Keresés

Részletes keresés

ECHOMANIC Creative Commons License 2000.05.02 0 0 25
Mennyi idő szükséges az AK elsajátításához ?
Tapasztaltál valami negatív hatást ?
Miről szól valójában ? Nagyon sok linkségről hall az ember így már nehezen lehet eldönteni mi a hasznos és mi nem !

Előzmény: Garabonciás (24)
Garabonciás Creative Commons License 2000.05.02 0 0 24
A neuronokról én is azt tanultam, hogy nem képződnek. Max. a szinapszisok jelátvitele léphet magasabb fokra, vagyis eddig legátolt szinapszisokban indulhat meg a kapcsolat.

Egy agykontrolos sztori: Az első államvizsgámra baromira nem volt időm készülni. Az első 5 tételt tanultam meg, de legobban az elsőt tudtam. Az államvizsga előtt elképzeltem az agykontrol szerint, hogy azt húzom és bejött. Kihúztam az 1. tételt. (42 db volt.) Ekkortájt sokat agykontroloztam, sok dolog bejött. A második államvizsgánál már baromira nem jött be. Majdnem kivágtak! De jó rég nem is mentem le alfába, kijöttem a gyakorlatból.

ECHOMANIC Creative Commons License 2000.05.01 0 0 23
Igen! A testmozgás valóban serkenti az agy működést. Persze csak addig amíg hulla fáradtra nem hajszolod magad.

Bizony nem vagyunk 1 formák. A stressz hatására ugyan nem "bénulok le" ,de inkább nyugodtan, idő bőviben szeretek s tudok tanulni hatékonyan.

Az agysejtekre azt mondják csak pusztulnak és már nem termelődnek, de van belőle bőven. PL alkohol.

Igy van ?

Előzmény: ControlDenied (22)
ControlDenied Creative Commons License 2000.05.01 0 0 22
Haliho!
A keptarsitasrol:
Nem rossz modszer, csak sajnos nagyon lassu es
nem hatekony. Ha meg kell tanulnod 200 szot es
egyebeket masnapra, akkor nem vegzel vele...
Egyebirant a gyakran hasznalt kifejezeseket agyunk
bizonyos molekulalancok elfordulasaval kodol, ezek
valamennyire stabil tudasfoszlanyok. Van ua. rovid
es hosszutavu memoria (munkamemoria), a hosszu
tavut sajna nehez tudatosan hasznalni.

Azt nagyon nem szeretem, amikor azt hallom, hogy
"agyunknak csak x%-at hasznaljuk, de xy mar y%-at
is tudja" mert ez egy nagy baromsag. Az mar pon-
tosabb, hogy csak mondjuk 5%-rol tudjuk, mire valo.
Sajnos a piszologia es az agykutatas gyerekcipoben
jar.

Egy kis erdekesseg:
Hosszu kiserletek utan eszrevettek valakik, hogy
aktiv testedzessel no a neuron-kapcsolodasok szama
az agyban, ergo javul a felfogokepessegunk!
Nem kell nagy dologra gondolni, inkabb akkor van
jelentosege, ha nem sportolunk, nem lesz minden
focista langelme. :)
A neuronok nemcsak elhalnak, hanem keletkeznek
ujak is. Tehat nemcsak 'hulyulunk'.
Ja, ha tudtok mondani valami okosat agykontroll-
bizgentyukrol, akkor lokjetek.

Mellesleg nem szivlelem, ha valaki hajszolja a
tudast, mert rosszmagam lusta vagyok mint allat
meg egoista is neha meg bizonytalan, vagy megse?
Mas butasag hirtelen nem jut eszembe, ugyhogy
Udv.

Garabonciás Creative Commons License 2000.04.29 0 0 21
A fizikai állapoton kívül szerintem nagyon befolyásol a tanulásnál az is, hogy mennyire vagy rákényszerítve az ismeretek elsajátítására!
Ebben azthiszem pont fordított a működésem, mint a Tied. Leghatékonyabban mindig az utolsó percben voltam képes a tételek agyamba préselésére. Vizsgára menet az autóbuszon például istenien tudtam tanulni. Míg a vizsga előtt néhány nappal hiába ültem le, egyszerűen nem birtam a tanulásra koncentrálni. Bár másban is az utolsó percek embere vagyok. Mindig mindennel elkészülök, de csak az utolsó percben. Akkor viszont olyan intenzitással tudok dolgozni, hogy behozom a lustaságomból származó lemaradást!
Általában azok a jó döntéseim, amiket nem gondolok túlságosan át, hanem amiket rögtön meghozok.
Talán az én életemben a stressznek előre mozdító szerepe van. Cselekvésre kényszerít!
Van akit megbénít, van akit felpörget! Ez is valószínűleg két alapcsoportosítás lehet, melyet tovább lehet osztályozni!
( Ilyenkor látom, mennyire többet kéne tudni pszichológiából.. Persze azt is gondolom, hogy ezek az empírikus megállapítások sokkal inkább kitítják a képet, mint amikor könyvből olvasod őket!)
Előzmény: ECHOMANIC (20)
ECHOMANIC Creative Commons License 2000.04.27 0 0 20
Én általában az aranyközéputat preferálom.
Mind a kettő jelentősen befolyásolja az ember teljesítő képességét. Pl.: megfigyeltem , ha fokozott, túlzott érzelmi behatás ér - legyen az pozitív v negatív - azonmód csökken a koncentráló képességem. Nyílván azért mert az adott érzés által kiváltott gondolatok kerülnek előtérbe.
Ugyanakkor a biológiai események is ilyen hatással vannak rám. - Ki tud pl erős fogfájáskor tanulni ?
És igazad van abban is, hogy befolyásolhat az is : milyen előre látható események elé nézünk az adott napon.
De azért a pozitív hatások jótékonyabbak (sokkal) mint a negatív.
A biologiai oldalt vizsgálva még az is fontos, hogy a testünk megfelelő állapotban legyen az információszerzés, tanulás során. Egy frissitő zuhany, masszázs, torna segíthet. (nekem segít)

Előzmény: Garabonciás (19)
Garabonciás Creative Commons License 2000.04.26 0 0 19
Megítélésem szerint tökéletesen jó a működésed. Az élettan területén - mint ahogy a nagyvilágban általában - kevés tiszta kategória van. Az emberek általában azért közelítenek valamelyik "madárfajhoz", de teljesítményüket nagyon befolyásolják a pszichés okok!
Ha valami olyan dolog vár rád az ébredés után, ami számodra kedves, sokkal hamarabb felébredsz, mint ha hárítod a reád váró napot!
Ez egy kicsit antagonisztikus ellentét a biológusok és a pszichológusok között! A biológusok hajlamosak néha az embert - és más élő szervezetet is robotnak kezelni: ez a bemenet, ennek kell kijönnie! A pszichológusok meg néha nem veszik figyelemben a reális életműködésekből következő egyszerű dolgokat, mindent az érzelmi életünknek tulajdonítanak!
Szerinted?
Előzmény: ECHOMANIC (18)
ECHOMANIC Creative Commons License 2000.04.25 0 0 18
"Nem akarok itt ilyen mindenre válaszoló lenni.."
De legyél ! Egyenlőre sajna nem sokan mutattak érdeklődést a rovat iránt, de talán még változik a helyzet.

Bagoly vs Pacsirta !

Ha magamat akarom besorolni valamelyik csoportba ,bizony nem tudom egyértelmüen megtenni.
Előfordul , hogy reggel fog az agyam jobban , de legtöbbszőr du 4 felé, miután "kipihentem" az ebéd fáradalmait. Az evés után ugyanis leszívódik az agyamból a vér és már kúsznék is az ágy felé.

Valószínűleg én egy hibrid állat vagyok ! :))

A reggeli infoszerzéssel az a baj, hogy sokszor képtelen vagyok egy helyben ülni és koncentrálni vmire. mozgás kényszerem van. Aztán kb kelés után 1/2-1 órával már kezd működni a dolog.

Előzmény: Garabonciás (17)
Garabonciás Creative Commons License 2000.04.25 0 0 17
Én nagyon nem!
Reggel 7-8 között leginkább nem vagyok magamnál. Sajnos hetente négyszer kell még ennél is korábban kelnem, de 9 előtt nem szoktam feléledni! Akármilyen teljesítményt akarok magamból kisajtolni, csak a 2. kávé után vagyok erre képes.
Én délután és este vagyok aktívabb!
Nem akarok itt ilyen mindenre válaszoló lenni, de erre is tudok egy elméletet. Ez talán nem is elmélet, mert igen csak a gyakorlatban gyökerezzik!
Két embertípust lehet megkülönböztetni, az úgynevezett pacsirtákat és a baglyokat. A pacsirták reggel aktívabbak, ekkor a legkönnyebb számukra a tanulás, a gondolkodás. A baglyok viszont esteledvén érkeznek el tudatuk leginkább megfelelő használatáig.
Sajnos, hogy ez miért van, azt nem tudom. Nem mondom, hogy utána nézek, mert még az előző ígéretemet sem teljesítettem! (Ejnye-ejnye)
Előzmény: ECHOMANIC (16)
ECHOMANIC Creative Commons License 2000.04.25 0 0 16
Ok, ha minden igaz, holnap beszerzem Descartes : Értekezés a módszerről c. művét , majd beszámolok arról mit gondolt ő a tudás megszerzéséről !

Azt mondják az ember reggel 7-8 órától 11-12 óráig van a legaktívabb álapotban, ilyenkor a legjobb a teljesítőkápessége!
Te is így látod ?

Előzmény: Garabonciás (15)
Garabonciás Creative Commons License 2000.04.24 0 0 15
Az orvosi fizikában, no meg a úgy általában a fizikában nem vagyok valami jártas, úgyhogy konyhanyelven:
Ahogy az EKG működik, úgy működik az EEG is, csak az az agy működését, az agy által keltett elektromos működést vizsgálja. Négy eltérő frekvenciát lehet ezáltal megkülönböztetni, amit felfedezésük sorrendjében neveztek el. Az ébrenléti állapotban a bétában vagyunk. Amikor kezdünk elszunyókálni, az az alfa állapot. Aztután jön a mély alvás - ez ha jól emlékszem a delta, majd átesünk a gammába, amiről nagyon keveset lehet tudni. Ez a ciklus kb. 1,5 óra időtartamú, majd ha nem ébredsz fel újra kezdődik alfával. Egy egészséges alvás 3-4 ilyen ciklusból áll. Akkor ébredsz pihenten, ha magadtól jössz ki bétába és nem a csörgőóra kelt fel, mert akkor hirtelen kell az agyadnak bejárni az utat bétáig.
Nos ez a ciklikusság változik kicsi amlitudóban ébrenléti, tehát béta állapotban. Vagyis az ébrenléti görbe is tovább elemezhető.
Lehet, hogy itt-ott kevertem valamit, de megígérem, hogy belenézek a jegyzeteimbe és pontosítom!
ECHOMANIC Creative Commons License 2000.04.23 0 0 14
"Mivel minen percben leír az agyunk egy hullámzást az alfa, béta, delta és gamma állapot között... "

Ez milyen hullámzás ?

Előzmény: Garabonciás (13)
Garabonciás Creative Commons License 2000.04.23 0 0 13
Azt gondolom, hogy az tárolódik el biztosabban, amihez élmény kötődik. Mint az irodalmi, képzőművészeti alkotások is akkor tetszenek, akkor tudod őket értékelni, ha valahol kapcsolódnak hozzád, életedhez, élményeidhez, vágyaidhoz.
Ha vizualizálod talán több idegsejtet mozgósítasz, így mélyebben rögzül.
Amire Echonomic felvetett - a tudatból hirtelen eltűnő dolgok - van egy analitikus elmélet:
A tudatos énünk és a tudatalattink szoros kapcsolatban van egymással. Mivel minen percben leír az agyunk egy hullámzást az alfa, béta, delta és gamma állapot között ( lehet, hogy nem egy perc, de erre más sajnos nem elmékszem ) így az éber tudatú állapot ( béta ) és az alfa (szendergéses ) között "le bir csúszni" információ a tudatalattiba. Hiába töröd a fejed akkor rögtön, már nincs nyitva az "ajtód". De lehet, hogy némi idő elteltével eszedbe jut, visszajön - kinyílt az ajtód!
Ha így van, akkor az én tudatalattim már megtelt lecsúszott információkkal!

Vacskamati: Egy tipp az antidepresszansokhoz:
Ha depressziós vagyok, PRObléma a ZAkóm felvevése!
(Ha a prozac és nem prozak akkor nem teljesen jó..)
Szerintem elég ha egyszer egy gyógyszernévhez társítasz egy képet, egy gondolatot. Nem mondom, hogy baromi könnyű így felidézni, de azért valami esélyt adsz magadnak a vizsgára!

ECHOMANIC Creative Commons License 2000.04.23 0 0 12
Örülök, hogy nő a hozzászólók száma !

Érdekes és jópofa az éneklő komcsi memoriakép. Az az illető akit alant említettem talán valami "hasonlót" csinált, csakhogy az ő agya autómatikusan, és gyorsan. Általában viszont nem így működik, és ennek köszönhetően lassú, fárasztó, nehezen vagy nem kivizelezhető, legalább is hosszú távon , nagy mennyiségü adat esetén nem, mint ahogy már vacskamati ezt leírta.

"Mitol fugg az, hogy mi marad meg es mi nem a fejunkben? "

Érdekes, észrevettem magamon, hogy a sok tanulás mellett, néha alapvető dolgok, kifejezések nem jutnak hirtelen az eszembe, ez persze egy beszélgetés közben elég kellemetlen. Ez az adat is a fejemben van, csak nem ez jár a legtöbbet az agyamba így nehezebb előásni. Talán több részből, blokkból áll a memoriánk , amik egy hierarchia alapján épülnek egymásra. "Legelöl" a legfontosabb,gyakran használt adat. Az régi emlékek pl hátrébb vannak. Persze ezt mint laikus tételezem (nem állítom) fel. Mit gondoltok ?

Lehet, hogy "mikrofilmes" adatbázis !
Ha pl nem idegen szavakat veszünk alapúl, hanem mondjuk egy belső égésü motor működési elvét akkor ott elképzeljük , hogy valjában hogy néz ki és kesőbb ha el kell mondani , hogy működik akkor már a képeket idézzük. Ezt segítik elő az ábrák, animációk, videok stb.


vacskamati Creative Commons License 2000.04.21 0 0 11
Ez nagyon szep es en is probaltam,de mi van akkor,ha nagyonsok ismeretlen szot kell megtanulnod es rendszerben latnod par nap alatt?
(Pontositom a problemat:gyogyszertan.)
Akkor nem birsz eleg kepet kitalalni,vagy belekeveredsz.
(Most a hanyascsillapito volt az a kis uttoros?...Vagy az antidepresszans?)
Előzmény: Garabonciás (10)
Garabonciás Creative Commons License 2000.04.20 0 0 10
Sziasztok!
Bekapcsolódnék!
Szerintem azt jegyzed meg jobban, amihez valami személyest tudsz kötni. Ha hozzá tudod kapcsolni valamihez, amit ott bent az idegsejtjeid őriznek, akkor azt könnyebb felidézned.
Néhány éve meg kellett tanulnom egy csomó latin kifejezést, ami nagyon nehezem ment. Azokra emlékszem amiket így tudtam memorizálni.
Pl.: A mandulafa neve: Amigdalus Commonis.
Így jegyeztem meg: A mandulafa virága rózsaszín. A rózsaszín az majdnem piros. A pirosról beugrott a piros nyakkendő - mint úttörő - innen jött a kommunista, aki énekel.
Tehát megjegyzett mondat: Amig dalom szól, kommunista vagyok.
A kép, amit megjegyezetem egy harsogó úttörő.
Alvo Elefant Creative Commons License 2000.04.20 0 0 9
"Az illető agya a információt képekké alakitotta, ebből is láthtó, hogy a vizualizáció nagyon fontos"

Ez pontosan mit jelent?
Az altala olvasott informaciokbol osszallitott egy "filmet" es azt kepes volt barmikor ujra "lejatszani"?
Vagy olyan ez mint egy "mikrofilmes adatbazis" es ez esetben "ujraolvassa" az informaciokat?

"Ezeket szerintem memoria és logikai játékokkal lehet fejleszteni."

Gondolom ismered azt a jatekot, amikor leforditott kartyakbol parokat kell megkeresni, ugy hogy a jatekosok mindig csak 2-2 kartyat forditanak fel.
En ebben egeszen jo vagyok, de megsem mondanam, hogy jo a memoriam.
Vannak olyan helyzetek, amikor egyszerune keptelen vagyok megjegyezni a legegyszerubb dolgokat. Pl. tegnap orakig kerestem egy floppyt. Aztan feladtam es csak ma reggel vettem eszre, hogy beraktam a gepem meghajtojaba. Sajnos meg szamtalan ilyen peldat tudnek mondani. :-((
Ugyanakkor azt sem mondhatnam, hogy olyan a fejem mint a szita, hisz akkor nemigen juthattam volna el idaig (PhD hallgato vagyok).
Mitol fugg az, hogy mi marad meg es mi nem a fejunkben?

Ugy tunik a kerdesek szama egyre csak no, mig a valaszok valahogy nem akarnak megtalani minket.
:-)

Előzmény: ECHOMANIC (8)
ECHOMANIC Creative Commons License 2000.04.19 0 0 8
Igazad van. amit sűrűn használunk azt gyorsan fel tudjuk idézni.
Ha ismételünk (frissitünk) akkor még jobban bevésődik.

Hallottam egy történetet valakiről aki mindent amit olvasott azt megjegyezte és bármikor, akár évekkel később is képes volt visszamondani méghozzá pontosan. Végül már azt kellett megtanulnia, hogyan felejtsen !

Az illető agya a információt képekké alakitotta, ebből is láthtó, hogy a vizualizáció nagyon fontos . Az egyes átalakitott képeket össze kell kapcsolni (már ha lehet) és igy már a logika is segithet.
Ezeket szerintem memoria és logikai játékokkal lehet fejleszteni.

Előzmény: Alvo Elefant (7)
Alvo Elefant Creative Commons License 2000.04.17 0 0 7
"...címzési/keresési algoritmusunk? Lehet ezt gyorsítani, fejleszteni?"

Ha arra gondolunk, hogy bizonyos emlekek (ezek tagabb ertelemben talan tekinthetok barmilyen megszerzett ismertnek) nagyon is erosen elnek bennunk, akkor letezni kell valaminek, ami befolyasolja az altalad leirt algoritmust.
De vajon mi lehet ez? Es hogyan tudjuk ezt tudatosan hasznalni az altalunk fontosnak itelt informaciok megorzesere es elokeresesere?
El tudjuk egyaltalan mi magunk donteni, hogy melyik informacio fontos szamunkra?
Szerintem ez csak rovid tavon mukodik (pl. amikor vizsgara keszul az ember).
Hosszu tavon azok a dolgok rogzulnek alatalunk konnyen hozzaferheto modon, amit gyakran "eloveszunk".
Mi az, hogy konnyen hozzaferheto modon????
Jelentheti ez azt, hogy esetleg mashova kerulnek a fontos informaciok, mint a kevesbe fontosak?

Előzmény: ECHOMANIC (5)
ECHOMANIC Creative Commons License 2000.04.16 0 0 6
BRRRR...

"Vagy gyors a címzési/keresési algoritmusunk?"

JAVíTÁS !!

Vagy lassú a címzési/keresési algoritmusunk?

Bocccssss!

Előzmény: ECHOMANIC (5)
ECHOMANIC Creative Commons License 2000.04.16 0 0 5
"Persze az is lehet, hogy ez a tarolasi kapacitas megiscsak veges"

Különböző vélemények szerint az agyunknak csak néhány százalékát használjuk ki. Hogy mennyit, az attól függ, tárolási kapacitást vagy esetleg különböz mentális képességeket vizsgálunk.

Ha a tárkapacitást nézzük és ez alapján állítjuk azt, hogy kihasználatlan akkor, miért felejtünk el dolgokat, hiszen nem "írjuk" felül az új adattal? Vagy gyors a címzési/keresési algoritmusunk? Lehet ezt gyorsítani, fejleszteni?

Előzmény: Alvo Elefant (4)
Alvo Elefant Creative Commons License 2000.04.14 0 0 4
Sziasztok,

Echomanic:
"Ha van határa a képességednek, túl lehet e azt lépni valahogy ?(elhatározás, szorgalom , türelem)"

Szerintem ha egy "hatart" tul lehet lepni, akkor az valojaban nem egy hatar. Az csak azt jelenti, hogy egy olyan celt tuztel ki magad, ami alatta marad sajat kepessegeidnek. Ez persze meg nem zarja ki, hogy tenyleg letezik egy felso hatar valahol, amit en egyebkent nem hiszek.

"Jo pap holtig tanul".

Nem hiszem, hogy eletunk soran valaha is eljuthatunk olyan pontra, ahonnan mar ne tudnank fejlodest elerni, mivel valami "megtelt" bennunk es mar nincs hol tarolni a tudast.
Persze az is lehet, hogy ez a tarolasi kapacitas megiscsak veges, csak eppen nem vesszuk eszre, mert az ujabb es ujabb informaciok olyan helyen kerulnek eltarolasra, ahol mar regi "haszontalan" dolgokat tarolunk. Ennek viszont ellentmond, hogy bizonyos technikakkal felszinre lehet hozni reg elfeledettnek hitt emlekeinket is.

Hat ez egy kicsit hosszu lett...

AE

ui: erdekes topic !!!

Előzmény: ECHOMANIC (-)
ECHOMANIC Creative Commons License 2000.04.13 0 0 3
stika ! mit tanulsz ? Tovább, vagy átképzed magad ?
Előzmény: stika (0)
ECHOMANIC Creative Commons License 2000.04.13 0 0 2
Rendben ! Válasszuk szét a két fogalmat.
Tegyük fel, hogy az egyén, általad definiált tudása gyenge, tehát lassan, vagy nehezen tud kapcsolatot létesiteni az egyes dolgok között.
Van akinek veleszületett adottsága ennek a magasabb fokon való művelése, de akinek nem az hogy tudja ezt fejleszteni ? PL gyakran kielemzi a dolgokat és kapcsolataikat , egyre nagyobb tapasztalatot szerezve ? Az elmélkedés a megoldás ? Hisz a tanulás ezek szerint az ismeret megszerzésének a módja .

Érdekes, hogy a köznapi életben ezeket szinonimaként használják. De azt hiszem igazad van.

Előzmény: eritrit (1)
eritrit Creative Commons License 2000.04.11 0 0 1
Először talán definiálni kellene:Mi a tudás?
Szerintem gondolkodási sémák kapcsolt összessége, mely folyamatosan változik.
Úgy is fogalmazhatnánk,hogy algoritmusok kapcsolt halmaza.
A kapcsolatot mindíg az adott probléma megoldása határozza meg.
Megitélésem szerint: más a tudás és más az ismeret.
A tudás annak képessége ,hogy logikai kapcsolatot tudok teremteni általam ismert fogalmak,dolgok ,logikai láncolatok között.
Következetes, céltudatos gonddolkodással általam eddig nem ismert fogalak között is logikai kapcsolatot tudok létrehozni.
Előzmény: ECHOMANIC (-)
stika Creative Commons License 2000.04.11 0 0 0
Kb. a munkaidőm harmadát kell tanulásra fordítani. (Munkaidőn kívül). Az agykontrolt nem próbáltam Specializálódás vs. székes látókör: mindegyiknek van előnye és hátránya, szvsz ez a legérdekesebb kérdés. Erről majd később.
Előzmény: ECHOMANIC (-)
ECHOMANIC Creative Commons License 2000.04.11 0 0 topiknyitó
Mennyi energiát fordítasz a tudás megszerzésére?
Mi az optimális, több témában vagy jártas, de egyben sem "profi", vagy egy-kettőben profi másban "gyenge". Kell e ösztöke? Segít e az agykontroll ? Ha van határa a képességednek, túl lehet e azt lépni valahogy ?(elhatározás, szorgalom , türelem)
A ránk zúduló információ szelektálásának módja ?

"Beszélgessünk" a felmerült kérdésekről !
Ne feledjétek : A TUDÁS HATALOM!

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!