Keresés

Részletes keresés

Nibiru Creative Commons License 2000.06.20 0 0 53
Kedves Kis Ádám!

Az IBM íbéemként való kimondása még a régi időkre nyúlik vissza, ugyanis hajdanában a háború előtt már egyszer volt itt a cég, és akkoriban íbéem-ként reklámozta magát.
Véleményem szerint azonban egy cég nevét rosszul mondani - főleg ha az helytelenül van a köztudatban - bocsánatos bűn.
Az egyik ilyen vesszőparipám a JVC. Ha jévécét mondana valaki, egy szavam sem lenne. Azonban ennek a cégnek a nevét dzsívíszínek ejtik legtöbben, holott
a "J" az dzséj és a "G" lenne a dzsí.
Ezzel csak azt akarom mondani, hogy íbéem-et mondani nem esik ugyanabba a kategóriába, mint ha valaki dzsívíszí-zik.

"Az amerikaiaknál nincsen a földön ostobább és önteltebb népség a földön" mondta ezt valami iszlám fundamentalista, nem tudom a nevét.
Van ebben némi igazság.
Ne akarjunk olyanok lenni, mint ők, hogy nem tudnak (vagy nem akarnak) más népek fiainak nevét, országának, vagy akár autómárkáinak az elnevezését kimondani.
Soha sem fogom pl. megérteni hogy miért lett Gorbacsov-ból Gorbachev "e"-vel kimondva.
Vagy miért hagyják le a Porsche végéről azt az "e" betűt.

Mindegy, ennek a rovatnak nem az a célja, hogy az amerikaiak kiejtési problémájával foglalkozzon, csak arra akartam rámutatni, hogy nekünk nem kellene úgy tenni feltétlenül mint nekik.
Mások azt mondanák erre, hogy "amit szabad Jupiternek..." de ebben az esetben Jupiter nem áll a helyzet magaslatán, és az amerikai oktatást figyelembe véve nem is fog. Így aztán legfeljebb rossz példának hozható fel, példaképül semmiképpen nem szolgálhat.

Chopin-t természetesen a "C"-hez kell tenni betűrendben. Azért betűrend a betűrend, hogy ha C-vel írják, akkor az a C-hez kerüljön.
Aki meg Chopin-t az S-nél keresi, az finoman szólva ássa el magát!

Nibiru

Előzmény: Kis Ádám (52)
Kis Ádám Creative Commons License 2000.06.17 0 0 52
Kedves Dubois!
Az ejtésmód három változatának megfogalmazása nagyon tanulságos. Szerintem az íráskövető kiejtésnek is van elég nagy tere: USA, IBM, ICL, mások. Az USÁ-t sosem használtam másképp, az IBM keveredik: vannak, akik így mondják, vannak, akik ájbíemet. Az kiejtéskövető magyar hangokkal közelítve gyakran az idegen szavak átvételénél másutt is megfigyelhető latinizáló tendeciát mutatja: pl. a nemzetközi Szabványügy Szervezet nevét (ISO) IZO-nak ejtik, és ne ájeszonak.
Az is nagyon bölcs megállapítás volt, hogy csak bizonyos nyelvek esetében törekszünk még a közelítő kiejtéskövető ejtésre. Ennek sajátos következménye is van: például komikus az orosz neveket angolosan olvasni, és az sem semmi, amikor a bemondó megközd a Tschaikovski név kiolvasásával.
Erről jut eszembe: szerintetek hogyan kell Chopint elhelyezni a betűrendben?
Érdekes azonban azon is elgondolkodni, hogy az eredetiségnek ez a tisztelete nincs meg egyformán minden nyelvben. Például a magyar irányában: l. Dzsoké (Jókai), Petyefi (Petőfi)
Kis Ádám
Előzmény: Dubois (45)
Nibiru Creative Commons License 2000.06.17 0 0 51
3x!

Azt hiszem ez mindenkinek az "elevene", aki beszél idegen nyelve(ke)t.
Én is a teljes kussra szavaznék, egyébként a jómúltkor véletlenül láttam egy filmet, aminél nem a Bozai volt a "főszereplő", hanem alá voltak írva a dolgok. Meg is lepődtem, mert még nem láttam ilyet. Eleddig ha egy filmet elkezdtem nézni, akkor a film elején (vagy a végén) a zene vagy a párbeszéd helyett az ő hangját voltam kénytelen "élvezni".
Mellesleg vannak olyan filmek, nem is olyan ritkán, ahol a film közbeni aláírásokat (pl. helyszínváltás), meg táblafeliratokat is bemondják hangosan, ezért aztán kimarad egy két mondat a történetből. Igaz ez már nem tartozik a nyelvműveléshez, de úgy éreztem hogy ez is része ennek a dolognak.

maydayray!

Ha kialakul valami, csinálhatunk rá egy weboldalt, vagy akár ezt is elküldhetjük, de szerintem még korai. Lesz ez még jobb is szerintem. :)

Nibiru

Durci Creative Commons License 2000.06.16 0 0 50
Maydayray!
Persze, hogy ez a megoldás!
DE nem olvasunk, mert lusta disznók vagyunk.
Ki fog számítógép előtt színházasdit játszani?
Az olvasás a megoldás, ahogy te mondtad, de nem virtuális módon.
Csak én látom ilyen szörnyűnek és negatívnak a helyzetet?
Ne érts félre, én is jó dolognak tartom a számítógépet, netet, chatet stb..., de csak józan határokon belül. -> Arra a bizonyos aranyközépútra gondolok (Horatius), amit nehéz megtalálni.

Dorci

maydayray Creative Commons License 2000.06.16 0 0 49
HOgyne lehetne: olvasni kell, rohadt sokat. Van már rá csettelés közben is, egyre több virtuális könyvtár van, ahol vagy hallgatni lehet a különböző drámákat, vagy olvasni, esetleg videón nézni. Persze tudom, hogy ez valahol nem az igazi, de erre csak egy német karikatúrát írnék le: a gyerek ül, mellette nagyi, gyerek kezében egy könyv, nagyi mondja: nem Stefan, nincs rajta gomb, ki kell nyitni és olvasni kell. Mellette egy másik: apuka bábszínházat mutat be gyerekének, mire az felemelve a távirányítót: Apa, elromlott. No comment!

Ray

Durci Creative Commons License 2000.06.16 0 0 48
Bocsi, de offtopic leszek!
Az az érzésem, hogy szép magyar nyelvünk el fog kopni, ami talán köszönhető lesz a mi generációnknak IS. A mai fiatalok nagy része chatel(ahogy én is), és ott törekszünk az egyszerű és rövid kifejezésekre (nehogy túl sokat kelljen gépelni), így szókincsünk nemcsak hogy nem fejlődik, hanem visszafejlődik. Ezt magamon is tapasztaltam. Nem tudom(nemtom) mit lehetne ez ellen tenni! Egyáltalán lehet ez ellen tenni valamit?
3x Creative Commons License 2000.06.16 0 0 47
Elevenembe találtál!

Az illető BOZAI JÓZSEF (nagybetűvel), élő legenda, aki a világon egyetlen emberként több száz, ha nem több ezer filmet "mond elő" és halálra idegesít, ha meghallom a pocsai-mucsai kiejtésével az angol-francia-olasz-német ésatöbbi neveket. Teljesen értelmetlennek tartom, de ha már "nem úszhatjuk meg", miért nem elég a magyarul tökéletesen kiejthető foglalkozásokat bemondani az illető nevénél:

Pl. producer Steven Thackerey
Bozai Józsi: "a film producere" (és kuss!)

Mondjuk, a fenti verzió is elég értelmetlen, szóval inkább a "teljes kuss" lenne a helyes.

Előzmény: Nibiru (44)
maydayray Creative Commons License 2000.06.16 0 0 46
Nagyon igazad van, és köszönöm hogy felhoztad az aláírás megoldását, talán az egész topikot át kellene küldeni a TV-állomásoknak!

Ray

Előzmény: Nibiru (44)
Dubois Creative Commons License 2000.06.15 0 0 45
Kedves Nevem Teve!
"Talán azt mondhatnánk, hogy a magyar fonetikus kiejtés, ha az nem hangzik túl bután (pl cia :)"

Miért hangzana "bután" a CIA cia ejtése? Talán csak szokatlan.

Három egyszerű módszer adódik:

1. Kiejtéskövető: Az idegen nyelv hangjaival.
2. Íráskövető: A magyar olvasási szabályok szerint, ahogy magyar betűket olvasnánk.
3. Kiejtéskövető: Az idegen hangokat magyar hangokkal közelítve.

Példa: William Jefferson Clinton
1. Kiejtéskövető: "uiljem dzsefrzn klentn"
2. Íráskövető, magyar olvasási szabályok szerint: "villiam jefferson clinton", j és nem dzs, c és nem k. :)
3. Kiejtéskövető magyar hangokkal közelítve (villiem dzseferzon klinton)

A kiejtéskövetés alkalmazásához mindenkinek nyelvzseninek kell lenni.
Az íráskövetés szokatlan eredményekre vezet, mert ugyanazzal a betűvel nem feltétlenül ugyanazt a hangot jelölik a különböző nyelvek. Viszont teljesen logikus, tanulást nem igényel.
A gyakorlat a közelített kiejtéskövető módszert használja, amelyik nem logikus,hanem kompromisszum az elfogadható eredmény és a megtanulhatóság között. A társadalom által éppen ismert nyelvekre (ma pl. az angol) működik, másokra nem.

Előzmény: NevemTeve (42)
Nibiru Creative Commons License 2000.06.15 0 0 44
Nevek kiejtésére a legriasztóbb példa azonban az az egyébként kellemes orgánumú és tiszta beszédű férfi bemondó, aki a szinkronizált filmeknél bemondja a magyar hangokat. Eléggé ismert, de nekem most nem ugrik be a neve. Lényeg, hogy annyi rosszul kiejtett nevet, amit így a filmek elején vagy végén kénytelen az ember végigszenvedni, sehol máshol nem hallani. És nem csak hogy rosszul ejti ki, az még bocsánatos bűn lenne, de affektál.
Én eleve útálom, amikor egy gyönyörű zene helyett dumát kell hallgatnom, elvégre erre a célra az aláírás tökéletesen megfelelne, de hogy még affektálva és helytelenül ejtse ki az idegen neveket, az nagyon bosszantó.
Előzmény: maydayray (43)
maydayray Creative Commons License 2000.06.15 0 0 43
HOgyne lehetne! Például USA = AEÁ, Microsoft = PP (picipuha) :-)
Na de komolyra fordítva: nekem az tetszik a legjobban, és erre már írtatok példákat, hogy nem lehet tudni, az illető neve angol, német, francia, vagy esetleg magyar-é, mert ugye a gift szó, ami angoloknak ajándék, németeknek méreg, megegyezik ejtésben, de beszélő neveknél gáz van. A legfurcsább azonban az, hogy a királyi TV-ben van kiejtés lista, fonetikai jelek táblázata, vagy egyszerűen felhívják a nagykövetséget (erre is volt már példa), az új TV-kben meg mondják ahogy jön. Bár azért az a nemsemmi, amikor 3 évig valaki Ronaldo, azóta Ronaldu, Figo-ból is Figu lett, ennél mennyivel jobb, amikor megkérdezték Barichello-t, hogy cs vagy h!

Ray

NevemTeve Creative Commons License 2000.06.15 0 0 42
Lehetne valamilyen szabályt találni az elterjedt idegen szavak/rövidítések kiejtésére?
Én például így mondom: usa, íbéem, pécé, mikroszoft.
Talán azt mondhatnánk, hogy a magyar fonetikus kiejtés, ha az nem hangzik túl bután (pl cia :)
Dubois Creative Commons License 2000.06.15 0 0 41
Kedves 3x!

"efbíáj és nem efbéi (FBI)
szíájé és nem céía (CIA)..."

Vess meg, de én efbéi-nek és ciá-nak ejtem, mert nem akarok a "szíájéj" kiejtése után rendszeresen állkapocs-helyreigazításra járni.

Talán Basinger esetében helye van az angol ejtésnek, mert a magyaros ejtésű Baszinger szót esetleg beszélő névnek vélnénk. :)

Előzmény: 3x (40)
3x Creative Commons License 2000.06.15 0 0 40
Igen ám, de a nyelvérzék ingadozik, lásd:

efbíáj és nem efbéi (FBI)
szíájé és nem céía (CIA), azonkívül vannak kettős alakok:
ájbíem = íbéem (IBM)
májkroszoft = mikroszoft (MS)

A "bézindzser vs. bézinger"- hez annyit, hogy az még az (amerikai) angolban is ingadozik.
Természetesen Bernstein az magyarul bernstejn és nem börnsztín, stb.
Tehát nem ilyen egyszerű az angol-nem angol kiejtés átvétele/át nem vétele.

Ugyanakkor primitívnek tartom azt, hogy francia neveket angolosan ejtenek a hírműsorokban, így például a
Guy keresztnevet gájnak gí helyett és szerencsétlen
Lionel Jospent következetesen lájonelezték (pedig nem ricsi:-))

Előzmény: maydayray (38)
gersu Creative Commons License 2000.06.14 0 0 39
Kedves Ádám!

Egészen biztosan tudom, hogy a Duna TV-ben van mikrofonbizottság és mikrofonengedély is.
Vagy úgy adják ki, hogy visszavonásig, tehát gyakorlatilag korlátlan időre szól, vagy korlátozott időre, vagy megjegyzéssel, hogy beszédórára kell járnia az illetőnek.

gersu :)

Előzmény: Kis Ádám (33)
maydayray Creative Commons License 2000.06.14 0 0 38
Nibiru és tsai!

Szóval csak az első tucat hozzászólást olvastam el, és Mcdermedtem: emberek, a témát olvasta valaki? Amerikai intonáció, beszédhibák a TV-ben. Erre nacionalista kirohanások és egymás cseszegetése lett! Szóval ezt máshová kéne megírni!
Na de a témához: Nekem ez nem csak a magyar TV-ben tűnt fel! A német TV-ben is feltűnt ilyesmi, sőt az angolon is, mert: mihael stih az az angolnyelvű TV-ben is mihael marad, nem lesz májköl, ugyanis májköl csengre vagy dzsordenre se mondjuk hogy mihael, hanem májköl. Ettől függetlenül azért hülyén nézni ki a kim bézindzsör, lehet mondani bézingert is, a krisz weba helyett is lehet webbert mondani, ahogy a Knézy tette. Mert azért hazánkban az angol nyelv még nem megy olyan szinten, mint máshol.
A beszédhibákról meg annyit: a két kereskedelmi TV a magyar televíziózás mélypontja, egy hibátlan, őzés nélküli mondatot ritkán hallani, akkor is, ha papírból olvassák.

Ennyi

Ray

ttaarrllee Creative Commons License 2000.06.13 0 0 37
Ne kerülgessük a forró kását. Írjátok meg, kinek a beszéde nem tetszik!
sz_zsuzsi Creative Commons License 2000.06.13 0 0 36
A királyi rádióban igenis létezik mikrofonbizottság, sőt, elvileg ott csak mikrofonengedéllyel szólhat valaki a nagy nyilvánossághoz. Mi több, a Magyar Rádió minden évben indít egyéves tanfolyamokat rádiósoknak, ahol beszélni tanítják a népet, már akit arra érdemesnek tartanak. Ez persze - mint mondtam - nem jelenti azt, hogy aki rendelkezik a papírral, az tud is beszélni.
Előzmény: rumci (35)
rumci Creative Commons License 2000.06.11 0 0 35
Tudtommal a királyi rádióban létezik mikrofonbizottság, de a határozatuk pusztán ajánlás, a főszerkesztő saját felelősségére bárkit alkalmazhat hivatásos beszélőként.
Előzmény: Kis Ádám (33)
Nibiru Creative Commons License 2000.06.11 0 0 34
Egyszer a legelején amikor először meghallottam a Kurucz-ot beszélni, fel akartam hívni az RTL-t de mit tesz Isten csak egy telefonszámuk van (hivatalosan), azt még a takarítónő sem vette föl.
Előzmény: sz_zsuzsi (31)
Kis Ádám Creative Commons License 2000.06.10 0 0 33
Kedves sz_zsuzsi!
Azt hiszem, amit mondtál, elvileg sem igaz. Lehet, hogy most van mikrofonengedély, de az utóbbi évtizedben nem volt mindig, és nem tudom, hogy a mikorofonbizottságok működnek-e. Azt hiszem, nem. Azt sem hiszem, hogy bármely televíziónál ilyen engedélyhez kötnék a mikrofon kézbevételének lehetőségét.
Az viszont kétségtelenül igaz, hogy a tennivalók elméleti ismeretéből nem következik a betartásának készsége.
Emellett azonban az is nagyon fontos, hogy a nem hivatásosak hogyan szólalnak meg. Ez elég riasztó. A spontán - nagyon riasztó. De a legriasztóbbak azok a "vagányok", akik azt hiszik, képesek egy tévényilatkozatot rögtönözni.
Kis Ádám
Előzmény: sz_zsuzsi (31)
Nibiru Creative Commons License 2000.06.09 0 0 32
Csatlakozva az előttem szólóhoz:
Nem beszélve arról, hogy a "hamis retorikának" semmi köze nincs ahhoz, hogy valaki helyesen és érthetően beszél e vagy sem.
Kisarkíva a dolgot; dadogva, őzve és pöszén ugyanúgy lehet hazudni, mint beszédhibák nélkül szépen és választékosan.
Itt most nem az a lényeg, hogy a közéleti, vagy a médiákban szereplők mit mondanak, hanem hogy HOGYAN! A pátosz az tényleg idejétmúlta, de szerintem csak azért, mert bizonyos hajdani értékek nem értékek ma már (sokszor sajnos), ezért mai füllel pátoszosnak hangoznak bizonyos kijelentések.

Előzmény: Kis Ádám (30)
sz_zsuzsi Creative Commons License 2000.06.08 0 0 31
Elvileg minden képernyőre vagy mikrofon elé kerülő ember tanult beszéd- és légzéstechnikát, helyes magyar beszédet, stilisztikát és retorikát is. Mondom, elvileg. Sőt, mikrofonengedély is létezik kis hazánkban, és nem könnyű megszerezni. De megfigyeltem, és tudom is, hogy éppen azok az emberek vétik a legnagyobb hibákat a beszédben, akik rendelkeznek az elméleti tudással és az ezt igazoló papírral. Akkor hogy is van ez? - vetődik fel a kérdés, legalábbis bennem...
Előzmény: Kis Ádám (30)
Kis Ádám Creative Commons License 2000.06.07 0 0 30
Valaha, még az úgynevezett ántivilágban a képviselőknek szüzbeszédet kellett tartaniuk, úgy rémlik, ez 15 perc kellett, hogy legyen, és nem volt szabad olvasni. Vagy nem illett. Ez már a múlté, de azért azt is látni kell, más kor volt, a kommunikáció technikai fejlődése megváltoztatta az emberek megértési és emlékezetmecganizmusát is. Sokkal több tere volt az érzelmeknek. És azért az a korszak, illetve a korabeli beszédek tele voltak páthosszal, sokszor minősültek hamis retorikának. Ma már nem lehetne abban a stílusban beszélni nyilvánosság előtt (a komikussá válás veszélye nélkül).
Kis Ádám
Előzmény: Nibiru (29)
Nibiru Creative Commons License 2000.06.07 0 0 29
Ezért élvezet hallgatni az archív (1950 előtti) parlamenti felszólalásokat, vagy interjúkat, nem is beszélve a régi magyar filmekről.
Akkoriban másképp beszéltek az emberek.
Tagoltabban, érthetőbben. Mi az ami megváltozott, amiért most így beszélünk? Leszámítva a politikát persze, szerintem a retorika tanítás megszűnése az ok. Régen megtanították beszélni azt is, aki nem tudott. Ma már csak az tud, akinek képessége van, vagy saját magát képezi.
Előzmény: Kis Ádám (24)
ZsB Creative Commons License 2000.06.05 0 0 28
Az Én Azt Gondolom Hogy..."ban engem az őrjít meg manapság, hogy az előfordulások 99%-ban a gondolom-on van a hangsúly az azt helyett.
Előzmény: NevemTeve (25)
Nibiru Creative Commons License 2000.06.05 0 0 27
Hogy nehogy kijavítson valaki; nem tudom miért írtam azt a szót, hogy amerikaiak nagy betűvel.
Talán azért mert ők úgy írják. Bocs.
Előzmény: Nibiru (26)
Nibiru Creative Commons License 2000.06.05 0 0 26
Az Amerikaiak, vagy inkább az angolul beszélők is
"őznek", de inkább "ázás"-nak nevezném.
Vannak a közéletben - és a mindennapi életben is -olyan emberek, akik nem szeretnék, ha "őzéssel" vádolnák meg őket, ezért lassú gondolkodásukat, rossz beszédkészségüket, vagy éppen lámpalázukat leplezendő, áttértek az "ázásra".
Erre gondolsz?
Előzmény: 3x (22)
NevemTeve Creative Commons License 2000.06.05 0 0 25
Más; nem az újságírokra, hanem a közszereplőkre jellemző modorosság, hogy a mondatot mindig nagyon hangsúlyos "Én Azt Gondolom Hogy..." -gyal kezdik, amit szünet után valami olyasmi követ, hogy "... erről a kérdésről még sokat kell tárgyalnunk".
Kis Ádám Creative Commons License 2000.06.05 0 0 24
Kösz, Trixie!
Örülök, hogy csendben helyreraksz, a lényeg az, amit Te írsz.
Azt hiszem, a téma itt kettéválik, ami nem baj, ellenkezőleg. Különlegesen érdekes, hogy a hangzó nyelvről próbálunk írni. Nagyon tanulságos az idézeted írásmódja.
Ami a kétfelé ágazást illeti:
1. A beszéd a maga természetes formájában talán csak a párbeszédben jelenik meg, amikor a beszélő nem számíthat közvetlen reakcióra, különösen, ha a közönség teljesen néma (a színházban, nagygyűlésen van morgás, nevetés, taps), a beszélő kénytelen azt valamiképpen odaképzelni. Talán mert az egyéniség ritka dolog, éppen ez a kapcsolat alakul ki sok médiaszereplőnél úgy, hogy mások sikeresnek vélt megoldásait próbálják utánozni. A dolog nem új és nem egyértelműen rossz: gyerekkoromban rengetegen próbálták utánozni Szepesit (ő sem beszélt egészen köznapian). Hogy ma a médiában divatos beszédmód mennyire amerikaias, azt nem tudom, mindenesetre az ott közvetített minta a fölényes, gyors észjárású, zsargonban slágfertig személyiség. Ez nem is rossz, ha AZ, de komikus, ha hamar kitűnik, hogy (1) utánzat, (2) gagyi;
2. A nyilatkozók indítéka más: ők kijelentenek, sulykolnak, személyiségük súlyosságát akarják érzékeltetni. A beszédmód klasszikusa Csortos volt: "Mikorra parancsolja oooooooooo Kávét". A túlhangsúlyozás hatását a névelő hangsúlyossá tétele és az utána következő szünet váltja ki. Mindez arra szolág, hogy a hallgató feszülten várja a NAGY KÖZLÉS-t, és így az semmiképp nem marad észrevétlen.
Azt hiszem, a normától eltérő beszéd önmagában nem baj még. Az adott helyzet-adott hanghordozás pár azonban egy idő után unalmas, a hallgató „lefárad”, már nem is figyel a szóra, csak a hangra, és így az információ kárba vész.
Előzmény: 3x (22)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!