Az ivászattal nincs baj amíg nem azt a képet mutatjuk vele a külsősöknek hogy itt csak ez van. Anno mikor tankört vezettem akkor mi is legurítottunk 1-2 sört, de soha nem voltunk talaj részegek. Amikor a tankört letettük, akkor persze lement a többi adag is de azt a nagyközönség már nem látta. :) Illetve volt hogy 1-2 pogány arra tévedt és ők beleláttak a dologba, viszont másnap reggel talpon voltunk és csináltuk tovább amit vállaltunk.
Sajnos én is látom, hogy az "oktatás" egyre inkább az ivászatról szól. (Mert feltételezem, hogy a balekoktatásról szól a beszámolód.) Mindenféle büntetés, próba, vizsga az ivászattal kapcsolatos. Pedig a hagyományainknak és a nevelésnek nem ez a lényege. Lehet jópofának lenni józanul. A mi balekoktatásunkon az esti sörözés volt a jellemző. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy egy reggeli hajtás előtt nem húztuk meg a pálinkás butykost, de ez amúgy is hozzátartozik a vadászathoz. Az pedig, hogy egész nap megittunk 1-2 sört főleg a melegnek volt tudható. Ettől még nem lett egyikünk se "hót" részeg, de még csak kapatos se. És az este se az ivásról szólt, hanem a nótatanulásról, amihez természetesen öblögetni is kell. És akár hiszitek, akár nem, de volt olyan is köztünk, aki kóla, narancs, stb. társaságában ülte végig az estét, de ezért senki nem tett neki szemrehányást. Tudomásul vettük, hogy nem iszik és örültünk, hogy a társaságunkban van. Nagyon olyan érzésem van a mai diákok szakmai tudásával kapcsolatosan, amiről egyik oktatónk beszélt. "Aki az erdőn elveszíti a tekintélyét, az a kocsmában még visszaszerezheti." A mai diákok ezek szerint egyből ara készülnek, hogy szakmailag leszerepelnek, de mivel a kocsmában jól teljesítenek, ezért majd tisztelik őket? Ha ez így van, akkor az elég szomorú.
Vagy az én ingerküszöböm lett alacsonyabb, vagy "azénidőmben...", de azért néztem most nagyokat, hogy a Firmák mit meg nem engednek maguknak. És még csodálkoznak is, hogy néhányan hazamennek. Ahelyett, hogy elgondolkodnának azon, hogy veszettünk néhány embert, aki lehet, hogy miattuk még az egyetemre sem jön vissza. Elgondolkodtató, hogy hol van a megalázhatóság határa. Hogy meddig "jópofi" és játék, amibe még ismeretlenül is belemegy az ember, mégha megalázónak is tartja, és mikortól lesz kegyetlenkedés. A létszám siralmas, csak közgáz adatot tudok mondani, 110ből 45 jött el.
Marci viszont tapsolt a nyakamban amikor bambapék módjára, a vágóhídi állatokként, fosrészegre leitatott pogányok és fosrészeg firmáik (kiseffel) bőgték a jóóószerencsétet. Nem tudom mit gondolhatott, de neki tetszett. Nekem nem. Azt hiszem öregszem. :) Kezdek olyan gyöpös lenni mint Szacsa. :D
És hát az adott szó ugye... Ha egy csoportot személyesen jelentenek be a múzeumba úgy, hogy névvel telefonszámmal van beírva reggel 9 órára, akkor utána kár azt mondani, hogy mi nem mondtuk mert segget csinál az arcából, pláne, hogy egész délig vártuk őket. (hm... ...erdészek... ...hm). És megint általánosítottam, pedig azt ugye nem szabad.
Szerintem a külsőségek helyett jó lenne a belső tartalommal foglalkozni. 20-25 évvel ezelőtt csak pár embernek volt sapkája. Nekem is volt, de elhagytam és azóta se csináltattam másikat. Akkor most az erdészek sapka nélkül járnak? Azon kívül nekem van "szabályos" waldennadrágom is (fekete gabardin nadrág, zöld csíkkal az oldalán), de ez se jellemző mindenkire és én se hordom csak jeles alkalmakkor. Szóval az ilyesmiből szerintem kár messzemenő következtetéseket levonni. A gruben, walden, veblen pedig számomra egy olyan "egyenruha", ami jelzi az összetartozást, de mégis egyedi és nincs belőle 2 egyforma. Pontosan mint a bennük levő emberek.
Így van, soproni közgazdászként remélem elég hiteles forrás vagyok:) A Veblen alapító okiratát sajnos én nem olvastam, de az biztos, hogy az elmúlt kb. 3 évben közgazdászon, közgazdász sapkát nem láttam. A emlékeim szerint az Egy balek tudnivalóiban van egy ilyen fél mondat, hogy a közgazdászok nem hordanak sapkát.
Ez nem hitelesség kérdése. Lehet hogy nem rendszeresítették náluk az egyenruhához a sapkát és én csak egy olyat láttam aki mégis csináltatott. Miért nem lehetne neki? De ha ma találkozom eggyel akkor megkérdem. :) Nekem is csak egy kohász sapkám van és azt hordom fásként. :) Sose akartam fásat.
Az előtted szóló, aki említette, hogy látott egyet egy soproni gazdász kobakján, történetesen egy fás Firma, nehezen találni nála hitelesebb forrást. Esetleg te soproni gazdász vagy? Abban az esetben dőlt minden.
Dávid Béla költeményei. Sajtó alá rendezte és kiadta Schauschek Gábor. Selmecbánya, 1891. Joerges Ág. özv. és fia bizom.
Ostoros György: Az én világom versek Sopron, Főiskolai Kör, 1942.
Szombathy Viktor: A pénzhamisító (igaz ez nem diákos, hanem Rákóczi korabeli Selmeces)-fillérekért lehet kapni antikváriumokban.
A két verseskötet szinte ismeretlen, és ugyan hangulat kell hozzájuk, de azért jók. Van még egy verseskötet Selmecről, de arról hivatalos bibliográfiai adatokat még nem tudok mondani, mert nem találok hozzá, csak tudom hogy létezett, de semmi nyoma.
Hétfőre? :D Most, hogy végre van könyvespolcunk, újra szól a hatlövetű. Szóval immár ismét működik a "selmec helpdesk". A helyzet az, hogy nem gondoltam volna, ennyi "szar" összejött az évek alatt, és akkor még fénymásolatban meglevőkről nem is beszélek...
Na mindegy!
Szóval egy helyes kis csokrot összeállítok majd neked.
Nemrég fejeztem be Szilvási Lajos Bujkál a hold és Egyszer-volt szerelem című könyveinek olvasását, és szeretnék segítséget kérni, hogy hasonló, Sopronban játszódó regény létezik-e még? Vagy bármilyen kevésbé közismert selmeci témájú könyv írója, címe is érdekelne.
Igen, szép, aranyos, de az egyenruhát -legalábbis minket még úgy tanítottak- tisztelni kell, amit és ahogy visel a hölgyemény, az minden, csak nem az egyenruha tisztelete.
83. képen ott van a szomszédom. Valami részeg elkezdett kiabálni Patkó beszéde közben, alig bírták leállítani. Hát van akit nem tanítanak meg öltözködni. Picsaszoknyát a diszkóba.
Cikk a miskolci szalamanderről, sok képpel. Sajnálom, hogy néhányan nem tudják, mit illik, és mit nem... (Pl. se@@ig érő szoknya az egyenruhához nem...)
Antenna köszönöm szépen a daloskönyveket, igazán nagy kincs ez két olyan embernek, mint én meg a Firmám. Remélem, hogy mihamarabb találkozunk szakesten, vagy bármilyen egyéb rendezvényen.
Látod milyen szolidárisak vagyunk, hogy ki ne maradj semmiből inkább nem is írunk a fórumra. Ha lesz egy kis időd, akkor megköszönném ha írnál egy rövid élménybeszámolót, ha már itt szívok a vizsgaidőszakkal. Tényleg a Selmec város kiállítás, az csak idényleges, vagy innentől bármikor megtekinthető?
Sokkal többet én sem tudok a dologról. Az biztos, hogy nem "újkeletű", azaz az intézményesülés óta van ott hagyományőrzés. Volt korábban is már. És igen, a himnuszuk a Mindnyájan... . Ez van. :) Mélyebben már egyszer belekontárkodtam, de már elmúlt, szóval elfelejtettem, hogy mikők-kikők és miért csinálják. És most elég sok meló van júniusra, jó ha olvasva követlek majd benneteket.
Tényleg érdekel. Olvasgattam egy kicsit a témában. Úgy tűnt, hogy a kar története100-150 évvel ezelőttre nyúlik vissza. Érdekesség,hogy Gazdásznóták címmel kiadtak 1935-ben egy nótagyűjteményt, amelyben a Gazdásznóta is fellelhető, most ez a kar himnusza is. A dal a mindnyájan jártunk egyszer az akadémián-nal kezdődik és a te vagy az oka mindennekkel végződik, tehát a selmeci nóta itt is szárnyrakélt és folklorizálódott. Ugye ilyenek a csak "ballagási dalokként" ismertek és még jónéhány. Például az öregem ismeri a Bummfalvát és a Krampampulit is, pedig soha nem járt egyik utódintézménybe se. A gazdászok pár hagyományokat átvették, de azokat a saját arculatukra formálták. Van balekokítás, balekkeresztelő és egyéb szakestélyek. A valétálás végén egy fát ültetnek a Wittmann parkba. A neten van fenn több videó is a "szalamanderjükről". Fáklyás felvonulás, vigyorgó, nevetgélő emberekkel, elől egy harmónikás fószer közlekedik. Van saját egyenruhájuk a gazdászöltöny. Így, hogy nem vagyok szabó csak az öt bocskai kötés tűnik fel, ami alapján beazonosítható lenne, a ruha egyébként szürke színű. Van rendszeresen megrendezett dalárdájuk is. A videómegosztókon található pár videó a himnuszukról, amit szerintem szelíd bográcsozás, iszogatás után jókedvből elő is adnak. Én ennek a hallgatása után éreztem azt, hogy komoly különbségek vannak közöttünk. Nem véletlenül nem mondjuk őket utódintézménynek. Mondom tehát, amilyen megmozdulást látok tőlük, annak köze van Selmechez, de mégsem olyan, mint nálunk, más töltete van az egésznek. Tehát a létező selmeci mintát követő eseményeik, a minta alapján működnek, de mégis a lényegi belső tartalmát én egészen másnak látom. Az dalgyűjteményeikről a Selmeci Társaság honlapja szolgált információval, ami sajnos régóta nem frissül.
Ha valakinek van valami új információja, akkor legyen olyan kedves ossza meg velünk!