A kávé, kávéfőzők és -darálók tudománya és művészete.
Szeretettel várunk kérdéseiddel és véleményeddel, de előbb nézz szét a www.kavekorzo.hu weboldalon, ahol már sok elméleti és gyakorlati tudnivalót összefoglaltunk.
Úgy vélem, ez nagyon közel lesz egy "rendes" Primohoz, mert az a 3 cm3 térfogat eltérés sztem nem fog számítani és az eredeti fűtőszállal fűt. Bár azért úgy tervezem, hogy belerakok minden Gaggia világban megszokott "tuning"ot.
Még csak majdnem kész. Létezik 42x1 mm -es vörösréz cső (csak vörösrézben gondolkodtam). Ezzel tehát megvan a bélés "oldala". Bekerül egy 5 mm vastag vörösréz lemezből vágott (100x100x5 mm alapanyag) talp a főzőfej és a bojler közé - ezen fúrtam egy 42 mm-es lyukat, beleállítottam a vörösréz csövet és keményforrasztással (Rothenberger Rolot S94) körbe forrasztottam. A tetejét 1,5 mm vastag rézlemezből fedtem le, közepén 18 mm-es rézcsővel vittem fel a gőzcsap csatlakozását. Mindenütt keményforrasztás van. A forrasztásokat még le fogom tisztázni esztergán és ultrahangos tisztítóval megszabadulok az esetleges maradék szeméttől. Még két dolog vár megoldásra: felülről szeretném bevinni a vizet és a PT100 hőelem bevezetőjét is.
Ezt az egészet fogom betolni a bojlerbe. Az O gyűrű tömítés így az 5 mm vastag rézlemez aljára kerül (szintén eszterga).
A számításaid már ott nem állnak meg, hogy üres kosárral szinte nincs nyomás (a pumpa vízhozama 90-100 ml/min ami simán átfolyik a szűrőn légköri nyomáson is. De van egy javaslatom. Jövő héten pénteken megyek sörözni két fizikus barátommal, és megkérdezem őket. Tekintettel arra, hogy mindkettő egyetemi tanár remélhetőleg nem fog a folyamat leírása gondot okozni nekik, én meg beírom ide az eredményt. Addig is jó kávézást mindenkinek.
Olvastam amit írtál és mértél korábban. Azok valós adatok az adott körülményekre, légköri nyomáson alul-fölül.
Amikor viszont megy a pumpa, akkor adott keresztmeszteten átnyom valamennyi vizet. A csövek keresztmetszete bizonyára jóval nagyobb, mint a szűrőkosár alján lévő lukak összessége, tehát a szűrőkosárban mindenképpen nyomás épül föl, mert több vizet pumpálnak bele, mint ami ki tud jönni belőle. Egy ilyen rendszerben a szűkítés hatására jelentősen megemelkedik a nyomás.
És ekkor még csak az üres szűsőkosár beömlési - kifolyási nyomásviszonyairól van szó, de ehhez még hozzájön az is, hogy az örlemény tovább szűkíti az átfolyási lehetőséget, ezáltal még nagyobb nyomás alakul ki.
Egy dupla KV folyadék mennyiségét összevetve a szűrőkosár méreteivel azt is könnyű belátni, hogy az áramlás szó túlzás, a nyomás épp csak átpréseli a folyadékot a rendszer egészén, ami a szűrőkosár nyílásain szivárog ki alul.
Ezekről a műszaki (meg)újításokról vajon tudnak Milánóban is? :-) Tényleg érdemes lenne nekik újra piacra dobni - kor megkövetelte fejlesztésekkel persze! - ezt a régi Gaggiájukat, talán még üzleti fogásként profitot is vihetne a cég konyhájára.
Ezek még nem külső fűtőszálas bojlerek? Ha igen az egyenletes hőátadást az alu bojler és a belső réz köpeny között hogy oldod meg? Ha belső fűtőszál van nyilván nem aktuális a kérdés.
Ősi módon az ebay-en ;-) jutottam egy narancs színű, működésképtelennek hirdetett darabhoz. Hiányzott a gőz szelep gombja és a csepptálca. Ezek azért nem zavartak, mert tartaléknak szántam. A 2017ben átalakított Primo azóta is napi szinten zakatol nálam, és közben nagyon megszerettük a formát.
Viszont nagyon ráférne egy teljes (por)festés, de nem akarom nélkülözni hosszabb ideig, illetve nagyon szívesen megszabadulnék az oldalára ragasztott PIDektől. Kissé félek kimondani, de át szeretném alakítani arduino vezérlésűre. Ez még sokkal több idő lesz... ezért megvettem cirka 22 ezerért a működésképtelen narancssárgát. Ezt egyébként valaki már próbálta rendbe tenni, mert új tömítés volt a bojler alatt és saválló csavarok voltak benne, meg réz vízterítő. A háza és a gombjai sokkal szebb állapotúak, mint az enyémnek. Viszont bekapcsolásnál azonnal leveri az összes biztosítékot.
Nem értem még rá méregetni, hogy a bojler vagy más zárlatos rajta. Viszont van egy régi bojlerem a másik primoból, aminek pusztul az ALU belseje, ezért belehúzok egy vékony, 1 mm falú vörösréz "bojlert" semennyire nem fog érintkezni az eredeti bojler ALU anyagával a víz, viszont az eredeti bojler fűtőszála fűti, tömege megmarad körülötte. Persze átalakítom a csövezését + a mostani PID vezérlését ráteszem, és elvileg már működni is fog.
Akkor aztán darabokra szedem a 3 decis rézbojleres másikat és megy festésre illetve nekiállok arduinora alakítani. Ez nem fog gyorsan menni, év végére tervezem kevés szabadidő birtokában, hogy összeálljon.
van/volt esetleg itt valakinek Baby primo sestos piddel? és ha igen, milyen pid beállítási értékek váltak be?
(ismét) egy Baby Primot építgetek, de nem a pár éve átalakított gépemről van szó, hanem egy másikról, többé-kevésbé eredeti bojlerrel (Tulajdonképpen az eredeti bojler belsejébe készítettem 1 mm vastag zárt vörösréz betétet, kb 3 cm3-el lett kisebb, mint a gyári méret).
Az évekkel ezelőtt átépített 3 decis rézbojlerest Sestossal használom ugyan, de az más tészta, viszont sokáig küszködtem a beállításokkal, mert az auto tune nem igazán működött. Ha lehet, megspórolnám ezt a szívást...
Egyébként annyiban igazad van, hogy mivel a nyomásesés a kávéőrleményben valósul meg és a kilépéskor egyértelmű keresztmetszet csökkenés valósul meg, a lukak körül "tölcsérszerűen" szűkül az áramlás. Ezen szakaszon a nagyobb sebesség miatt nagyobb a fajlagos ellenállása a kvnak. Azonban ez a hatás nem jelentős, sokkal inkább a lukak elhelyezkedése és a filter alakja a befolyásoló tényező. Ezért van, hogy pl ugyanazon kvnak nagyobb az ellenállása egy Renekában, mint mondjuk egy IMS-ben, pedig a Reneka hálója tényleg minimalizálja a fenti hatást, nagy a nyitott felület, de a Reneka filtere lefelé szűkül és a hálónak kisebb az átmérője, mint az IMS esetében a perforált felületének. Szerintem az a döntő, hogy egy filteren belül a különböző pontokban hogyan alakul az áramlás, a kioldódás, mennyi az extrakciós idő stb. Pl jellemzően oldalfal mentén kisebb a pogácsa ellenállása, ezt ellensúlyozandó veszik szűkebbre a kilépő felület átmérőjét a kosárhoz képest és kúposak a kosarak. Ha a Reneka vs IMS példánál maradunk lehet, hogy adott esetben (őrleménnyel/kv-val) a Reneka egyenletesebb oldódást tesz lehetővé, máskor meg az IMS a jobb.
Pedig alapvetően fizika az egész-és pl engem érdekelne, hogy ha az üres szűrőkosárba beletennének egy nyomásmérőt, akkor az mit mutatna, amikor a pumpa nyomja át rajta a vizet - mert nem nullát, az biztos.
Nem nulla, de majdnem az. kb 25-50 Pa (~ 0,00025bar).
Neked feltehetőleg valóban automata KV-gép kell, tehát továbbra sem beszéllek le róla, csak mielőtt megveszed ezt az akciósan negyedmillás gépcsodát, szerintem olvass utána, keress gép összehasonlításokat, esetleg szerviz véleményéknek is jár utána, ha meghibásodik, hol ki javítja, van-e alkatrészellátás...stb.
Még a Népligetnél volt a Cady Trady Seaco szervíz, én párszor voltam ott Gaggia és Saeco tartozékokért, akkor láttam, hogy a szervizben tömegével álltak a javításra váró automata KV-gépek. /Oké..., tudom, ez nem biztos, hogy túl sokat jelenthet, mert valszeg a népek ebből a gépfajtából veszik a legtöbbet, ezért a meghibásodás lehetősége is nagyobb, de azért nekem már akkor szemet szúrt ez./
Az általunk itt használt, igazi karos gép + KV-őrlő pároshoz valóban több kell azért egy gombnyomásnál, viszont előbb-utóbb kialakulhat egy rutin, és már nem is lesz olyan nagy gond a kívülállóknak pepecselésnek tűnő KV-készítés.
Nem írtam, hogy egyenletesen csökken a nyomás, minden átmérőben, alakban, peremen, más és más a nyomásesés, sok jelentősége nincs egyébként. Igen fel kell épülni a nyomásnak, hogy "nyomjon", amíg ez nem történik meg, addig csak áztatja a víz a pogácsát. Ez nem változtat azon, ha nyomás lenne kívül, akkor az látható mozgás formájában jelenne meg, sugárban. Pl. kráteresedéskor meg is tud történni.
