A MOl valóban jól halad, de a közép-kelet európai vezető szerep egy előre menekülés a felvásárlás elől. Az oszták ÖMV, a lengyel PKN (aki megvette az unipetrolt, akinek 51%-ban tulajdona a Ceska rafinerska is) szintén elég nagy piacot tud magáénak. Ráadásul a baltikumban szintén vásárolgatnak (most egy újabb finomítót). A MOL egyik legnagyobb gondja szvsz az lesz (lehet), hogy nagyon függ a nyersolaj szállítása egyetlen olyan cégtől, aki magyarországon is jelen van, saját finomítói vannak, sok-sok pénze van és méretét tekintve sokkal meghatározóbb a világban mint a mol. Vagy lesz egy ÖMV, MOl PKN összefogás, vagy "jönnek az oroszok". sm.
A teljes üzleti integráció kialakítása mellett döntött a Mol Rt. és Slovnaft igazgatósága, utóbbi egyben a TVK-val létrehozott Vegyipari Divízió létrehozásáról is határozott, mely a termelési és a kereskedelmi tevékenységeik egyesítését jelenti.
Annak érdekében, hogy a szlovén piacon is erősítse pozícióját, a Mol Rt. három új töltőállomást adott át Celjén, Litiján és Kocevjén, ezzel immár ötre növelve a Szlovéniában működő benzinkutak számát. A Mol arra törekszik, hogy Közép-Európa legtekintélyesebb integrált olajvállalatává váljon és középtávon 10 milliárd dolláros tőkével bíró multinacionális vállalatként jelenjen meg Európa piacain. A társaság szlovén piaccal kapcsolatos célkitűzése az, hogy 2007-re tíz százalékos piaci részesedést érjen el, mintegy 40 egységet üzemeltetve.
Nagyon helyes! En orulnek neki... annak viszont nem orulok, hogy a szerbek a BeoPetrolt nem a MOL-nak adtak el, hanem az orosz LukOil-nak.
Állami monopolhelyzetből, állami tőkével qrvára könnyű terjeszkedni.
A homályos benzinárképzésről: jelen volt sokáig a magyar piacon egy BP nevű óriáscég, aki olcsóbban adta volna az üzemenyagot (lévén saját fúrótornya, finomítója, hálózata stb.) Számításaik szerint megérte volna nekik olcsóbban adni a benzint úgy is, hogy kintről szállították volna be. Természetesen ők nem építették volna be az áraikba az útalapot, meg a sok kitalált költséget. Ez természetesen nem tetszett az államnak és persze a Molnak (akkoriban a Mol még kispancs volt a multikhoz képest). Hogy hogynem, kisvártatva ki is vonult a magyar piacról a BP. Csupán a ferihegyi kerozintankolóját hagyta meg. És hogy hogynem, a kerozinja is olcsóbb a Mol kerozinjánál. (A Mol nem is dicsekszik vele, hogy a napi többszáz repülőgépből melyik tankol BP-kerozint és melyik Mol-kerozint...) Aki nem hiszi, járjon utána!
csak azert mondtam, mert az olajcegek kockazatkezelese sokat csocsalt case study szerte a vilagon. legjobb tudomasom szerint a ma ervenyes valasz az, hogy egy standard olajceg szamara az egyetlen elfogadhato indok fedezeti ugyletek alkalmazasara az az eshetoseg, hogy ha leesnek az olajarak, es a tradicionalis olajcegek bezugnak, akkor legyen forras a felvasarlasokra.
a mol nyilvan forditott ceg ilyen ertelemben, tehat eppen vehetett volna egy kis olajat (call opciot javasolnek:-)), de szvsz az ilyen kis cegek nem tul sikeresek ebben a mufajban. csak ket pelda: nezd meg, hogy jart a slovnaft a nagy eszevel:-)) plusz ismereteim szerint a mol treasury par eve kedvelt ugyfel volt a goldmannal, ami ugye azt jelenti, hogy a ceg fogadasai inkabb nem jottek be:-))
a benzin arkepzes ettol meg lehet homalyos - persze ha a mol valoban a mediterran fob-hoz igazodik, akkor azert szvsz sok panaszra nem lehet okunk. vegul is az omv dunantulon alamehetne a cegnek, ha nagyon akarna. (lyo, az omv sem a szabadpiac gyermeke.)
aztan van meg egy problemam, amire igy kapasbol nem tudok valaszt. az olaj ugyanis tenyleg dollarban van jegyzve, de ugye ez nem jelenti azt, hogy a dollar erosodesevel az olajnak is dragulnia kellene szerte a vilagon. az olaj valodi ara vmifele devizakosarban hatarozodik meg, emlekeim szerint a vonatkozo mnb-fuzet sem dollarnak vette figyelembe a helyes devizakosar becslesenel. akkor viszont miert kellene a mol-nak fedeznie ezt a devizakockazatot? fedezzek az autotulajdonosok:-)) (egyebkent komolyan, egy nagy taxis ceg szvsz elgondolkodhatna ezen...)
ettol fuggetlenul nem akarom vedeni oket, de ez a benzin ugy nem annyira egyszeru. viszont nekem nincs kocsim:-))))))
Nem akarnám elprofanizálni a kérdést, nem is a túlzásba vitt fikázás volt a célom. Arra kívántam utalni, hogy a cég treasuryja szerintem nem áll(t) a helyzet magaslatán az fx kezelés szempontjából, és olajbeszerzési stratégiája sem a legtökéletesebb árszempontból. (Jó, olajban visszavonom a hedget, egészen határidősökig!:-) )
A problémám, hogy nem látom be, hogy miért kell 4 forinttal emelni a benzin árát, ill. nem vagyok meggyőződve, hogy a cég a lehető legprofibb módon + piacalapúbban tevékenykedik.
long dollárjaimat 0.90 alattra tartogatom, ha nem jön szembe a kínai fal! :-)
hogy is van ez, barco? miota szoktak az olajcegek a benzinarak ingadozasanak merseklese celjabol fogadasokat kotni az olajar vagy a devizaarfolyamok alakulasara???????
most egy kicsit tulzasba vitted a mol-fikazast, szvsz
egyebkent remelem, te legalabb halalra kerested magad olaj es dollar long poziciokkal:-)))))
Ha én MOL treasurer lennék, biztos hogy nem számítottam volna arra már hónapok óta, hogy a dollár tovább erősödik az euroval szemben, és még véletlenül sem jutott volna eszembemegfelelő fedezeti ügyleteket (hedge) kötni akár euro/dollár-ra"az árnövekedés oka kereken 60 százalékban a dollár-forint áreltolódás", akár magára a nyersolajra "az árnövekedés oka 20 százalékban a világpiaci árak növekedése".
Az áremelés 80%-a tehát a MOL "sara". :-(
Éljen monopólium nélküli piacgazdaságunk! :-(
Éljen a kompetens vállalatvezetés! :-(
Négy forinttal drágul a benzin 2000-05-02
(a nyomtatott MH cikke)
A közeljövoben várhatóan literenként 4 forinttal nohet a benzinfajták, egy forinttal a kedvezobb világpiaci áralakuláson átesett dízel kútára. Gyengélkedik ugyanis az euró, és gyengül a januártól hozzá kapcsolt forint is, miközben a remélt csökkenés ellenére ismét növekednek a világpiaci koolaj-, illetve termékárak. A tendenciát kénytelen követni a Mol Rt. - tudtuk meg Molnár István kereskedelmi igazgatótól. A Mol Rt. a rajta kívül álló változások miatt kénytelen emelni az üzemanyagok árát, s ez "a közeli napokban" várhatóan literenként 4 forinttal drágítja a benzineket.
Molnár István felhívta a figyelmet arra, hogy az árnövekedés oka kereken 60 százalékban a dollár-forint áreltolódás, 20 százalékban a világpiaci árak növekedése, 20 százalékban pedig automatikusan következik az üzemanyagokra terhelt adók miatt. A helyzet kedvezobb a gázolaj esetében, ahol a jegyzésárak elmúlt idoszakban tapasztalható esése nagyrészt ellensúlyozta a forint értékcsökkenését. Ezért a dízel várhatóan csak egy forinttal kerül majd a közeljövoben többe a hazai töltoállomásokon.
Az áremelés okait vizsgálva elmondható, hogy nem vált valóra az olajtermelo országok március 27-i csúcstalálkozója utáni várakozás, az átmeneti csökkenés után ismét növekednek a koolajárak. A meghatározónak számító Brent típusú koolaj hordójáért kért összeg április 11-én alig haladta meg a 20 amerikai dollárt, majd ismét megugrott. Történt ez az Opec azon bejelentése hírére, hogy korlátok közt akarja tartani az olajárat. A múlt hét végén hordónként már 23,48 dollárt kértek a Brentért. A szakma kismértéku áresést vár a második negyedévben - tette hozzá a Mol igazgatója -, a várható kínálat, illetve a készletek növekedésére számítva. Április végéig ugyanis a koolajkészletek naponta 2-4 millió hordóval csökkentek, a folyamat azonban megfordulni látszik. Hasonló tendencia tapasztalható a koolajtermékek jegyzésáraiban is. A koolaj áremelkedése azonban kisebb hatást gyakorol a hazai kútárakra, mint az egységes európai valuta, az euró leértékelodése. (Januártól a forint árfolyama száz százalékban az euróhoz kötodik, együtt mozog tehát azzal más fizetoeszközökhöz képest.) Az euró gyengülésével párhuzamosan a forint veszített értékébol a dollárhoz képest, márpedig a Mol Rt. az utóbbiban fizet a neki szállított koolajért. Míg április 14-én egy dollárért 270 forintot kértek, egy héttel ezelott már 280, múlt pénteken pedig 283 forintot.
Amennyiben megtehetjük, csökkentjük az üzemanyagárakat - válaszolta kérdésünkre az igazgató -, csakhogy mozgásterünk igen szukre szabott. Sem a világpiaci árakra, sem az euró árfolyamváltozására a nemzeti olajtársaságnak nincs befolyása. A Mol Rt.-nek egyébiránt érdekében áll az áresés, mert úgy látja, hogy az üzemanyagok magas ára éppen a legfobb hazai fogyasztói réteget érinti érzékenyen, amely csökkenti vásárlásait. Az elso negyedévben ugyan még nott a legnagyobb forgalmazók eladása, ám a korábban elindult áremelkedés hatásait mostanában kezdik érezni. A Mol 2000-ben az országosan eladott üzemanyagok 3-4 százalékos növekedését várta, ezzel szemben a tendencia nem azt igazolja, hogy az elozetes tervek teljesülnek az idén.
Ez szerintem is eléggé nyilvánvaló. Nem oly régen (kb. egy fél éve) volt erről egy cikk a HVG-ben is. A közép-európai olajtársaságoknak nincs más alternatívájuk, ha állni akarják a fúziós versenyt. Persze, ha az INA+MOL+Slovnaft+ÖMV "multi" (pl. CEOCO - Central European Oil Company néven ... he-he, jó név mi ... :-)) létrejön, még mindig nem elég nagy ahhoz, hogy a Shell vagy a BP-Amoco szőröstül-bőröstül fel ne falja ... Természetesen, ha ez bekövetkezik (mármint egy olajóriás belépése a piacra, mint vásárló), akkor sem mindegy, hogy az adott óriáscég régió-központja Budapesten, Bécsben, Pozsonyban vagy Zágrábban van-e. A MOL lépése kapcsán Budapestnek lépéselőnye van ... (még) ...
Az osztrák Die Presse értesülései szerint Közép-Kelet-Európában az olajtársaságok országhatárokon átívelő szövetsége rajzolódk ki, amely akár az Ina, a Mol, és az OMV fúziójához is vezethet.
Azért én örülök, mert mert a magyar benzinár durván számitva a német árak 85-95 %-át teszi ki.
Bízom benne, hogy lassan a hazai átlagbérek is lassan el fogják érni a német átlagbérek 40 %-át.
(Persze ez csak hozzávetőleges becslés.)Ez persze a kormányon múlik s ugy gondolom, hogyha már az átlagbéreket nem tudja emelni, legalább az adótartalmat csökkenthetné. Minimum az árral arányos ÁFÁ-t.
Frimi
Budapest, 2000. április 12. (MTI) - Pénteken egy forinttal csökkenti a motorbenzin árát a Mol Rt., míg a gázolaj ára változatlan marad. A Mol illetékesétől az MTI megtudta, hogy erre azért van lehetőség, mert a nemzetközi piacokon már korábban megkezdődött kőolajár csökkenését követően megindult a motorbenzin jegyzésárának mérséklődése is.
Amennyiben a jelenlegi tendencia folytatódik, akkor napokon belül akár további jelentős árcsökkenést is végrehajt a társaság. Péntektől a 95-ös motorbenzin listaára literenként 227,50 forint lesz, míg a gázolaj 204,50 forintba kerül literenként.
Az árak az egyes töltőállomásoknál eltérhetnek a listaártól. +++
Egy így korrekt!
Az olaj (OPEC kosár) ára a március utolsóheti átlagos $24,56-ról mára $21-22-re csökkent, melynek hatására a piaci versenyző monopolhelyzetét nem kihasználva EGY EGÉSZ forinttal csökkentette a motorbenzin árát! Ha tovább csökkent az olaj világpiaci ára mondjuk 2-4 dollárral, esetleg további jelentős árcsökkenést is végrehajt a társaság, akár 2 forinttal is!
Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a magasabb benzinnel befizetett többlet adóforintjainkat jó célra: autópálya építésre használhatják fel!
Hmmm, nem is tudtam, hogy egy szakmabelivel vitatkozom ...:-))
Érdekes dolgokat írtál, ami még hasznos lehet ...-:)))
Szóval akkor úgy tűnik, hogy "személyes érdekösszefonódás" van a háttérben, amit ennek megfelelő törvények is segítenek. (Ez a rendszer - ti. kétféle ár - kb. olyan mint nálunk volt a dízel és fűtőolaj közötti jelentős árrés, holott ugyanarról a termékről van szó.) Kb. ugyanazt is érték el vele ... (A bennfenntes kereskedők zsebe tele lett, onnan pedig sejteni lehet, hogy hova vándorolt a pénz) ... :-((
Az árral való játszadozásnak persze esetükben lehetett "némi struktúrális" alapja. Tudni illik a a Slovnaft elsődleges alapanyaga a nyers olaj. Esetünkben (TVK) a vegyipari benzin. Azaz a vegyipari benzint a Slovnaft saját maga állítja elő, saját maga számára a nyersolajfinomítójában, ahonnan csövön (zéró szállítási költséggel) átnyomja a krakkolójának (olefin gyárának). Mi viszont a MOL-tól vesszük - "világpiaci áron" - a vegyipari benzint ( más néven naftát), vagyis nálunk a technológiai sor az olefin gyártással kezdődik. Nagyon úgy tűnik viszont, hogy az utóbbi hónapok olajárrobbanása mindenképpen kitörte volna a Slovnaft nyakát.
Javíts ki, ha tévednék, de 1991-ben a Slovnaft még állami tulajdonban volt (még RT-vé sem alakult át). Tehát egy állami beruházást nem nevezhetünk ingyér ajándéknak (de jure). Kérdés, milyen módon és értéken szerepeltették ezt a könyvekben, és figyelembe vették-e a privatizáció során. Ja, még valami: bár a "hidrokrakk" fontos dolog, de az árbevételhez képest mégsem számít egetverően nagy összegű beruházásnak. (S mivel a MOL-nak Magyarországon nincs petrolkémiai - műanyag alapanyag gyártó - üzletága, nem is nagyon volt hidrokrakkra szüksége ... :-)
Szóval, úgy tűnik a MOL-nak lesz mit rendbe tenni. És remélem kellő elszántsággal (nem tehetnek mást) végre is hajtják.
Más. Rezes úrék viselt dolgairól én csak a magyar sajtóból értesülök. Azt minden esetre nagyon sajnálom, hogy a DAM-ot is magukkal rántják. (Persze a DAM döglődéséért igazságtalanság lenne kizárólag őket hibáztatni.) Szegény Fazola Frigyes, forog a sírjában ... :-((
Bocs', én is csak nagyképűsködtem ... közel nem tudok úgy németül, mint ahogy elhitetni próbáltam ... he-he. (Te viszont tanulj meg, ha már egyszer Hamburgban zúzod az ipart ... :-))
Na szóval mégegyszer az öreg Marx Apó örökbecsű mondása a múlt századból, ezúttal magyarul (kb.): "A TŐKÉNEK NINCS HAZÁJA."
OFF
Az 1 %-om annak a bizonyos alapítványnak (Miskolci Menedzserképzési) ment. Persze én már azóta ide küldöm, hogy van ez a lehetőség. A jelenlegi valétásokat saját (adózott) jövedelmemből támogatom.
kissé keverednek a fogalmak, mert Te a Slovnaftot magyar és börzei környezetbe próbálod helyezni.
Szóval. A Slovnaft monopolhelyzetben van, így a belföldi árait állandóan a monopolellenes hivatal (a franc tudja mi ennek a magyar neve) folyamatosan ellenőrzi. Namármost a belföldi ár a bizonyítható költségekből és valamilyen nyereségkulcsból számolódik ki. Az export ár természetesen nem. A Slovnaftnál - legalábbis ennél a komoditásnál - a paritás szigorúan EXW, és a börzén sem árulják, jegyzik. Mert így is kilométeres sorokban állnak az olasz kamionok.
Új adataim nincsenek én 95-96-ban foglalkoztam PE nagybani exportjával - amíg az említett "top manager export-import kft" ki nem golyózott minket az üzletből. A belföldi ár 20 - 22 Sk volt, minőségtől függően, ami durván és akkori árfolyamon 1-1,1 DM. Az 1995-ben a HDPE világpiaci ár 1,6-1,65 DM volt (mi egységesen 1,55-ért adtuk a lengyeleknek). Ha feltételezzük, hogy az 1-1,1 DM volt az előállítási ár némi haszonnal, akkor a Slovnaftnál, saját export esetén, durván fél maki volt kilónként az extraprofit. Ebből lehetett bőven fedezni a cég más, esetleg veszteséges tevékenységeit. Pl. törvényes kötelezettségeik vannak az álami készletekkel (? Státne Hmotné Rezervy), valamint a katonasággal szemben. (Tényleg, nem kell néhány millió liter ólmozott benzin?). Miután megjelentek az export és import "közvetítő" cégek, természetes (sic!) hogy az ilyen extraprofit elmaradt. Tán innen az általad említett 3 Gigakoronányi veszteség, mert néhány éve, a "közvetítők" megjelenése elött, a cég még igen-igen nyereséges volt.
Ezért is írtam, hogy kiváncsi vagyok a mostani top-manager társaság "fluktuációjára", mert gondolom - feltételezve, hogy a MOL-nál sem estek a fejükre - az új tulajnak az első dolga lesz körmére nézni ezeknek a "közvetítőknek". Néhányan közülük (SZVSZ) karácsonykor már valamilyen egzotikus országban fogják élvezni jól megérdemelt munkájuk gyümölcsét. Mások meg tán Lipótváron. Nálunk tudod igen ügyes emberek vannak. A kassai vasművet is sikerült 3 év alatt az évi néhány tíz milliárdos nyereségről a tönk szélére juttatni. Nem fiskális veszteségbe, hanem csődbe.
A költséghatékonyságról meg annyit, hogy még 91 táján, állami pénzen (azaz a cég szempontjából ingyért) építettek "hidrokrakk"-ot. Nem tudom a MOL-nál pl. van-e.
attól tartok, egyikőtök sem kapta meg. Megnéztem a barcos emilemet, és mindenféle hibaüzenet volt odaírva. Elnézést. Ide nem szívesen másolnám be, mert:
- hosszú,
- angolul van
- nem saját termék, hanem harmadik félé és nem tudom, ő mennyire egyezne bele. (én előfizetek érte.)
Némiképp megszólíttattam (huh, de nagyképű vagyok -:) ...
Ha a szlovák műanyagipar valóban 30 %-kal olcsóbban kapta a PE-t - feltételezem a Slovnafttól - akkor ez meg is látszik '99 évi nyereségén (bocs', veszteségén): cirka 3 milliárd korona mínusz. Vagyis az ilyen mértékű (30%-os) árdiszkontot (feltéve, ha a hír tényleg igaz), nem lehet sokáig elviselni. Ilyen lépéseket általában akkor tesz egy cég, ha akut cash-hiányban szenved, amit általában megelőz némi piacvesztés, vagy személyes érdekösszefonódás van a háttérben ... stb.
Ami minket (mármint a TVK-t) illeti az utóbbi évtized(ek)ben eléggé jellemző volt ránk, hogy lehetőség szerint a világpiaci árak figyelembe vételével ill. annak közelében szállítottunk belföldre és külföldre is. A világpiaci ár pedig az esetek nagy százalékában az adott régió reprezentatív árutőzsdéjének árait jelenti. Esetünkben leginkább: ICIS-LOR. Persze ez sem szentírás. Ettől vesznek és eladnak drágábban de leginkább olcsóbban is. Nem véletlen, hogy nevezett tőzsdén külön van jegyzés "spot" és "contract" árakra. (A contract-ár általában olcsóbb, lévén hosszabb távra szól.) S ez még nem elég, mert a kereskedők továbbra is élnek a "rabat" és a "sconto" promóciós eszközeivel. Aztán eléggé bevett dolog, hogy a relatíve kis cégek a jegyzett ár alatt pár %-kal (de nem 30-cal!) értékesítenek, merthogy másképp nincs piacuk. Értsd, ha ragaszkodnának a jegyzett árhoz, akkor magasról lesz@rnák őket és a vevők ez esetben inkább vesznek a BASF-től például. Utolsóként: az sem mindegy, hogy milyen paitráson (FOB, DDU, FCA, CIF ... stb.) szállítanak, mert az eltérés akár 5-8 % is lehet. (Vagyis az extra profit nem is olyan extra. :-)
Summa summarum: az ún. "világpiaci árak" horgonyt jelentenek, nem fétist, egyfelől. Másfelől, mint tudjuk, a MOL (nem csak ő), a nyereségességet tartja szem előtt, vagyis a 30 %-os diszkontnak - szlovák belföldi vevők felé - nem sok jövőt jósolok, mint ahogy ezt Te is megjegyezted. A magyar piacot pedig nem érdeke tönkretenni (ti. a MOL-nak) elvégre 20 %-ot a TVK-ból is birtokol, ami a konszolidált kimutatásait némiképp befolyásolhatja.
A petrolkémia meglehetősen árfüggő, ciklikus business. Ezzel minden piaci szereplő tisztában van. Fokozott költséghatékonysággal meg lehet őrizni a nyereségességet, de a nyereség összege a fedezet változása miatt nagy volatilitást mutathat.
Haho medve!
Az osztrák olajcég nem így írja a nevét, hanem ÖMV-nak (e.: őemfau), nálunk meg OMV, mert a magyarok egy része képtelen volt ezt a nevet megjegyezni. Csak a pontosság kedvéért. :)
üdv
hools
Szerintem fontos, hogy egy jelentős tőkekihelyezésre került sor. Valóban magyar multi alakult. Már a régióban sem lehet igazán erősnek maradni, ha nem léped át a határokat. Nem véletlen, hogy az OMW és a lengyelek is meg akarták szerezni a Slovnaftot. A MOL-nak most van igazáűn esélye az INA megszerzésére is és komoly előnyre tett szert az OMW-vel szemben a regionális versenyben.
Amúgy a Borsodchem is vásárolt Csehországban. Az is jelentős tőkekihelyezés.
A MOL velemenyem szerint magyar ceg. Addig az is marad, amig a külföldi tulajdonosai nem szakmai, hanem penzügyi befektetök. Öket ugyanis nem erdekli, hogy a MOL-nak hol van a központja, hol van a kutatobazisa, ök nem akarjak a vezetösegbe a sajat kadereiket benyomni (tudod career planning), felölük lehet egy magyar is akar a vezerigazgato. Öket csak az erdekli, hogy a befektetesük jo megterülest biztositson.
a jp morgan adta a kolcsont, ez a ceg volt a mol tanacsadoja.
egyebkent a 60 szazalek kulfoldi intezmenyi befekteto messze nem mind angolszaz. szvsz legalabb 10 szazalek nemet, es hat idorol idore szoba kerul a gazprom 10 szazalekos reszesedesenek lete-nemlete is.
Lehet hitelből is. De lehet tőkeemeléssel is, aminek a fedezete a Slovnaft rész, így az eredeti részvénycsomag nem "hígul". Meg egy rakat más technika is.
Úgy tudom, hogy a vásárlást amerikai bank hiteléből fedezi a MOL. (A nevét is olvastam, csak most nem ugrik be.) A külföldi tulajdonosok (az a bizonyos 60%) nagy része meg azt hiszem, szokás szerint angolszász.
Érdekes dolog ez a globalizáció!
A MOL látszólag magyar cég - de a tulajdonosok nagy része külföldi (feltehetőleg jórészt amcsi), és most megveszik egy szlovák cég egy harmadát.
Most ki vette meg a slovnaftot? "Mi?" Az angolszászok? Mikio Nagaszakiból, aki tán nem is tudja, hogy a befektetési alapnak, amit vett van MOL részvénye is, sőt, szinte biztos, hogy még csak nem is hallott a MOLról,
