"A vásárlók arra várnak, hogy lejjebb menjenek az árak, állami támogatások és hitelek igénybevételét fontolgatják, az eladók viszont a nyári uborkaszezon végéig nem engednek az árakból."
Ha a vevők ezt fontolgatják akkor az "uborkaszezon" hivatalos vége után miért fontolgatnának mást hirtelen?
"Kevesebb a befektetési céllal vásárolt ingatlan, és így hirtelen esett a piaci aktivitás - mondta."
Ez nem jelent mást mint, hogy kevesebben keresik az ingatlanközvetítőket vételi szándékkal.
"A lakások harmadára még mindig igaz, hogy az inflációt meghaladó mértékben emelkednek négyzetméteráraik."
Talán csak ez az a kis rész ami korszerű, könnyen kiadható, eladható.
"Nagyon sok új lakás épül ma, lényegesen több, mint egy évvel ezelőtt. A lakásvásárlók is inkább reális árú, újonnan épített lakásokat keresnek, és a befektetők is szívesebben fektetik új lakásokba a pénzüket"
Erről beszéltem én is.
"ha többen akarnak új lakást venni, több lakás épül majd"
Ezt nem kell kommentálni.
"Az árak újabb robbanásához vezethet az is, ha a hazai befektetők és bankok a portfoliójukban nagyobb szerepet szánnak a tőzsdéhez képest biztos, de lassan megtérülő befektetésnek számító ingatlanpiacnak. Kepecs Gábor, az ÁB-Aegon Biztosító vezérigazgatója fontosnak tartja, hogy az ingatlan legyen az a "harmadik láb", amin egy befektetési csomag nyugszik."
Hát ez azért nem semmi. Az első mondat ellentétben áll az előző bekezdéssel. A befektetés és a biztos szó kizárja egymást. Befektetni csak a bizonytalanba lehet. Ha egy befektetést mindenki kisebb kockázatúnak ítél akkor csökken a befektetéssel elérhető haszon. Ez történt az ingatlanpiacon.
Kepecs Gábor vajon hány lakást vett az elmult években? Egy bank vagy biztosító használt lakásokat fog venni és kiadja azokat? Ezt nem hinném.
Szerintem a tőzsde kevésbé kockázatos mint az ingatlanpiac. A tőzsdei cégekkel kapcsolatban számtalan információhoz lehet jutni, míg az ingatlanpiacra ez nem igaz. A tőzsdei áresés a sok és könnyen hozzáférhető információ és nagy likkvidítás miatt követkett be. Nameg a tulzott várakozások miatt dehát ettől miért pont az ingatlanpiac lenne kivétel.
"Az európai uniós csatlakozás ugyancsak fokozhatja a lakásvásárlás iránti érdeklődést."
És miért? Ide akar költözni a hamburgi befektető? Nem, megveszi és majd kiadja és az előző hozzászólásomban leírtakat fogja mérlegelni. Ha fogja.
"A magyar lakásárak azonban valószínűleg hosszú ideig még a csatlakozás után sem érik utol a nyugat-európai árakat."
Igen, mert a jövedelmek sem fogják utolérni, és a kamatozó értékpapírok hozamai sem fognak látványosan tovább csökkenni. Már nincs hova.
Mindenki figyelmébe ajánlom : http://www.nepszava.hu/-frissitendo/gazdasag.htm#6
(2000. julius 6. Gazdasag rovat : Meg nem pukkadt ki a buborek.)
Nehany idezet :
"Lakáspiaci várakozások a tavalyi drágulás után
Az elmúlt év árrobbanása után újra normális árnövekedés jellemzi a lakáspiacot.
Az ingatlanügynökségek szerint nem érdemes azonban abban reménykedni, hogy
visszaállnak az egy évvel ezelőtti árak, a helyzet a közeljövőben sem fog
megváltozni, sőt később is lesznek lakásárboomok.
......
.....
Az árak újabb robbanásához vezethet az is, ha a hazai befektetők és bankok a
portfoliójukban nagyobb szerepet szánnak a tőzsdéhez képest biztos, de lassan megtérülő
befektetésnek számító ingatlanpiacnak. Kepecs Gábor, az ÁB-Aegon Biztosító
vezérigazgatója fontosnak tartja, hogy az ingatlan legyen az a "harmadik láb", amin egy
befektetési csomag nyugszik.
Az európai uniós csatlakozás ugyancsak fokozhatja a lakásvásárlás iránti érdeklődést. A
csatlakozás előtti 8 hónapra, fél évre teszik a szakemberek a következő nagyobb
árrobbanás időpontját.
....
...."
A 10 millás lakás az 10 millás lakás legyen bárhol is.
Everybody!
Ami az ingatlanpiacot illeti természetesen itt is a kereslet-kínálat határozza meg az árakat. A keresletet két részre lehet osztani:
1, azok akiknek nincs kedvük albérletben vagy a hid alatt lakni,
2, azok akik nem lakni akarják az ingatlant, hanem keresni akarnak rajta.
A mi esetünkben 2. pontban említett vevők a fontosabbak. Ök haszonra úgy tesznek szert, hogy a lakást kiadják, illetve bíznak abban, hogy magasabb áron adják el mint veszik. Tehát ha én ingatlanba fektetek úgy akkor járok jól, hogy az esedékes bérleti díjak + az eladási ár jelenértéke magasabb a vételárnál. Minél késöbb adom el a lakást annál kevésbé számít a végső eladási ár így talán külön matematikai bizonyítás nélkül is belátható, hogy a berleti díjak a fő meghatározó elem.
Eddig azt írtam le ami a részvénybefektetésekre is igaz most viszont jöjjenek az eltérések.
1. Amig a részvény "nem kér enni" addig a lakást időnként fel kell újítani ami bizony jelentős kiadás. Ezt az összegget le kell vonni a havi bérleti díjból és félretenni a felújításra. Ma Magyarországon a lakások döntő többsége igen komoly felújítást igényelne (nyílászárók, épületgépészet, sokszor csatornázás), hogy korszerűnek legyenek mondhatók. Sok ház baráti segítséggel, feketén dolgozó köművessel sok sör közbeiktatásával készült ami nem a magas minőség védjegye.
2. Fogós kérdés a bérleti díjak jövőbeni alakulása. Szokás ezt az inflációhoz vagy sokkal inkább egy devizához (leginkább DEM) kötni. Ha az ingatlanbérleti díjak ezeknél jobban emelkednek akkor célszerű a bérlőt kirúgni ha nem egyezik bele a nagyobb emelésbe ami újabb munka, újabb költség és bérleti díjak eshetnek ki. Ha viszont a bérleti díjak ennél kevésbé emelkednek akkor a bérlő fog felmondani ami szintén újabb munka, újabb költség és bérleti díjak eshetnek ki. A munka alatt célszerű azt érteni, hogy ezidő alatt a bérbeadó más munkából eredő bevételtől esik el. Persze ez sok esetben 0.
3. Mivel a bérleti díjak alakulása eléggé kiszámíthatatlan így ez tovább növeli a befektetés kockázatát. Az hogy vélhetően emelkedni fog nem jelent semmit mert lehet, hogy a bérbeadó nagyobb emelkedést várt mint ami bekövetkezett. A részvénybefektetésnél is fennál ez a kockázati tényező, de a részvény sokkal likvidebb mint az ingatlan, az eladáshoz nem kell napokat, heteket a telefon mellett ülni és fikázó vevőket győzködni. Azonkívül sok fajta részvény tartásával ez a kockázat csökkenthető.
4. Mivel az ingatlanpiac rendkívül differenciált - nincs két egyforma lakás (a mi esetünkben természetesen használt) - ezért az ingatlanpiacon az árak összehasonlítása további kockázatot jelent. Az ingatlanpiacról beszerezhető információkat (újságok hírdetései, ingatlanügynöktől kapott adatok, illetékhivatal) mind kétkedve kell kezelni.
Vegyük sorra azokat a tényezőket amik az ingatlanpiaci árak alakulását befolyásolhatják hosszú távon: fizetőképes lakosság számának alakulása (vélhetően csökken), lakásállomány alakulása (vélhetően nő), ingatlanokkal szembeni elvárások alakulása (várhatóan nő), hány olyan ingatlan van amit megvettek és üresen áll (szerintem sok) stb.
Egy 10 milliós lakás bérleti díja 8%-os alternatívaköltséggel számolva 67.000 Ft/hó lenne. Persze figyelembe véve a fenti kockázati tényezőket ma Magyarországon ennél sokkal magasabb rátával kellene számolni. Sajnos nem lehet pontosan megmondani, hogy mennyivel de a 12%-ot sem érzem túlzásnak. Ez már 100.000 Ft/hó lenne és még nem beszéltünk az esetleges felújításról.
Persze érdemes foglalkozni az 1. pontban említett vevőkkel is mert magas ingatlanárak esetén dönthet úgy is, hogy inkább albérletben lakik.
Az ingatlanáremelkedés azért következett be mert az értékpapírral elérhető hozamok jelentősen csökkentek. Az ingatlanáremelkedés szerintem jogos volt, de annak mértéke kissé eltúlzott és differenciálatlan volt. A jelenlegi lakástámogatási rendszertől várható, hogy sokan korszerű új lakáshoz juthatnak nem drágábban a jelenlegi használt ingatlanok árainál. Persze aki a 8%-os hitelt sem tudja felvenni az használt lakást sem fog venni. (Nem vagyok Fideszes.)
A külföldiek budapesti ingatlanszerzése olyan mértékű vált, hogy az már közérdeket sért, ezért július 1. után a Fővárosi Közigazgatási Hivatal évente -- és országonként -- csak húsz ingatlan megszerzését engedélyezi. Budapest vezetői szerint a gyakorlat jogsértő. Szakemberek úgy vélik, a rendelkezés könnyen kikerülhető.
II vs. XII ker: ez azért van, mert a XII ker picike, a II. meg nagy, és vannak egész messzi eldugott részei is. De ha a keménymagot (az igazi II. kert.) nézed, mint Rózsadomb, Pasarét és társai, akkor az tuti nem ér kevesebbet, mint a XII. ker.
Az nem tetszik, hogy messze van a feleségemnek, aki nem vezet (nem hajlandó a mai viszonyok/emberek között).
Egyébként az a helyzet, hogy mióta az eszemet tudom Budán laktam, közel mindenhez. Hát ezt sírom vissza. Ti is gondoljátok meg, hogy el tudtok-e szakadni szeretett fővárosunktól.
Az ingatlaborze arai azert nem teljesen mervadoak, mert mindegyiket ugynokseg hirdeti. Ma egy ingatlanos 3%-ot ker. Ezt termeszetesen beepitik az eladando lakas araba. Egyebkent pedig altalaban azok probalkoznak ingatlanirodaval, akik vagy tul sokat szeretnenek kapni, vagy barmi mas okbol eselytelenebb az eladas, mint normal esetben. Ez persze a kisebb lakasokra ertendo. Egy 30-80M Ft-os ingatlan eseteben mar olyan mindegy, hogy mennyit gombol le az ingatlanos...
Igazad van, tévedtem. Az Ingatlanbörze kínálati oldalán van 475 db. eladó lakás a II. ker.-ből, átlagár 316755Ft., XII. ker. 258 db., átlagár 361973 Ft.
A bérletnélis hasonló a helyzet,azzal a kiegészítéssel, hogy egy kiadó lakásnál a legapróbb részletekis igen sokat számítanak és a szakemberek szerint Budapesten egyszerűen nem lehetmeg mondani, mennyi egy-egy területen az átlagár. Szóval ezek figyelembe vételével:
II. ker.: 442 db, átlagár 2719/m2
XII. ker.: 258 db., 2944/m2
A garzonok áráról annyit, hogy fajlagosan mindig többe kerültek, mint egy nagyobb, mert a kialakításuk is drágább. Egyí szobához ugyanúgy meg kellcsinálni a fürdőt, WC-t, konyhát,mint egy három-négy szobáshoz
Egyébként az Ingatlanbörze adatai között böngészni lehet itten ni
> Mindenesetre a szakemberek szerint iszonyatos
> túlkínálat van a XI. ker-i paneleknél. Valszeg
> sokan rájöttek, hogy egy panel ára+még egy
> kicsi elegendő egy városkörnyéki családi ház
> megvételére is
Igen. Ez pont az én esetem. Én a XI. kerületben akartam egy panelt venni, de most már egyszerűen sajnálnám rá azt a baromi sok pénzt. Egy-egy külső kerületben tényleg annyiért meg egy kis pluszért már családi házat lehet venni.
Szóval egyre közeledik az időpont, amikor döntenem kell, és már egyre kevésbé hajlok egy lakás vételre ekkora áron. Később úgy is terveztük volna, hogy lecseréljük egy családi házra, akkor már egyszerűbb, ha egyből az lesz.
Igazad van Guza, nyugaton mukodik a lakas berles. Csakhog (es ez valasz azoknak akik kevesnek tartottak az 5 eves megterulesemet) kulonboztessuk mar meg, hogy egy erre szakosodott ingatlankezelo cegtol berelsz tok biztonsagosan, vagy egy maganszemelytol. Nyilvan a masodik dragabb es kockazatosabb, az elso viszont gyakorlatilag nincs Mo-n.
Ha hosszu idore berelhetsz lakast az majdnem olyan biztonsagot ad, mintha tulajdonos lennel, akkor furkalod a falakat, alakitod es karbantartod a lakast stb...
A helyzet az, hogy ha ráérsz megvárni a balekot, akkor elképzelhető, hogy a tavaszi ár közelébe jutsz. Ezt mondjuk nem hiszem.
Ha viszont limitált az idő, akkor a tavaszi 200000Ft/nm most éppen 150000Ft/nm körül áll. Ez szerintem defenetli csökkenés.
Nem értek hozzá, de kizártnak tartom, hogy a lakásárak csökkennének. Ugyan van most ez az új lakásvásárlásos kedvezményes akármi, de ezt igen kevesen tudják igénybe venni, aki pedig igénybe tudja venni, az rögtön kiadja, azaz a törlesztrészletet máris fedezni tudja, rögtön belevághat még egy buliba, és ezt csinálhatja élete végéig.
És igaz ugyan, hogy külföldön magasabbak az ingatlanárak, mint itt, de azért szerintem az elég gáz, hogy az apám, aki Németországban él, ott dolgozik, mint szar, senki bevándorló vendégkulimunkás, de simán feltudott venni hitelt, felépíthette a kétemeletes családi házikóját, és ez semmi extrát nem jelent, nem éheznek, nem kuporgatnak. Tehát hiába magasabbak az árak, az embereknek választhatnak, hogy saját házuk legyen, vagy bérlakásban éljenek.
Némiképp "szakértőként" lehetek most jelen. Májusban egy régi vágyunkat valósítottuk meg, vettünk egy családi házat Érdligeten. Megláttuk, megszerettük, lefoglalóztuk, utána elkezdtük tervezgetni, hogy miből fogjuk kifizetni. A feleségem örökölt egy panellakást, volt azonkívül egy balatoni telkünk. Biztosak voltunk benne, hogy ezek eladásából, ilyen (akkori) ingatlanárak mellet még marad is pénzünk az esetleges módosításokra. A telket előzetes félelmeim ellenére néhány nap alatt (értékén felül) elvitték. De ami utána következett, arról jobb nem beszélni. A lakásunkat szépen kicsinosítottuk, feladtuk a hirdetést és vártuk a vevőket. Az első hirdetésre EGY! vevő jött el megnézni a lakást. A másodikra egy sem! Az idő elkezdett sürgetni. A fizetési határidőnk közeledett. Az összes ingatlanos közölte, hogy most ne is próbáljam eladni a lakást, esetleg 140000Ft/nm körüli áron sikerülhet. Mi legalább 180000-re számítottunk. Végül szerencsénkre jó vevőnk akadt, de az idegeim már kezdték felmondani a szolgálatot. Mindenesetre a szakemberek szerint iszonyatos túlkínálat van a XI. ker-i paneleknél. Valszeg sokan rájöttek, hogy egy panel ára+még egy kicsi elegendő egy városkörnyéki családi ház megvételére is. Az én ingatlanosom szerint a panelárak nagyon nehezen fognak visszakapaszkodni az irreális kategóriába. Ha egyáltalán még visszakapaszkodnak.
jkarhu:
Szerintem a XII. messze veri a II.-t Ft/nm-ben. Mondjuk 1.3-1.5-os szorzo, persze nagy atlagban igaz.
Kulfold vs. Mo.
Infoim szerint nemetorszagban 3-4000DEM/nm-es polgari lakasarak vannak. Ez kb. 4-500eFt/nm. Ettol meg messze vagyunk, de amilyen hulyek az emberek, fel lehet tornaszni ide a szinvonalat. Az egy erdekes megallapitas, hogy sehol a vilagon nem fordul elo, hogy egy atlagos kocsi aranak 1-3-szorosaert lakast kap az ember, ez nyugaton a 10-es szorzot kozeliti. Tehat ha egy kocsi 20K DEM, egy normalis lakas 200eDEM korul van. Csaladi hazra ez meg extremebb, egy nagyon draga auto 10-12-szerese a haz, tehat egy 50eDEM-es luxuskocsihoz kepest 600e-1mDEM egy csaladi haz.
Erdekes a magyar valosag is. Elkezdodik a piramis buli (mint tavasszal), es egysegesen felnyomjak minden keruletben az arakat. Pl. III, XIII, VI, stb. mind szepen felmaszott 200e/nm-kornyekere fuggetlenul attol, hogy a keruletnek melyik reszen talalhato a lakas. Ha korrekciot emlegetunk, szerintem ez annyiban igaz, hogy ujabban differencialt a kinalat. Egyesek jol pofara estek, lefoglaloztak nagyobb lakast, mikozben a sajatjukat probaltak eladni aktualis arszinvonalon -kesobb arcsokkentessel vagy sikertelenul, igy buktaval. Lassan azert kezdenek eszhez terni az emberek.
A masik, hogy a kis lakasok (10 evvel ezelott meg garzonnak hivtak oket, sajnos ma mar lakasok) ara aranytalanul magas, hiaba, ez a belepo szint, meg kell fizetni a jatekba torteno beszallas arat. 15-20mFt felett viszont -szerintem- kezdodnek az eladasi problemak, talan a kovetkezo miatt is. "Jobb keruletben elhelyezkedo" 2x-3x nm-es lukak arabol un. "videken" (kornyezo meg nem felkapott telepulesek) komplett hazakat lehet venni. Persze a reakciok mar ott is elkezdodtek, de szomoru, hogy egy helysegnev-tabla miatt mire nem kepesek az emberek, holott tavolsag, kozlekedes, zaj, eletminoseg szempontjabol nem biztos, hogy elonyos egy ilyen bp-i "lakas".
Meg egy tapasztalati info: Megyeszekhelyeken is sajnos bekovetkezett a nagy arrobbanas, majd nem sokkal kesobb megyen belul a nagyobb varosokban is, mikozben a fejletlen vagy lehetosegekben korlatozottabb falvakban gyakorlatilag pillanatnyi megepitesi koltseguk toredekeert lehet hazat venni. A poen, hogy lehet, hogy 10-20km-re van a munkahelytol, de ha vesszuk Bp-t, itt varoson belul is lehet ennyit autozni, csak nem 100-zal, hanem helyenkent 5-tel a dugoban. Vizfeju egy orszag ez.
Ha veszel egy rossz állapotút egy jó házban - rendberakod 1-2 milkáért és lesz jó állapotú lakás jó házban.
Ha veszel egy jó állapotút rossz, felújítandó házban - soha nem lesz jó állapotú lakás jó házban.
Idézet a Világgazdaság néhány hetes (pontosan nem tudom, mikori) számából:
"Budapesten a második kerületben (a legdrágább kerület - jkarhu megj.) nagyjából annyiért lehetlakást bérelni, mint Németországban - derül ki az európai ingatlanforgalmazók szakmai szövetségének (CEPI) éves jelentéséből. Ám míg (az OECD 1998. évi bérstatisztikája szerint) Magyarországon 646 ezer, Németországban hétmillió forint a bruttó éves átlagbér."
Az a baj ezzel az 500E/m2 lakótelepi árral, hogy ha el is fogadjuk, hogy ez a ny. eu-i ár, akkor sincs rá fizetőképes kereslet itthon. (Külföldről meg ki a f*sz jönne ide müncheni árakon panelt venni???) Namármost ha nincs rá kereslet, akkor ez nem ár, csak vágyálom.
Laci a fejtegetésedhez (kinek jó a magas lakásár) csak egy megjegyzés: annak se feltétlenül jó a magas ár, aki örököl, amennyiben a lakásban kíván lakni, mivel egyre nagyobb illetéket fizethetnek utána. Pesze ha vki el akarja adni az örökséget, akkor az nem olyan rossz.
A kereslettel kapcsolatosan: igaz, hogy Mo. Népessége csökken, de most kerül/került oda az 1973-76-ig született nagy generáció, hogy önálló lakást szerezen, ez pedig inkább kereslet-növekedést jelez előre.
Nem sajna. Ha tehetném megtartanám, de vissza akarok költözni a Városba (igaz Pomáz is város lesz holnaputántól). Szóval ha most lenne szabad 11 millám, akkor megtartanám üdülőnek a házikót, vagy kiadnám. Tehát csak 11 millió kéne. Nem tud valaki adni véletlenül? :)
Ár: 2 szobás zöldövezeti könnyűszerkezetes házacska - ha veszik, akkor házat preferálnak - New York közelében középosztálynak való helyen (láttam belül, sokat kell majd karbantartogatni) = 300 E USD. Átlagamerikai keres úgy 25 E USD-t nettóban évente. 12-szeres szorzó.
Bérlet: appartman 800-1000 USD-ért már van elfogadható helyen. Átlagjövedelem 40%-a.
Lakásvásárlás Magyaro.:
Önrész=nagy %.
Hitel kezessel max 8 milka (a nem elfogadható kamatot most hagyjuk ki).
Új 70 m2-es lakás kerül úgy 18 milkába (azért téglából és jobban meg van építve, minőségibb a munka). Átlagmagyar keres úgy 700-800 ezret nettóban évente. 25-szörös a szorzó.
Bérlet: 2 szobás lakás elfogadható helyen úgy 60 ezer/hó. Átlagjövedelem 100%-a.
Összefoglalva: 2-szer nagyobb megterhelés az önálló otthon, plusz a finanszírozás sokkal nehezebb idehaza. Hosszútávon bérelni idehaza óriási ráfizetés.
500eFt/m2 egy lakótelepi lakásért? Hol? Mikor?
Hogy egy átlagos lakótelepi lakás ára lesz ennyi a közeljövőben? Ez legfeljebb hiéna beálítottságú lakásüzérek álmában létezik.
De!
Laci, szerintem fontold meg a házad eladását (persze csak akkor, ha spekulációs céllal akarod eladni), mert amit te ingatlanár csökkenésnek gondolsz, az legfeljebb egy levegővételnyi szünet a tavalyi év után. Nehogy megbánd a dolgod később.
A használt ingatlanárakra több dolog van hatással.
1) Új építésű ingatlanok árai
E tekintetben az építőanyagárak jelentős emelkedésére lehet számítani már ebben az évben is, jóval infláció felettire. A telekárak továbbra is rohamosan nőnek. Az új ház/lakás építési kedv a ladkástámogatási rendszerben továbbra is népszerű, ami a fentiek tekintetében érfelhajtó hatású.
2) kereslet bővülés/kínálat bővülés aránya
A külföldi vásárlók folyamatosan jelen vannak a piacon (bár nem abban a mértékben, ahogy a hiénák terjesztik, első félévben tudomásom szerint 2-3ezer ingatlant vettek Budapesten - erősítse meg valaki, aki tud pontos adatot), az ő plussz keresletük a hazai kereslet bővüléssel együtt biztosan meghaladja a kínálatbővülést.
3)A kamatlábak csökkenése vonzóvá teszi az ingatlan/bérleti piacot. Az eddigi kamatcsökkenés
véleményem szerint már részben beépült az ingatlanárakba, de ha ezek tovább esnek 5-7%-os szintre, akkor újabb árugrásra számíthatunk.
4) alternatív befektetések hozama
Hát a tőzsde nem igazán szuper mostanában és az elemzők sem túl optimisták. Biztos vagyok benne uyganakkor, hogy 2-3 éves távlatban a magyar tőzsde is jó lesz, viszont hamar észbekap majd mindenki, hogy nemcsak itthon lehet részvényeket venni, hanem külföldön is.
5) keresetek növekedése, állami támogatás, jelzálog hitelezés fejlődése
Ezek szintén árnövelő tényezők a jövőben.
Szóval a fenti főbb tényezőkből legalábbis 5-ből 4 azt sugallja, hogy az árak inkább nőni fognak, mint csökkenni. Nem szabad a trenddel összetéveszteni a kiigazítás időszakát, amikor az áremelkedés által eltérően érintett ingatlanok árai valós értékarányaiknak megfelelően közelednek egynmáshoz. Például a Pest környéki ingatlanok árai rendületlenül emelkednek, míg a II ker társasházai inkább csökkennek kis mértékben és átmenetileg.
Szerintem az mindenképpen tarthatatlan, hogy ha valaki egy normál bérből/fizetésből él, az kb 10 év spórolással, és gyűjtögetéssel tud magának lakást szerezni. Emlékszem hogy fel voltam háborodva 5-6 éve, amikor ez az idő 2-3 év volt.
Háááátt. Nem tudom. Lehet, hogy ez a szakértő ismerősödnek jól jönne ezért hangoztatja annyira. De a legjobb ilyen típusú érvelést egy terminálos topicban olvastam. Ott egy lakástulajdonos(?) nagyon örült neki, hogy jajj, de jó, hogy végre növekednek az árak, milyen jó ez neki, mert neki van lakása. Nézzük csak miért is jó ez neki:
a.
Van mondjuk egy 5 milliót érő lakása. Soha nem akar tőle megszabadulni, neki nagyon tetszik. Akkor nem tök mindegy, hogy mennyit ér?
b.
Van egy 5 milkát érő lakása, spórol egy most 10 milkásra. Az árak növekednek közben 20 százalékot. Vagyis az ő 5 milkás lakása 6-ot ér, a 10-es 12-t. Vagyis az árnövekedés előtt 5 milkát kellett kuporgatnia, az után pedig 6-ot. Vajon melyik a könnyebb?
c.
Örökölt egy lakást.
Ez esetben egyértelműen jó neki a lakás árak növekedése nem vitás.
d.
ingatlan kereskedő.
így is jó, mert általában százalékot kapnak.
e.
az 5 milkás lakását kisebbre akarja cserélni, mert a különbözetből kocsit akar venni. b esethez hasonló gondolkozás alapján most az ingatlanárak növekedése jól jön neki.
f.
nincs lakása, most akar venni.
Gondolom nem kell kifejtenem, hogy ez esetben nem túl kedvező a növekedés.
az emberek többsége ( és nagy valószínűséggel az a bizonyos megszólaló is ) az a,b vagy f esetekben van.
Nem tudom, hogy te játszottál-e már a Monopoly nevű játékkal. Az egy ingatlankereskedelmi játék. Ott is látható, hogy az árak csak addig növekednek, amig van kereslet. Ha már túl magasak az árak, nem kell senkinek sem az ingatlan.
