A szakestélyre felszólalással az eredmények tükrében egyedül készültem. Jó lett volna, ha tarsolyban marad(hat), mert bárcsak annyi jó felszólalás lett volna.
Ezügyben a vidám diákság szégyen faktora nem nálam mutatkozik. Tanuljanak belőle...
A Szalamander:
Nos. 10 éve full kihalt volt az utca, most legalább akik épp arra jártak, meglátták, megvárták, és tisztelettel nézték - már amennyire előlről látni lehetett.
A kocsik egyből levették a lámpáikat, és nem refiztek bele.
A rendőrök meg maximálisan jól segítettettek, minden elismerésem feléjük.
Pont azt beszéltük Kisfüllel, hogy Sopronban 40 év alatt nem volt egyetlen egyszer sem ilyen jó a rendőrök hozzáállása és biztosítása. NYilván a 40 év neki adat, nem nekem... :-
A magam részéről a végén "ékes" tót nyelvtudásommal még meg is köszöntem nekik (a rendőröknek), és hálás pillantás látszott emiatt a szemükből. Ez az ami tényleg nem került semmibe és mégis milyen sok tőkét teremt a későbbiekre nézve.
Persze szalamenderezni lehetne sokszor.
Lehetne pl. a tavaszi balekutakon (egyeztessenek az épp kimenő karok és szakok egymással), vagy pl. az októberi Akadémisták Selmecen rendezvényen. Úgy ahogy most is csináltuk. Nyilván igényel némi szervezést, de szerintem minden megoldható és érdemes. Ha pl. az októberi rendezvényen lenne, ezt Selemcen előre beharangoznák a városlakók felé, és megoldható lenne a közvilágítás kikapcsolása, megfelelő helyen gyertyák ablakba rakása (pl. Fritz-ház, Kecsmáry-ház, stb)
Mert egy szalamender akkor szép, ha van legalább 40-50 lámpa. és utána a fáklyás menettel van vagy 100-120 diák kar-a-karban.
Így is gyönyörű volt, és megmondom őszintén, mikor felérkeztünk a Szentháromság térre, és teljes díszsorfallal várt minket a város, bizony megszaladtak a könnyek a szememben.
Szintén csak szervezés kérdése, hogy pl. a soproni szalamanderhez hasonlóan a főtérre érkezve a Gaudeamus majd az elmenetelkor a Silentium a Szent Katalin templom tornyából felhangozzék.
Az ötlet, a jó terv, a jó példa adott, már csak a megvalósítás vár magára.
No és persze Szalamander mehet az Akadémia elől a Szentháromság térre, mert annak is lenne megalapozása, vagy épp ahonnan, ez mind csak némi ötlet, fantázia és megvalósítási akarat kérdése, de itt és ezen a ponton kijelenthető, hogy 10 évvel ezelőtt az, amit Szacóék elkezdtek ezzel Selmecen, mégha jelenleg nem terebélyesedett ki, de biztató növekedésű kis fácska lehet.
Ezért írtam, hogy a szakestély "nyugodtságához" a fáradtságnak lehet köze, egyet értünk.
Természetesen bármimet odaadnám Grétáért, Margeszért, a szüleimért, a testvéremért, a barátaimért ha baj lenne. Ez vitán felül áll. Ettől még nem áldozat egy családot fenntartani. Sajnálom azokat, akik áldozatnak élik meg a családi életüket, ott valami probléma, baj lehet (nem feltétlenül betegségre gondolok).
Egy családot fenntartani azért édes kötelesség, mert önként vállaljuk. Önként vállaljuk az oltár előtt (az oltás lehet virtuális is, ha valaki nem házasságban, hanem élettársi kapcsolatban él). Persze fontos azt is megjegyezni, hogy alapvetően az ÉLET továbbadása, megóvása a legfontosabb feladatunk.
Én nagyon jól éreztem magam, annak ellenére, hogy természetesen voltak kisebb-nagyobb problémák. Ezek mindenhol voltak, vannak és lesznek is, de ha valaki azért ment ki, hogy jól érezze magát, akkor ezeket gyorsan elfelejti. Aki pedig kötözködni akar az csak a gondokra fog emlékezni. Neki kár volt eljönnie.
Szacsa! Talán, ha elgondolkozol a szakestély kezdési időpontján, akkor az is válasz lehet arra, hogy miért is nem voltak pörgős felszólalások. Arról nem is beszélve, hogy előtte több kilométert sétáltak le a történeti vetélkedő kapcsán, majd még a szalamanderen is végigvonultunk. Szerintem érthető ami történt, ennek ellenére voltam már gyengébb szakestélyen is sajnos.
Az áldozat és az édes kötelesség miért ellentmondás? Az édes kötelesség jár szerintem a legtöbb áldozattal. Te midet nem adnád oda a lányodért? És nem kötelességből szerintem... :D
Nekem a szalamander érdektelensége volt furcsa. Pár szalamanderen már végigmentem, de általában az volt a probléma, hogy a kíváncsiskodókat arrébb kellett lökdösni. Itt pedig a teljesen kihalt utcákon, pár turista volt csak. Ennyire nem esemény már Selmecen egy szalamander? Talán túl sok és túl gyakran van belőle? Lehet, hogy ezen is el kellene gondolkodni, mert így az ünnepi alkalomból mezei hétköznapot csinálunk saját magunk.
Üdv:
Pici
Ui.: Ezen a fórumon is megköszönöm, hogy az újvárosiak befogadtak erre a 4 napra, hoztak-vittek és a jó társaságban sajnos gyorsan, de jól telt az idő. A szervezők és mindannyiunk nevében pedig a szakestély előtti előkészületeket és az azt követő elpakolásért kell szerintem hálásnak lenni az újvárosi csapatnak. Arról nem is beszélve, hogy az ő buszuk volt a legtöbbet ugráltatva, úgyhogy már a végére az is kérdéses volt, hogy elérünk-e a határig a tankban levő üzemanyaggal. Szerencsére minden probléma nélkül hazaértünk.
A SDN-al párhuzamosan szervezett sírgondozások sikerrel jártak. 6 sírt tudtunk kitakarítani, nagyon elhanyagoltak voltak, némelyiken még avart is égettek a nyomok alapján. Folytatjuk...
Az SDN-ról véleményt nem tudok alkotni, csak kis részén vettem részt. A szakestély számomra nem volt olyan ünnepi, mint amilyennek szánták, hiányoltam a "záporozó" diákfelszólalásokat. Ennek oka ismeretlen, talán köze van a fáradtsághoz...
A Praeses nyitóbeszéde magvas volt, annyiban "vitatkozom" vele, hogy egy család fenntartása, minden örömével-bánatával, szerintem nem áldozat, hanem édes kötelesség.:)
Örömteli volt számomra, hogy a szervezők gondoltak az idősebb korosztályra is. Remélem ez a jó szokás megmarad!
Összeségében látszott, hol a szervezők "szívüket-lelküket" beletették a rendezvénybe, gratulálok nekik. Az külön említésre méltó, hogy nem engedték a média által keltett "etnikai" feszültségek megjelenését, hogy szervezéssel előre túl tudtak lépni a kicsinyes "népnemzeti acsarkodáson". Gratulálok!
Megkérek mindenkit, hogy hívja fel a magukat többé-kevésbé szervezőnek, illetve minden egyéb jelentkezőnek a figyelmét az alábbiakra.
Jó Szerencsét!
Lesz némi programváltozás (kiegészülés) az eredetileg meghirdetetthez képest, és itt minden szervezőbrigádtól segítséget is kérek
Szeretném jelezni itt is, hogy az indexes topicon már beharangozott erdőrezervátum látogatás megvalósul, kb 30-40 fővel.
Ehhez az alábbi szempontoknak kell részben egyidejűleg, részben időre megvalósulnia: 13:00-ra meg kell érkezzenek a buszok Felsőbesenyőre, ahonnan azok a diákok-filiszterek, akik jönnek átpakolják a cuccukat abba a buszba, amelyik kiviszi a társaságot az erdőrezervátumhoz. 13:45-kor indul a vonat Felsőbesenyőről, kb. 14:30-r érkezünk Selmecre. Azok akik jönnek viharos gyorsasággal beszállnak abba a buszba amelyik megy ki.
ITT KÉRNÉM A SZERVEZÉSBEN RÉSZT VEVŐK SEGÍTSÉGÉT, HOGY ELDÖNTÉSRE KERÜLJÖN MELYIK BUSZ TESZI MEG EZT A KITÉRŐT? NE A HELYSZÍNEN KERÜLJÖN KITALÁLÁSRA !
Ezek után irány fel a hegy, Alsó-Hámoron, ami egy eléggé megerőltető túra lesz, időnként bedőlve olyan 40m magas fákkal, amelyek kb 1,5 m vastagok. Maga az állomány 300 éves. Alattuk egy termetesebb kohász nem fér el, átmászni nem tud rajtuk. Részeg embert az erdőrezervátumba nem viszek be. Miattam bárki jöhet waldenban-grubenban-aufban - de BAKANCS LEGYEN RAJTA!
Visszaérkezés kb este 7-8 között, gyors szállásfoglalással, vacsival, és Cabtus-versennyel.
Egyébként a felfele még csak-csak, de a lefele az iszonyatosan aljas. Senkiért felelősséget nem vállalok, ha nem tud az erdőben tisztességesen viselkedni. Egy-két sör nem gond, de hőzöngő emberekkel nem vitatkozok, otthagyom őket.
Mindezen intelmek birtokában kérek minden szervezőgárdát, hogy hirdesse ki az eseményt. Minden beharangozott nehézség ellenére páratlanul szép és megdöbbentő élmény egyszerre
ESŐKÖPENYT MINDENKI HOZZON MAGÁVAL.
A szombati napban annyi változás lesz, hogy a reggeli után testületileg kimegyünk Kisiblyére, ahol a napi program szervezőin kívül mindenki számára (ez még egyeztetés alatt) levezetésre kerül egy szép kirándulás: Akvadukttal, Erdőőri-lakkal, Pisztrángos tavakkal, Tanerdővel, Kőbányával és az ott található barlanggal, Wagner-emlékművel a Bethlen-magaslat ormán, E-betűvel, felejthetetlen kilátással, és utána a meghirdetett Kisiblyei programokkal.
Nos, ezt a levelet kéne elküldeni a szervezőknek, szerkesszék át, és küldjék el minden regisztrált jelentkezőnek.
Üdv: Bence
Bocs, hogy nem írtam, de az újvárosiakkal már le van dumálva. A busz csak 35 személyes, de így sincs tele, tehát van hely. Odáig meg csak eljutok valahogy.
SzendGab úgy értesültem, hogy a dunaújvárosiak külön busszal érkeznek Selmecre. No, ha ez a busz egy normál 50 személyes busz, és figyelembe vesszük az elmúlt 2 évi SDN-en az újvárosiak részvételi létszámát, akkor visszafele 39 üres hely lesz:D Nincs az a balekokkal tele busz, amelyikre egy Firma ne férne fel. A fehérváriak szintén külön busszal érkeznek, szerintem náluk is lesz hely. És akkor még hol vannak azok az autósok akikhez nem jutott el a kérdésed. Legrosszabb esetben Miskolcig biztos, hogy eltudsz jönni, és akkor még a belekhét szervezői buliján is részt vehetsz:D
A terv annyival módosult, hogy a miskolci busz (és valószínűleg a soproni busz is) 19.én, az SDN első napján érkezik Selmecre, a megbeszélt 18.-a helyett.
A helyek fogynak, még lehet regisztrálni a www.selmec.hu oldalon! Miskolcról a bányász-kohász-gépész prioritás továbbra is fennáll!
Egyéb részletek vivatselmec.atw.hu fórumon az XX.SDN szobában.
Erőteljes szervezés alatt áll az erdőrezervátum látogatásának megvalósítása.
Most egyeztettem ezügyben telefonon és írásban is Szacóval.
Valószínű külön előzetes regisztrációt igényel a dolog, ahol több peremfeltételnek is teljesülnie kell - mármint ahhoz, hogy ki jöjjön és hányan menjünk fel. A végleges döntésig értelemszerűen nem írok ide többet. amint lesznek konkrétumok, rögtön felírom/irjuk a topicra is, ahonnan kérek minden topic olvasót, hogy a maga körein belül értesítsen mindenkit.
Elkészült a XX.SDN honlapja, melyen megtekinthető a program, valamit mindenki tudja jelezni részvételi szándékát:
www.selmec.hu
(a regisztrációs lap kitöltése NEM garantálja a bekerülést!)
Miskolciak!
Beszéltem a Soproniakkal, és nekünk az időpont úgy módosulna, hogy a balekhetek miatt a szombati napon koradélután indulnánk vissza Selmecről, viszont már 18.-án kimennénk. Arra a napra majd saját programot tervezünk (Szitnya vagy Paradicsomhegy stb.), valamit segítünk az előkészületekben. Itt jegyezném meg, hogy aki miskolci regisztrál, és bekerül, az vállalja, hogy a Miskolciak által elvállalt feladatokban segít. A rendezvény ára előreláthatólag 10000Ft körül lesz + a csütörtöki nap.
Ha bárkinek kérdése van, keressen engem, én továbbítom a szervezőknek.
Sopronban az Erdész, Fás és Közgazdász Valéta Elnök az összekötő.
A Kludi Öntödébe (Diósd) felveszünk 2 fő diákot nyári munkára. A feladat könnyű fizikai munka, gépkezelés. Munkarend 6-14, 14-22 rendszerben. Kezdés azonnal, a diákbérlet árát a fizetésen felül kifizetjük. Órabérről és egyebekről privátban.
Abban igazad van, hogy nem sok informácó jutott el ezidáig a közhöz.
Abban viszont nincs igazad, hogy Szacót okolod/okoljátok ezért. Azt sem értem, hogy nem éritek el. Nekem mindig sikerül vele beszélnem, ha nem, visszahív.
Májusban még én is fogalmatlan voltam az idei SDN-al kapcsolatban, még kérdeztem is. Majd válasz hiányában úgy döntöttem, hogy nem a "továbbraiskérdezőjajdeelesettenváromasültgalambot" státuszt választom, hanem beállok, önként beállok a szervezők közé. De nem ám úgy, hogy "figyi, mit kell csinálnom?", hanem "Figyi, szeretném ezt csinálni, így csinálni, ekkor csinálni stbstbstb".
Az igaz, hogy a selmeci ügy erősen hierarchikus, de a málészájú rinyabalek helyett a keménytökű karakánbalek az akire szükségünk van. Meg egyébként is "Magad uram, ha szolgád nincsen..."
Tehát, ne az információ hiányával foglalkozz, hanem készülj egy előadással, vagy programmal, kirándulástervvel, szakestély felszólalással, bármivel, amivel kérdések mellett hozzájárulsz a színvonal emeléséhez.
Ahogy leírtad! "ha problémája van, akkor azt ossza meg mással." (vagy ez azt jelenti, hogy ossza meg valaki mással és ne velünk?) A kicsi balek megosztotta a problémáját velünk, általam! Valóban tisztelettel kell viseltessünk Szacó felé, ehhez kétség nem fér. Pánikkeltés? Információhiány. Ide s tova egy hete írtam fel kérdéskéimet a fórumra. Azóta csak záporoznak az infók Tőled! (vagy: Csak azóta záporoznak az infók Tőled! vagy: Csak Tőled záporoznak azóta az infók! ...) Nekem az az apró bajom, hogy január óta nem volt semmi a fórumon a Diáknapokkal kapcsolatban, hanem csak június elején-közepén pezsdült fel az információ áradat ezzel kapcsolatban. Nem tudom, hogy ez most hogy működik, de minekünk csak személyes kapcsolataink voltak Sopronnal, Miskolcal és Újvárossal meg az a drága magyar posta. És mily érdekes mindig minden információ eljutott mindenhova (persze ahova el kellett jusson)! Most én voltam az, aki jól bekérdezett mindenkit, hogy "miva'mmááá???"Te meg drága Szacsa, igen te voltál az aki erre válaszolt! Köszönet érte! És most önző leszek! Szerintem egy diák hamarabb bólint rá még egy egyhetes rendezvényre közvetlenül az esemény előtt, mint egy "dolgozó ember" aki a szabadságait számolgatja... még akkor is, ha "Sweetelni" kell egy-egy sört!
Én ugyan nem tudom, hogy ki ez a Börger, de befejzhetné a pánikkeltést, meg az okoskodást. Ha ötlete, javaslata van, akkor jó, ha problémája van, akkor azt ossza meg mással. Vegyük már azt észre, hogy a Selmeci Diáknapok megalkotójáról fogalmazunk meg gondolatokat, így nagyobb tisztelettel kell eljárnunk. Meg egy balek egyébként se próbáljon meg cicázni egy idős firmával.
A lényeg, hogy július elején megyünk a szállást pontosítani, lefoglalni. Ezután tudunk konkrét időpontot, költséget mondani. Valószínűnek tartom, hogy a részvételi díj egy része euro-ban adatik meg. Valószínűnek tartom továbbá, hogy NEM három, hanem két éjszakás rendezvény lesz és inkább ünnepi, mint alkoholista. Természetesen figyelembe vesszük a diákok pénztárcájának vastagságát.
"Jó szerencsét! Szacót több városból is próbálják felhívni hetek óta, de sajnos nem veszi fel a telefont és eddig információm szerinte nem is hívott vissza senkit. A régebben meghatározott időpont meg ugye köztudott, hogy se Sopronnak, se Miskolcnak nem jó mivel náluk hagyományosan akkor kezdődik a bALEKhét. Meg nem hiszem, hogy sok olyan diák van akiknek a pénztárcája elbírja, hogy egy hónapban van az SDN és a bALEKhét is :( Ez az én egyéni véleményem ami nem azt jelenti, hogy bármelyik iskolára vagy társaságra rá lehetne húzni annak ellenérem hogy többen így gondolják több városból. Üdvözlettel: Pintér Bence as. Börger"
Jó szerencsét! Szacsa! Köszönöm a kimerítő választ! Tudom, hogy nem két nap ezt megszervezni, de annyira elhallgatott minden az SDN-el kapcsolatban, hogy nem bírtam tovább és én kicsi balek kérdeztem :)
Feri! Nem :) nem kell mindegyikre, elég minden másodikra :)) Világost a Geos-nak!
A minap beszéltem Szacóval, elég hosszasan. A Selmeci Diáknapok időpontja még változhat (szerintem változni is fog). Valóban a szálláson múlik, ami meg azon múlik, hogy a szlovák parlamaneti választások hogy alakulnak. Tervezzük, hogy az elkövetkezendő időszakban kiutazunk Selmecre és lebeszéljük, lefoglaljuk a szállást, ekkor már lesz időpont és költség is.
Elég sok mindent kell figyelembe venni, csak néhány szempont:
- politikai helyzet, (lehet megmosolyogni, de aki elbagatelizálja az bolond),
- OMBKE 100. jubileumi közgyűlés,
- Gólyatáborok, Balekhetek,
- Balekoktatások,
- pénzügyi lehetőségek (résztvevők, támogatók, Ft/Eur viszony, stbstbstb).
- a jubileumi szellemiség.
Ugyan Szacó nem kért meg arra, hogy prókátora legyek, de ismervén az ilyen jellegű rendezvények megszervezésének buktatóit, még egy kis türelmet kérek tőletek.
Komolyan ennyire friss? komolyan ennyire naprakész a fórum a Diáknapokkal kapcsolatban? Én külföldön dolgozom? Gondoltam (és mivel Szacó ezt említette...) itt meglelem a PONTOS, VÉGLEGES dátumot?... Jól olvastam, hogy januárban volt közölve egy dátum és azóta semmi? Ez szájhagyomány útját terjedő rendezvény?
"Jó szerencsét!
A XX. Selmeci Diák Napok (SDN 2010.) időpontja 2010. augusztus 19.-22. A helyszín természetesen Selmecbánya. Bővebb információt majd csak néhány hónap múlva lehet megtudni. Egyelőre az a fontos, hogy tudjuk melyik hétvégét kell szabaddá tenni:)
Üdvözlettel Bibó Ferenc a. Erdélyi kopó"
A fehérvári Val. Biz. nem tud semmit?
Beszéltem Szacóval ÁPRILIS VÉGÉN? Mondta, hogy minden (MÉG AZ IDŐPONT IS) a szálláson múlik?
Bence? Köszi a részletes ismertetőt az erdőről? Még érdekelne is? Ez nem dátumhoz kötött? Nem kell előre bejelentkezni? Tényleg te voltál az utolsó hozzászóló? Komolyan Május 6.-án nem volt még tisztázott a szállás és emiatt az időpont?
Ki mit tud? (Én földet mérni?) Csöpögtetnétek információt szomjazó fülembe?
Amúgy az Öserdők a Nyugat-Kárpátokban c. monográfiában az alábbi olvasható róla:
2.2.2 SNr Kašivárová és SNr Lesnáa) A viszonyok általános jellemzése
Az Kašivárová erdőrezervátum (20,44 ha, létrehozva 1933-ban) és az SNr Lesná (3,93 ha, 1908 óta védett) a Štiavnica hegységben találhatók, Dolné Hámre településnél, közvetlen szomszédságban egymással. Mivel 45 évvel ezelőtt még egy természetes tölgyerdőkből álló összefüggő tömbnek az állományrészei voltak, együtt jellemezzük őket, jóllehet a megfigyelések jobbára a Kašivárová rezervátumban összpontosulnak. Mindkét rezervátumnak gyakorlatilag azonos termőhelyi feltételei és nagyon hasonló állományviszonyai vannak. Mindkét rezervátum védelem alá helyezésének oka az eredeti kiváló minőségű tölgyerdő volt, amely a második (bükk-tölgy) erdővegetációs fokozatú tölgytársulások védett területei között, amelyek a fatermésre nagy jelentőséggel bírnak, az őserdő jelleghez legközelebb álló. Az állományok a tölgy Szlovákiában előforduló egyik legjobb ökotípusát képezik (33. kép)
A rezervátumok 480-600 m tengerszint feletti magasságban találhatók, egy D, DNY-NY-i kitettségű, 20-25°-os lejtésű hegyoldalon. Egy konvex lejtőről van szó keresztirányú hullámokkal. Az átlagos évi hőmérséklet eléri a 8 °C-ot, az évi átlagcsapadék 750 mm. A geológiai alapkőzetet túlnyomórészt arkosen-kvarcit és részben a magas üvegláva tartalom miatt könnyen málló pyroxen andezitek képezik. Az uralkodó talajtípus a kvarcit törmelékből kialakuló vastartalmú podzol keveredve lösztalajjal. A talaj sekély – középmély, átlagos ásványi anyag tartalommal és átlagos humuszképződéssel, ingadozó vízháztartással, jelentősebb finom kavics tartalommal. A kémhatás (pH) 5,6 – 6,3. A humusz minden rétege nagyon savas reakciót mutat (4 pH). Az enzimtartalom alapján a humusz szint alacsony biológiai aktivitása igazolódik (Šály).
Mindkét rezervátum a Fageto-Quercetum erdőtípuscsoportba tartozik. A fitocönózisok típusai közül nagyobb területi kiterjedéssel a következők vannak jelen. Melica uniflora – (Galium odoratum) – Melittis melissophyllum – Carex pilosa (nedvesebb helyeken) ; kisebb területen, száraz helyeken fordulnak elő: Luzula nemorosa, Hieracium silvaticum, Genista tinctoria, Poa nemoralis, Luzula albida és Galium Schultesii.
A fafajösszetétel szempontjából a felső szint 90 %-át a kocsánytalan tölgy képezi, elszórtan megjelennek: bükk, jegenyefenyő, hárs, gyertyán és madárcseresznye. Az alsó, viszonylag összefüggő és változó sűrűségű, 5 – 14 m magas szintet legtöbbször a bükk és a gyertyán, helyenként a jegenyefenyő és a közönséges mogyoró képezi, szálankénti hárs és korai juhar eleggyel. A felső tölgyszint sűrűsége 0,7 – 0,9 értéket tesz ki, az alsó szinté 0,2 – 0,5, köztük számottevő természetes tölgy és egyéb újulattal. A (fatermőképessék) a 2. és a 8. közbenső fokozat között mozog, az átlagos mindkét rezervátumban 3. A bükk mérsékelt elterjedése a rezervátumokban a viszonylag száraz termőhellyel indokolható, azonkívül a bányászat és esetleg a faszénégetés befolyásolta a távoli múltban.
A tölgy átlagéletkora mindkét rezervátumban mintegy 250 év; ez azt jelenti, hogy az állományok már jó ideje álltak és formálódtak, amikor ezen a nehezen járható területen, amelyen a rezervátumok fekszenek, az alapvető természetvédő törvények életbe léptek. A 20. század kezdetéig ezek az állományok nem voltak feltárva.
Természetes kiválasztódás útján egy értékes változata keletkezett itt a tölgynek, amelyet tekintettel a formai tulajdonságaira, mechanikai-műszaki ismertetőjegyeire és magas kihozatali arányára Kašivárová-tölgynek, ill. žarnovicai tölgynek neveznek. Ennek az ökotípusnak jellemző ismertetőjegyei az egyenes, sima törzs és keskeny évgyűrűk az egész élettartam alatt. A 60. életév átlépése után az évgyűrűk szélessége 0,8-tól 1,4 mm-ig mozog, átlagos szélessége 1 mm-hez közelít.
A tölgyőserdőkből nyert ismeretek nagyrészt alkalmazhatók az erdőművelési technikában, mivel természetes fejlődési ciklus és a legelőnyösebb gazdasági ciklus között kicsi időeltérés van. Az összefüggő állományokban a kocsánytalan tölgy 250-300 éves korában hal el természetes módon. Sok gazdasági erdőben a tölgyet 200-220 évig használják termelési célokra, úgy, hogy a vágásforduló közeledik a fiziológiai életkorhoz (Vanselow 1960, Baksa 1970).
Az állományok egészségi állapotában több negatív ismertetőjel jelentkezik. Viszonylag nagyobb dimenziókkal rendelkező tölgyeknél a fák koronái elszáradnak. Ezen jelenség okát a bányákra vezetik vissza vagy a tölgy ezen a termőhelyen végbemenő korai öregedésére. A tölgyek mintegy 20 %-a 1-3 m magasságig korhadt. A korhadás miatt elhalt tölgyek aránya a két rezervátumnál fejlődési stádiumtól függően különbözik. A korhadás miatt eltört tölgyekhez nagy számban társulnak széldöntött egészséges tölgyek. (34. kép)
Részletes vizsgálat céljára 3 kísérleti területet hoztak létre – az DVF 1. és DFV 2. számút 1966-ban, a DVF 3. számút 1969-ben. Alapításuk idején a következő fejlődési stádiumokat reprezentálták: DVF 1 a szétesési szakasz előrehaladott állapotát, a DVF 2 az optimális szakasz előrehaladott állapotát, a DVF 3 a megújulási szakasz előrehaladott állapotát. 1972-ben, 1983-ban és 1992-ben a teljes méréssorozatot megismételték.
b) Az állományok szerkezete és fejlődése
A rezervátumban a terület mintegy 85 %-án a kétszintes állományszerkezet uralkodik. A felső, magasságban és korban kevéssé differenciált szintet a kocsánytalan tölgy képezi bükk és jegenyefenyő elszórt eleggyel.
Az egyes tölgyfák kora 236 és 257 év között mozog (a súlyozott átlag 248 év). A korok szempontjából a természetes erdők tölgy túlsúllyal jobb termőhelyeken viszonylag homogénak. Ez Kokošovce és Bujano tölgyerdeinek esetében is beigazolódott (Halaj és munkatárs. 1973, 1974). Az alsó szint fáit tekintve az őserdő átlagéletkorát körülbelül 140-160 évre határozzák meg.
A tölgy törzsszáma minden mérés szerint és minden fejlődési stádiumban 154 – 280 hektáronkénti értékek között ingadozott. 1969-ben 198-tól 280-ig terjedt a törzsszám, 1982-ben csökkent az intervallum és 184-248 db/ha értékre szűkült, 1992-ben még jobba megnyilvánuló intervallumcsökkenés következett be, amely mostanra 154-214-re zsugorodott hektáronként. Ez a differenciálódás megfelel a fejlődésnek, de a termőhelyi osztály fokozatkülönbségeinek is (A DVF1 a kettes termőhelyi osztályban van, a DVF2 és 3 a 4. termőhelyi fokozatban).
Az alsó szint egyedeinek a száma (2 cm-től kezdve) 230 és 1040 hektáronkénti érték között ingadozott. A legkisebb az optimális stádiumban (DVF2) volt; a legnagyobb a szétesési fázisban (DVF1). A legnagyobb arányt a gyertyán képvisel (11-től 64 %-ig), utána következik a bükk (9-től 15%-ig). A tölgy az alsó szint törzsszámában 4-29 %-al részesedik, ami 40 – 180 egyednek felel meg hektáronként. Az alsó szint említett törzsszámából 44-től (a szétesés kezdete) 210-ig (megújulási szakasz) terjed a 7cm-nél vastagabb. A szétesés előrehaladottabb szakaszában már növekszik a bükk részaránya, és a megújulási szakaszban a bükk az alsó, de különösen a középső szintben mind a darabszámot mind pedig a fatérfogatot illetően az uralkodó faj.
A tölgy populációja 2-3 bioszociológiai osztályra korlátozódik (35-37. kép) A negyedik osztály (a beárnyékolt egyedek) tölgyei jelenleg gyakorlatilag nem fordulnak elő. Ezt az állományok előrehaladott fejlődésének következménye. Tölgyek, amelyek a jelenleg is tartó magassági növekedéssel járó magassági differenciálódás következtében a zárt koronaszint alá szorultak, fokozatosan elhalnak. Miután a magassági növekedés abba marad, a differenciálódási folyamat már nem folytatódik, ezért további tölgyek már nem kerülnek le a negyedik osztályba. A harmadik osztályba tartozó tölgyek 100 éves korban halnak el. A harmadik osztály aránya 5-18 % között ingadozik és mennél kisebb, annál jobb termőhelyi osztály. A legrosszabb termőhelyi osztályú területen a kisebb abszolút famagasságok ellenére a legnagyobb a magassági differenciálódás.
Ha az átmérő-szerkezetet a vastagsági fokok frekvencia-vonalával szemléltetjük, akkor a vonal két különböző, egymástól elválasztott részből áll (38., 39., 40. kép). A baloldali rész, amely az alsó szintet, beleértve a felújítási fázist, ábrázolja, meredeken esik. 23-26 év múlva a DVF 1-en (a szétesés kezdete) és a DVF 3-on (a megújulási szakasz) valamivel változatosabb. Ezzel szemben a DVF 2-őn (előrehaladott optimális fázis) ez a rész számszerűleg csakúgy mint vastagsági tagoltságban is elszegényedik (39. kép). A redukció a jegenyefenyő elhalása és a bükk felcseperedése következtében keletkezett. A jobboldal jeleníti meg a tölgykomponenst. Az alak erősen közelít a normális szimmetrikus eloszláshoz. A 26. évben mérésékelt eltolódás tapasztalható az erősebb dimenziók felé. Az eloszlás mérsékelte baloldalas aszimmetriája átváltozik szimmetrikus (DVF2, 39. kép). Az egész megfigyelés ideje alatt nem fordult elő a két rész egyesülése.
A koronazáródás a koronavetületek összegzett területe alapján csak a tölgy fafajnál 0,8 és 1,0 között mozog és az alsó szint egyedeinek a koronáit is figyelembe véve 1,1 és 2,2 között van. Ez a legnagyobb a felújítási szakaszban (DFV 3). A rendelkezésre álló növőtér koronák általi kihasználása 22 %-tól (a szétesési szakasz kezdete) és 36 %-ig (növekedési szakasz előrehaladott állapota) mozog.
c) Növekedési és fatermési viszonyok
A tölgy magassági és vastagsági növekedését törzselemzés alapján állapítottuk meg, amelyeket hasonló történetű és dinamikájú szomszédos állományból vettünk. Az évgyűrűszélességek meghatározásához közvetlenül a rezervátumban lévő széldöntött törzseket használtunk. Figyelemre méltó az a megállapítás, hogy tölgyek, amelyek 30 éves korban kimagasló helyzetben voltak, 8-12 éves korban átlagos magassággal rendelkeztek. Tölgyfák, amelyek fiatalos korban vagy a sűrűségi kor elején előnyös magassági helyzettel rendelkeztek, később azt elvesztették. Ennek valószínűsíthető oka az, hogy a fiatalos korban és a sűrűségi kor elején hosszabban tartó árnyékolás miatt fejlődési képesség szempontjából túlkorosak és ágas növekedésűek lesznek, s így vezérhajtásukat és ezzel a növekedési képességüket elvesztették. A felső szint gyorsabb szétesése után, összekapcsolódva egy gyorsan jelentkező magtermő évvel, 1-3 éves csemetékkel, az ép csúcsrügyekkel rendelkező fiatal egyedek gyorsabban növekedtek. A magassági növedék 12-16 éves korban kulminálódott 45-60 cm-es értékkel.
A vastagsági növekedés meglehetősen lassú, de tartós és 60-70 éves kortól nagyon kiegyensúlyozott. A vastagsági növedék 20-25 éves korban kulminál mintegy 5 mm-el. Nem mutatott nagyobb eltérést sem a talajtulajdonságok sem a fejlődési szakaszok függvényében. A 65 év átlépése után az évgyűrűk szélessége 0,9- 1,2 mm. Ez megerősíti, hogy a kocsánytalantölgy žarnovicai ökotíusa nagyon finom évgyűrűszerkezetű.
A tölgy fafajra vonatkoztatott fakészlet mérések szerint következőképp variálódik: 1966 – 972: 430 és 724 m3 értékek között, 1992-ben: 509 és 687 m3 értékek között. A különbségek mértéke 20 év alatt 40 százalékról 26 %-ra mérséklődik. Ez a megnyilvánulás fejlődési folyamatokkal indokolható; míg ugyanis a DVF 3 mintaterületen a megújulásnak előrehaladó szakaszával a dendromassza akkumulálódott, a DVF 1 a szétesés kezdeti szakaszában a fakészlet érezhetően leépült. Egy további zavaró jelenség a tölgyek Tracheomykose által az 1982–1990 időszak alatt okozott betegsége, amely azonban sem a törzsek számát, sem a fakészletet tekintve nem haladta meg az 5 %-ot.
Az elegy árnyéktűrő fafajok, amelyek lényegében az alsó és a szegényes középső szint fái, az optimális stádium 2 m3 értékétől a megújulás szakaszának 14 m3 értékéig mozog. A fatömegben jelentkező különbségek terjedelme ebben a tölgyerdőben 450–750 m3/ha illetve kb. 40 %.
A fakészlet különbségéből számolt folyónövedék erősen ingadozik 3,3 m3-től (szétesési stádium) 8,8 m3 (megújulási stádium) hektáronkénti értékig.
A körlap a kísérlet keretében a tölgy fafajra vonatkozó mérések alapján 36,1 és 45,1 m2/ha között, míg valamennyi fafajra vonatkoztatva 38,1 és 48,6 m2/ha között mozog.
Az elhalt (álló és fekvő) fák fatérfogata az 1983-as mérések szerint 46,5 és 71 m3/ha, míg az 1992-es mérések szerint már 57 és 121,3 m3/ha között mozgott. Körülbelül ennek a fatömegnek az egyharmada a Tracheomykose számlájára írható.
Az itt növő fa kiváló minőséggel rendelkezik. Az összes fatömeg 21–34 %-a az első, furnirválasztékoknak alkalmas fokozatba került besorolásra. A második, jobb fűrészrönknek alkalmas minőségi osztályba az összes vastagfa 44–51 %-a került.
d) Regenerálódási folyamatok
26 év alatt az egész területre vonatkozó megfigyelések, de különösen a kísérleti területeken végzettek, megmutatták, hogy a tölgyőserdőben a tölgy viszonylag jelentős újulata tartósan előfordul. Ez gazdagodik az 1-3 év alatt hullámszerűen előforduló magtermőévekkel, még optimális stádiumban is. A szétesés kiterjedése és sebessége határozzák meg a túlélést és a megújulást. Igen ritkán előfordul, hogy a felgyorsult szétesés idejében találkozik a magtermő évvel vagy 1–3 éves tölgyújulattal. A szétesés legtöbbször összhangban van a tölgygeneráció spontán felnövekedésével. De a már záródott felső szint lerontja a tölgy formálódásának és felnövekvésének a feltételeit. Fokozatosan emelkedik a vadrágás károsítás. Ez megsokszorozza a görbe, törpenövésű, egyértelmű csúcshajtással nem rendelkező egyedek számát és fokozza az aljnövényzet mortalitását. Az árnyéktűrő fák alsó, illetve középső emelete javítja a viszonyokat a tölgymakkok csírázása számára és az egyéves csemeték növekedéséhez, de egy nagy akadályt is állít a tölgyújulat túlélése számára. Ez gyakorta előfordul a megújulási stádium (DVF3) előrehaladott szakaszában.
A megfigyelések egész ideje alatt a 3 DVF kísérleti területen 5-ször megismételt felvételnél (1966, 1972, 1978, 1983, 1992) – ez azt jelenti, hogy 15 eset között – csak egyszer csökkent a tölgyújulat egyedeinek a száma 18 000 db/ha alá, mégpedig a DVF 3-on, 1983-ban. Legtöbbször az összdarabszám 30000 fölött mozgott. A legnagyobb szám, 137 000, a DVF 2-őn (előrehaladott optimum) 1972-ben az egyéves csemeték teljes hiányakor lett feljegyezve. 7 esetben a szám meghaladta a 80 000 db/ha értéket. A tölgy részaránya az újulat egyedeinél 67 és 99 % között mozgott. Az elegyedett fafajok közül a gyertyán az újulategyedek összlétszámának 4–27 %-át, a bükk 1–3 %-ot tett ki. Nagy ingadozások az újulat egyedeinek összlétszámában okozzák a kőris (?, ezt lehet, hogy elírták, s tölgy kellene ide) egy- és kétéves csemetéinek különböző arányát, melyek száma a termésérlelés fokától és az időjárási viszonyoktól függ. Az újulat 20 cm-es ill. annál nagyobb egyedeinek a száma 5300-tól 26600 db/ha értékig terjed, amelynél a tölgy aránya 72–91 %-ot tesz ki (41. kép). Sajnos ebből 60-80 %-ot képeznek a törpenövésű vagy vadrágás által károsított tiszta csúcshajtás nélküli egyedek. A felnövekvő fáknál tapasztalható emelkedő vadkárosítás és a magtermő évek közötti időintervallum meghosszabbodása az elmúlt 10 évben ebben a rezervátumban érzékenyen érintette a regenerálódási folyamatokat.
Az egyik nap erdészeti szakmai programja még vagy Kisiblye a Wágner-emlékművel, vagy Hodruson a Kasirovarovai erdőrezervátum (itt egy 297 éves tölgyes mutatkozna be).
Ez még azért nem bizonyos, mert nem küldtem el Szacónak e-mailben az erdő lerásával kapcsolatos anyagot.
Hosszú, tartalmas kirándulás, nemcsak erdészeknek, kirándulós tempóval, némi elemózsiaigénynel és sok-sok sör felkészletezésével a túra végéhez a busz csomagtartójában.
Bármelyik program is alakul ~40 fő az amit erdőben értelmesen el lehet vinni ezekre.
A bányász kollégákkal utaztunk végül. A többiek nevében kijelenthetem, hogy hatalmas élmény volt, amit ezúton szeretnék megköszönni nekik. Megmaradt a káposzta, a kecske meg degeszre tömte magát.
Nem tudom, hogy kik illetve hányan olvassák a fórumot, de azért lenne egy kérdésem. Nincs valakinek véletlenül tudomása arról, hogy Miskolcról kik terveznek kirándulást Selmecre a hétvégére (ápr 16-17-18)? A cserkészből felhívtak, hogy jönne még egy 75 fős csoport Miskolcról, mi meg a 30 fős csoportunkkal nem akarjuk meghiúsítani az ő szórakozásukat. Találhatnánk valami megoldást, hogy a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon.
