Pár év eltelt és a jogi maffiózók újra próbálkoznak védelmi pénz szedésével.
Megerősítve, azt a tapasztalatot, hogy ha "Euro" jogharmonizácóra hivatkoznak, akkor mindig valami újabb sarcot akarnak bevezetni.
A fénymásolókkkal valóban gyakran jogvédett anyagot másolnak, de a nyomtatókra ez egyáltalán nem jellemző, csak légből kapott, ócska érv.
Most még ráadásul sima hazugság is.
Index:
--------
Drágíthatja a nyomtatókat a reprográfiai díj
Három-öt százalékkal nőhet a számítógépes nyomtatók ára, ha az országgyűlés elfogadja azt a törvényjavaslatot, mely ezekre az eszközökre is kiterjesztené a reprográfiai díjfizetés kötelezettségét. A szakmai szervezetek tiltakoznak, szerintük az így beszedett összeg évente elérheti akár két és félmilliárd forintot is, aminek 75 százalékát a lakosság fizetné meg, mint a legnagyobb fogyasztói kör.
- nav - (navarro@mail.index.hu)
2004. március 9., kedd 12:15
A reprográfiai - másolói - jogdíjat az 1999-es szerzői jogi törvény vezette be, és 2000 szeptemberében lépett életbe. Lényege, hogy bár magáncélra törvényesen készíthető másolat a nyomtatott formában terjesztett jogvédett művekről, a szerzőket és kiadókat valamiképpen kompenzálni kell a bevételkiesésért. Ezt a szerepet tölti be a fénymásolók árába épített jogdíj. (Ugyanez a megfontolás áll egyébként az üres hanghordozók árába épített jogdíj mögött is.)
Még nincs döntés
Az Igazságügyi Minisztérium, a Magyar Szabadalmi Hivatal és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a reprográfiai díjat törvényjavaslatában kiterjesztené a számítógépes nyomtatókra is.
Reprográfiai díjak fénymásolóknál
Egy percenként kilenc másolat elkészítésére alkalmas fénymásoló árában 3400 forint a jogdíj, a percenként 15-20 másolatra képes készülékek árából 15 300 forint kerül a Reprográfiai Szövetséghez. A nagyobb, percenként legalább 50 másolatot készítő gépek árába 88 500 forint reprográfiai díj van építve. Ha a fénymásolók színes másolásra is alkalmasak, ezek a díjak ötven százalékkal emelkednek.
Vaskovics Péter, a Reprográfiai Szövetség igazgatója lapunk kérdésére közölte: még nem született végleges döntés a díjakat illetően, de azt szeretnék, ha a reprográfiai díj nagyságrendileg a készülékek árának 3-5 százaléka lenne. Az egyes készülékkategóriákban a díjak ugyanúgy fixek lennének, mint a fénymásolók esetében.
A kérdésben azonban még további egyeztetések lesznek, a végleges díjtáblázat bevezetéséhez még a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának és a Magyar Szabadalmi Hivatalnak a hozzájárulása is szükséges. Vaskovics elmondta: a szövetség álláspontja szerint a reprográfiai eszközök körébe beletartoznak a nyomtatók, a szkennerek, a multifunkciós, azaz a nyomtatni és másolni is képes eszközök és a faxok is, bár a szkennerek és a faxok végül nem kerültek a törvényjavaslatba.
Nem nyilvános
Az Informatikai Érdekegyeztető Fórum (Inforum), az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) és a Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) számításai szerint a nyomtatókra terhelt összeg elérheti akár az évi 2,4 milliárd forintot is, és ennek 75 százalékát a lakosság fizeti majd meg, mint a legnagyobb fogyasztói kör.
Az informatikai szervezetek állásfoglalásukban aggályosnak tartják, hogy a Magyar Reprográfiai Szövetséghez befolyt bevétel egy részét a közös jogkezelő általuk nem ismert és nem nyilvános módon átadja más jogkezelő szervezeteknek, melyek azt szintén nem nyilvános módon osztják fel az alkotók között.
Az EU-ban nincs
Az szervezetek a reprográfiai díjat terhet azért is hátrányosnak és feleslegesnek látják, mert a leggyakoribb indok - mely szerint a jogsértések az internetről letöltött tartalom nyomtatásából erednek - indokolatlan lenne, ha Magyarország és a díjjogosultak lépéseket tennének a digitális jogkezelés hazai bevezetésére, amint azt az EU informatikai szervezeteinek szövetsége (EICTA) is ajánlja.
Az előterjesztők az EU-jogharmonizációra való hivatkozással sürgetik a nyomtatókra kivetni a reprográfiai díjat. A szakmai szervezetek szerint azonban nyomtatókra nincs reprográfiai díjfizetés az EU tagállamaiban. Négy országban kell fizetni a multifunkciós gépek értékesítése után: Ausztriában, Belgiumban, Németországban és Spanyolországban. Emellett Írországban, az Egyesült Királyságban és Luxemburgban reprográfiai díj sincs.
Lassan ebben az országban már semmin nem lehet meglepődni. Az azért érdekes, csodálom, hogy senki nem reagált rá, hogy egy fidesz kormány alatt készült (újabb) eszement baromságot milyen érdekes fordulattal varrsz az előző kormány nyakába.
Saját kárán sem tanuló naív hülyeként minden esetben azt hiszem az ilyen kedves és szimpatikus hírekről, hogy a hír bizonyára csak vicc lehet, azaz ennyire idióta, vagy mafiózó nem lehet a hatalom. Eddig kivétel nélkül, minden esetben csalódtam.
Belépődíj nélküli rendezvény
a) Azokban az esetekben, amikor irodalmi vagy zeneművek a műsor részei, azonban a műsor nem csak irodalmi vagy zeneművekből áll (háttérzene) a közönség számától függően, előadásonként
1- 50 főig 2 000 Ft,
51- 100 főig 4 000 Ft,
101- 500 főig 6 000 Ft,
501-1000 főig 8 000 Ft,
1000 fő felett minden megkezdett
1000 fő után további 4000 Ft
jogdíjat kell megfizetni.
Nyugodj meg, a "nézésedért" is lehet jogdíjat fizetni:
A Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület (ARTISJUS) közleménye
irodalmi és zeneművek nem színpadi nyilvános előadásáért, kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek vagy arról készült másolatok nyilvánossághoz közvetítéséért, rádió- vagy televízió-műsorok egyidejű változatlan, a nyilvánossághoz történő továbbközvetítéséért, valamint a színpadra szánt irodalmi és zenedrámai művek, jeleneteik vagy keresztmetszeteik kivételével az irodalmi és zeneművek sugárzás útján, vezetékkel vagy egyéb módon a nyilvánossághoz történő közvetítéséért fizetendő szerzői jogdíjakról
.
.
C) 2. Irodalmi művek esetében
3.4. A csak érzékelést lehetővé tevő, de a letöltést nem engedő felhasználásért:
3.4.1. ha a felhasználáshoz kapcsolódóan a szolgáltató bevételt ér el, költségvetési támogatása 1%-ának, továbbá a közönség tagja által fizetett díjbevétele 2%-ának, valamint reklám- és szponzorrációs bevételei 4%-ának megfelelő együttes összegű szerzői jogdíjat,
3.4.2. ha a 3.4. pontban említett felhasználáshoz kapcsolódóan a szolgáltató nem ér el bevételt, és
3.4.2.1. legfeljebb 10 műrészlet hívható le, a felhasználás fejében nem köteles szerzői jogdíjat fizetni,
3.4.2.2. a lehívható műrészletek száma 10-et meghaladja, de 1000-et nem éri el, a lehívások számától függetlenül 25 000 Ft/hó,
stb...
Beleolvasva e fenti gyöngyszembe rájöttem, hogy pl. a múlt héten lefutott ballagási ünnepségek(mint belépődíj nélküli rendezvény) után is kellet volna az iskoláknak 6-8000 Ft jogdíjat fizetni a megjelent közönség létszámától függetlenül...
Így van. Ezt a mocsok statégiát csinálta 90 óta minden kormány és önkormányzat.
Az önkörmányzati iparűzési és gépjármű súlyadó kulcsa a háromszorosára emelkedett.
Az ÁFA szintén tetőzött, de nem akar apadni.
Egyedül arra figyeltek oda a korrupt politikusok, hogy jóval az ő fizetésük sávja előtt torpanjon meg az SzJA kulcs.
De moroghatunk évekig, szarnak rá egy nagyot.
Úgy, mint II. Lajos kancellárja, aki amikor a dunai dereglyések évek óta elmaradt járandóságukat kérték, letolta előttük nadrágját és a kérvénnyel alfelét illette, majd visszaadta.
Ezert fontosak az alapelvek. Mert oly kicsiben fogadtatjak el, hogy kutyat sem erdekel, aztan mar megvan a jogcim es lehet novelni< novelni<
KovA
PS: "Meg, meg, meg es meg
a burzsujnak sose nem eleg..."
az a gáz, hogy valamikor hogy felháborodtunk volna azon, ami most megy ...
most is csak hőbörgünk egy jót, aztán vége ...
ugyebár volt itt telefonközpont sápolás is ezerrel. nem állt az útjába senki (1000 pénz/ hó? alamizsna), de megteremtették maguknak az alapot, amire lehet hivatkozni, hogy "az adónem létezik, tehát csak a mértékéről érdemes vitázni" a mértéke egyértelműen nagyobb az előző évinél.
én amondó vagyok hogy fogjuk be a pofánkat, mert addig jó, amíg ki nem találják, hogy késsel lehet embert ölni, tehát biztos ami ziher alapon, mindenki, aki kést hasznél vonuljon be a dutyiba minden második hétvégére (esetleg kényszermunkára, hogy hasznot is hajtson)
Aggasztónak tartom, hogy a szemüveggyártók továbbra is megkárosíthatják a szerzőket, hiszen termékeiket igen gyakran nyomtatóval másolt jogvédelem alá eső termékek tanulmányozására használják.
Nem beszélve az aktatáskagyártókról. A lehetőségek korlátlanok.
Es pluszban a 25%-os afa az egyik legmagasabb a vilagon (sok nyugati penzugyi elemzo mondogatjai, hogy 12% lenne az idealis ilyen gazdasagi adatok mellett)
Az szja szinten nevetseges, hiszen nem egesz 80ezer forintot kell havonta keresned, hogy a legmagasabb savba kerulj, de ha kapsz premiumot, 13.havi fizut, tulorat, akkor sokkal kevesebb is eleg.
A TB-vel szinten az elen jarunk.
A benzinbe epitett utfelujitasi osszegekbol akar tukor sima autopalyak kothetnek ossze meg a falvakat is.
Ha elmeselem a nemet rokonoknak, azt gondoljak, hogy itt van a kanaan, mert ingyenes az iskola, az orvos, es ekkora tb mellett biztos kiraly az ellatas. Arrol mar nem is beszelek, hogy a nepesseg hany szazaleka esik a legmagasabb adoosztalyba.
Régebben is meg tudták oldani az indoklást, volt ablakadó, kéményadó, dézsma, kilenced, robot, és ha ez mind nem volt elég, jöttek a különadók.
Szerzői jogdíjat vetettek ki a pásztorokra, mert furulyáztak.
Jelenleg szednek tőlem:
1. személyi jövedelemadót
2. gépjárműadót
3. önkormányzati iparűzési adót
4. munkavállalói járulékot
5. munkaadói járulákot
6. szakképzési hozzájárulást
7. TB járulékot (vagy négyféle részjárulékra szétbontva)
8. egészségügyi hozzájárulást
9. ÁFÁt minden megvásárolt cikk után
10. benzinbe épített extra fogyasztási adókat
11. kávéba épített extra fogyasztási adókat
12. Iparkamarai kényszertagdíjat
13. Nyaralásnál helyi idegenforgalmi adót
Most még tervezik az önkormányzati ingatlanadót
meg ezt a nyomtató és fax-szemétséget.
Mi a f@szt akarnak még?
Engem, különösen az háborít ebben fel, hogy olyanok kapnak az én vásárlásom alapján jogdíjat, akiknek a szemetjét 10 fillérért sem venném meg.
csak annyit tennék ehhez hozzá, hogy a világon---Magyarországon kívül---sehol sincs ilyen típusú adóztatás. A dolog valószínütleg alkotmányellenes. Ugyanis adót csak tényleges tevékenységre lehet kivetni. Itt azoknak a dolga a bizonyítás, akik azt állítják, hogy ezeket a készülékeket ilyen célokra használják. Azt a készüléket, és azt a másolatot kell megadóztatni, amely a jogdíjköteles másolással kapcsolatos. S nem azt a nagy tömeget, amelynek ehhez semmi köze. Ez ugyanis jogellenes. A faxon is csak nevetni lehet. A faxok túlnyomó része cégeknél van. Ki a fene használja öket ilyen célra? Arról nem is beszélve, hogy a faxmásolatok minösége meglehetösen gyenge, s áruk is fajlagosan magas. Úgy látszik a Fidesz talált magának most egy más bevételi forrást.
adod a hulye otleteket, ha most felemelik az olvasokonyv arat, jovore hozzad iranyitom azt a fel millio duhos szulot, aki akkor iratja iskolaba a gyerokot
Ennyi erővel aztán a monitort is lehetne. Hiszen ott is nézek olyan alkotásokat, amikért egyébként joigdíjat kellene fizetni. Hohó! Sokkal egszerűbb lenne ott megfogni a dolgot, ahol minden szál összefut: szemüvegadó!
Sőt, adóztassuk meg a szemet is,de hogy is, hogy is? Megvan. Születésnél mindenkinek nyit az állam egy bankszámlát - az éppen legerősebben lobbizó banknál - amin a született gyerek egyenlegét egyből minusszal indítjuk! GYerkadót követelek!
Ez nagyjából oké, de az ÁFA azért csak egyszer lesz kifizetve, mert a "következő láncszem" a sorban visszaigényelheti, annyira azért nem veszélyes a szitu. :-)
Ugye tilos a kettős adóztatás, de ez nem azt jelenti, hogy nem szabad egymás után lesápolni a pénzedet, hanem azt, hogy ugyanolyan jellegű adót nem szabad, hogy többször fizetessenek Veled. A jövedelmadód az jövedelemadó, az áfa meg forgalmi adó, ezért különbözők.
Na ez nem jelenti azt, hogy ne utálnám mindkettőt, dehogynem, sőőőőt... :-)
Úgy lesz az, hogy azt mondja magáról. (Meg persze kell személyzet, bejegyzés blabla...)
A gond csak az, hogy minden tevékenységi körben (irodalom, zene stb.) csak egy darab működhet az országban. És ezek ugye eleve már előre "meg voltak csinálva". Meglepő? :-)
nem vagyok adoszakero, es lehet, hogy most hulyeseget irok, de majd le...olnak a hozzaertok.
Szoval a rendszer ugy mukodrik, hogy mindent csak egyszer lehet megadoztatni.
Miutan adoztal a fizetesedbol elmesz a cipeszhez venni egy cipot.
Kifizeted az arat, es kifizeted az afat is. De az a cipesz aki a cipot
csinalta, az szinten afat fizet az alapanyagok utan, meg azok is akik
az alapanyagot gyartjak (ragaszto, kidolgozott bor, gumi). Majd a vegen
a cipesz a keresete utan (ami ugye a te adozott keresetedbol
szarmazik) ismet adot fizet.
szoval egyetertek azzal, aki alabb irta, hogy csak egy adofajta vanL "ami eszukbe jut"
Még mindig nem kaptam egy fityinget. sem a hozzászólásaimért, ez turhetetlen!
Szerintem kérhetnék az index-tol is pénzt, végül is a látogatottság hozza a reklámbevételeket...
