Hulladékokból készülhetett magyar virsli
2005. október 14., péntek, 14:27|Utolsó módosítás: 2005. október 14., péntek, 15:30
Emberi fogyasztásra alkalmatlan vágóhídi hulladékok kerülhettek Bajorországból különböző európai országokba, köztük Magyarországra. A Stern magazin beszámolója szerint az elmúlt két évben mintegy 1700 tonna disznóbőr és szárnyas-csont kerülhetett európai országok húsfeldolgozó üzemeibe. Az [origo] által megkérdezett magyar húsfeldolgozó üzemek tulajdonosai nem lepődtek meg a történetet hallva, sőt, korábban már maguk is találkoztak hasonló esetekkel.
Ajánlat
A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal oldala A Stern internetes kiadása
Eledelnek minősített, emberi fogyasztása alkalmatlan vágóhídi hulladékok kerülhettek Bajorországból különböző európai országokba, köztük Magyarországra. A Deutschlandfunk német rádióállomás csütörtökön jelentette, hogy eledellé átminősített vágóhídi hulladékokat adtak el húsfeldolgozóknak Svájcba, Olaszországba, Franciaországba, Ausztriába, Lengyelországba, Magyarországra és Litvániába. A hírt a vámbűntettekkel foglalkozó kölni hatóság is megerősítette.
A Stern magazin beszámolója szerint az elmúlt két évben mintegy 1700 tonna, az EU-szabályok értelmében emberi fogyasztásra alkalmatlan disznóbőr és szárnyas-csontok kerülhettek forgalomba. A lap szerint a vágóhídi hulladékok különböző európai országokba húsfeldolgozókhoz és zselatint előállító üzemekhez kerültek. Az átminősített árut állítólag németországi, osztrák és svájci vágóhidakról és hulladéküzemekből szerezték be. A memmingeni ügyészség egy bajor üzletembert gyanúsít azzal, hogy a vámáru nyilatkozat kitöltésekor tonnaszámra minősített át állati hulladékokat. A Stern úgy tudja, hogy egy deggendorfi kereskedő és annak illertisseni anyacége ellen is folyik vizsgálat. Az ügyészség szerint még csak a vizsgálatok kezdeténél tartanak.
Csütörtökön a húsügy miatt Bajorországban razziát tartottak, és húsipari létesítményeket vizsgáltak át. Walter Schnappauf bajor környezetvédelmi szerint egészségkárosodás veszélye nem áll fenn, mert az eledelbe bekerült állati hulladékot magas hőmérsékleten dolgozták fel. Bajorország visszavonatná az eledelt a kereskedelmi forgalomból, amennyiben képesek lennének azonosítani a termékeket.
Az [origo] által megkérdezett húsfeldolgozó üzemek tulajdonosai nem lepődtek meg a történetet hallva. Az egyik pest megyei üzem vezetője elmesélte, hogy pár éve a kutyaeledelként behozott pulykapépet "hordtak szét" neves hazai vágóhidak, és dolgozták bele párizsiba, virslibe. "Ön szerint, hogy kerülhet a virsli 190 forintba, mikor egy húsos csont 210 forintnál kezdődik a hentesnél?" - kérdezte egyikük. A tulajdonos szerint hiába ellenőrzik az üzemeket rendszeresen, mégsem buknak le. Akadt olyan húsüzem-vezető is, aki úgy vélte, hogy vágóhídi hulladékok csak akkor kerülhetnek a termékekbe, ha az üzem nem tudja, hogy mit dolgoznak be, szándékosan senki nem tenne ilyet. "Ugyanakkor nehéz biztosat mondani, mert a legtöbb húsfeldolgozó még látogatóba sem enged be senkit az üzembe. Félnek, hogy kiderülnek a szakmai titkaik" - tette hozzá.
A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalnál közölték, hogy egyelőre nem nyilatkoznak az üggyel kapcsolatban, mert még nem áll rendelkezésükre elég információ. A hivatal hétfőre ígért tájékoztatást a vágóhídi hulladékról.
Azt hiszem, egy véleményen vagyunk, csak esetleg nem sikerült érthetően kifejezni magamat. :-) Úgy értettem, hogy ha meglátunk a csomagoláson 1-2 E-számot, akkor nem kell azonnal Jézusmáriát kiáltani. :-) Viszont ha bizonyos termékeken az E-k felsorolása már 4-es fontmérettel is alig fér ki a csomagoláson :-), akkor inkább visszateszem a polcra.
A fantabodza egyike a borzalmaknak. Az igazi lónyál. :-) Nem is értem, miért veszik, mikor ingyen lehet bodzát szedni tavasszal. Ha magam csinálom, tutira tudom, hogy mi van benne. Na és az íze is egészen más.
Nono! Azért figyelni köll! Télleg van pár cucc, amitől én is a falnak megyek. A gyerek Bodzásos fant?ájának flakonjában egy hónap múlva is bodza ízü volt a beletöltött csapvíz :o( Nem is kap szegény azóta (legálisan).
Csak nem kell az ementálit is lefujjogni, mert e-vel kezdődik ;o)
Egyébként a normál mezei virsliben nincs sok esély igazán zúzós adalékokra.
Minek? Van olcsó szójapor (az olcsónak egyébként szója íze is van, ami ugyebár nem virsliszerű), baromfipép, bőrke, miegymás. A szintetikus szerek többsége elég derága. Ahol viszont adalékolás nélkül nem megy, az a drágább kategóriájú tartós virsli. Persze itt is célszerű az E betűk mögé pillantani, mielőtt an block elvetnénk a dolgot.
Nem ez volt az a kísérlet, mikor patkányoknak hatalmas dózisokban adták, és daganatosak lettek? Ismét csak a "tiltsák be a dihidrogén-monoxidot" c. iromány jut eszembe :-), és van még néhány hasonló... De továbbmegyek: a konyhasónak (NaCl) is van E-száma. És még egy csomó abszolút hétköznapi szernek. Nem kell azonnal falnak menni az E láttán.
Várjál, az nem ugyanaz! Az E300 mentális hatásmechanizmusával kelti a rákot.
Mert ha a fogyasztó azt olvassa a termék oldalán, hogy "C Vitamin", majd elfogyasztja a terméket, ezt szinte a napi jócselekedetének fogja érezni, valósággal kicsattan az egészségtől, immunrendszere a legkisebb rossz mozdulatra azonnal tüzet nyit.
De ha ott a rút "E300" felirat virít, akkor már eleve összeugrik a gyomra, és ebbe az összeugrott gyomorba jut az élelmiszer... később pedig szörnyű bűntudat marcangolásának közepette emésztődik. Szervezete eleve feltartott karral hívogat minden vélt és valós veszélyt: "gyertek, úgyis mekkora lúzer vagyok, ebetűsekkel etet a gazdám".
Nos, felteszem a kérdést nekem címezted, de nem nagyon tudok rá mit mondani.
Az, hogy Nálad mi kap "szar" értékelő jelzést, azt én nem tudhatom.
Ha ez nem minőségi, hanem technológiai értelemben értendő (lásd: adalékok kérdése), az más tészta.
Ha megengedsz egy javaslatot: ne a bioboltokban próbálkozz, keress egy jó kinézésű kis hentesüzletet, ahol saját készítményeket árulnak; és beszélgess el az eladóval.
Azt sajnos tudomásul kell venni: a mai hosszú értékesítési lánc már nem működik segédeszközök nélkül. Hetekig állagőrző párizsit nem lehet a hagyományos eszközökkel gyártani. Sem vizet, vagy vitamint. Arra ne is számíts, hogy egy belvárosi biobolt adalékmentes árut fog tudni nyújtani. Legfeljebb megválogatott adalékokkal készültet.
Mellékelem egy zöldszervezet listáját a legfontosabb adalékanyagokról:
Azt azért hozzá kell tennem, hogy (mint általában a mozgalmi jellegű információk) erősen túlzó, helyenként csúsztat, és tudományosan nem minden megállapítása megalapozott.
Egyébként az ember nem teljesen tehetelen, csak áldozni kell az igényekből: én például magam sütöm otthon a család kenyerét. Strapásabb, mint boltban venni, és nem is mindig egyformán sikerül. Ja, és megesszük 2 nap alatt. Szóval bio ;o)
Az e csak azt jelenti, hogy katalogizálva van az anyag az egyértelműség kedvéért. Attól még lehet az természetes eredetű (sőt, az eredet természetességének is vannak fokozatai, hiszen végül is minden a természet).
utoljára egy éve ettem jó virslit a nyugainál a volt szikra(metro?) mozi melletti hentesnél. Volt állaga, ízeés nem tocsogott a zsírtól-víztől.
Fóliázott terméket mi már nem veszünk, a virslitől a selyemsonkáig minden vázig van rakva e-vel. 2-3 féle e még e-megy, de amikor 8 féle csicsog a fólia alatt az már sok nekem. Tudom, az élelmiszeriper is ipar, de azért...
mindezzel nem is lenne bajom, ha jó pénzért kapnék minőséget valahol. De a drága is elég szar ma már
Bocsánat, hogy a csapos közbeszól, de úgy látom szakmabeli nem nagyon látogatja a topikot. Én ugyan pár éve kiszálltam az iparból, de annó pont a gyártmányfejlesztés volt az egyik tarületem.
Elsőként bemásolnám a kenyeres topikban írtakat, azt hiszem ide passzolnak:
Nosza, had védem meg legott szegény pékeket (meg henteseket, miegymést) :o)
Nem tsupa galádságból művelik ám azt a sok nekik felrótt galádságot. Aláírom, a trehányság, és a szakmai büszkeség értékvesztése is közre játszik, de a fő gondot az ár-, és minőség érzékeny kedves vásárlóközönség jelenti.
Mint valamikori "hentes" had hozzak egy saját iparági példát:
sokan panaszkodn(t)ak a párizsi felvágott fénykorától elmaradó minőségére.
Jópár éve az egyik cég (nem érdekes melyik) előrukkolt egy igazi oldfashioned párizsival. Fiatal bika nem előhűtött nyakhúsából, ahogy kell; semmi adalékanyag, semmi műbél, meg iljesmi.
No igen, az eltarthatósága a negyede volt, míg az ára a négyszeres az oly sokat átkozott "korszerű"-é. Azt hitték szegények: megfogták az Isten lábát, ezzel most aztán tarolnak.
Először is a kereskedők zöme köszönte, de nem kérte, mivel nehezebb volt kezelni.
Aztán meg a vevők is csak a szájukat húzgálták, ha az árcédulára pillantottak.
Végül csúfos kudarcba fulladt az egész.
Sok régi motorost ismertem a szakmában, akik legalább annyira visszasírják azokat a régi szép békeéveket, mint a vásárlók.
Jellemző adalék még: szilveszter előtt, a régi cégemnél külön készült ún. "dolgozói virsli", persze az árkülönbözetet betudták afféle bérkiegészítésnek.
A fenti példa passzol a virslire is. A sztorit persze finomítja még pár dolog. A szupermarkecek már korábban említett szerepe, vagy a közízlés változása.
nekem annak idején hoztak az idősebb kollégák otthon saját használatra készített "igazi" virslit, és nem ízlett. A sertésvirslin felnőtt nemzedéknek az eredeti túl markánsan "marhás"
A baromfi virsliket ki nem állhattam korábban, amígy a magyar baromfiipar főként libaorientált volt. A baromfli virsli ugyanis húspépből áll, amit a csontos testrészek préselésével nyernek. A termékek a viziszárnyasok zsírja hamar avasodik, ráadásul nagyon jellegzetes, domináns íze van. Amióta a fó alapanyag a pulykahús-pép lett, azóta Füstli, és Baconli hívó lettem :o) Sertés virsliben nem nagyon találok elfogadható terméket.
Szeretnék továbbá eloszlatni egy félreértést: a rossz ízt , és az adalékolás nem feltétlenül paralel fogalmak. Próba-gyártottam és olyan virslit, ami kizárólag adalékból, szalonnából, és vízből állt; és finom volt! Nagyon is!!! persze ez az adalák drágább volt, mintha színhúsból csináltuk volna ;o)
Az, hogy a mócsingot is viszik a kutterek, az nem lenne gond, ha nem marad utánnuk érzékelhető darabka (pl: porcszilánk). Szaktechnológia tanárunk mondotta volt egyhelyütt: A húsiparban az a művészet, hogy úgy adjunk el a vevőnek vizet húsárban, hogy még boldog is legyen tőle ;o)))))
Valaki kérdezte, hogy az emészthető bél miből készül. Az olcsóbb fajta főleg cellulóz alapú (itt az emészthető, némileg eufémisztikus jelző), a jobb minőségűek főleg állati eredetűek: bőrke, belek, inak, ilyesmi.
Elnézést a hosszas szájmenésért, de jócskán le voltam maradva :o)
Az eredeti kérdezőnek válaszolok: én a pápai virslire esküszöm, abban még nem csalódtam.
Általában: amelyik virslire rá van nyomtatva a gyártó, bizalomgerjesztőbb.
Bár találkoztam olyan virslivel, amelyikre rá volt nyomtatva a gyártó, oszt lehúztam a gyönyörű piros műanyagot, és maradt egy fehér kukac. Mikor megfőztem, utána meg úgy nézett ki, mint egy kankós pénisz, olyan görbe volt.
Igazi GVH-büntetés a Zalahúsnak az igazi virsli miatt 03.10.9 08:34
A GVH versenytanácsa szerint alkalmas a fogyasztók megtévesztésére a Zalahús Rt. "Frissli” termékének "az igazi virsli” felirattal történő értékesítése, s emiatt egymillió forintos bírságot szabott ki.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytanácsa egymillió forintos bírság megfizetésére kötelezte a zalaegerszegi Zalahús Rt.-t, ugyanis a cég "Frissli” termékének "az igazi virsli” felirattal történő értékesítését a fogyasztók megtévesztésére alkalmasnak minősítette. A GVH szerint az "igazi” mint felsőfokú jelző használata megalapozatlan volt.
A GVH vizsgálatában bizonyítást nyert, hogy a Zalahús a "Frissli” termék gyártásánál a virsli előállítására vonatkozó általános követelmények szerint járt el; sem az összetevők kiválasztásában, sem a gyártási technológiában nem mutatkozott meg más hasonló terméktől megkülönböztető eredetisége, vagy kiemelkedő minősége. Az "eredeti” vagy "igazi” szó a márkanévben azt is jelezheti, hogy a termék olyan földrajzi helyről származik, amely híressé vált az illető termék előállításáról (például szegedi szalámi, csabai kolbász). A Frisslinek ily módon híressé vált kötődése nincs, "az igazi virsli” eredetjelzésként így fogalmilag nem értelmezhető. Az "igazi” jelző használatának megalapozottságát a Zalahús Rt. nem tudta bizonyítani, márpedig az állítás tényéből kifolyóan a bizonyítási teher az rt.-n volt. A cég egyébként már felhagyott a jogsértő gyakorlattal, ezért azt megtiltani nem kellett – mutatott rá a GVH a határozatában.
Találtam receptet arról, hogyan kell házilag kéaziteni a virslit. Nekem kissé macerásnak tűnik, de ha akadna egy bátor vállalkozó, biztos sokakat érdekelnének a tapasztalatai.
A "virsli" készités.
Egy kiló marha felsárpecsenyét tegyünk deszkára és fakalapácscsal zuzzuk egészen széjjel. Az összetörés közben a hus közül kiválik minden eres rész; csupán a szép tiszta törthust kell felhasználni és ehhez a hushoz vagdaljunk meg, jó apróra negyed kiló fehér sósszalonnát. Ezt a szalonnát a hussal gyurjuk nagyon jól össze és tegyünk bele egy kávéskanálnyi tört borsot. Két czikk foghagymát zuzzunk széjjel, tegyük fél pohár vizbe, azután ezt a vizet szitán szûrjük átal a szalonnás husba. A hust illõleg (jól) megsózva, gyurjuk össze a vizzel. A használható belek tisztitásával foglalkozó hentestõl vegyünk pár méter hosszu tiszta, (virslinek való) juhbelet. A belet huzzuk fel a kolbász-töltõ bádog-szerszám vékonyabbik csövére és ugy töltsük meg a virslinek való hussal. Miután egy araszos hosszuságu hurt telenyomtunk hussal, a belet csavarjuk meg párszor és igy folytassuk a töltést mindaddig, a mig az utolsó arasznyi bélt is megcsavarván, tele töltöttük. Ha a hust mind feltöltöttük, kössük be a virsli végét czérnával, hogy a leve ki ne fusson. Tegyük a virsliket kéménybe egy félóráig füstre. Mikor a füstrõl leszedtük azonnal meg lehet fõzni. Reszelt tormával kell asztalra adni.
Forrás: VALÓDI MAGYAR SZAKÁCSKÖNYV, IRTA: ZILAHY ÁGNES (MÁSODIK BŐVITETT KIADÁS) KIADJA: A "MAGYAR NŐK LAPJÁ"-nak kiadóhivatala Budapest, 1892.
http://www.lib.uni-miskolc.hu/szolgal/digit/0012/html/zilahy7.htm#2
Ha jól tudom, némileg modernizált formában megjelent a Hurka, kolbász és egyéb ,,disznóságok'' c. Frank Júlia szakácskönyvben is.
Mostanában a Wiesbauer virsliket tartom jónak, esetleg a Zimbot.
A többi szerintem csapnivaló, majdnemhogy ehetetlen.
Valami akcióban a PICK megszerezte a címemet és még az ősszel küldött egy kérdőívet, véleményemet tudakolva az új termékeikről.
Hiába kerestem ezeket a budakalászi CORA polcain, ahol vásárolni szoktam, egyszerűen nem volt. Pedig volt megint valami visszaküldési játék, normális nyereménnyel.
Január harmadikán megjelent a PICK virsli az akciós pulton! Rajta a duma: NYERHET!
Beküldési határidő december 10, sorsolás december 16.
A termék szavatossága január 16-án lejár...
Háromfélét vettünk. Bajor sajtos, frankfurti és sertés.
Utóbbi vöröses színű, kellemes ízű, amolyan jó közepes minőség.
A frankfurti és a bajor fehér, alig-ízű, mint amikor a csirkedarlékba szójapépet kevernek és állmoányjavítóval, meg ízfokozóval kezelik. A sajtos a párolás során fehér zsírfoltokat izzad.
Vagyis amolyan macskaétel minőség.
