Úgy kérdezed, mintha a polarizáció nem a foton tulajdonsága lenne. De pedig az. Ahogyan a spinje is. Mindkettő a foton hullámfüggvény vektorjellegéhez, annak (vektor)komponenseihez kapcsolódik, csak egy picit más szemszögböl (matematikai aspektusból)... A lineáris polarizáció határozatlan spinvetületet jelent, a cirkuláris pedig határozottat.
Szerintem azért tanítottak neked megmunkáló gépeket, meg technológiákat is, mert te elektronikai technológia szakra jártál, nem erősáramú, nem híradástechnika, nem műszer és irányítástechnika, nem mérnök fizikus szakra. Egy technológusnak pedig nem is annyira az áramkörök működéséhez és tervezéséhez kell értenie, hanem inkább a gyártásához. A BME még így is sokkal kevésbé specializált szakokat indított, mint sok más műszaki egyetem. Emlékszem, hogy volt olyan középiskolai osztálytársam, aki például egy berlini műszaki egyetemre ment "orvosi mérnök" szakra, egy másik pedig Prágába "film és hangtechnikai mérnök" szakra.
Pontosítok. Orosz az oktató szempontjából látja a problémát. Más tantárgyak elveszik tőle az időt, fizikából nincs valódi gyakorlat, ahol a hallgatók valami tanerő felügyeletével gyakorolhatnák a számolást, példák megoldását.
Az én időmben még volt mindenféle gyakorlat, fizikából is. Ooops! Kvantumfizikából mintha nem lett volna, csak a klasszikusból. Az aláírás (vizsgára bocsátás) feltétele a katalógus (jelenléti ív) volt. Aztán '90-ben eltörölték az előadások kötelező látogatását. Ezen kívül megszüntették az 5 matematika tanszéket, mert karonként volt egy-egy.
Hallgatóként nekem az nem tetszett, hogy a töltelék tárgyak túl sok időt vettek el. És a szemléletformáló kereszt tárgyak más karokról. Azt még értem, hogy a félvezetőkhöz kellett 3 félév kémia. De hogy gépész tantárgyakból minek volt ekkora dömping, azt fel nem foghatom. Talán a tranzisztor lábának méretezéséhez kellett statika és szilárdságtan? A francnak volt szüksége mindenféle megmunkáló gépeket és technológiákat tanulmányozni két féléven át? Csavar mángorlás, szikraforgácsolás. Bezzeg félvezető tokozást nem tudtak mutatni.
De visszatérve az eredeti problémára. Nincsen azzal semmi gond, ha egy-két dolgot részletesen tanítanak. Még akkor is, ha pár év múlva az adott műszaki megoldás túlhaladottá válik. Azt mégsem várhatjuk el, hogy az oktatók a jövőbe lássanak, és azt oktassák, ami 5-10 év mulva lesz. De a készségek fejlesztéséhez két-három dolgot legalább végig kell csinálni, és a részletekbe is bele kell menni.
Múltkor nagyon gyorsan ki lett javítva egy ilyen HW hiba. A megrendelő már azzal fenyegetőzött, hogy felmondja a szerződést és kártérítést követel. (Szakértői vélemény is volt már a zsebében.) A tervező először ügyvédek után szaladgált, aztán jobbnak látta villámgyorsan kijavítani a hibát. Szóval lehet szándékos majomcsapda is.
Azon filózok, hogy valahogy meg kellene próbálnom "kölcsönhatás nélkül" kinyerni a szerkezetből a dróton bejövő bájtokat. :o)
Lehet pl. hamis chip. Az ftdi megunta, hogy a kínaiak hamisítják az usb-soros ic-it, és úgy módosított a driver-en, hogy az felismeri a hamisakat, és letiltja őket. Persze ez csak egy tipp, 0 közeli információra alapozott találgatás.
Kérdezhetek tőle bármit is, válasz morcosan megtagadva.
Lemásolt egy boltban kapható 232 illesztőt. Szerinte jó. Vita lezárva - részéről.
(A beépített interfész működik, azt tudom kezelni. A külső bolti adapter működik, azt is tudom kezelni. A klón másolatot a driver nem szereti. Vagy a szilikon rossz, vagy a PCB, vagy pedig a címdekóder kapumátrix.)
Aki meg tudja oldani ezt a problémát, jelentkezhet a helyemre.
Van egy kommunikációs áramkör. Kolléga tervezte, vagyis inkább másolta egy kereskedelemben kapható, működő eszközről.
Tudom írni a regisztereit, és végre is hajtja a műveleteket. Olvasni viszont nem lehet, ráadásul bármely olvasási kísérletre absturz következik be. (A további kommunikációhoz - kifelé - újra fel kell paraméterezni. És értelemszerűen befelé semmiféle információ nem képes jönni emiatt. I/O helyett write only.)
A probléma ott lehet, hogy ezt az eszközt a kolléga nem tervezte, hanem megpróbálta lemásolni.
Az eredeti eszközhöz kapott driver észre is veszi, hogy az áramkör nem eredeti. Implicit HW-kulcs?
Érdekes, hogy ezek a fickók a dx-et az elejére írják. Számomra a dx formálisan zárójelezést (is) jelent, hogy az integrál jeltől a d betűig tart az integrandus. Lényegtelen a sorrend.
Na most nézzük egy operátorhoz tartozó mennyiség várható értékét. Szendvics. Például:
<x> = <Ψ|x|Ψ> = ∫ Ψ* x Ψ dx
(Kalapot nem tudok tenni, ezért az operátor kövér lesz.)
Valódi leneáris operátor lévén az x áthelyezhető a szorzaton belül. A szorzás kommutatív, többek között.
∫ x Ψ* Ψ dx = ∫ Ψ* Ψ x dx = ∫ Ψ* x Ψ dx
De most jön a probléma: <p>
Ez is lineáris operátor, de már nem kommutatív.
Át is van húzva, mivel p(x) értelmetlen.
∫ (ħ/i) Ψ* ∂x Ψ dx
Síkhullámra viszont igaz.
Vagyis a <Ψ|p|Ψ> úgy jön ki, ha síkhullámok szuperpozíciójának képzeljük a hullámfüggvényt?
A mérnökfizikus képzés 1993-ban indult. Vagyis ebből a tantárgyból már azelőtt vizsgáztam, mielőtt te elkezdted volna az egyetemet. Habár kétségtelenül nem azon a szinten, ahogy a fizikusoknak tanítják.
De csak nyugodtan személyeskedj tovább. Az öntelt kollégáimnak is ez okoz örömet. Mivel a világ már nem ugyanaz, mint amikor a diplomájukat megkapták, és a mindennapi kihívásokkal szemben gyakran elvéreznek.
Érdekes, hogy ez a fickó csak 3 axiómát írt fel. (Adams earned degrees in physics form Harvard, Berkeley, and Stanford.)
Susskind 4 axiómával dolgozott. Orosz pedig 3+5 axiómával. Bsc 3 és Msc 5.
Azért kapod ezt, mert te magad nem a fizikáról akarsz beszélni, hanem pusztán a magad fantáziálásairól. És amikor megpróbálunk rávezetni, hogyan is van ez a fizikában, akkor rögtön angolnaként csusszansz át egy következő képzelgésre. Majd egy hónap múlva újra előveszed valamelyik régit. De soha egyszer nem ismerted fel magad előtt se becsületesen, hogy ezek mind mind csak valami vakvilágból összehalászgatott képzettársítások.
Ezt a "mögé nézés" dolgot azok szokták emlegetni, akik képtelenek megérteni a matematikai konstrukciót, de bebeszélik maguknak, hogy kitűnő fizikai látásmódjuk, megérzésre alapozott megvilágosodásuk nem egyszerűen pótolja a matematikai hiányosságot, de egyenesen magasabb rendű.
Az a hülyeség, hogy nem tartasz sorrendet. Olyan dolgokról akarsz beszélni, amik megértéséhez alapok kellenek. Neked ezek hiányoznak, és ahelyett, hogy türelmesen és rendszeresen megismernéd őket, összevissza csapongsz, és kaotikusan gondolkodsz. Nincs királyi út, amit te csinálsz, az nem vezet tudáshoz.
Keményen ellenállsz az előadónak, nehogy véletlenül el tudjon neked magyarázni valamit az alapokból. Közben olyan kérdéseken filozofálgatsz, amiknek a fogalmaival se vagy tisztában. Ennek semmi értelme.
Van egy apró különbség az elektron spin és a foton spin között. Már azon túl, hogy az egyik egész, a másik pedig fél.
A fotonok mindig fénysebességgel iszkolnak. Ez azt jelenti, hogy a spin csak transzverzális lehet. Nem mutathat határozottan egy kompaktifikálódott dimenzió irányába.
Az elektron spin viszont preparálható bármely irányban, még mozgó elektron esetén is.
Nézzük meg a hullámot, például egy csőtápvonalban. Létezik TE és TM módus. Ez azt jelenti, hogy vagy az elektromos mező (E) tisztán transzverzális, vagy a mágneses mező (B) tisztán transzverzális. De olyan nincs, hogy az elektromos vagy a mágneses tisztán longitudinális lenne. Pláne mindkettő egyszerre, mint a szabadtéri elektromágneses hullámok esetén a fázisuk azonos.
De tényleg nem mutathat a spin a mozgás irányába, vagy csak nem érzékeljük?
Ezek után felteszem a kérdést: sok spin polarizációt gravitál?
Még mielőtt lezárnánk ezt a kérdést, van még egy probléma.
A csőtápvonalban eredeti fotonok nyüzsögnek, vagy virtuálisak?
Mert egy sztatikus töltés körül virtuális fotonok közvetítik a kölcsönhatást. háLáthatatlanok.
De a csőtápvonalban valódi elektromágneses hullám terjed, van hullámhossza, frekvenciája, polarizációja, módusa, intenzitása, térerőssége. Viszont nincs valószínűsége, hóbortossága.
De még ezt is bezárhatjuk egy befőttes üregrezonátorba, és akkor állóhullámok fognak benne üldögélni. Valódi vagy virtuális, ez egy nagy kérdés.
Végzett már valaki rés kísérletet TE vagy TM módusú elektromágneses hullámokkal?
