Sziasztok, Takács István vagyok, bár Szinyeis voltam, barátaim az István Gimibe jártak: Tóth Gábor, Gáll Marci, és keresem az István Gimnázium "Más szóval" újság szerkesztőjét, Lehőcz Katit.
Egy verset keresek 1988-ból "Csak úgy szeress" címmel, ami akkor az újságban megjelent, ha bárki tudna segíteni, nagyon köszönném.
Sajnos csak nyolcadik az Istvan, harmincegy nehany eve is 5.-6. volt általában, most tán a Toldy meg az evangelikus tolakodott eléje a megszokottakon kívük, bár a mérési módszer már egész más mint régebben, akkoe az érettségi átlagok és az egyetemre felvett diákok aránya számított
Azt, hogy működik-e az internet, néha még most is úgy tesztelem, hogy ping-elem a www.szt-istvan-gimn.hu -t, de most azt látom, mintha "outsource-olták" volna az István weboldalait valami gyümölcstárhelyes szerverre.
Amikor oda jártam (2000 előtt), akkor két relatíve komoly gépe volt a sulinak.
Az egyik a sunny, amiről korábban szó volt itt a fórumon. A Sun Microsystems adományozta 1998 körül, és a nagyobbik számítástechnika teremben (asszem az a Riesz terem) a tanári asztalánál állt, egy elég nagy lapos CRT monitor is járt hozzá. Solaris vagy SunOS volt az oprendszer rajta. IP címe 193.225.240.1 volt, erre oldódott fel a www.szt-istvan-gimn.hu, mert itt volt a hivatalos István-honlap is. Ehhez a géphez a tanulók is hozzáfértek; a tanári asztalhoz meg a nagy monitorhoz nem ülhettek le, de kaptak shell login-t, amit használhattak a termekben levő windows-os tanulói PC-kről, vagy otthonról, interneten (akinek volt). Emlékszem, hogy a fórumon korábban említett Rideg Marci vezényletével itt adtam ki életem első UNIX parancsait. Ezen kívül @szt-istvan-gimn.hu végű e-mail címet kaphatott bárki, és saját weboldalai lehettek, némi tárhellyel. Ez '98 körül nagyon nagy szám volt!
A másik gép a hollo, erről most nem találok semmi infót. Ez egy PC volt, egy akkor igen erősnek számító Pentium-II processzorral. Emlékeim szerint a nagyobbik számtech teremből nyíló szobában volt elrejtve. Gondolom, onnan kapta a nevét, hogy fekete háza volt, ami akkoriban nem volt általános (ritka volt, mint a fehér holló, hihi). Linux-ot, valószínűleg SuSE-t raktak fel rá. Feltehetően az lehetett a cél, hogy a tanulók a UNIX világának megismeréséhez inkább ezt a gépet zúzzák, mint a webszervert és mail szervert vivő sunny-t. Vagy az, hogy az akkor még zárt forrású Solaris mellett az open source világát is megtapasztalják. Nekem úgy tűnt, hogy RM-nek elég komoly tervei voltak ezzel kapcsolatban. Mégis, ez a gép lehet, hogy nagyon rövid életű volt, talán csak egyszer léptem be rá, szintén RM felügyelete mellett. Arra emlékszem, hogy KDE volt rajta, és a Reversi mindig szarrá vert :) Az is rémlik, hogy az IP címe 195.199.6.61, vagy valami hasonló volt.
Mi lehet ezekkel a gépekkel most?
A hollo lehet, hogy max. egy évet élt meg, de a sunny úgy tudom, még a 2000-es években is sokáig ment.
KGB-re a 2000-es évek elején is sokan mondták,h pedofil, néha tapizta a lányokat, ami abban merült ki,h megfogta a vállukat, persze ez még lehet borzasztó kellemetlen. meg volt olyat is, h valakit viccesen megszídott (fiút), majd úgy tett mintha meg akarná pofozni, de aztán megsimogatta az arcát. persze ebből is aztán ment a téma, h pedo, engem ez a téma nem érdekelt, csak röhögtem rajta. am a KGB akkortájt már nem volt használatos :)
mórági 2000 környékén már nem volt a csúcspontján, egy év alatt nagyon keveset tanultunk tőle. emlékszem egyszer az egyik óra 30 perc! , azzal telt, h barkobáztunk, a toronyiránt szót kellett volna kitalálni. év végén mindenki olyan jegyet kapott, amilyet kért. sokan bíztak lázárban, mindenképp sakáll ellenzéknek számított, de valahogy nem tűnt fel a változás. de lehet,h azóta már volt.
érdekes, Moór velünk is nagyon rendesen bánt, láthatólag szeretett minket, míg a két évvel fölöttünk járt ('93-ban ért) évfolyamon a saját osztályában mindenki azt mondja, hogy úgy kezelte őket, mint a rongyot.
hát igen az volt a baj, h úgy viselkedtek velünk a tanárok 90%-a mint ha csendőrök lennének.
am belegondoltam, h én tényleg törekszem arra, h szituból vicces dolgokatt próbálok kihozni az életből, nem akarok olyan sanyarú pofa lenni, mint akiket látok a békávén. legutóbb mikor igazoltattak a zsernyákok, együtt röhögtünk a végén, vagy egy koldussal is tök jót dumáltam (pedig még pénzt se adtam neki).
ha már össze vagyunk zárva, mi lenne ha jól éreznénk magunkat? itt nem arra gondolok,h cseh gézának végig kellett volna pacsizni az első sorral óra elején, hanem emberként vagy egy jövendő tehtségként kezeljék a gyereket.
azt vágom,h az iskolák arról szólnak, h olyan munkásembereket akarnak kitermelni, akik be tudnak tagozódni a rendszerbe, de a pista sztem ezt a sportot túl magas szinten űzte. a totális alkalmazkodás szerinted helyénvaló? és ha a főnök megkérdezi, ezt hogyan csinálnám én, akkor tárjam szét a kezem,h “maga a főnök, önnek kell tudni?” (bár a tudásunk meglenne hozzá). a mi időnkben elnyomtak minden kezdeményező és vállalkozóképességet (pl. meg akarták szüntetni az istván-napot, mert ez alkalmat ad a deviancia elburjánzására). erre az nem válasz, h a munkahelyeden se csinálhatod, amit akarsz. mikor kell a gyereknek kiteljesednie, ha nem a középsuliban?
hódságinál is lehetett tanulni szerepet, pl. a “hogyan viselkedik egy keresztény-konzervatív családanya” szerep.
na látod, tök jó lett volna, ha pl. az én magyar faktomon is beszéltünk volna erről, és nem csak harmadrangú költők strófáiról. pont az lenne a normális, ha nem csak a tantervben meghatározottakról beszéltünk volna órákon, de ez a mi időnkben nagyon ritkán fordult elő. de akkor említek pár nagyon pozitív példát, nehogy azt gondoljátok, midenkit gonosznak néztem ott. best of: kósa zsolt, herczegh ági.
Ja, és hogy ne legyek teljesen OFF, még ideírom, hogy 15 év távlatából is elég világosan emlékszem, amikor a "szerepfelállás elméletről" Schlett Istvánnéval beszélgettünk egy jó másfél óráig valami könyv kapcsán. Igaz, ez nem egy d'n'b-klub chill out részlegében volt vasárnap hajnalban hatalmas babzsákokon fetrengve és vicces cigit szívogatva, hanem egy magyarfakton a Babits teremben (sajnos Schletthez sem sikerült emberileg elég közel kerülnöm), de szerencsémre én az a típus vagyok, akinek így is sikerült elsajátítania ezt-azt.
"érdekes ez a szerepfelállás elméleted, nem osztom veled" - ne is osszad velem (bár nem én találtam ki), nyugodtan viselkedj továbbra is ugyanúgy egy rendőrrel, amikor igazoltat, mint ahogy a haverjaiddal viselkedsz sörözés közben, ugyanúgy a gyerekeddel mint ahogy az útonállóval, aki éppen megpróbálta ellopni a pénztárcádat, ugyanúgy a főnököddel/ügyfeleddel, akitől végső soron a családod megélhetése függ, mint az alkoholista koldussal, aki megállít a sarkon egy százasért.
A szituációs vígjátékok kb. felerészben abból merítik a humort, hogy emberek nem tudnak/akarnak az adott szituációban rájuk osztódó szerepnek megfelelően viselkedni (pl. Bridget Jones playboynyuszinak öltözve megy el az elegáns munkahelyi partira és ott berúg és azzal flörtöl, akivel nem kéne) - ha igaz lenne, amit írsz, akkor a világon a legviccesebb életű ember lennél. De persze nyilván nem az, csak nem gondoltál bele, hogy miről van szó.
emberileg jófej volt, bár volt 1-2 hülyesége (pl. az eső nem azért megy az arcodba, mert fúj a szél, hanem mert mész :) ) de véleményem szerint rosszul tanított. Meg tiszapén is mókás volt.
Azt hogy érted, hogy "szerencsére nem tanított" Mazso? A mi érettségink előtti évben jött, engem sem tanított, de a klubjában voltam egyszer-kétszer, meg ismertem korábbi eltés nylevi táborból, sztem jó fej.
hát ezt talán még hetedikben vettem be utoljára, hogy a tanárok a megtestesült magasságos úristenek, később tudtuk, hogy igazából alkoholista és vagy gyügyszerfüggő és vagy orosz tanárból lett átképezve és vagy telibeszarja a tanítást. de pl. ott volt mazso (aki szerencsére nem tanított), pénteken szervezett klubot, aztán ott sakkozhattál vele, meg billiárdozhattál. nem sörözni akartam egy tanárral, de tök jókat beszélgettünk, meg vele jártam hazafelé a buszon. egyszerűen az volt az elvárásom,h emberként kezeljük egymást, és ez ritkán siekrült.
érdekes ez a szerepfelállás elméleted, nem osztom veled. sose játszottam szerepet se az egyetemen, se az eddigi munkahelyeimen. sztem nagyon álságos, hogy "én vagyok dr. mikite gyuláné a mindenttudó matematikus, és ha a folyosón találkozunk, akkor maximum az addíciós tételekről beszélgethetünk". nekem ez a nagyméltóságos távolságtartás nem jött be.
neked nem voltak barátaid abban az időben? ha voltak, akkor miért akartad volna "átlépni a határt a tanárok és a diákok között"? ilyen szempontból nekem tényleg ideális suli volt az István, mert nekem egy percig nem hiányzott, hogy nem bratyiztak velem a tanárok, azt akartam, hogy a tanárom a tanárom legyen, ne a haverom. a tanárság egy szerep, a diákság is, az ember azért játssza el a rá osztódó szerepeket az iskolában mert a tapasztalat szerint ez a szerepfelállás segíti elő a leginkább a tananyag elsajátítását. plusz a szerepjátszást magát is el kell sajátítani, ami különösen fontos az életben később.
ja eszembe jutott,h 4 évet húztam le nála. nálunk úgy tűnik máshogy működött már. az tök tipikus volt,h 4-dik végén bejött Kalotay a terembe és "leancsázta" mikitét. mikite olyan zavarba jött,h megtudtuk a keresztnevét,h egy percig habogott, aztán inkább zavartan mosolygott. ez sztem tökre jellemzi őt meg az egész iskolát,h nem volt benne semmi emberiesség, nehéz volt átlépni a határt a tanárok és a diákok között.
minekünk ofőnk volt, és szerintem nálunk a nemfaktosokat sem nézte le (jobban, mint látszólag bárki mást), bár én matekoltam. és igen, mi is nagyon szerettük a végére, vagy lehet, hogy leginkább utólag, de azért tisztában voltunk vele menet közben is, hogy sok mindenért tartja értünk a hátát.
nem elég belőle 2 év. engem 4ig tanított, de én se voltam faktos, biztos vagyok benne, hogy hajszálra ugyanazt kaptuk mi is mint ti. az elején nagyon nehéz volt, de aztán a végére nagyon-nagyon megszerettük. pont pár hete találkoztunk vele az érettségi találkozón. az benne a frusztráló, hogy úgy néz ki, mintha semmit nem csinálna (bsztatáson kívül), de közben meg iszonyatosan sokat tanultunk tőle. ő az egyik ok (a nemtúlsokból), amiért nagyon örülök, hogy az Istvánba jártam
hm. mostanra nyálaztam át (kb. 1 évbe telt) amíg a hozzászólások nagyrészét elolvastam. Volt 1-2 jó sztori, de összességében többre számítottam. 2004-ben végeztem, a gimis évek összességében elég béna volt. pláne, amikor kiderült az egyetemen, h a csoporttársaknak mennyi élménye volt. Lázárban bíztunk, de nem igazán lett változás, ahogy valaki korábban megjegyezte a szakállas istvános szellemet nehéz lesz kifüstölni. továbbra is megy a nyilvános megaláztatás. üdvözlöm Bódis tanár urat, aki az egyetemen tanított minket!
mikitéről röviden. utolsó két évben tanított, iszonyúan lenézett minket, mert nem faktosak voltunk. az órákat csak az dobta fül,h röhögtünk a tájszólásán. nagy ívben szart a tanításra, egy szál bérlettel jött be az iskolába, tollat is tőlünk kért. a dogákat tanári értekezleten javította. egyszer 2-es lett a matekdogám, örült,h végre bealázhat az osztály előtt. megkaptam a dogát, aztán jeleztem,h az uccsó két feladat nem lett kijavítva, így lett 4-es alá.
utolsó órán bevallotta,h csak azért jár be tanítani, mert otthon unatkozna, valszeg valami bizniszmen a férje, tasnádiék szomszédja. hát ez elég szánalmas volt.
