Egyetértés alakult ki a parlamenti pártok között abban, hogy olyan törvényjavaslatot készítenek, amely meghosszabbítaná az átvilágító bírák munkáját - mondta a négypárti egyeztetés után Mandur László, a parlament alelnöke hétfőn az Országházban újságíróknak.
Nem fejezhető be határidőre az egyes fontos, illetve közbizalmi vagy közvélemény-formáló személyek ellenőrzése – tájékoztatta lapunkat Gondos Miklós, az e célra felállított bizottság soros elnöke.
Vastagh Pál, a parlament alkotmányügyi bizottságának szocialista elnöke úgy véli, a rendszerváltozás után csaknem 15 évvel egyre anakronisztikusabb az ügynökkérdés napirenden tartása, szerinte a Fidesz annak idején rossz javaslatot fogadott el. Mátrai Márta, a Fidesz frakcióvezető-helyettes viszont indokoltnak tartja, hogy a határidő módosításával mindenkit ellenőrizzenek, aki a törvény hatálya alá tartozik.
Mintegy 1400 bíró és ugyanennyi ügyész ellenőrzését ugyanis még nem zárták le. A törvény szerint viszont július 1-jétől az ellenőrzés nem folytatható, és az átvilágító bírák megbízatása megszűnik.
NOL
Szükség van a régi jó szaktársak értelmére...
A titkosszolgálatok meg a régi jó titkosszolgák zavartalan működése no... ni... izé, na... nemzeti érdek, érted?
Mivel a külföldiek megfigyelésével – köztük a határon túli magyarokéval – az egykori III/I-es ügyosztály foglalkozott, az érintett személyek csak akkor tekinthetnek be saját dossziéikba, ha a jelenlegi magyar titkosszolgálat már nem tart igényt az anyagukra – jelentette ki a Bálványosi Szabadegyetemen Hodászi Zoltán bíró, az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzésére létrehozott bizottság tagja.
/.../
Katona Ádám, az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés elnevezésű platformja vezetőjének kérdésére az előadók elmondták: a Magyarországon őrzött iratokba csak akkor lehet betekintést nyerni, ha a jelenlegi magyar titkosszolgálatok nem tartanak igényt a doszsziéra és átadták a Történeti Hivatalnak. /.../"
Ismét megjelent a magyar újságpiacon egyedülálló Leleplező című országkrónika könyvújság, ahogy borítóján olvasható: a döbbenet és a kijózanodás lapja.
Benne olyan cikkekkel, mint - most címeket mondok: A globalizáció alternatívája - Két iszonyú terva polgárok birkává nevelésére - Botrány a horgászvilágban, és így tovább.
Főszerkesztő-helyettesétől, Bodzabán Istvántól azt kérdeztem, vajon miért érezték szükségesnek, hogy a III/III-as ügynökök hajdani főnökével, Horváth Józseffel interjút készítsenek. Ő ugyanis a rendszerváltás idején lett híres, mert felfedett néhány olyan titkot, amit ebben az országban a legtöbben legfeljebb csak sejtettek, de nem tudtak. Mára viszont a téma mintha egy kissé lerágott csont lenne.
Miért kellett felmelegíteni?
Bodzabán István: Azért, mert a Parlament is megszavazta, hogy az átvilágítandók körét bővítik, de csak a III/III-as csoportfőnökség körében és mi úgy gondoltuk, hogy volt ott egy III/I-es, III/II-es, meg egy III/IV-es ügyosztály is, amely ugyanannak a társaságnak egy más vetülete volt. A III/I-es a hírszerzés, III/II elhárítás, a III/IV-es pedig a katonai vonal volt, akiket a katonaság alatt szerveztek be. Gyakorlatilag ugyanúgy dolgoztak, mint a III/III-asok, akkor rájuk miért nem vonatkozik az átvilágítási törvény, ha már tíz év után még mindig fontosnak tartják, hogy egykori ügynököket kutassanak az országban.
Kondor Katalin: Horváth József szerint ez jól van így, ő mit mond ebben az interjúban?
Bodzabán István: Ő egyértelműen azt mondja, hogy egyrészt értelmetlennek tartja az ügynök keresést, másrészt, ha már ügynököt keresnek, akkor valóban érdemes lenne megnézni még a többi ügyosztályt is, ahogy ő fogalmazott, ha bekapcsolja a tévét és nézi a parlamenti közvetítést, akkor csak azt tudja mondani, jé, ez majdnem mindegyik nekünk dolgozott annakidején.
Kondor Katalin: Akkor nem azért van, hogy csak egy részére szűkítették le, tehát maga az ügynöktörvény csak maga a III/III-asokról rendelkezik, mert le kéne váltani a magyar parlamentet képletesen szólva, vagy fel kellene szólítani akkor sokkal több tagot, hogy mondjon le a képviselőségről, nem erről van szó?
Bodzabán István: Ezt Horváth József is gyakorlatilag egyértelműen kijelenti, ha nem is így, szó szerint, de ez az értelme és ott is kilóg a lóláb, hogy az újságírókat is bevették az átvilágítandók körébe, ami egyrészt rendben van, akkor világítsák át a sajtót is, de milyen furcsa, milyen érdekes, mindjár a sajtóval kezdik, hogy az a legfontosabb, tehát a politikusok azok inkább szeretnék minél jobban kivonni magukat ebből az ügyből. De az újságírók közül is elég sokan. A krém, az a III/I, vagy a III/II-be volt beszervezve és annak dolgozott.
Kondor Katalin: Mondjuk például azért, mert nagyon sokat járt külföldre?
Bodzabán István: Például azért, mert külföldre járt, hogy külföldi tudósító volt, ezeknek egyértelműen volt egy együttműködési kötelezettségük, ezek már számtalanszor ki is derültek egyébként.
Kondor Katalin: Adott esetben ez úgy merült föl, hogy vagy hagyja magát beszervezni, vagy pedig nem is megy ki külföldi tudósítónak?
Bodzabán István: Ahogy az interjúból kiderült és ez nem csak a sajtóra vonatkozott, hanem külszolgálatosokra is, ez gyakorlatilag így működött.
Kondor Katalin: Mond-e valamit a nemzetközi jog arról, hogy megtámadható-e mondjuk egy ilyen intézkedés, mert én azt mondom, hogy az én igazságérzetemnek egyetlenegy felelt volna meg, ha ezeket az iratokat betekintésre mindenki számára nyilvánossá teszik. Nem kell ide törvény, nem kell semmi, megnézheted és utána majd te, adott esetben, ha úgy érzed, hogy az életedet úgy figyelték, hogy ez neked nagyon sok kellemetlenséget okozott annakidején, akkor te majd gondoskodsz arról, hogy a megfelelő fórumon elmondjad ezt.
Bodzabán István: Ez lett volna a normális állapot. Ezt több szempontból sem lehetett volna megtenni. Csak egy példa, mert én tudom, hogy engem annakidején figyeltek, ez kiderült egyértelműen, meg is mondták és akkor, amikor beadtam a Történeti Hivatalba a kérelmet, akkor az jött vissza hosszú időn keresztül, hogy mi keressük, keressük, szóval nem találnak semmit. Ennek pedig több oka lehet, meg is mondták, hogy annakidején volt iratmegsemmisítés...
Kondor Katalin: Rendszerváltás fordulóján napokig égtek az iratok a Belügyminisztérium udvarán - állítólag. Ezt is azt hiszem ez a Horváth József mondta el akkor, amikor az elsőket nyilatkozta. Itt megint közbe lép akkor egy igazságtalansági tényező, mert ha voltakegyesek, akiké eléghetett, akkor vannak kettesek, hármasok, négyesek, akiké nem?
Bodzabán István: Ez így van, az interjúból is kiderült, Horváth József ezt megismételte, hogy az ő utólagos tíltakozása és valójában tudta nélkül született ez a döntés, hogy égették el és darálták be az iratokat és még az is kiderül, hogy egyes iratokat viszont betettek. Tehát, aki például célszemély volt, megfigyelték, akkor betették úgy, mintha ügynök lett volna. Tehát, például akire haragudtak, mert nem tudták beszervezni, politikai megfontolásból össze lettek keverve az iratok. Ezt már korábban nyilatkozta a Nemzetbiztonsági Hivatalnak a volt vezetője és aki részt vett annak a dokumentumnak az összeállításában, amit a hatalomváltáskor Németh Miklós átadott Antall Józsefnek. Ez gyakorlatilag az ügynök lista, ami így aztán teljesen megbízhatatlan, ezért is mondják, hogy értelmetlen most ügynököt keresni, mert ez is elkésett és annakidején "gondos kezek gondoskodtak" róla, hogy gyakorlatilag értelmetlen legyen az ügynök keresés.
Kondor Katalin: Tudjuk-e, hitelt érdemlő tanúk mondtak-e valami számot arról, hogy ez a III/I-től akárhányig hány embert érintett Magyarországon?
Bodzabán István: Hát ez olyan százezres nagyságrend.
Kondor Katalin: Nem tudtam arról, hogy ezért fizettek. Százezer főt figyelembe véve azért ez hosszú időn keresztül meglehetősen nagy pénzösszeg lehetett.
Bodzabán István: Ezek a fizetések nem voltak olyan őrült nagy pénzek. Volt egy dokumentum, hogy felvett pénzt. Pént pedig csak munkáért adnak.
Kondor Katalin: Horváth József azt mondja az interjú utolsó kérdésére adott válaszában, hogy számomra a dolog egyszerű, az államnak minden korban és országban szüksége van az ügynökökre, több értelme és kevesebb ára lenne, ha a parlament egyszeri határozattal elítélné azokat, akik törvénysértéseket követtek el, függetlenül attól, hogy az ügynökök politikusok, vagy civilek voltak-e. Ennek súlya lenne, az ügynök keresést pedig végérvényesen befejezhetnék.
Az AB előtt az ügynöktörvény
Az átvilágítók tizenhétezer személyt ellenőriznek
Forras: Nepszabadsag, 2000.7.28.
Az SZDSZ az Alkotmánybírósághoz fordul az ügynöktörvény módosítása miatt, mert szerinte a jogegyenlőség elvét sérti, hogy nem minden állampolgár, hanem csak kitüntetett csoportok, például ügyvédek, egyházi vezetők kérhetik önkéntes átvilágításukat. Az átvilágítóbírók augusztus közepén látnak hozzá az új személyi kör, mintegy tizenhétezer személy ellenőrzéséhez.
--------------------------------------------------------------------------------
Újabb négyéves, az eddigieknél nagyobb feladatot kaptak az átvilágítóbírók, miután a parlament módosította az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló, úgynevezett ügynöktörvényt. A parlament 2004-ig meghosszabbította a törvény hatályát, és mintegy 17 ezer személlyel kibővítette az ellenőrzött személyek körét.
Az átvilágítók augusztus közepén látnak hozzá az új személyi kör ellenőrzéséhez. Eddig csak az Országgyűlés előtt esküre kötelezettek, valamint az államigazgatás vezető apparátusa között keresték a rendszerváltás előtti titkosszolgálatok III/III-as ügynökeit, a bizalmas belügyi jelentéseket kézhez kapó állami és pártvezetőket, a karhatalom, a Nyilaskeresztes Párt tagjait.
A törvénymódosítás értelmében az átvilágítást kiterjesztették a politikai közvéleményt közvetlenül vagy közvetve befolyásoló, az írott és elektronikus média vezető munkatársaira, főszerkesztőtől főmunkatársig bezárólag, a 2500 bíróra, az 1400 ügyészre, valamint az állami támogatásra jogosult pártok országos és megyei vezetőire. Lehetőség nyílik arra is, hogy az egyházi vezetők, ügyvédek, közjegyzők és több ezer nem vezető beosztású újságíró önként kérhesse az átvilágítását.
A törvény ilyen kiterjesztését, vagyis az egyes társadalmi csoportok önkéntes átvilágításának lehetőségét az SZDSZ elfogadhatatlannak tartja, ezért a párt a közeljövőben az Alkotmánybírósághoz fordul. Mécs Imre szabad demokrata parlamenti képviselő lapunknak elmondta: a jogegyenlőség elvét sérti, hogy kizárólag kitüntetett csoportok kérhetik önkéntes átvilágításukat. Szerinte minden állampolgárnak joga van ahhoz, hogy megismerhesse a róla gyűjtött állambiztonsági iratokat, és igazolást, hivatalos dokumentumot kapjon múltjának tisztaságáról.
Az ügynöktörvény módosítását az MSZP is hibásnak tartja, Nikolits István és Csákabonyi Balázs ezért már az Alkotmánybírósághoz is fordult. Szerintük az új jogszabály azért alkotmányellenes, mert az új személyi kör meghatározása nem egységes ismérvek alapján történt. A törvény nem rögzíti pontosan, hogy a sajtóban kik azok, akik közvetve vagy közvetlenül alakíthatják a közvéleményt, így elvileg bárkire, például egy zenei szerkesztőre is ki lehet terjeszteni az átvilágítást.
.......................................
Kerdesem van, tud-e valaki valaszt adni?
Az miert nem serti a jogegyenloseget, hogy a Nyilaskeresztes Part tagjait atvilagitjak, de a Magyar Szocialista Munkaspart tagjait nem vilagitjak at.
N. azt mond, amit akar, pesze, a maszop tűzzel-vassal megpróbálja akadályozni a törvényt, értelemszerűen, mert ők a legérdekeltebbek, százalékosan. Nagy-nagy óbégatás lesz, hogy törvényesség, meg alkotmányosság, meg költségek, meg Európa, meg megpróbálják mindenkire kiterjeszteni (Mécs Imre már tett valami javaslatot), hogy aztán tíz év is kevés legyen a végrehajtáshoz.
Hát ha kétharmados, akkor nem sok minden lesz belole, annyi haszna lesz az ügynek, hogy megint kiderül (mintha eddig nem lett volna nyilvánvaló), hogy kinek van több takargatnivalója...
Biztosan, de Nikolits esti nyilatkozatában már kétharmados törvényről beszélt, ami, ugye azt jelentené, hogy az MSZP nem szavazna meg a jelenleginél többet, sőt azt is megpendítette, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak.
Kissé zavarosak a hírek, igaz, de tudomásom szerint a következő személyekre KÖTELEZŐ lesz a vizsgálat: a bírói, ügyészi kar, az elektronikus és a nyomatott sajtó vezető munkatársai, valamint a költségvetési támogatásban részesülő pártok vezetői. Ezen túl pl. a sajtó munkatársai, ha nem vezetők, akkor maguk kérhetik személyes átvilágításukat. ÍGY már más egy kicsit.
Nem tudom, miért, de van egy olyan érzésem, hogy kevés...
Szerintem mindenkinek kötelezővé kellene tenni, aki bármilyen köztisztséget vállal. Polgármesterekre, jegyzőkre, megyei közgyűlések képviselőire, képviselő-testületek tagjaira gondolok. Ennek hiányában megint felemás a törvénykezés.
Mivel nem kötelezo, én a következore számítok: az újság foszerkesztoje "parancsba adja", hogy senki ne kérjen, így aztán nem gyanús, hogy más miért nem kért...
Plusz megvádolják az átvilágítókat, személyes kikezdés (ez a kedvencük), politikai részrehajlás, stb. Ezzel indokolják, hogy ok miért nem kérnek belole.
Az biztos, hogy mindezeket meg fogják próbálni, rövidesen az átvilágítóbírák "viselt dolgaival" lesz tele a sajtó (egyik része). Várom a fejleményeket...
A módosítási javaslat azon része, amely a média vezető munkatársait is érinti még tartogathat meglepetéseket... Vajon kik fognak egészségügyi és egyéb okokból a közeljövőben nyugdíjba vonulni?
Németországban egyébként a munkáltató - az erkölcsi bizonyítványhoz hasonlóan - felvételkor kérhet igazolást a munkavállalótól arról, ügynök volt-e az előző rendszerben. A Gauck Intézet, amely az egykori Stasi-iratokat is kezeli, felkérés esetén elvégzi az átvilágítást és kiállítja a szükséges papírokat, ezt követően a munkáltató mérlegelhet, alkalmaz-e olyan dolgozót, akinek múltja "nem tiszta".
Magyarországon jelenleg csak a törvényben meghatározott személyi kör ellenőrzése lehetséges. A nemzetbiztonsági bizottság egyik módosító indítványa szerint azonban több, "kevésbé fontos" tisztséget betöltő személy maga kérhetné az átvilágítását. Incze Béla, az átvilágítóbírói testület soros elnöke úgy véli, ha az Országgyűlés megszavazza az indítványt, idővel egyre többen élnek majd ezzel a lehetőséggel, hiszen az az újságíró, aki nem tudja bizonyítani "múltjának tisztaságát", hátrányba kerülhet azokkal szemben, akiknek papírjuk van arról: nem voltak ügynökök. Incze Béla lapunk kérdésére azt is elmondta, számításaik szerint az átvilágítás személyi körének tervezett kiterjesztése - a bírói, ügyészi karral, az elektronikus és a nyomatott sajtó vezető munkatársaival, valamint a költségvetési támogatásban részesülő pártok vezetőivel együtt - összesen nyolcezer személyt érintene. (Népszava)
Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága kedden elfogadta Mátrai
Márta (Fidesz) és Csúcs László (FKGP) átvilágításról szóló
törvényjavaslat-módosító indítványát.
Csúcs László az ülést követően elmondta, hogy az elfogadott módosító
javaslat alapján az ügyvédek, a jegyzők, a kötelező átvilágítás alá nem
eső újságírók és az egyházi személyek önként kezdeményezhetnék
átvilágításukat. Az átvilágításokat a kérelmek beérkezésének sorrendjében
végeznék el - közölte a kisgazda képviselő. Az átvilágítás eredményéről a
testület igazolást adna ki. A módosító javaslatokról kedden dönt a
parlament, a törvényről a végszavazás júniusban várható.
A bizottság a javaslat megszavazása után meghallgatta Dávid Ibolya
igazságügy-minisztert az engedélyhez kötött titkos információk
gyűjtéséről. Dávid Ibolya elmondta: a tárca által készített kimutatás
szerint az engedélyhez kötött lehallgatások száma az elmúlt tíz évben
nem változott jelentősen, annak ellenére, hogy időközben Magyarország a
NATO tagja lett. Az elmúlt két évben egyetlen alkalommal sem utasított el
kérelmet az igazságügy-miniszter, és csak egyetlen rendkívüli esetben
fordult elő, hogy utólag kérték a tárca beleegyezését a lehallgatásra.
A testület emellett elfogadta Demeter Ervin polgári nemzetbiztonsági
szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter beszámolóját a szolgálatok
tavalyi munkájáról.