venni egy otthagyott ujsagot a metrorol, Ugyanezt egy ragacsos lappal nem szivesen tennem meg ;-)
A jelenseg egyebkent ismeros, az a tortenet jut rola eszembe amikor egy baratom Moszkvaban jart es valami bazi nagy ter kozepen egymast vertek az emberek. Amikor baratom megkerdezte a vendeglatojatol hogy mi van o mondta hogy valamit biztos ingyen osztogatnak. Erre megkerdeztek az egyik verekedot hogy tulajdonkeppen miert is kuzd mire az mondta "Hat azt nem tudom de ingyen van!!"
Ingyen van!
Eljen a metroujsag.
bocs ha kicsit off voltam
Udv Borsalino
A barátnőm szerint külföldön létezik olyan szerkentyű, ami egyszerre csak egy - vagy néhány - lap kiadását teszi lehetővé. Persze nyilván ez beruházást igényelne a lapkiadó cég részéről, de a mostanra kialakult állapotok tarthatatlanok.
Nos, bár nem derül ki, hogy merre történnek ilyenek, az Ecser úti metró megállóban hasonlóan jól működik a nyugdíjas-kommandó. Konkrétan több tucatnyi újsággal mennek ki a metróból, holott reggelente általában a metróba áramlik a proletariátus.
Ma reggel történt, hogy a házunkban, mert hogy nincs messze ametrotól az egyik nyugdíjas lakó mindenkinek az ajtajába rakott egy ilyen újságot.
Mint az úrivilágban, ahol mire az ember felkel, már ott a sajtóanyag. Egyébként erre senki sem kérte.
Én egyébkéánt rendszeresen lemaradok az újságról, mert elfogy, de a metrószerelvényen kissé bunkó módon ugyan, de a mellettem állóét elolvasom.
Persze egy klasszikussal élve:
"Nem állíthatok minden újság mellé egy rendőrt!" Sőt: "Nem állíthatok minden nyugdíjas mellé egy rendőrt!"
én mindennap megyek metróval, de 0 újságot veszek el... - persze, a sok kriptaszökevénynek t'od mily jóll jöhet az ingyen papír, amit még előtte olvasni is lehet...
Egy jelenségre szeretném felhívni a figyelmet, mellyel szinte naponta találkozom az egyik metróállomas bejáratánál. Megoldást egyelőre nem tudok. A történet egyszerre szánalmas és jellemző. Talán másnak is van erről véleménye....
Reggelente egyre duzzadó tömeg várakozik a Metró-újságra. Többségük nyugdíjas korú. Toporognak, arcukon fokozodó izgalom. Közeleg az időpont! Végre megérkezik a fiú, és a tömeg közé lép a pakkal. Láthatóan siet, arcán némi riadalom, nyilván a mai napot is szeretné túlélni. A srác kezében vágószerszám, de nem ölni akar... Megpróbálja elvágni a köteget átfogó madzagot, mielőtt az izgatott tömeg rávetné magát a prédára. Amint a kötel enged az első sorban várakozók lecsapnak. Szigorú arccal kapdosnak a papír után. A fiú kimenekül, bár szegénynek még egy másik halmot is el kell osztania. Közben az "emberek" egymás kezéből tépik a lapot.
Egyesek arasznyi köteget emelnek ki a tartóból, és a szatyor mélyére tömik. - Munkahelyre viszem! Semmi köze hozzá! - rivall ránk az éltes bácsika, és elsiet. A mozgólépcső felé - tán munkába vagy iskolába - igyekvő fiatalabbak is szeretnének egy példányt felmarkolni, hogy olvashassák a metrón a Metró-újságot. Némelyeknek sikerül...
Hangos szópárbaj hallatszik, egy idős asszony - a megszerzett lapokat szorongatva - hasra esik, egy nőt egy férfi hátbavág. Barátnőm két példányt kér valakitől, de ma nem kap. Végül a boly közepéhez ér, és kiveszi az áhított lapot. Áthámozza magát az egymást taposókon. - Ne húzd fel magad - mondom, de már késő. Dühödten megyünk tovább a metró felé. A nyugdíjasok csomagjaikkal a kijárat felé indulnak, majd minden elcsendesedik. Egy óra múlva jön az újabb szállítmány...
