Keresés

Részletes keresés

Kis Ádám Creative Commons License 2002.02.13 0 0 89
Kedves SzigonyHarry!
Szerintem elfelejtettél az emigrációban olvasni. Pöffeszkedj csak.
Kis Ádám
Előzmény: SzigonyHarry (87)
SzigonyHarry Creative Commons License 2002.02.13 0 0 88

Kedves LvT!

A hozzászólásod kitűnő munkát végez az ismeretterjesztés szempontjából. Pontosan meghatározod, hogy miből áll az a fogalom amelynek a megjelölésére most a "lízing" szót használjuk.

A kérdés azonban változatlan.
--Használjunk egy elferdített idegen szót, vagy "pofozzunk" át egy meglévő magyar szót az új fogalom megjelölésére.

Írod:
"Egyébként nem hiszem, hogy angolszász területen is lenne olyan gazdasági életbe ártott személy, aki a lease '(haszon)bérlet' és a leasing 'lízing' fogalmakat felcserélhetőnek vélné"

Ebben igazad van. Egy művelt, angolul beszélő személy sohasem tévesztené össze a "lease" és a "leasing" szavak jelentését.
A "leasing" szónak ugyanis van egy archaikus főnévi jelentése: "the act of lying", azaz hazudozás.

Ugyancsak írod:
"Én különösen sok szocialista-realista regényt adhattam ki :-))."

Kis Ádám csak nem olvasta a szocreál írókat, Te meg már ki is adtad őket ?

--Ejnye, bejnye.

Előzmény: LvT (85)
SzigonyHarry Creative Commons License 2002.02.13 0 0 87

Kedves Zoli!
Nem tudom, honnan tudod, mit gondolok a külhoni magyarokról. A kifogásolt válaszomban második személyű névmást használtam: azaz csak rólad volt szó! :)))

Kedves Ádám!

Az eredeti mondatod, így hangzott:

"Te odakint lényegében magáncélra őrizgetted a nyelvet..."

Egy nyelv "magáncélra" való őrizgetéséről akkor beszélhetnénk, ha történetesen a sumér nyelvről lenne szó, vagy pedig én lennék az utolsó ember a Földön aki beszéli a magyar nyelvet.
Mivel, szerencsére még nem tartunk itt, így logikus következtetésnek tűnt, hogy a nekem címzett megjegyzés valójában a külhoni magyarságról alkotott képedet tükrözi.

"Egyébként az általad említett Márai naplójában általában nem fest olyan harmonikus képet az emigrációról, mint amilyent te sugallsz."

Nem szemlélem az emigrációt rózsaszínű szemüvegen keresztül. Ha elolvasod, mit írtam ezzel a témával kapcsolatban a MI NEKED AMERIKA? című "topic"-ban, akkor ez nyilvánvalóvá válik.

"Érdekesnek tartom azt a megállapításodat, hogy a "sötét korszakokban" az emigráció volt a magyar kultúra letéteményese, és itt említed Márait. Ezekben a sötét korszakokban - anélkül, hogy ezt Máraival szemben mondanám - a magyar kultúra (!) Kodály volt, Weiner volt, Weöres volt, Nagy László volt, Juhász Ferenc volt, Déry Tibor volt, Pais Dezső volt, Bernáth Aurél volt, és még sokan mások, akik nem emigráltak, hanem esetleg, mint Déry beültek a dutyiba. Ha ezt a névsort nézem, kulturális tekintetben nem is volt olyan sötét ez a kor."

Kedves Ádám -- mivel érdeklődést mutatsz ezzel a témával kapcsolatban, idemásolok a párizsi Nagy Pállal (Magyar Műhely) készített interjúból szármozó idézeteket.

N. P.: "Olyan írókat közöltünk, akik idehaza akkor nem publikálhattak, például Mészöly Miklóst, Weöres Sándort, Csóori Sándort, Mándy Ivánt, Nemes Nagy Ágnest. Kassák is eredeti kéziratokat juttatott ki hozzánk."

F. J.: "A magyar állam miként viszonyult hozzátok?"

N. P.: "A magyar állam képviselői bizonyos idő után elkezdtek velünk alkudozni, hogy rendezni kellene kapcsolatainkat. Mi keményen ellenálltunk ezeknek a szirénhangoknak, de végül ajánlottunk egy "gentleman's agreement"-t: ha a Műhelyt szabadon beengedik, akkor mi is nyíltabban viszonyulunk a rendszerhez. Nem tudták elviselni, hogy számos magyar író, akit ők el akartak hallgattatni, nálunk megjelent."

"A legnagyobb incidens az 1964-es Tűzkút- botrány. Weöres Sándor kihozta Párizsba a Tűzkút kéziratát, melyet előzőleg minden kiadó visszautasított. Elolvastuk a Tűzkut at és megegyeztünk, hogy szerzünk pénzt a kiadására. Weöres Sándor még ott a kávéházban szépen odaírta a kéziratra nyomdai utasításait. (A kézirat természetesen ma is megvan.) Megállapodtunk mindenben, még abban is, hogy ha otthon előveszik, mondja azt, hogy "elloptuk" a kéziratot. Weöres Sándor hazament, a Tűzkut at kiadtuk. Ekkor Weörest nyilatkozatra kényszerítették, ami az Élet és Irodalom ban jelent meg. Ebben az áll, hogy nagy meglepetéssel értesült arról, hogy könyvét kiadták. ' valóban Párizsban hagyta a kéziratot - olvasásra és hogy tiltakozik a kalózkiadás ellen. Mi nyugtáztuk, hogy Weöres Sándor tiltakozni kényszerült, de mindenki tudta Magyarországon is, hogy a kéziratot tőle kaptuk kiadásra.
Azután 1964-ben lóhalálában itthon is kiadták a Tűzkut-at. A kézirat évekig feküdt a kiadókban, ezzel szemben, a párizsi megjelenéstől tudomást szerezvén, két hónap alatt kihozták a kötetet.
Egyetlen szót cenzúráztak a kötet elején olvasható "Köszöntés"-ből. Weöres Sándor azt írta, hogy az utókor mosolyogva emlékszik majd vissza a spirituszcsempészetre, amelyet a "szellemi szesztilalomnak talán már véget ért időszakában űztem". Ezt a talánt cenzúrázták a hazai kiadásban, mintegy bizonyítékot adva, hogy bizony még nagy szükség van a spirituszcsempészetre. Később például Juhász Ferenc azzal érvelt Aczél Györgynél, hogy ha nem adják ki könyvét, akkor elküldi a kéziratot a Magyar Műhely=nek."

Kedves Ádám,
Remélem a fentiek hozzásegítenek téged egy világosabb kép kialakításához, a magyar emigránsok kulturát megőrző szerepe tekintetében.
--Hogy Déry Tibor dutyiban űlt?
--Nem vagyok benne biztos, hogy ezzel bárkin is segített.
Az emigránsok úgy érezték, hogy a szabadlábon maradásuk sokkal hatékonyabb szerepet biztosított
számukra.

"Valami nem stimmel: én valóban olvasok oroszul, de emlékezetem szerint egyetlen szocreált sem sikerült kikapnom. Solohovot fordításban olvastam (a szerintem igen kiváló Csendes Dont)."

Ádám, itt töbszörösen is öngólt lőttél!

(1) Solohov a szoc. realizmus iskolapéldájának számít, így tehát legalább egyetlen szocreált olvastál.

(2)Ha valaki, felsőoktatási intézményben szerzett diplomát M.o-on a kommunizmus alatt, akkor a tanulmányai során, szinte elkerűlhetetlenül olvasnia kellett a "kötelező olvasmánynak" számító szocreál írókat.

Érdekes módon erre csak én emlékszem. Ha az otthoni magyarok emlékezőtehetsége a tiedhez hasonló, akkor kollektív amnéziában szenvednek.
Mindezt elmondva, most hozzáfűzöm, hogy semmi kifogásom sincs bármely író olvasása ellen. Nem vagyok könyvégető.

"... mint volt orosztanár, megnyugatathatlak, áldásos működésünk eredményeképp nem hemzsegnek az oroszul olvasók Magyarországon."

Ádám--ez nem kis teljesítmény! Orosz tanár létedre sikeresen szabotáltad az orosz nyelv oktatását.
--Nem is tudom hogyan fejezzem ki a hálámat...
Ha nem siettél volna a segítségünkre, akkor most "lízingelés" helyett azon vitatkoznánk, hogy a sarki örömlányokat, tegyük fel, "bárisnyáknak" kellene hívni.

Köszi, Ádám. Megmentettél bennünket!

Egy Hálás Magyar.

Előzmény: Kis Ádám (86)
Kis Ádám Creative Commons License 2002.02.12 0 0 86
Kedves Zoli!
Nem tudom, honnan tudod, mit gondolok a külhoni magyarokról. A kifogásolt válaszomban második személyű névmást használtam: azaz csak rólad volt szó! :)))
Egyébként az általad említett Márai naplójában általában nem fest olyan harmonikus képet az emigrációról, mint amilyent te sugallsz. Érdekesnek tartom azt a megállapításodat, hogy a "sötét korszakokban" az emigráció volt a magyar kultúra letéteményese, és itt említed Márait. Ezekben a sötét korszakokban - anélkül, hogy ezt Máraival szemben mondanám - a magyar kultúra (!) Kodály volt, Weiner volt, Weöres volt, Nagy László volt, Juhász Ferenc volt, Déry Tibor volt, Pais Dezső volt, Bernáth Aurél volt, és még sokan mások, akik nem emigráltak, hanem esetleg, mint Déry beültek a dutyiba. Ha ezt a névsort nézem, kulturális tekintetben nem is volt olyan sötét ez a kor.

Írod:
"Azaz, amikor Te szocialista realista írókat olvasgattál oroszúl, akkor mi éppen az átkos Márai megjelentetésével voltunk elfoglalva."
Valami nem stimmel: én valóban olvasok oroszul, de emlékezetem szerint egyetlen szocreált sem sikerült kikapnom. Solohovot fordításban olvastam (a szerintem igen kiváló Csendes Dont). Oroszul Puskint, L. Tolsztojt, Turgenyevet, Bulgakovot (a teljes, Frankfurtban kiadott Masztyer i Margaritát), Szolzsenyicint és Paszternákot olvastam. Ha a Te nem személyes volt, akkor, mint volt orosztanár, megnyugatathatlak, áldásos működésünk eredményeképp nem hemzsegnek az oroszul olvasók Magyarországon.

A mi és az ők kérdését érintve, valóban ködös voltam. Azt akartam kifejezni, hogy ebben az esetben a mi=ők, azaz a beszélők.

Kis Ádám

Előzmény: SzigonyHarry (84)
LvT Creative Commons License 2002.02.12 0 0 85
Kedves Zoli (SzigonyHarry) és rumci!

Én különösen sok szocialista-realista regényt adhattam ki :-)). Talán ez okozza, hogy egyetértek Kis Ádámmal abban, abban, hogy a lízing és a (haszon)bérlet nem felcserélhető fogalmak.

A bérlet más tulajdonában lévő javaknak szerzőséses alapon való, ellenszolgáltatás ellenében történő használata. Lényeges momentuma, hogy a bérlezi idő lejártával a berlet kezdete előtti jogi állapot lép ismét érvénybe (magyarán: a bérlő nem szerez tulajdont).

A haszonbérlet olyan bérlet, amely haszonélvezettel jár: tehát a bérelt tárggyal a bérlő profitot termelhet, és a haszon a bérlőt illeti meg.

A lízing ezzel szemben olyan vásárlási hitel, mely tulajdonjog-átruházással csak a hiteltörlesztés lejártával jár. Ez látványra nagyon hasonlít valamiféle bérlethez, de nem az, mivel célja a lízingelt dolog tulajdonjogának megszerzése. A lízing tulajdonképpen a vevőnek nagyon rossz üzlet, amiért megéri, az az, hogy a beruházást működési költségként lehet elszámolni és nem beruházásként. A lízing tehát végső soron jogi, adótechnikai fogalom: így aki összekeveri a haszonbérlettel, az könnyen úgy találja magát mint Al Capone. Egyébként nem hiszem, hogy angolszász területen is lenne olyan gazdasági életbe ártott személy, aki a lease '(haszon)bérlet' és a leasing 'lízing' fogalmakat felcserélhetőnek vélné, ill. azt hinné, hogy ez utóbbi csak az előbbi gerundiuma.

Van még egy kapcsolódó fogalom, amely szintén nélkülözi a magyar megfelelőt: ez az outsourcing 'tul. külső forráson keresztül történő működtetés'. Ez egyfajta feladatorientált szolgáltatásbérlet. Az esetek zömében informatikai szolgáltatásokat outsourcingolnak: a bérbeadó szolgáltatja a hardvert, a szoftvert és a üzemeltető személyzetet (szervíz, programozás, adatbázis-memendzsment, stb.), a bérbevevő csak használja a rendszert és fizeti a díjat.

Előzmény: SzigonyHarry (84)
SzigonyHarry Creative Commons License 2002.02.12 0 0 84
Kis Ádám válasza:

"Kedves Zoli!
Nem úgy van az. Lehet nevetséges, de ez van. Az élet nem szép elvek szerint alakul, hanem a maga, sokszor felismerhetetlen törvényei szerint."

Kedves Ádám!

A fentiekkel egyetértek.

"Te odakint lényegében magáncélra őrizgattad a nyelvet, itt az emberek nem őrizgetik, hanem használják. Gyakran oda sem figyelve. Mert nekik ez a hétköznap."

Megmosolyogtatnak a külhoni magyarokról alkotott elképzeléseid. Ha az a benyomásod, hogy a magyar nyelvet "magáncélra őrizgetjük" a "sufniban" a díszmagyarral együtt, akkor nagyon tévedsz. A szétszórt magyarság élénk szellemi életet él, s sok esetben -- Magyarország sötétebb történelmi időszakaiban -- a magyar kultura megőrzője, letéteményese volt. Azaz, amikor Te szocialista realista írókat olvasgattál oroszúl, akkor mi éppen az átkos Márai megjelentetésével voltunk elfoglalva.

"Azt hiszem, a magyarázatomat vagy nem értetted meg, vagy nem figyeltél oda. A lízing nem azonos a tartós bérlettel."

Mindig figyelmesen olvasom a többnyire jól átgondolt írásaidat és nincs problémám a megértésükkel.

"A rumci által ajánlott szavakat két okból nem "vesszük" használatba, mert nem tudom, ki a "mi".

Ha nincs kifogásod ellene, minden magyart (bárhol is él) a magyarsághoz sorolok, s a magyar nyelvet közös kincsünknek tekintem.

"Mondjuk úgy, ők nem veszik használatba, ami egyúttal azt jelenti, hogy mi nem vesszük használatba."

A hozzászólásodban ez az egyetlen "üresjárat", s mint ilyen, nem kíván választ.

"Egyébként azért sem, mert rumci bizonyára így találta egy szótárban, de ez téves megfeleltetés. A haszonbérlet szót egészen más környezetben, általában a földre használják, és máég véletlenül sem azonosítja senki a lízinggel. Egyébként a két szó más-más oldalt képvisel: a földet mondjuk, haszonbérbe adják, a gépkocsit pedig lízinbe veszik (lízingelik)."

Az ezt megelőző hozzászólásadban kifejtetted, hogy nincs semmi probléma a "lízing" szó, eredeti jelentésétől eltérő használatával. Ha ez a helyzet akkor miért nem használhatunk egy meglévő magyar szót, tágabb értelemben?

(Csupán az érdekesség kedvéért jegyzem meg, hogy az angol "lease" szó földbérlettől kezdve, ingatlanon keresztűl, autókig, szinte mindenre használatos. Még bútort is "lízingelhetsz".)

Üdv.
Zoli


Előzmény: Kis Ádám (83)
Kis Ádám Creative Commons License 2002.02.12 0 0 83
Kedves Zoli!
Nem úgy van az. Lehet nevetséges, de ez van. Az élet nem szép elvek szerint alakul, hanem a maga, sokszor felismerhetetlen törvényei szerint. Te odakint lényegében magáncélra őrizgattad a nyelvet, itt az emberek nem őrizgetik, hanem használják. Gyakran oda sem figyelve. Mert nekik ez a hétköznap.

Azt hiszem, a magyarázatomat vagy nem értetted meg, vagy nem figyeltél oda. A lízing nem azonos a tartós bérlettel.

A rumci által ajánlott szavakat két okból nem "vesszük" használatba, mert nem tudom, ki a "mi". Mondjuk úgy, ők nem veszik használatba, ami egyúttal azt jelenti, hogy mi nem vesszük használatba. Egyébként azért sem, mert rumci bizonyára így találta egy szótárban, de ez téves megfeleltetés. A haszonbérlet szót egészen más környezetben, általában a földre használják, és máég véletlenül sem azonosítja senki a lízinggel. Egyébként a két szó más-más oldalt képvisel: a földet mondjuk, haszonbérbe adják, a gépkocsit pedig lízinbe veszik (lízingelik).

Kis Ádám

Előzmény: SzigonyHarry (82)
SzigonyHarry Creative Commons License 2002.02.12 0 0 82
Kedves Ádám!

A tőled megszokott alapossággal tártad elém a helyzetet, amiért hálás vagyok. Ugyancsak tisztában vagyok vele, hogy te csak a "hírnök" vagy, így az alábbi mondókám nem ellened irányúl.

Egy külföldi magyar, aki évtizedeken keresztül elkerülte az idegen szavak használatát, tátott szájjal hallgatja, hogy az otthoni magyarok nem tudták ugyanezt megtenni. (Nem, a külföldiek nem váltanak át egy másik nyelvre, amikor hosszúlejáratú autóbérletről van szó.)

Már megbocsáss -- de rendkívül nevetségesnek és mesterkéltnek tűnik, hogy a magyar közgazdászokba úgy belevésődött a "lízing" szó (1o év alatt), hogy már nem is tudnak megélni nélküle.

Az ilyesmiről, mindig egy külföldi fórumon olvasott mondat jut eszembe.
A hölgy, így ajánlotta a fordítói szolgálatait: "Már öt éve itt vagyok, de még mindig beszélem a magyar nyelvet."

Végezetül -- miért nem vesszük igénybe a rumci által ajánlott "haszonbér, haszonbérlet" szavakat. Ezekért ugyanis nem kell a szomszédba menni.

Üdv.
Zoli

Előzmény: Kis Ádám (80)
rumci Creative Commons License 2002.02.11 0 0 81
Lízing (régebben árenda) magyarítva: haszonbér, haszonbérlet.
Kis Ádám Creative Commons License 2002.02.11 0 0 80
Kedves Zoli!
Az évtizedek óta külföldön élő magyarok - nem Magyarországon élnek. Ha nem itt kell ezt vagy azt tenniük, nyilván nem is használják az azokra alkalmazott szavakat. Ugyanis, amikor hasonlóan tevékenykednek, azt angolul, olaszul vagy németül teszik.
Amint említettem, a lízing sajátos adózási és tulajdonlási viszonyokat feltételez. Mások a tulajdoni viszonyok, a felelősség és az elidegeníthetőség és hasonlók. A neten találtam például egy ilyen meghatározást

"meghatározott futamidejű bérlet, ahol a bérelt tárgy, legyen az gép, jármű, ingatlan vagy bármi más, a futamidő végén a bérlő tulajdonába megy át. "

Ez magyar közgazdasági szakszó, melyet a szakirodalom pontosan körülhatárolt értelmezésben használ. Nem lehet közvetlenül az eredeti jelentéséből levezetni, főleg nem annak az etimológiája alapján. Ez olyasmi, amelyet a nyelvoktatásban országismeretnek neveznek: a nyelvhasználatot nem lehet szótárból tanulni.

A gépjárműügyletekkel kapcsolatban a tartós bérlet és a lízing különbségéről itt olvashatsz.

http://www.raiffeisen.hu/lizing/finanszirozas-haszongepjarmu.html

(Sajnos, még mindig nem tudom, hogy lehet hivakozást csinálni)

A gépkocsibérlés más országokban nyilván másképp folyik. De ez nem tartozik ide.

Az ilyen kérdésekben jellemző nehézségeik vannak a határon túli magyaroknak, akik bizonyos hivatalos elnevezések terén a sajáét országuk gyakorlatát ismerik.

Azt hiszem, a lízing esetében teljesen igazságtalan az a kijelentésed, hogy ez egy magyar szó a magyar szavak, "elferdített idegen szavakkal való helyettesítése", mivel itt nincs helyettesítés.

Kis Ádám

Előzmény: SzigonyHarry (79)
SzigonyHarry Creative Commons License 2002.02.11 0 0 79

"Az idegen szavak magyarokkal való helyettesítése valóságos szenvedély, azonban nagyon körültekintőnek kell lennie, aki magyarítani akar."

Kedves Ádám!

A külföldi magyaroknak az a része, amely féltékenyen őrzi az anyanyelve tisztaságát, sohasem használta azokat az idegen szavakat, amelyek elharapództak a magyar nyelvben az utóbbi tíz évben. Azaz, mivel sohasem "idegenesítettek", így mentesek a visszamagyarítás terhétől.
Az ő szemszögükből nézve az otthoni magyaroknál vált valóságos szenvedéllyé a magyar szavak, elferdített idegen szavakkal való helyettesítése.

Az angol nyelvben a "lease" (leased,leasing)szó mint ige (verb transitive) vagy mint főnév használatos. A "leasing" szó, az ige folyamatos jelenidejű formája és nincs főnévi jelentése.

Nagyon megköszönném, ha egy pár példamondattal illusztrálnád, hogyan használják a magyar nyelvben a "lizing" szót.

Üdv.
Zoli

Előzmény: Kis Ádám (78)
Kis Ádám Creative Commons License 2002.02.11 0 0 78
Kedves SzigonyHarry!
Az idegen szavak magyarokkal való helyettesítése valóságos szenvedély, azonban nagyon körültekintőnek kell lennie, aki magyarítani akar. Kérlek, ballagj el egy gépkocsi-kereskedésbe, és kérdezd már meg, mi a különbség a lízing és a bérbeadás között. Ma már ezek a jelentések elmentek egymástól, a lizing nem bérbeadás. Problémásnak látom a törekvést is, hogy a felismerhetően idegen szavakat próbáljuk mindenképpen magyarral helyettesíteni, mert ez szegényíti vagy dagályossá teszi a nyelvet. Nézzük a konkrét esetet:
1. A lízing a bérletnek egy sajátos fomája, amelyhez különleges adózási, jogi, végrehajtási formák tartoznak. Ezért magával a bérlet, bérbeadás szóval nem helyettesíthető.
2. Elláthatjuk a bérbeadás szót mindenféle jelzővel, amíg el nem érjük a pontos jelentést. Azaz funkciózavarba esünk: a szó helyett meghatározást használunk.
3. Alkotunk egy új szót.

Az új szó alkotásánál nem feltétlenül fontos, hogy azt korábbi magyar szóból képezzük. A nyelvtörténet minden korszakában keletkeztek új szavak a semmiből. A lényeg ilyenkor az, hogy az új szó hangzása illeszkedjék a magyar nyelvhez. Ha pedig ez elfogadható, akkor ezzel a feltétellel idegen szó is átvehető. (Hol lenne a nyelvünk jövevényszavak nélkül?)

A dolog vége az, hogy a lízing (hangalakja) teljesen illeszkedik a magyar nyelvhez. Miért nem jó akkor?

A másik kérdés az írásmód. Vajon miért idegesítő, hogy magyar helyesírással van leírva? Egyrészt a helyesírási szabályzat ezt lehetővé teszi. Másrészt pedig igazából csak azt zavarja, aki ismeri a pontos eredeti helyesírást. Azt hiszem, az utóbbiak kisebbségben vannak, tehát le kellene küzdeniük az idegességüket.

Kis Ádám

Előzmény: SzigonyHarry (77)
SzigonyHarry Creative Commons License 2002.02.11 0 0 77

"Az elamerikaiasodas vagy altalaban az elkulfoldiesedes engem nagyon idegesit. Igaz en kulfoldon elek, de ha magyarul beszelek, akkor nem keverek bele idegen szavakat, meg akkor sem, ha egy masik, velem egy orszagban elo magyarral beszelek!
"

Kedves hunnenkönig!

A fentiekkel egyetértek.

"Ha az angolbol atvesszuk a lizing szot (leasing) az rendben van, bar az is idegesit, hogy magyar helyesirassal van irva, mert arra eddig nem volt szavunk."

Eddig is volt rá szavunk. Én nem látok semmi problémát a bérlet, bérbeadás szavak használatával.

Előzmény: hunnenkönig (71)
Korhely47 Creative Commons License 2002.02.10 0 0 76
Nem regen voltam otthon , hallgattam a radiot a kocsiban ami kisse felhaboritott ; ugyanis a bemondo a gordulekeny beszede kozben megrekedt es pillanatnyi szunet utan egy idegenszo beszurasa utan tovabb folytatta a mondanivalojat . Mondat kozben allt meg , ugyanis a nyelven ott ult a szo " pihenes " de megallt gondolkozni az idegen szon " Relaxal " .... Remeltem , hogy nem fog tudni tobbe beszelni !
Előzmény: Nibiru (26)
LvT Creative Commons License 2001.11.27 0 0 75
Kedves kallaci!
A Joplin-nóta nem alkalmas a Porsche ejtésének megállapítására, mivel mind a /pors/, mind a /porsI/ ejtésmódnak egyaránt /porsIz/ a többes száma.
Előzmény: kallaci (67)
LvT Creative Commons License 2001.11.27 0 0 74
Kedves Dubois!
Az oroszban a šov a délnyugati nyelvjárásokból származott az irodalmi nyelvbe, azokból, amelyekben a susogó hangok az ukrán irodalmi nyelvhez hasonlóan megkeményedtek.
Előzmény: Dubois (63)
hunnenkönig Creative Commons License 2001.11.26 0 0 73
ok, megfogtal! :-)

ez az ha az ember 3 nyelvet beszel felvaltva, neha mar nem tudja ellenorizni :-)

Előzmény: Ligart (72)
Ligart Creative Commons License 2001.11.26 0 0 72
Akkor miért köszönsz úgy, hogy "hi"? Nem mintha zavarna, csak ellentmondani látszik az érvelésednek. Egyébként szerintem édesmindegy, hogy magyar vagy idegen szót mondunk, ami ma magyar, az száz vagy kétszáz éve idegen, ezek ötven vagy tíz éve, nem sokáig lesz itt különbség. Egy fogalomra lehet egyszere két szó is, úgyis mindenki azt használja, ami jobban tetszik neki, ha az idegen a jobb, hát azt.
Előzmény: hunnenkönig (71)
hunnenkönig Creative Commons License 2001.11.26 0 0 71
Hi!
meg csak igy rimelt!

mas:

Egy osztrak felmeres szerint azok oooo-znek (ez most egy o ket ponttal felette) akik gondolkodnak beszed kozben es igy nyernek idot, hogy a leheto legpontosabban fogalmazzak meg a mondandokajukat. Az "en ugy gondolom..." meg azert van, hogy kesobb, ha felelossegre vonjak oket, akkor mondhassak, hogy az csak az o szemelyes velemenyuk volt es nem a part velemenye.

Az elamerikaiasodas vagy altalaban az elkulfoldiesedes engem nagyon idegesit. Igaz en kulfoldon elek, de ha magyarul beszelek, akkor nem keverek bele idegen szavakat, meg akkor sem, ha egy masik, velem egy orszagban elo magyarral beszelek!

Itt nehanyan kijavitottak a masikat mert topicot irt tema helyett azutan o is ugyanazt hasznalta, vagy olyan szavakat hasznalt mint blikk vagy slagfertig, ami szerintem undorito, mert egyreszt sokan biztos nem ertik, masodsorban helytelenul van irva, harmadszor pedig mert egyaltalan nem magyaros. Ugy ertem, regen (monarchia) is vettek at szavakat nemetbol ertheto okokbol (ahogyan a nemet nyelvteruleten elo magyarok is keverik a ket nyelvet), sot a nemetek is vettek at szavakat a magyarbol, de azok mindig olyan szavak amiket ok nem tudnak kifelyezni (pl. mulatschag, husaren, gulasch).
Szoval manapsag teljesen foloslegesnek tartom az ilyesmit a koznyelvben. Ha az angolbol atvesszuk a lizing szot (leasing) az rendben van, bar az is idegesit, hogy magyar helyesirassal van irva, mert arra eddig nem volt szavunk (a nemetek legalabb a jovevenyszavakat eredeti helyesirassal irjak)

Visszaterve a dologra, a mai eletben ahoz hogy ervenyesulj a versenyben, tobbet kell nyujtanod. Ma mar a 70es evek komoly hangvetelevel nem nyerhetsz palyat a piacon. Az amerikai stilus nyero mert arra odafigyelnek. Azok mar tudjak, hogy kell es nem szorakozasbol csinaljak, hanem mert az passzol a mai vilagszellemhez. Ha van lehetosegetek hallgassatok ausztriaban az O3 radiomusort. Azok rohogcselnek, beszelgetve vezetik a musort, hibaznak neha (amit ki is javitanak, vagy ha nem akkor kinevetik erte magukat/egymast) es ez a poen benne. Sokkal jobban koztuk erzed magad es ugy erzed hozzad beszelnek es nem a mikrofonhoz.

A fejingatas, meg a homlokrancolas szerintem a mondandojuk alatamasztasara szolgal es legalabb egy kis szemelyesseget visz a dologba (jollehet nehanyan tulzasba viszik). Ha nem lenne, akar egy kirakati babat is odatehetnenek aminek a hata mogul egy magnobol szolna a szoveg....

Előzmény: Nibiru (70)
Nibiru Creative Commons License 2000.08.01 0 0 70
Nem, csak tudott angolul... :)
Előzmény: kallaci (67)
grubi Creative Commons License 2000.08.01 0 0 69
Próbáld meg kiejteni a pors után még a többes szám sz/z hangját és rájössz!
Előzmény: kallaci (67)
ZsB Creative Commons License 2000.08.01 0 0 68
"my friends all drive Porsches..."
Előzmény: kallaci (67)
kallaci Creative Commons License 2000.07.30 0 0 67
Kedves Krivátsy!
Teljesen egyetértek mindennel, amit írsz, csak a porse kapcsán vagyok elbizonytalanodva. (Feltéve, hogy a Porsche-ről van szó.) Van a szomorüságában is kiváló emlékű Janis Joplinnak egy nagyon híres száma, mely így kezdődik: Oh Lord, I want you buy me a Mercedes Benz. Talán épp a második sorában azt énekli, hogy a barátainak Porsche-je(jük) van (OFF [v.ö.: Ujlaki] ON) (my friends got Porsches) és egyértelműen porsíz-nek ejtve. Lehet, hogy Joplin műveltebb volt az átlagamerikainál, vagy egyszerűen Porsche-fan volt?
Kallaci
Előzmény: Krivátsy (66)
Krivátsy Creative Commons License 2000.07.30 0 0 66
Nálunk mindenki azt hiszi, hogy ért az oroszhoz. Pl. azt hiszik, hogy 'mindegy': az oroszul secko jedno (a szlovák vsetko jedno miatt!). Nos, nincs (kiejtve) k csertu, csak k csortu. A Krushchev, Gorbachev írás angolban hagyományossá vált, nem törődnek a 'jo' betűvel. Tchaikovsky azért kapott egy fölösleges T-betűt, mert franciául így kell írni, és a XIX. században az oroszok általában franciául írtak latin betűvel. Nota bene: a mai oroszok útlevelében általában francia átírás van, így lett Csurakov úrból Tchourakov.
Más: a BBC-t nálunk illetlenség bébécé-nek ejteni, de kérdem: ki ejti a WHO-t 'dabljúéjcsóu'-nak? Meg a TWA légitársaság nevét 'tí-dabljú-éj'-nek? Nem lenne értelmesebb a 'ju-píáj' és 'éj-pí' helyett upi és ápé hírügynökséget mondani? Akkor az egyszerű magyar újságolvasó legalább azonosítani tudná. Nyugaton is így csinálják, lásd a franciák 'mozár'-ját Mozart (mócart) helyett, és az angol pors-t porse helyett...
Dubois Creative Commons License 2000.06.25 0 0 65
Kedves Kis Ádám!
"Való igaz, bár szerintem több, mint erős tendencia."
Szerintem is, ezért írtam azt, hogy "igen erős tendencia".
Előzmény: Kis Ádám (64)
Kis Ádám Creative Commons License 2000.06.24 0 0 64
Kedves Dubois!
Való igaz, bár szerintem több, mint erős tendencia. Az idegen eredetű szavakat nem sorolnám ide.
Alapvetően két tő van, amelynek nem bizonyos az idegen eredete, ez a sov és a sor (a lós szemellenzője, az általad idézett szavak ennek származékai).
Igaz, akad cs után is o, elsősorban a csokatyszja (csuklik) és származékai, ahol nyilvánvaló a hangutánzás.
Az Ozsegovból kiderül, hogy az idézett példák közül csak kevés köznyelvi.
Kis Ádám
Előzmény: Dubois (62)
Dubois Creative Commons License 2000.06.24 0 0 63
bocs, sov=varrás, nem ige
Előzmény: Dubois (62)
Dubois Creative Commons License 2000.06.23 0 0 62
Kedves Kis Ádám!

Nibirunak írtad az alábbit:
"Nem vagy butus, csak nem tudsz oroszul. Mint az előbb írtam, az oroszban cs és s (sch) után sosincs o, csak jo."

Azért az, hogy "sosincs", nem igaz.

sov=varr
sórokh=zörgés, suhogás
sóry tsz. =szügyhám
sórnyik=nyerges, szíjgyártó

és még néhány idegen szó: sofjor, sokolád, sosszé stb.

Helyesebb úgy fogalmazni, hogy igen erős tendencia az oroszban az, hogy ...stb.

Előzmény: Kis Ádám (58)
Nibiru Creative Commons License 2000.06.22 0 0 61
Mondtam, hogy sebaj, csak a nevek helytelen használatáról jutott eszembe... :)
Előzmény: Kis Ádám (60)
Kis Ádám Creative Commons License 2000.06.22 0 0 60
Kedves Nibiru!
Bocs. Képernyő messze van, betű kicsi,m szemem öreg.
K.Á.
Előzmény: Nibiru (59)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!