Nándi, a fővilágosító hanyag munkát végez. A díszlettervező hiába álmodta meg tökéletesre a csöves díszlet belbecsét, a külső látvány ebben a fényben nem stimmel. A rendező ezt biztosan rossz néven fogja venni. Fény, N, van-e? Cső-csín nem jó, ez orrol!
Ismét Vágási Feriék kínai szolgájáé a szó. Pi N. Yal már megszokott Gazdagréten, sőt, annyira tetszik neki a hely, hogy idehívta feleségét, Csant, és annak lányát is. Eme párbeszéd ama pillanatot örökíti meg, amikor Pi a tükör előtt állva gyakorolja az angol nyelvet (a "Rajongó és mikrobusz" mondattal fáradozik éppen), ezenközben Csing, a mostohalánya átcsörtet a szobán. Pin felesége hollétéről érdeklődik, mire a kislány (aki még csak kezdő a magyar nyelvben) közli Pinnel, hogy Csan valőszínűleg Feri társaságában tölti a drága időt.
A fenébe! Dolgoztam egy kicsit, aztán nekiláttam a betűknek, és mire elkészültem, ses és Midaga Ritten már rég beírták a megoldásomat (Özön voks zöme ma! TV: Olasz-Tót tea-zűr)
Ł8( ubizz
Anyámat nyugtatom, hogy testvérem, Giovanni fennhéjázó fenyegetései ellenére valószínűleg nem robbantotta ki a szlovákok elleni teaháborút, mert magam láttam, ahogy a minap padlófényezővel tisztította gépfegyverét, márpedig ilyet sose tesz, ha harcba indul. Ekkor azonban hírek kezdődnek a televízióban, és az első mondat rögtön rám cáfol: Uzin viksze, mama! TV: "olasz-tót teazűr..."
Emitt pedig az új sor, egy barbieboy nickű, valaha aktív régi-verstopikos költőtől:
Hoppá, maga megsértette a választási szabályokat, önmagára szavazott! Kérem a választási bizottságot többségi szavazással foglaljon állást! VB: Mi úgy véljük a jelölt szavazott azért másra is.
Kopogtatnak ajtómon, úgy vélem, hogy a csak "hang" néven emlegetett aranytorkú énekes az. Mikor elmondja, hogy látomása volt lányomról, akire egy strázsa csodálkozik rá, megmutatom neki, hogy ez valóban így van Ez ön Vox? Íme, mit vél: Esztit tyűz őr.
A léceimet a magashegységekben jellemzően felszaporodó, háromatomos oxigénmolekulák károsító hatásától védő, spéci kenőcsömet a műholdas médiacsatorna adásából nyert információknak köszönhetően sierült regenerálni, miáltal...
A tetkószalonban újfajta eljárást dolgoztak ki a szárnyas halálfejet nyalogató rollingstones-os nyelv felvitelére: egy speciális viaszt, amely sokkal jobban magábazárja a felvitt képet, mint az eddigiek. A tulaj láthatóan nagyon büszke a találmányára és annak márkanevére:
Két vietkong utazik a vonton. Örülnek, hogy végre már nem kell az imerialista amerikai férgeket irtaniuk és hazamehetnek szabdságra. Az egyikük, kinézve az ablakon egy kötelet vesz észre, majd káromkodással vegyes csodálkozással kérdi a társát:
Először azt hittem, jobb az elején nyomulni egy-egy új sorra, de lassan rájövök, hogy a végén sem rossz, mert akkor már nehezített a feladat: még el nem lőtt szavakat találni és azzal nem túl szétszabdalt művet alkotni. Nem is mindig sikerül...
Szóval:
Az állatkerti tóban a gondozó, közös megegyezésben az azt használó állatokkal, hetente változtatja a víz kémhatását, hogy időnként mindenki a neki tetsző verziót élvezhesse. Egy hétfő reggel az álmosan vízbe csobbanó hód azonban megdöbbenve észleli, hogy a gondozó elcseszte a dolgot, és a menetrend szerint nekik járó savas környezet helyett a vidrák által kért lúgosat produkálta. Felháborodását a fajára jellemző tömörséggel fejezi ki a tó partján takarító gondozónak:
Aú! Ma lúgvíz??? Hódörömök???!!!!
----
És ötödik lévén akkor itt az új sor, GroundZero kollégánk odaát, a VERSenyben nemrég közölt verséből:
Te jó ég! Micsoda meleg helyzet! A detektívtársamat felgyújtották, én még mindig nem tudtam lerázni a Viktor fedőnevű ügynököt, és akkor most még ezek az állig felfegyverzett indo-európaiak is!
A hagyománytisztelet arra kötelez, hogy vulkánok etalonsorozatának 3. és 5. fokozata közé Európa legnagyobb tűzhányóját — kedvencemet — illesszem be; már csak azért is, mert mostanság épp robbanásos kitörések formájában hajigálja a vulkáni bombákat szerteszét
Ős mérték: Etnám vált négyes kővé; lő!
Egyúttal szolgáltatom Nektek a következő sorom(pót):
