Nesze rezső tanulj ebből, ha még mindig nem érted a kódolást !
------
i>Budapest, 2001. július 25. (MTI) - A Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) elítéli és nemzetellenesnek tartja, hogy döntően a Fotex Rt. tulajdonába kerül a Ferencváros labdarúgó csapata - derült ki Bognár László, a MIÉP alelnöke szavaiból a párt szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
A párt elnökségének állásfoglalását ismertetve Bognár László úgy fogalmazott, hogy a MIÉP elítéli ezt a sötét, nemzetellenes tranzakciót, és felhívja híveit, hogy egy feketével átkötött zöld-fehér szalaggal fejezzék ki gyászukat és tiltakozzanak a Fradi tönkretétele miatt.
Hangsúlyozta: az, hogy a Fradit megvásárolta a Fotex, csak mellékesen sportügy, mert a futballcsapat nemzeti jelkép volt. Szavai szerint, miután a mindenkor a tehetős pesti zsidó polgársághoz kapcsolt MTK-t a Békesi László által, tehát az úgynevezett reformkommunizmus és SZDSZ-liberalizmus által létrehozott és több szálon tulajdonolt Fotex Rt. birtokolja, a Fradi népe be van csapva.
- Az FTC-t megszerezte az a mohó, gátlástalan üzletcsoport, amelynek semmi köze sincs a Ferencvároshoz és a magyarsághoz - jelentette ki Bognár László, a MIÉP elnöksége nevében.Álláspontjuk szerint a kormány, a sportvezetés felelőssége súlyos, ugyanis egy magát nemzetinek mondó kormány nem engedhette volna meg a Ferencváros megsemmisítését.
Bognár László arra a kérdésre, hogy miért nemzetellenes a ferencvárosi labdarúgócsapat eladása, egy szociológusra hivatkozva kifejtette: az önmagát magyarnak érző kispolgár (!) - "rendes magyar ember" - identitása áll szemben az MTK-t pártoló "üzleties szellemű, idegengyökerű" nagypolgárral.
- Mára az FTC szurkolótábora már túlnőtt a IX. kerület, a Ferencváros határain. Az FTC össznemzeti jellegét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egyes vidéki városokban sokszor a saját lakóhely együttese ellen is a Fradinak szurkolnak. A fradisták mindig is úgy érezték, hogy míg ők a nép egyszerű gyermekei, addig a társadalmi ranglétrán fölöttük állók a zsidó fogalomba tömöríthetők - fejtegette Bognár László egy szociológiai tanulmányra hivatkozva.
Szabó István, a MIÉP budapesti kampányfőnöke szólt arról, hogy tudomása szerint a hét végi Ferencváros-Újpest labdarúgó mérkőzésen az újpesti szurkolók egy zöldre festett libát akarnak a focipályára engedni
Egy másik topicban találtam és azt hiszem éppen ideillik:
A Parlamentben Bauer Tamás megkérdezte, miből konszolidálták az FTC-t. "Válaszában" Szabadi Béla kifejtette, hogy a klubot fele annyi pénzből tartják el, mint azt a csapatot, amelyiknek - vélhetően - Bauer szurkol...
A "választ" a többség elfogadta.
Kedves aszora, magánleveledre itt válaszolok, hiszen ide illik.
Abból, hogy a Magyar Kisebbségben Vass Csaba cikke 1998-ban jelent meg, és ebben ír az identitásválasztás szabadságáról, nem jelenti azt, hogy ez lett volna ennek az elvnek az első megjelen(tet)ése, és az sem, hogy a magyar törvényhozásban csak ezután érvényesült volna.
Ugyanis csaba ezt először Auschwitzban egy nemzetközi konferencián fejtette ki a nyolcvanas évek végén (ennek köszönhetően figyeltek fel rá nyugaton) és a 90-ben indult kisebbségi törvény létrehozó munkábn már felhasználták.
ez a már lentebb idézett 1993. évi LXXVII. törvény
a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól
A törvényt a HTMH-ban csinálták. Föleg Bíró Gáspár, aki egy brassói jogász gyerek volt. Véletlenül őt is ismertem, mert itt műtötték a budakeszi szanatóriumban, neje pedig az egyik szomszéd házban albérelt, és lelkesen udvarolt a komondoromnak.
Aztán gazsi áttelepült. Csaba később morgott is rá, mert aztán kvázi magát tüntette fel vagy automatikusan tűnt fel) az elv kidolgozójának.
No mindezt tudhatnád, ha végigolvasod a topicot (és ezért válaszolok itt), mert te is azt tetted amit a többség szokott (sajna néha én is), hogy a "tetején levő" néhány hozzászólás alapján reagáltál.
Annak pedig, hogy csaba nem nagyon publikál(hat)ta itthon (a Magyar Kisebbség is romániai folyóirat), speciális helyzete volt az oka. Az mdf őrültjei a volt szocialistát látták benne, a szocik pedig nem bocsájtották meg dezertálását.
ennek ellenére kézíratban terjedtek tanulmányai (én is úgy olvastam) és eldugott helyeken (pl. Juss) írhatott, de azt nem tudtam a hálon prezentálni.
Off Kedves Bácsi!
Azt nem olvastam sehol, h a linkeléshez segédeszközt nem szabad igénybe venni. Egyébként az egyenjogúságról jut eszembe, egy barátom szokta mondani: "lehet h egy nőnek megoldhatatlan műszaki problémát jelent beverni egy szöget a falba, de ha elhatározza h azt a szöget oda be kell verni, akkor az a szög oda be lesz verve", ha érted mire gondolok. Elnézést h nem dőlt betüvel írtam az idézetet, tudod, szabin van... On
Off Szia Rezső!
"Ha patmore nem segített," Bocsánat, elbambultam. Most linkelni sem tudok, mert szabin van a rendszergizdám. (különben is már csak fikázni és undokoskodni járok ide) On
Többen írtak nekem levelet, hogy nem adtam linket a Vass tanulmányhoz.
Ha patmore nem segített, elárulom, hogy keresni a kereső programokkal lehet a neten. például az altavistába beírjuk a magyar kisebbség, vagy vass csaba szavakat.
Mivel a hivatkozott cikket eredetben olvastam, és nem itt, a közbeszólók tájékozottságát nem tartom mértékadónak.
Engedtessék meg másik példát felhozni, sajnos az informatikába nem erős oldalam, ezért Patmore szíves engedelmét kérem 37. bejegyzésével való magyarázatomhoz.
2000-05-30.-án hosszabb utazás során a vis-a-vis utazó Népszabadságában a következő ordító címet olvastam:
“ELVONÁSOK SÚJTJÁK A MINISZTÉRIUMOKAT.”
Jó cím, érthető a kódolás.
A képlet, amelybe behelyettesítek:
“Az Coda algoritmussal és koda kulccsal megvalósított transzformációt kódolásnak vagy kódnak nevezzük, ha
adott Xbe szimbólumsorozathoz Xki szimbólumsorozatot rendel, a következőképpen:
Xki=Coda(kbe,Xbe),
ahol koda a kódolási algoritmus egy lehetséges kulcsa,
és létezik a transzformáció párja, a dekódoló algoritmus, és a kulcs párja, mellyel a kódolt szimbólumsorozatból visszaállítható az eredeti szimbólumsorozat, vagyis létezik a
Xbe=Cvissza(kki,Xki) transzformáció.
Ha az adott Coda-koda kód az összes lehetséges bemenő Xbe szimbólumsorozathoz különböző Xki sorozatokat rendel, vagyis kölcsönösen egyértelmű leképezést valósít meg, a kódot egyértelműen dekódolható kódnak nevezzük.
A gyakorlatban csak az egyértelműen dekódolható kódoknak van jelentősége.”
A szövegben:
Coda algoritmus =jól odamondok annak a rohadt elvonó kómánynak (sic)
koda kulcs = sújt, pl. mint a munkásököl
Xbe szimbólumsorozat = a kormány lop, csal, hazudik, de itt csak a jelenlegire értelmezzük
Xki szimbólumsorozat = nem az árvíz, a kormány felelőtlensége sújtja nemcsak az istenadtát, a minisztériumot is
Xki=Coda(kbe,Xbe), ennek értelmezését a kedves olvasók írták be többezerszer a Mit kaptál Orbán Viktortól? című akármijükbe!
ahol koda kódolási algoritmus pl. a 3,60-as kenyér lebegtetése Uri Gellert megszégyenítő találékonysággal
létezik az Xbe=Cvissza(kki,Xki) transzformáció?
Létezik, nevezhetjük a “politikailag korrekt” nyelvpolitika szabályait betartó, mindenben antiszemita kódolást sejtőket, sejtetőket ennek.
Szegény minisztériumok! Micsoda rusnya gazdáitok vannak, amikor ebben a Kánaánban ilyet merészelnek elkövetni ellenük. Bezzeg a mi időnkben.
Ennyi a hozzáfűzni való.
EU csatlakozás előtt.
Ez a gyakorlat, és: “A gyakorlatban csak az egyértelműen dekódolható kódoknak van jelentősége.”
Elnézést, javítok, mert ezt Már a Lovas is? topicában én is idéztem, teljességében:
Idézet a 147. bejegyzésből:
„A nemzet (fn) Történelmileg kialakult tartós emberi közösség, amelyet közös nyelv, közös terület és gazdasági élet, a kultúrában megnyilvánuló közös lelki sajátosságok tartanak össze.”
A magyar nyelv értelmező szótárában ez pontosabban van leírva.
„Nemzet
1. Történelmileg kialakult tartós közösség, amelyet közös nyelv, terület gazdasági élet, vmely jellegzetes kultúrában megnyilvánuló közös lelki sajátosság és rendsz. vmilyen államszervezet tart össze.”
Nem önt hibáztatom a két idézet közötti jelentős, akár világnézetinek, akár kódolásnak is nevezhető jelentéstani, hangulati, értelmezési felfogása miatt.
Lehet, hogy a források különböznek, az enyém 1980-as kiadás.
Csak érdekességként lapozzuk fel a Pallas-lexikont:
„Nemzet és nemzetiség. Mindkét fogalom népet jelent, de mindegyik a népet más-más szempontból tekintve. Nemzetiség a nép fajbeli jelleme szerint, melynek lényeges ismérve a nyelv. N. az államot alkotó, az államnak személyi és alanyi tényezőjét, szubjektív erejét képező nép. Nemzetiség a nép természetrajzi, N. a nép politikai tekintetben. Ebből látható, hogy a N. több nemzetiségből állhat, hogy a N. egységének egyáltalán nem feltétele a nemzetiség egysége. Politikai tekintetben ez az egység igen kívánatos mozzanat ugyan, mert az egységes államérdek mellett kizárja külön faji érdekek keletkezésének lehetőségét. A világtörténelem azonban az államokat a maga módja szerint s nem az elmélet kívánalmai alapján alkotta és rendezte, úgy hogy a nemzetegység és a nemzetiségegység fogalmai egymást teljesen nem fedik. Viszonylag kedvező helyzetben vannak azok az államok és politikai népek (N.-ek), amelyekben a N.-et alkotó nemzetiségek egyikének fizikai v. pszichikai v. mindkét szempontból túlsúlyánál fogva sikerült a vezérszerepet magához ragadni, s az államra, állami intézményeire, politikai szervezetére reá sütni kiváló, hatalmas egyéniségének bélyegét. Az ily államot nevezzük nemzeti államnak, ellentéte a nemzetiségi állam, melyben a politikai N.-et alkotó különböző nemzetiségek az anyagi és szellemi erőegyenlőség viszonyában állanak egymáshoz. A nemzetiségi állam gyengéje az, hogy a külön faji érdekek túlsúlyra vergődhetnek s a közös államérdeket veszélyeztető módon fejlődhetnek: de e nélkül is az öntudatra ébredt faji érdekek oly koncessziókat igényelhetnek, amelyek csak a közös érdek, az államegység érdekének csorbításával nyerhetnek kielégítést; míg a nemzeti államban minden oly velleitások, (irányzatok-magyarázat tőlem T.)amelyek a vezérnemzetiségtől nyert államjelleg csorbítására v. elhalványulására vezethetnének, jogilag és tényleg a priori kizárvák. Jogilag kizárvák pedig azért, mert a nyelv önmagában még nem jogcím önálló államalkotásra, a világtörténelem pedig a különböző nyelveket beszélő nemzetiségeket államilag úgy összekeverte, hogy nyelvhatárok alapján, vagyis akként államokat alkotni akarni, hogy a N.-egység s nemzetiségi egység azonos fogalmakká váljanak, egyenes képtelenség, nem tekintve a történelmi jogot, a befejezett tényeket, amelyeknek jogalkotó erejét kétségbe vonni nem lehet, amely abban áll, hogy a történet által szentesített tényleges állapot jogállapottá lesz. Tényleg kizárvák pedig a közös államérdeket veszélyezetethető velleitások azért, mert a vezérnemzetiség elég erős és hatalmas arra, hogy azokat csirájukban elfojtsa. Kitűnik az elmondottakból az is, hogy az állás, melyet a politikai N. körén belül az egyes nemzetiségek igényelhetnek, egészen más a nemzetiségi és egészen más a nemzeti államban. Csak a nemzetiségi államban lehet szó külön állásról, testületi jogokról, az egyes nemzetiségeknek mint ilyeneknek elismeréséről s azoknak az államérdeknek természetesen alárendelt autonómiájáról és annál inkább, minél nagyobb mérvben igaz lesz az, hogy a N. az egyes nemzetiségek szövetkezésében áll. A nemzeti államban a nemzetiségek mint ilyenek önálló elismerést nem igényelhetnek, mert itt nem a nemzetiségek szövetkezése alkotja a N.-et, hanem N. a bár különböző nemzetiségekhez tartozó egyéneknek összessége, amely összesség nem az egyes nemzetiségeknek mozaikszerű, hanem a vezérnemzetiség egységes jellegével bír. Más szóval, a nemzetiségi államban a politikai N. testén belül többé - kevésbé egyenjogú nemzetiségek állanak szemben egymással, míg a nemzeti államban csak különböző nemzetiségű állampolgárokról lehet szó. Erős nemzeti állam: Magyarország. Az itt kifejtett elméleti álláspont valamint természetesen nem jelenti a vezérnemzetiséghez nem tartozó nemzetiségeknek elnyomását, hanem csak azt, hogy a nemzetiség, a nyelv az egyéni, individuális jogokhoz tartozik, s mint ilyen a jogállamban feltétlenül tiszteletben tartandó, úgy másrészt nem zárja ki azt, hogy az egyes nemzetiségek viszonyai nem kizárólag az egyéni jogok alapján rendeztessenek, vagyis nemcsak az egyes nemzetiségekhez tartozó polgárok nemzetiségi jogai tiszteletben tartassanak, hanem magok a nemzetiségek mint ilyenek bizonyos jogokkal felruháztassanak. A viszony rendezése politikai kérdés. Vezéreszméje csak egy lehet: az államérdek (salus reipublicae) határain belül a teljes szabadság. „
Kissé archaikus, de alaposabb, lévén lexikonról szó.
Valóban ma is korrekt, a nyelvpolitika szabályainak megfelelő európai
Magyarázat, és nem az a kódolt maszatolás, amelyet egyesek az antiszemitizmus hisztériakeltéseként felhoznak. /Ez más topicában jelentkezett, és más megszólalónál. /
Kösz, rezsö. Pár napig nem indexeltem, elneztem a valaszt. Megnezem az eredetit is. Az identitáspluralizmus jó kis szó. Ha i-vel jelöljük az identitások számát akkor i>2-t tudtommal schizofréniának szokták nevezni. Vagy az más? :-) Egyébként pedig jó szándékkal mindent meg lehet valósítani, még ezt is. Ha nincs jó szándék, akkor meg általában az történik, amit most magunk körül látunk.. Kösz mégegyszer a választ. szalonna
és soha a büdös életben nem fogod megtudni élnek-e cigányok Komárnoban.
Na ugye, hogy kellene nektek is magyar kisebbségi szabályozás, hogy legyen cigány kisebbségi önkormányzat.
Amelyik majd előírja neked, hogy üvegezd e az ablakot, mert emberi jog védeni magunkat idegen tekintetektől, te meg csak úgy bebámulhatsz a szobába, hogy hány disznó van a ló mellett...
Csupa rendezett családdal vagyok körülvéve. Nem úgy mind Ti! Beeeeeee!
Ha kinézek a harmadik emeleti lakásom hátsóablakán, akkor csak egy olyan házat látok, ahol az emeleti ablakon ló néz ki. És abban a négylakásos házban is csak 60-an laknak. És disznóölést is csak néha rendeznek a ház elött az utcán. És van legalább két ablakszárny az épületen, ahol még üveg is van. És van nekik piros Ladájuk is, beee! És a harminc, mosolygós, üde kis pudré csak elvétve jár decemberben mezítláb.
ps. az csak egy elvonatkoztatott matematikai szemléltetés volt arra, hogy a mondatodban ami így hangzik "Szerintem az a hazaszeretet, ha stb." a stb. a szerintedi definíciója a hazaszeretetnek. Te meg, hogy nem. Na mindegy.
188 végén ezt írtad: "A hazaszeretet az, ha akkor sem ártok a hazámnak, ha egyébkén az a magam kicsiny, önös érdekének használna."
Mire én 191 alatt ezt: "Szerintem az a hazaszeretet, ha kicsinyes önző érdekeim ellénében is hasznára vagyok az országnak."
A két mondat között az előjel a különbség. Hazaszeretet ügyben SZVSZ helyesebb pozitívumokat állítani, mint a negatívumokat.
Kötözködésre emiatt gyanakszom: "ps. szerintem ha azt mondom, hogy "szerintem a blutybluty az, ha blablabla", akor szerintem a blablabla a blutybluty szerintemi definíciója. Szerintem"
Kezdem azt gondolni, hogy Te mindem mondat mögé képes vagy szörnyűségeket látni, ha nem jobbról jön a duma.
hogy én erre (mármint a cigány -miért nem roma?- önkormányzatra) nem gondoltam...
akkor te is olyan vagy, mint a knézy, aki azt mondta, hogy a kubai kézilandázóknak hasonló a meze, mint a dánoknak, de meg lehet különböztetni őket, mert fehér a zoknijuk.
hogy az egyik csapatban feketék voltak lelkeim, knézy észre sem vette...
(szegény HAME nem is tudhattja ki náluk a cigány, mert nincs ilyen önkormányzatuk.)
szerintem szűkítve, de mindegy.
Az első mögé pedig, bizony mögé fér akár a politikai ellenfelek halomralövetése is. Sőt az ilyen nagy szavak kiséretében szokták.
Az én pragmatikus minimumomat megtalálod a (188) végén.
ps. szerintem ha azt mondom, hogy "szerintem a blutybluty az, ha blablabla", akor szerintem a blablabla a blutybluty szerintemi definíciója. Szerintem.
A renszerváltás előtt én elsősorban a sajtórendészeti, illetve a gyülekezési joggal kapcsolatos törvényeket sértettem meg. SZVSZ ezek már nincsenek hatályban.
Kicsit sem modósult a véleményem a két bejegyzésem között. Egyszerűen elmondtam mégyeszer ugyanazt, kissé bővítve. SZVSZ az első leírás mőgé sem fér bele semmilyen gazemberség, és a második leírás sem definició.
Kiváncsivá tettél: Mi a Te "pragmatikus minimumod" hazaszeretet ügyben?
Kedves rezső rossz az aki rosszra gondol.
Nagyon egyszerű a dolog.
Idönként megkeres a cigány önkormányzat, hogy kinek támogassam a lakásépítését, vagy a gyerekek iskoláztatását stb.
És, hogy a dolog nem igazán érdekel és nem is tartom számon, annak praktikus oka, hogy több segitséget nem bír el a gazdaság.
Amiről nem tudok az remélhetőleg nincs is.
ne légy olyan biztos abban, hogy ben sértesz törvényt. Megérne egy misét, átnézni a törvényeket, mondjuk 100 évre visszamenőleg, hány olyan törvényt felejtettek el hatályon kívül helyezni, amit ma egyszerűen (vagy komplikáltan) nem lehet nem sérteni. Nálunk pl. mostanában találtak egy érvényben lévő1950-valahányas törvényt a "szocializmus építéséről".
