A Szlovák Paradicsom (Slovensky Raj) egész Szlovákia egyik legnépszerűbb kirándulóhelye. A magyarok körőben is közismert, az utóbbi időkben Káposztafalvi-karsztnak is hívott sziklabirodalom, páratlan célpont elsősorban a kalandos túrázást kedvelő bakancsos turisták számára. Déli kapujában található a Felvidék egyik legnagyobb, sőt egyesek szerint legszebb tava, a sötét legendákkal övezett, Imrikfalvi-tó. Az Alpokat meghazudtoló környezet szinte csábít a felfedezésre. Egy kerékpáros expedíciós túra keretében bejártuk a környéket, az erről készült filmes dokumentáció második részét fogadjátok szeretettel….
Az északi Kárpátok, a hegylánc legszélesebb és legmagasabb szakasza. Itt van a „Kis-Nagy Óriás” a közismert Magas Tátra, mindenki kedvence. Azért tartják a mai Szlovákia területére eső területet a Kárpátok legmeghatározóbb szakaszának, mert itt megtalálható a hegyláncot alkotó mind a négy szerkezeti öv, innentől bár magasságában elmarad a nagytestvérektől, látványvilágban nagyon ott van, sőt…
A Káposztafalvi Karsztvidék, közismertebb nevén a Szlovák Paradicsom, leginkább gyalogtúra útvonalairól híres, de kerékpáros szempontból is van itt mit keresgélni. Egy erős nap története következik filmes formában...jó szórakozást!
„Magyarország legígéretesebb természetes vizű desztinációja" ...a kicsit tudományosan hangzó állítás mögött a Tisza-tó bújik meg. A megbújás persze annyira nem egyszerű, mivel hazánk második legnagyobb taváról beszélünk. Az »igéretességet« persze sokan felismerték, a tó az utóbbi időben egyre jobban "civilizálódik”, ennek jó oldala a turisztikai infrastruktúra javulása, árnyoldala a vadregényes jelleg fokozatos háttérbe szorulása. A tó körbe biciklizése majdhogynem négy évszakos program lett, az utóbbi időkben komoly fejlesztések voltak a kerékpáros infrastruktúrában, mely még jobban felpörgette a hely népszerűségét...
A három részes túrasorozat utolsó részében a nyugati part kerül górcső alá, részleteket nem nélkülözve, lesz strandteszt, csobbanás lépten nyomon, rendhagyó gasztroblokk, és sport minden mennyiségben. A díszletet pedig a hamisítatlanul tomboló nyár biztosítja…
A Tisza-tónál a kikapcsolódás is legalább annyira változatos, mint maga a táj. Annak ellenére is, hogy Alföldről beszélünk, a tó jelenléte vonzza sportolni, kikapcsolódni vágyok ezreit. A tavat kerékpárral megkerülni a legtöbb bringás számára, legalább évente egyszer, kötelező feladat. A mindenki számára ismert „klassik kör” legnagyobb előnye a Balatoni bringakörúttal szemben, hogy szinte végig a vízparton megy, sőt kicsit kiemelve, a gátak tetején ezzel remek panorámát biztosítva túrázók számára. Nos, ez következik most, a jól bejáratott útvonalakon kívül túrázóink bekukkantanak egy két rejtett „bugyr”-ba, a szokásos csobbanás, gasztroblokk ezúttal sem marad ki..
Tisza-tó, Magyarország második legnagyobb tava. Bár nem turisztikai célból épült, ennek ellenére a vízisportok, nyaralók, horgászok, és nem utolsósorban a kerékpárosok kedvenc helye lett. A Balatonnal összehasonlítva, itt még megtalálható az érintetlen vadvilág, a tömegturizmus sem jellemző /még/, ellentétben a „nagy testvér” teljesen beépült, fojtogatóan nyüzsgő hangulatával szemben.
A tavat körbe kerékpározni az egyik legfelkapottabb sport és családi program lett az utóbbi pár évben. Ebből kínálunk most egy ízelítőt. A kalandokat, élményeket, egy három részből álló, monumentalitást sem nélkülöző filmeposz keretében foglaltam össze..
Tartalom: Első részben a nagyközönség által szinte teljesen ismeretlen északi-kört húzzuk be egy expedíciós túra keretében, lesz vadonjárat, csapatás a szúnyogosban, a helyhez méltó csobbanás, maratoni gasztroblokk sem maradhat ki és aki a nyüzsit szereti, abból is lesz dögivel.
A Kárpátok egyik legvadabb szurdokának feltérképezése izgalmas programnak tűnt. Voltak elvárások, de amit kalandoraink kaptak, azt nem tették zsebre. Igazi vízben gázolós, vad, járatlan szürreális világ jött szembe...mi az, hogy jött? Nyomult! A sötét nyirkos párában, félelmetes sziklafalak között a hideg vízben nyakig araszolva, az embernek olyan érzése támadt, mintha a pokolban járna. Az itt készült filmes dokumentációt ajánlom megtekintésre..
Kicsit morbid, de a mai nap programját az emésztőrendszerhez hasonlítanám. Kezdünk a "nyelőcsőben", majd tekergünk egyet a "bélrendszer sötét bugyraiban" :) Ezek hallatán legtöbben már azon gondolkoznak, hogy kapcsoljanak el, javaslom ne tegyék, Erdély különleges látnivalói készen állnak a bemutatásra..."
Tokaj...első hallásra szinte mindenkinek a szőlő és a bor ugrik be. Nem véletlen, de van itt azért más is. Például természeti, sőt épített látnivalók. A Zempléni-hegység déli csúcsán terpeszkedő emblematikus hegy már látványra is egyedi, sportfeladatként sem utolsó, nagyon hozza a hegyvidék és az Alföld találkozásának feeling-jét. Lábánál, két folyó találkozásánál épült város, az ország egyik leghangulatosabb települése és akkor még a környék érdekességeiről, különlegességeiről nem is beszéltünk.
Egy tavaszi túranap filmes krónikája következik...
A központi Dolomitok, az Alpok egyik legismertebb része. Évente több százezer turistát vonz a természeti attrakció. A látvány a szokásos, leírhatatlan. Sesto, Tofana, Cadini, Cristallo, Marmarole, mind egytől-egyig jól hangzó nevek, nem is beszélve a völgyekben megbúvó alpesi tavakról, tengerszemekről. A történelem viharaitól megtépázott terület, ma a nyugalom szigete, a kikapcsolódni vágyok mekkája. Alpesi barangolásunk utolsó epizódját szeretném megtekintésre ajánlani, fogadjátok szeretettel.
Tartalom:
„Egy isten háta mögötti mezőn éri kalandorainkat a hajnali ébredés. Ekkor még nem sejtik, hogy a záró akkordnak szánt program, a meglepetések napja lesz. Tornasorban jelentkeznek a látnivalók, túrázóink azt se tudják merre kattintgassanak a fényképezőgépeikkel. Miközben a sportfeladat napi rutinként van jelen, a hangulat egyre jobban a tetőfokára hág…de, a Dolomitok kiszámíthatatlan. Ha csak annyit mondok, lesz egy nagy durranás /szó szerint/ valamint a végén az időjárás felelős is bejelentkezik fogadatlan prókátorként program szervezőnek, talán nem is kell tovább részleteznem…”
Az osztrák többségű Dél-Tirol ma már Olaszország része. 100 év arra kevés volt, hogy az etnikai arányokat megváltoztassa, de az olasz vérfrissítés már ad egyfajta pikáns kettősséget az ide látogatóknak. A fantasztikus környezet párosulva az autentikus építészettel pedig csak nyomatékosítja a díszletet. Alpok túrabeszámoló filmes adaptációjának 6.-ik része megtekintésre jelentkezik
Tartalom:
Utazóink pihenőnapot terveznek. Lehet ilyet a Dolomitokban?... nem igazán. Európa két dobogós kerékpárútja már reggel ott figyel a castingon ,vad sziklakanyonok, középkori várak, alpesi rétek úgy váltják egymást, mint pedáns gyerek az alsógatyáját. Mivel meglepetés ezúttal is lesz, kalandoraink továbbra sem unatkoznak…”
A Dolomitok délnyugati része fehér folt a hegység turisztikai palettáján, bár a természeti környezet nem indokolja. Ha egyszóval kellene jellemezni, az a változatosság. A Rosengarten színpompás csúcsaitól a Latemar tűhegyes sziklaalakzatain át, az épített látnivalók is hangsúlyosan hozzák az elvárásokat. Ami viszont nincs, a tömeg! Optimális kombináció a magunkfajtáknak. Az Alpokban készült roadmovie 5-ik része elérhető, akiket érdekel.
Tartalom:
Ha Dolomitok, akkor sportfeladat nélkül nem lehet megúszni. Tudják ezt kalandoraink is. Első körben ott figyel egy kétezres hágó, de még mielőtt észbe kapnának már megint beesik egy toplistás tó, eszement vágta egy égig érő kanyonban, maratoni gasztroblokk, és egy éjszakába nyúló, hátborzongató szálláshely keresés tortúrája borzolja kedélyeket”
A Sella-hegység a Dolomitok ékköve. Mind látványügyben, mint sport szempontból, igazi kihívás. A lenyűgöző sziklafalak árnyékában kerékpározni már önmagában is élmény, ha pedig ehhez, az itt igencsak ritka jó idő is társul, az már igazi kánaán. Valparola, Falzarego, Pordoi, mind jól hangzó olasz nevek, egyetlen probléma van velük, ezek meghódítása igencsak komoly nehézségekbe ütközik. Egy erős, de felejthetetlen nap filmes krónikája következik.
Tartalom:
Kalandoraink nem ijednek meg a feladattól, hiszen ezért jöttek, a célok megvalósítása lebeg a szemük előtt, apait-anyait, sőt apósit-anyósit is beleadnak. Az, hogy költői kérdés marad-e a kerékpárosok szent hágójának a meghódítása, nyilván csak azok számára derül ki, akik rákattintanak a „Play” gombra…”
A Dolomitok a világ egyik legszebb hegysége. A gyönyörű természeti formák, lenyügöző táj sötét titkokat rejteget. Dolomitok hágói már régóta fontos szerepet töltöttek be, jelentőségük azonban sokszorosára nőtt az első világháború kirobbanásával. Az itt zajló állóháború közben épült ki a turista utak jelentős része illetve a méltán népszerű via-ferrata útvonalak szinte egésze. Hogy mennyire véres és kemény harcok folytak az olasz és a monarchia csapatai közt, arról árulkodnak az elképesztő helyeken kiépített lőállások, katonai alagútrendszerek illetve a nagy katonatemetők. A mára már nyugodt táj a sportolni vágyók, túrázók, kalandorok mekkája. „Transdolomitok” című útifilmünk következő epizódját ajánlom megtekintésre.
Tartalom:
Utazóink, egy átmeneti szieszta után újra belevetik magukat a javába. Cél a Dolomitok felső régiója, komoly küzdelem kezdődik, ezúttal nem az ellenséggel, hanem az elemekkel, konkrétan a domborzati viszonyokkal. A vertikális kihívás egy dolog, de az árvíz, lavina és egyéb „cukorfalatok” utóélete is fokozza az izgalmakat. A sportfeladat dokumentálásán kívül még egy erősen paródiába fulladó gasztroblokk, valamint a táborhely keresés viszontagságai is színesítik a történetet…
Útvonal: Lago di Braies /Pragser Wildsee-Lago di Valdaora-Olang-Pustertal radweg-Bruneck-San Martino do Badia-La Villa-Corvara-San Cassiano-Lagozuoi-Forte Tre Sassi-Lago di Valparola-Passo di Valparola
A Pragser Dolomitok, igy első hallásra az átlagember számára nem mond túl sokat. De, ha hozzáteszem, hogy itt forgatják az Alpesi Őrjárat című filmsorozatot, talán már érdekes lehet. Sőt, az izgalmak fokozására még azt is közlöm, hogy itt található az Alpok deklaráltan legszebb tava, remélem, fel is keltettem az érdeklődést. Ennek fényében ajánlom megtekintésre a most következő filmet
Tartalom:
„Kalandoraink, szokásuk szerint, egy tilosban eltöltött éjszaka után nekivágnak a feladatnak, mert igen, a Dolomitokban nem lehet lazsálni. Cél, első körben egy kétezres hágó. A dolgot némiképp nehezíti, hogy egy 100 éve a sziklába vájt burkolatlan hadiúton kell felszerpentinezni. Cserébe fantasztikus panoráma, szétlőtt erődök és felejthetetlen sportélmény a fizetség. Az, hogy a fő attrakció akkora nagy durranás-e, mint amilyen a híre, és, hogy sikerül-e lepacsizni Terence Hillel, még az sem kizárt, hogy kiderül a végén”
Szeretettel várjuk az érdeklődőket a Mezőgazdasági Könyvtár Természetfilmklubjának január 9-i programjára.
2024 telén új sorozat indul az MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár Természetfilmklubban Az én Afrikám címmel.
A sorozat 20, egyenként 15 perces részét összesen 5 alkalommal vetítjük le januártól májusig. Egy alkalommal 4-4 rész kerül bemutatásra.
2024. január 9. (kedd) 18 óra
Az én Afrikám 1-4. rész (2007, 15-15 perc)
Fok, város A Nagy Gödör Gauteng, Mpumalanga Maputo, Inhambane
Afrika a fekete földrész, a harmadik világ, az élet bölcsője. Sokféle elnevezése létezik ennek a rejtélyes és hatalmas területnek, és rengeteg téveszme alakult ki róla az idők során. Sáfrány József filmje a maga egyszerűségével és csodálatos képeivel próbálja fellibbenteni a titokzatosság fátylát, s egyben igyekszik megmutatni Afrika bűvös és varázslatos szépségét, elkalauzolva minket többek között Fokvárosba, a Kalahári mélyébe és a világ legnagyobb gyémántbányájába.
A filmklubot vezeti: Kecskés Ferenc Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár, Tessedik-terem (Budapest I. ker., Attila út 93.) Kérjük a filmklubtagokat, hozzák el tagsági kártyájukat vagy kérjenek a rendezvényen jelenlévő kollégánktól.
„Istenek sziklakertje”-mondják a Dolomitokra, mely nemcsak az Alpok része, hanem a koronája is. Ezen a kis helyen megtalálható minden, ami kimeríti a klasszikus magashegység fogalmát, sőt…Az égbetörő sziklatornyok árnyékában az üdezöld alpesi táj kontrasztja ad egy sajátos, leírhatatlan feelinget az ide látogatóknak. Az itt töltött pár nap filmes dokumentációját szeretném ajánlani szíves megtekintésre..
Tartalom:
„Kalandoraink 3 év után térnek vissza, amolyan hiánypótlásként, az akkor kimaradt feladatok kipipálása céljából. A terv viszonylag egyszerű, a Dolomitok keresztül-kasul. A Boite-völgy kiemelt fontosságú átjáró volt az évszázadok folyamán, s ha még hozzátesszük, hogy itt található a régió központ Cortina d’Ampezzo is, nyugodtan mondhatjuk, a Dolomitok szívében vagyunk. A valamikor itt pöfögő kisvasút nyomvonala ma, Lunga via delle Dolomiti néven a kerékpártúrázók paradicsoma. Már első körben sikerül belenyúlni a javába…”
Útvonal: Cima Cogna-Lozzo di Cadore-Domegge di Cadore-Lago di Cadore-Piave di Cadore-Dolomitenradweg-Tai di Cadore-Valle di Cadore-Vallessina-Vodo di Cadore-Borca di Cadore-San Vito di Cadore-Lago di Mosigno-Monte Antelao- Monte di Sorapis-Cortina di Ampezzo-Fiames-Cimabache
Vajdahunyad vára, Erdély legimpozánsabb és leglátványosabb, teljesen épen maradt középkori vára, a régió leghíresebb turisztikai látványossága. A lenyűgöző gótikus várkastély, egyik legnagyobb magyar regényírónk, Mikszáth Kálmán szavaival élve a "várak királya".
Egy komplex túra keretében, többek között „Ő” is látótérbe került. Egy részleteket sem nélkülöző „ingatlan bemutató” következik, benéztünk mindenhová, ahová lehetett, sőt ahová nem, oda is. Az itt készült filmes dokumentációt fogadjátok szeretettel.
Egy rögtönzött filmes előzetest ajánlanék, spontán összedobált snittekből a teljesség igénye nélkül. A helyszin nem más, mint Európa egyik legismertebb és legkedveltebb távolsági kerékpáros túraútvonala. Útifilmek feltöltése hamarosan!
Kelet-Szlovákia az átlag magyar számára fehér folt. Nem tud róla semmit, nem is nagyon érdekli. Pedig a valamikori történelmi Magyarországhoz tartozó terület igencsak izgalmas meglepetéseket tartogat a természetet kedvelők, sportolni vágyók számára
Tartalom: Kalandoraink expedíciós túrára indulnak. Cél a „Titkos hegy”, leánykori nevén, Vihorlat. Hogy mivel érdemelte ki ezt a figyelemfelkeltő nevet, lehet, hogy kiderül, de akár még az is, hogy milyen ismeretlenség homályába burkolózó várak vannak megbújva lehetetlen helyeken. A szlovák gastronómia bugyraiba is betekinthetünk egy röpke /inkább nem röpke/ pillanat erejéig, és persze nem maradhat el a önfeledt csobbanás sem ezúttal egy kialudt vulkán kráterében…
A kicsit megmosolyogtató „Szlovák tenger” kifejezés, lehetne akár gúnynév is, ha már nem jutott nekik valódi tenger, igaz nekünk se…végül is, nálunk is van egy „magyar tenger”. Ha már a Balaton szóba került jó a hasonlat, bár méreteiben jelentősen elmarad tőle, mégis hozza a feelinget megbolondítva egy kis Tisza-tó utánérzéssel....
Tartalom: Túrázóink a tó megkerülésére készülnek, nem lenne nagy feladat, ha meg lehetne kerülni. Ennek az ellentmondásnak a megoldása igencsak kemény diónak bizonyul, főleg, hogy egy maratoni gasztro tudósítás, élvezkődős csobbanás a naplementében is bejelentkezik időhúzásként. Aki kiváncsi a szürreális, éjszakába nyúló végkifejletre egy olyan helyen, ahol sötétben már nem igazán ajánlatos bolyongani, a képernyő előtt a helye.
A szlovákoknak is van Balatonjuk! Igaz kicsit messze, meg nem is nagyon tud róla senki, legalábbis itthon. Egy virtuális időutazásra invitálom a kedves nézőket egy olyan helyre, ahol a nem is oly távoli dicső múlt fényei még nyomokban pislákolnak.
Tartalom: Statisztikailag a legnépszerűbb kerékpáros célpontok, a tavak. Minél nagyobb, annál jobb. Akik osztják ezt a véleményt, jó helyen járnak. Kalandoraink északi szomszédunk egyik legnagyobb állóvizének bevételére készülnek. Minden adott, „napfény-nyár-szerelem”…de, mint mindig, sose klappol minden a tervek szerint, szóval egy izgalmas túranap történetének filmes adaptációja következik..
Gyilkos-tó, Békás-szoros….ha Erdély kerül szóba, ezek a helyszínek, szinte azonnal elsőre beugranak mindenkinek. Évente kirándulók, turisták ezrei keresik fel, de legtöbben a csak vízközelből, a kanyon aljából sóvárogva, amolyan elérhetetlen térbeli dimenzióként csodálják a felettük magasodó szikla alakzatokat. A felső régiók meghódítása komoly túra feladat, a kiszámíthatatlan időjárás, kemény talajviszonyok, nagy szintek, jelzett ösvények hiánya, a medvék által „szennyezett” terep ellenére, nálunk évről-évre visszatérő program a Békás-szoros feletti sziklákon egyensúlyozás Egy erős nap élő közvetítése következik, felvételről....
A Keleti Kárpátok számunkra nem csak egy földrajzi fogalom, hanem egyben az ezeréves Magyarország végbástyái is. A történelem viharait megélt hely ma már nyugodt, a természet dominál. A Moldvában található óriás, a Csalho, vagy más néven „Román Olympos” árnyékában, amolyan kistestvérként szégyenlősen meghúzódó Munticsel, a nagyközönség számára szinte ismeretlen terep. Nem véletlenül, a valamikori államhatáron húzódó sziklabirodalom, igazi vadvilág, a dzsungelszerű növényzet, utak hiánya komoly kihívás, de ugyanakkor izgalmakkal teli kaland is a meghódítására vállalkozóknak. Egy erős nap története következik filmes dokumentációban:
Említetted, hogy a Misurina tónál jártatok. Bizonyára tudjátok, hogy a tó felett magasodik a 2835 méteres Cima Eötvös (Eötvös Csúcs). Egykor Eötvös Loránd két lányával Székesfehérvárról kerekezett a Dolomitokba.
Eötvös a Dolomitok szerelmese volt, magashegyi túráinak száma 500-ra tehető, 25-30 csúcsra elsőként ért fel, jó pár csúcsot többször is megmászott, így pl. a Monte Cristallot 19-szer. Eötvös tiszteletére a Dolomitokban egy csúcsot, a Cadin-csoport második legmagasabb, 2835 m-es csúcsát Cima di Eötvösnek nevezték el. A hegymászást lányaival is megszerettette, gyakran indultak hármasban túrázni.
Aktuális érdekesség: Eötvös Loránd 175 éve született, az évforduló alkalmából augusztus 9.-én Eötvös Loránd Kerékpáros Expedíció indult a a Cima Eötvös alatti Misurina tóhoz az ELTE előtti Egyetem térről. A teljes táv 700 km, a szintemelkedés 4000 ezer méter, a terv szerint 5 nap alatt teljesítik a távot.
Ha nyár, Alpok! Ennyire egyszerű, legalábbis számunkra :) Néhány spontán összedobott mozzanat az itt készült filmekből kedvcsinálónak...vagy kedvelvevőnek :) Felvétel helyszíne: Dolomitok
A Tajgetosz egyike Görögország mítikus hegyeinek. Pazar látványilágával egyedülálló a kontinensen. A keleti kapujából, Spártából indul kalandoraink ráadás-programja, egy közel 900 méteres függőleges fal megmászása. A sziklába vájt szerpentin egyrészt félelmetes panorámája, másrészt építési megoldásai miatt híresen hírhedt a teljesíteni vágyó motorosok, kerékpárosok körében. Akik velünk tartanak nemcsak a sportfeladat részleteit élvezhetik, hanem betekintést nyerhetnek egy világtól elzárt isten háta mögötti görög falu hétköznapjaiba, valamint a dél-mediterránum vad hegyi világába is…”
Ezzel a résszel az utóbbi évtized talán legnagyobb kerékpáros vállalkozásom filmes anyagának végére értem. Itt szeretném megköszönni a közel fél éves kitartó figyelmet. Természetesen a Cobranco-project nem áll meg, várok mindenkit a továbbiakban is képernyő elé.
Az egy főre jutó ókori romok száma Görögországban a legtöbb az egész világon. Misztrász /Μυστράς/, bizánci eredetű romváros, az ókori Spártától néhány kilométerre, monumentalitásában még ma is tekintélyt parancsoló valamikori birodalmi komplexum, nem csak látványvilágában izgalmas, de sportfeladatnak is kihívás. Egy rendhagyó, „abandoned” vártúrára invitálok mindenkit, egy olyan helyre, ahol múlt árnyai még a mai napig is szellemként kisértenek....
Spárta /Σπάρτη/, , az ókori Görögország, szigoráról és katonaságáról nevezetes dór állama volt, amely hosszú ideig Hellasz egyik legnagyobb és legjelentősebb poliszaként létezett. Vajon a mai Spárta is az a szigorú, kemény és puritán város, amit történelem tanulmányainkból ismerünk, vajon hordozza-e még a nehéz örökség terhét, vajon, hogyan próbál megfelelni a mai kor elvárásainak.
Tartalomból: Sakálvonyításos ébresztő után egy olajfaliget árnyékában utazóink utolsó nagy próbatételükre készülnek, cél, elérni az autót és bezárni a kört. Végeláthatatlan olajfámezők és karsztos hegyvidékek között küzdenek az elemekkel. A nap csúcspontja, át kell küzdeni magukat Spártán a legendás városon. Ezúttal szerencsére nem kell csatázni a 300 mindenre elszánt védővel. Egy rögtönzött városnézés keretében megbizonyosodhatunk arról is, hogy, vajon Leonidas levágott feje ki van-e állítva a főtérre, vajon Artemis Templomában folynak-e még korbácsversenyek, vajon mai városnak mi köze van a németeknek és vajon, az izgalmak fokozására a Tajgetos feletti készülő vihar is beszáll-e a játszmába? Túl sok itt a vajon, de, ha valaki a margarinon szereti a tojásrántottát, ne csüggedjen, egy záró gasztroblokk is színesíti a most következő filmes palettát…
„Görögországban mindig kék az ég” …szokták mondani.
Aztán azt is szokták mondani, hogy a kivétel erősíti a szabályt. De, egy kerékpártúrán a kivétel inkább gyengítse a szabályt, sőt… A Mount Parnonas Görögország egyik legnagyobb hegysége, vadsága, érintetlensége, tekintélyt parancsoló kétezer körüli hegycsúcsaival, mindig is a felfedezők, kalandvágyok célpontja volt. Bujazőld mediterrán fenyvesek és élhetetlenül kopár sziklás gerincek jellemzik a tájat. Az egy főre jutó kanyonok száma itt a legtöbb a Hellászban.
Tartalom: Innentől nem meglepő, hogy kalandoraink, miután egy önfeledt tengeri fürdőzéssel nyitva a napot egy égig érő „sohavégetnemérő” valószerütlen színű szurdokban találják magukat. De, még mielőtt észbe kapnának, már egy egekbe tekergőző szerpentinen küzdenek a gravitációval. Aztán egyszer csak szembejön Görögország leglehetetlenebb helyére épült kolostora, majd az égiek is úgy döntenek, beszállnak a játszmába.Vajon, utazóink teljesitik-e ezt az iszonytatóan nyomasztó próbatételt a spártai nagy elődök nyomdokain, egy zsémbes eltévedés után vajon jutalmul sikerül-e elfogyasztani egy „úri vacsorát” egy vízműtelep szerelőaknájában, erre is fény derül…de, még az sem kizárt, hogy nem..."
