Nem, a másik felét az önkormányzatok fizetik. Ők szedik ugyanis az ingatlan adót, a vízadót, a füst adót, az iparűzési adót, a telekadót, a gépkocsi adót, súlyadót és az összes többi szemét adót.
Náluk kell reklamálni.
a 2. esetnek egyszer tanuja voltam. Jön a pógár engedélyt kérni a vízügybe, árterületre. Szabad-e -esetleg -e... Aszongya a gonosz vízügyes:
-Szabad, persze. Aláírja ezt a nyilatkozatot, aztán részünkről semmi akadálya. Csak a kéményt ne csinálják túl magasra.
-Kéményt....?? Miért...????
- Hát mert mikor majd árvíz lesz, kilukasztja a hajók alját, ha túl magasra építik.
Olyan helyre, amit idönként elönt a folyó, vagy a belvíz, kétféle engedéllyel lehet építeni.
1. Az Önkormányzat anyagi haszonszerzési vágyától vezéreltetve, belterületté nyilvánítja s parcellázza, lehetöleg nem helyi lakosoknak.
2. Azzal a feltétellel kap a pali engedélyt, hogy tudomásul veszi a terület adottságait, s hogy ez mivel jár.
Az elsö esetben szvsz 100% kártérítés járna a palinak, csak nem az államtól, hanem az önkormányzattól, a második esetben meg semmi.
Úgyhogy az 50%-t nem értem én se.
Seki, ha ismerös vagy Tatán, nem tudod mi van a Fényes stranddal ??
Jó lenne, ha jönne vmi vízügyes, mert lehet, hogy most pontatlan leszek:
Ártér az a terület, amit a víz elöntene, ha nem lennének a gátak. Ami a gátakon belül van, az a hullámtér. Ezzel 2 fő probléma van:
1. Kis hazánk ugyebár a Kárpát-medencében található. Ebből adódóan folyamatosan feltöltődik: nagyobb esésű, tehát több hordalékot szállító vizek folynak be, mint ki = a behozott hordalék egy része folyamatosan lerakódik — értelemszerűen ott, ahol a víz jár, azaz a mederben és a hullámtéren. Ezek apránként, folyamatosan egyre magasabbra kerülnek. Kövképp az árvízi szintek is nőnek: a gátakat folyamatosan magasítani kell.
2. A fő védműveket a Tisza egykori meanderövének kölső peremére tették még Vasváriék. Ebből adódóan a gátak (jó része) alatt laza (kötetlen) mederhomok települ. Így hát, amikor a gátak átázásáról hallunk, ez alatt elsősorban nem azt kell érteni, hogy a megemelkedő víz azokat oldalról átnedvesíti, hanem azt, hogy gyakorlatilag átfolyik alattuk ebben a homokban. Minden, ebbe ásott kút stb. egy-egy feltörési hely, de alakulnak ki ilyenek teljesen spontán módon is: ezek a buzgárok. A magas vízszint okozta hidrosztatikus nyomás egyszerűen nagyobb lesz, mint amit a felső, többé-kevésbé vízzáró talaj meg tud tartani. Ezek a feltörések — az ártéren — értelemszerűen belvízként jelennek meg, de az árvíz hatására.
Sok oldala van a kérdésnek. Először is az igazi megoldás az lenne, ha tudomásul vennénk, hogy a Tisza az egy áradós folyó. Könnyen belátható, hogy minél nagyobb árteret engedünk neki, annál olcsóbb a gátak közé szorítása, ha jön a nagy gebasz. Márpedig mostánában ugyi dölnek a csúcsok. SZVSZ nagyon helyes az a törekvés, hogy ki kellene terelgetni a népeket a potenciális ártérből. Valamiképpen persze kárpótolni kell azokat a szerencsétleneket, akiknek pont ilyen hüje helyre adott építési engedélyt a helyi. A félpénzes megoldás SZVSZ korrekt. Persze csak akkor, ha valakik valahol figyelembe tudnak venni bizonyos méltányossági szempontokat is.
Van egy másik érdekes példa is a magyar vízügyeskedésről: Tata. Vótak a bányák, amik miatt sok-sok millió köbméter karsztvizet leszívtak. Kiszáradtak azok a mocsarak, amik az ott fakadó források miatt voltak vizenyősek. A helyi önkormányzat kimérte a telkeket. Felépült a tatai Rózsadomb. Bezárták a bányákat, a karsztvízszint kezd helyre állni. A felépült 100 valahány villa pillanatokon belül egy mocsár kellős közepén fogja találni magát. Nu, akkor most ki fizessen? Attól tartok már megint "mi" fogunk szívni, a "mi" alatt most az összes adófizetőre gondolok.
Azért a felét, mert az építési engedélyt az önkormányzatok (előtte: tanácsok) adták ki.
Az állam ez esetben gavallér, hiszen az önkormányzatok feladata lenne a kárpótlás.
Én egyébként a kormány helyébe törvényjavaslatot terjesztenék be arról, hogy ilyen esetekben az önkormányzat köteles megfizetni a polgár ingatlanaiban, ingóságaiban esett károkat.
A mai O.V. rádió nyilatkozatot olvastam a Netkapun és abban arra hivatkozik, hogy aki a gátakra épített ( sicc!!) vagy annak közelében, az alapvetően hibásnak mondható.
Most csak azt vegyük, hogy engedéllyel építkeztek, de akkor miért pont a felét fizeti az állam?
Ha engedéllyel építették fel a házukat, akkor járna a teljes kártérítés.
Az időseknek meg mindenképpen segíteni kell. Ők a régi házuk tönkremenetelével félig úgyis meghaltak. A maradék kis életüket legalább kicsit széppé kellene tenni.
Árvíz, már múlóban. Vehetjük, hogy már csak a nyomai maradnak hátra. Szerencsére közelsem óriási a kár. Lehet mondani a gáton dolgozók döntetlenre hozták a mérkőzést...
Ettől még a vízzel elöntött, de még inkább ledöntött házakban okozott károkat helyre kell állítani.
Ma reggel a Kossuthon O.V. azt mondta, hogy az ártérre épített házakban okozott károknak csak a felét téríti meg az állam, annak ellenére, hogy az árvízi védekezés állami feladat, tehát az elégtelen volta az állam kártérítési kötelezettségét érinti.
Érdekesebb, hogy mit jelent az ártér? ( hiszen az erre épített házakra jutó kártérítést felezi az állam)
Az értelmező kéziszótár szerint az ártér az a terület amit az árvíz elszokott önteni... Akkor ez hogy van?
Sokat látunk politikusokat a gáton. Sok idős embert látunk a tv-ben - háttérben a vízben álló házával - és kérdezi: "Hogyan építem fel én ezt egyedül újra?"
Mikor látjuk együtt a néniket a politikusokkal, amint segítően "átkarolják" és vigasztalóan mondják: "Tessék vigyázni magára, majd a házat mi felépítjük!"
