A kempelés nyilván az angolból jött, főleg a CS nyomán terjedt el, arra aki beállt egy pontra és várta, hogy fejbe lőjjön valami óvatlant, bár régebben is így használtuk, mikor valaki "farmolás" miatt arra várt, hogy a szörny megint "poppoljon".
A szó már egyszer a champing -> kemping révén honosult, Jókainál még olvastam bivouacot, az viszont nulla sikerrel épült be, bár a Decathlonban mintha lett volna valami tárgy "bivakoláshoz" de átsiklottam felette, nem érdekelnek a kőműves kempingtárgyak.
inkabb miert nem megy haza? inkabb itt lakik. lenni filippino inkabb, dolgozni akksigyar. szemelyesen oiv vagy valami kopcso dunakeszi illetosegu ember hivni engem ide szolgasagba. jo hejen lyarok? penz felet kinek kell leadni? tamogatni efteb, vagy valami ijesmi. hivtak gubakxokek.
Erről Kiss József László regénye jut eszembe. Parancsolsz egy kézigránátot? Ott, a táborban, ha volt hús, akkor még ilyenebb volt. Leginkább nem volt, ezért szereztek őzet, szarvast, pisztrángot.
"Bikának", vagy vmi ilyesminek hívták azt a csekély 40 tonna körüli ruszki tankot, amin a stabilizátoron forgó lőtorony helyett egy daru volt - de nem az a tollas fajta.
Na, egy ilyenen voltam "parancsnok", Nagyatádon.
De egy kicsit vissza a madarakhoz: "rigó"-ként (és vegetáriánusként) töltöttem be a posztot. Viszont minden alkalommal éltem a bebaszás lehetőségével, pfúj.
Szerencsés vagy! Ahol én voltam, rendszeresen rossz volt a hús hűtő. Ezért a következő napra megfőzendő húst, ecetbe áztatva kaptuk meg másnap. Pedig volt sertés hízlalda a laktanyában, de valahogy a süldőket, meg a kolbászt nem a sorállomány kapta, hanem a HT-k. Az élm.szolg. főnök írnoka, egy reggel fejbe is lőtte magát emiatt....
