Nézzétek meg az érem másik oldalát!
"Sovány vagyok, szép vagyok, boldog vagyok" az egyik manipuláció.
A másik: zabájj a mekiben, igyá' egségtelen cukorszörpöt hektószám naponta (lásd még: "szomjan halsz utazás közben?" c. reklámot).
Végeredmény: mi k...va boldogok vagyunk, mert éjt nappallá téve manipulálhatunk, te meg beveszed!
Ugyan, ugyan, ki mondta ezt a mellből fogyás sületlenséget?
Szerintem ez is típus kérdése. Én ugyan leadtam mostanában jó pár kilót, de nem mellből.
Másrészt, szerintem ez a boldog vagyok, ha szep vagyok téma túl van ragozva. Mindenki tetszik valakinek, nem?
Nem felszedni valakit nehéz, hanem hosszú távon harmónikusan élni...
Na szép és jó, hogy kemény munkával évek alatt jó, de legalábbis jobb nö lesz belöletek, de ugyan mi a búbánatnak? Mert tetszeni egy pasinak, aki a külsöre alapoz... hát ott ette meg a fene.
Van pár kolleganöm jóval 80 kg felett, de furcsamód ezt olyan lazasággal adják elö, hogy gyengébb pillanatomban leszépezném öket :-)
Tudom, hogy nagy közhely a szépség belülröl, de olyan ronda nök bírnak egyesek lenni amiatt, hogy meg akarnak felelni a trendeknek, hogy hát. Pedig egy-két "picsa" szolidabb ruhában, fél kilóval kevesebb festékkel, és egy hétnél régebbi frizurával egészen mexépülhetne.
És különben is: egy nö legyen legalább 175 cm, 70 kg, C kosár... :-D
Dinnye cick, darázs derék, segge mint egy malomkerék!!!! :-P
OFF
ne haragudj, de kérdezhetek intimet? te egy értelmes lánynak tűnsz, mégis furcsa, hogy pont ezt a nikket választottad. semmi rosszindulat, semmi bántási, egyszerűen csak érdekel, hogy miért pont ez...:-)
persze kiegyezhetünk abban is, hogy leginkább lófasz közöm sincs hozzá!:-)
szerintem jobb is, hogy te sem, meg én sem tudjuk ilyen mélységig átérezni a problémát.:-)
a többiben teljesen korrekt a véleményed, igazad van, nem vita tárgya számomra sem.:-) tényleg sosem tudhatod, hogy milyen lesz a befutó. és éppen ez az, ami izgalmas benne!!!:-)
nem testről beszélek. arcról.
persze attól még lehet nagyon kedves, aranyos, szeretnivaló, satöbbi, akkor sem fogják soha azt mondani róla, hogy szép, amikor olyan ronda, mint a saját öreganyja.
fogadjuk már el, hogy vannak, akikkel mostohán bánt a természet! persze azért még szerethetjük őket nagyon, sőt mit több: szeretjük is!:-) de semmit sem utálok jobban, mint amikor néha látok két barátnőt, tök ronda mindkettő, és egymást súlykolják azzal, hogy milyen jól néznek ki.
"Én azt tanultam, hogy az életben mindenért kőkeményen meg kell küzdeni. Olyan nincs, hogy előre elkérem az olimpiai aranyérmet, és utána majd talán megtanulok úszni."
Engem is így tanított a jóanyám, csak kár, hogy egy előnytelen fej esetében nem látom benne a lényeget.
előnytelen fejen sosem fog segíteni se smink, se frizura, sem pedig kozmetika. sőt. szerintem leginkább huncut, ha valaki erőlteti a sminket és közben görény a feje. engem nagyon bír az ilyen zavarni, szerintem inkább nevetséges próbálkozás.
tudod, szerintem az arc a legkifejezőbb. ha egy pasinak taszít a feje, leginkább felszarom, hogy közben a teste úgy néz ki, mint woody harrelsoné. ezért nálam nem működik az először a test, aztán az arc. az marhajó, hogy ha megteszel a testedért mindent, akkor, mint írod, az arcod minimum nem lesz puffadt, tokás satöbbi, de ha kurvaronda vagy, akkor puffadtság, toka nélkül és egészséges ételek fogyasztásával is kurvaronda vagy, na.
viszont vigasztalhat a tény, hogy legalább nem vagy puffadt, tokás és a testedért is mindent megtettél.
Ebben a témában mindenkinek azt javaslom, hogy egy ráérős szabadidejében üljön ki a körútra egy órácskát. És nézze az embereket. sok hasznos tapasztalat.
Természetesen a testi megjelenés olyan, amilyen, amin azért elhatározással lehet változtatni.
Viszont az nem szokott összefüggésben lenni a konkrét fizikai kinézettel,hogy mit gondolnak valakiről az emberek. Szóval ha valaki boldog, vagy jókedvű, optimista, barátságos, segtőkész stb, akkor nem azt mondjak róla a háta mögött : hogy az a bunkó szemét hájas picsesz :)
így azért a belső tényleg felül tudja írni a külső dolgokat.
A másik pedig az, hogy ez a dolog visszafele is működik. Mindenkinek van magáról egy önképe.
Ez az önkép sokszor egyáltalán nem pontos.
Vagyis, ha valaki azt gondolja magáról, hogy ő csúnya, akkor tényleg azt fogják rajta látni, hogy csúnya :(
(és ettől a frusztrációtól nem tud kedves, barátságos ..stb lenni, hanem a kolléganők egy mogorva valakit látnak, aki mérges a világra (amiért neki ilyen arc jutott) egyáltalán nem felszadadult, mindenkit méreget, néha irígy, és hmm.. igen kicsit csunya is :)
Az embereknek ez az általánosítás a veszte :)
Azért nem elégedettek a nők, mert nem tudják, hogy mit akarnak, hogy Pontosan mit akarnak. Általánosítások nélkül.
És ezért nem is boldogok :(
találtam egy nagyon jó írást a fogyókúra témában:
http://www.alienangels.hu/6.szam.htm#5
a szépség, hogy múlhat bárkin is? ha kurva randának születtél, akkor ha a fejed tetejére állsz, sem lesz belőled soha ebben a büdös életben cindy crawford.
Azért nem ennyire 1xű a helyzet, ebbe Pl. igen keményen belejátszik a genetikai háttér is. Van aki a levegőtől is hízik és van aki annyit zabál mint egy ló és mégis sovány marad. És nem csupán a hölgyek problémája, én speciel az erősebb nem súlyát növelem a topicban és nekem is gond hogy kb 115 kg körül van a súlyom, ezt némi macho árán le tudom vinni úgy 105 környékére, csakhogy baromi nehéz úgy programozni ha kopog a szemed az éhségtől. Szvsz az emberi géntérkép visszafejtése úgy 10 éven belül erre (is) választ ad, addig viszont az összes ilyen életmód/táplálkozástudomány szvsz kb olyan mint a bölcs rabbi esete a libákkal:
- Rabbi, nagy baj van.
- Mi történt, fiam?
- Megdöglött két libám.
- Aztán mit adtál nekik enni?
- Kukoricát.
- Na, hát adjál nekik kölest ezután.
Másnap.
- Rabbi, nagyon nagy baj van. Még mindig döglenek a libák.
- Ejnye, fiam. Hát mit adtál nekik inni?
- Kútvizet, rabbi.
- Nahát, fiam, ezután forrásvizzel itasd őket.
Másnap.
- Rabbi, rabbi, óriási baj van! Minden libám megdöglött!
- Ejj, de kár, fiam! Pedig mennyi jó ötletem lett volna még...
anno régen, a munkám miatt, meg persze magánéleti problémák miatt, nagyon sokat lefogytam. a 162 centim mellé voltam kemény 44 kg. borzalmasan rossz volt, szerintem ekkor írtam alá a bizonyítványomat a gyomorfekélyre. lötyögött rajtam minden, úgy néztem ki, mint a saját öreganyám. hirtelen kezdtem észevenni, bár mindaddig nem tűnt fel sosem, hogy van pofacsontom is!:-((( lement a mellem, a fenekem, a hasam, és egyszerűen ha belenéztem a tükörbe, egy vadidegen nézett vissza rám.
aztán szerencsére elmúlt. most 50-52, néha 54 kg vagyok. nekem jó így, bár nem szeretnék ennél nehezebb lenni. 54 már sok, akkor vissza is fogom magam rendesen. így viszont van mellem és van fenekem. sosem bánom, jól érzem magam így.:-)
Én egészséges akarok lenni, és az tuti, hogy gyereksúllyal nem lehetek az. Meg akarom tartani a melleimet, a csípőmet meg a fenekemet... szóval a csontizörgést nem nekem találták ki.
Igen, ez igy van, hogy a nök a külsöjükre igenis a nötarsaik miatt figyelnek. Ilyenkor elfelejtik mindazt, amit a jozan eszük diktal, mindegy,hogy a baratja szazszor elmondta "nekem igy tetszel, ahogy vagy.." stb.
Izlesek es pofonok.
A temahoz eszembe jutott,mit hallgattam ki kb. kethete egy kavezoban a tarsasztal beszelgeteseböl,egeszen veletlen. A korzon vegigsetalt egy nagyon vekony lany egy fiuval.
A melettünk levö asztalnal ülö ket fiatal srac argus szemmel követte a parost. Figyeltem a szemüket. Az egyik ledöbbenve megszolalt:
"..Te jo eg, ez meg hogy nez ki..."
Ez celzas volt az elmasirozo büszke lanyra,aki lapos hasaval, csipöfarmerjeben pont ugy nezett ki, mint a nagy divatdiktatorok bemutatojan szereplö modellek. Nagyon vekony,de nagyon dizajnos !
Egészségesnek kell lenni.
A sok-sok kiló zsírszövet nem az. Na meg, ha valaki túlsúlyos, az szokott dohányozni, inni is, legalábbis mifelénk. Idehaza ritkaság a természetes halál, szinte mindenki keringési, emésztési betegségben vagy rákban hal meg.
Szóval, az nem annyira fontos, hogy kinek tetszik a sovány / kövér alkatú ember. A tévéreklámokban nyomatott modellek pedig messze nem olyan alkatúak, mint a divatbemutatók valóban extrém sovány sztárjai. Az egészség a fontos, ahhoz meg egyensúlyba kell hozni a mozgást az evéssel.
Rám jobbára teljesül a második, és jól érzem magam így. Na meg szerintem a belsőről is elárul valamit az, hogy valaki hogy néz ki. Ha a tested felett se érvényesül az akaratod, hát...
Ha a lányok tudnák, hogy a pasik azon részét, akik nem státuszszimbólumként kezelik a társukat, közel sem érdekli annyira az hardware, mint a software...
De ha nektek bejön a fogyókura, akkor csak rajta... Eddig akárhány csajszinak mondtam, hogy nem koplalni kell, hanem egészségesen élni, sportolni, normálisan kajálni, no csoki, no chips, no meki, kevés husi, tápláló, laktató ételek, nem akarta tudomásul venni... mindenki két hát alatt akar 15 kg-t fogyni, amit úgyis vissza fog szedni, de ha mondjuk fél alatt fogyna ugyanennyit, akkor az úgy is maradna.
no mind1, egy biztos, én pont olyannak szeretema barátnőmet amilyen :) és egy év múlva is pont olyannak fogom szeretni Őt mint amilyen (akkor). Mert nem a társadalmilag elfogadtottnak vélt méretek alapján leszek, vagyok szerelmes, hanem a szimpátia és a vonzalom az ami irányít.
a többiek meg majd jól eltörnek mint a ropi, mert azthiszik, hogy erre izgulunk, pedig nem :)
Kedves Gold Amex, az alapkérdéseidre énnekem az jut eszembe, hogy "azért mert hagyjuk" márminthogy tomboljanak azok a dolgok amikről írsz, ez is üzlet lett, iszonyú pénzek forognak abban a biszniszben, amelyik gőzerővel sugallja neked és másoknak, hogy milyennek kell lenned, és mit tegyél (egyél-vegyél) azért, hogy ezt elérd, az agymosás kislánykorban indul a Barbie-babával, majd folytatódik a reklám-nőkkel stb. ISZONYÚ nagy karakánság, egyéniség és ÉNtudat kell ahhoz, hogy ebből az áramlatból kivond magad, a legalapvetőbb ebben pedig az, ami a szabadsághoz elengedhetetlen: ez az EGYÉNISÉG fontosságában (mind a saját, mind az esetleges párválasztás tekintetében) való hit. Van egy sztorim: van egy ismerősöm, egy középkorú nő, aki világéletében a vékony, sötétebb hajú, de szőrtelen pasikra "bukott", volt is jónéhány ilyen "ügye", működött is a sablon. Negyvenen túl, afféle lelki-kapcsolatnak, barátságnak induló dologba keveredett egy olyan alkatú, kinézetű férfival, aki tökéletesen ellentmondott ennek a sablonnak, olyannyira, hogy amíg egy intimebb érintés ki nem zökkentette ebből az "álláspontból" el nem tudta volna képzelni, hogy a kövérkés, szőrös, kerekképű pasi fizikai vonzerőt gyakoroljon rá. Aztán, amikor "kizökkent", alaposan megdöbbent: soha ilyen elementáris vonzódást nem tapasztalt egy másik lény teste iránt. Szóval valahol "kíbújt" az ösztönös választás, valahol lehullott a felpakolt (sugallt?) minta, képzelt ideál....fene tudja. A dolog szerencsére meglehetősen bonyolult, és ez a bonyolultság adja a hitemet ahhoz, hogy a vonzalmat végülis soha nem lehet teljesen manipulálni....
Szvsz, egy embert leginkabb az arca hatarozza meg, ezzel tudja leginkabb eladni/nem_eladni magat.
Egy szeparcu lanynak nem is kell feltetlenul tokeletes alakunak lennie, eleg ha formas, es kesz.
Viszont egy nem annyira szep arcu lany .. na, o barmit csinalhat, fejre allhat, sportolhat ejjel-nappal, de az arca marad olyan, amilyen volt. Azon csak plasztikai sebesz tud valtoztatni.
(raadasul uton-utfelen az arcaba vagjak, hogy hiaba töröd magad, ugyse leszel szebb)
Es a rohej az egeszben az, hogy ha esetleg megis akad valaki, akinek megtetszik egy ilyen lany, a csaj bizalmatlan, azt hiszi atverik, hata mogott rajta szorakoznak, gorcsol, nem bir felengedni a fiu mellett.
