Köszönöm szépen a dicséretet, és abszolute nem haragudtam, hiszen ha egy igazi tudományos vitában veszel részt (pl. kongresszuson), nem így, hanem teljesen szétkapnak (Ámerika lásd).
Nagyon örülünk, hogy hozzászóltál! És remélem, hogy maradsz továbbra is! Némi iróniát és sértettséget érzek ki a hangodból. Remélem nincs harag a pontosítás miatt! A nevet csak azért írtwam ki teljesen, mert legalább egyszer legyen tisztába téve a baci kérdése. A média képes minden agyhártya-gyulladással kapcsolatos bacit meningococcusnak nevezni.
Egyébként nagyon örülök, hogy személyedben van még egy hozzáértő a törzsasztalon, aki korrekt információkkal tud szolgálni!
Pontosan a média által tévesen közölt adatok miatt szóltam én is hozzá ehhez a témához. Mivel gondolom laikusok kezdték el ezt a témát így nem akartam mindenféle Neisseria stb. névvel dobálózni. Amíg az emberek még mindig azt hiszik, hogy ez egy agyhártyagyulladás, addig azt hiszem a legfontosabb, hogy megtudják miről van szó. A magas mortalitással járó Neisseria meningitidis fertőzés egy szepszis és nem más. A GMSPS 8 feletti paciensek egyike sem mutat agyhártyagyulladásra utaló jeleket, és a megbetegedés igen gyorsan halálos lehet. Teljesen igazad van, a betegség nem újkeletű, csak ugye most lehet szörnyülködni rajta.
Ezen a téren komoly kutatások folynak, nem régen jöttek rá arra, hogy a PAI szint valószínűleg örökletes alacsony szintje teszi lehetővé az endotoxin DIC-et okozó hatását.
Nem, ez egy éppen aktuális influenza vírus. Ugyanis az izolált vírusokat úgy nevezik el, hogy melik típus/milyen fajból izolálták/hol/az izolátum sorszáma/izolálás éve/felszíni antigének típusa. A legutóbbiban a H a haemagglutinin az N pedig a neuraminidáz. De ez már részletkérdés. Jelentősége abban rejlik ennek a típusosdinak, hogy az influenza vírusoknak nagyon nagy a variabilitása, ezért nem jó pl. az előző évi oltóanyag az idén. Minden évben a laborok izolálják a megjelenő vírust és abból gyártanak oltásokat.
Bakteriális agyhártya-gyuladást igen sokféle baktérium előidézhet, de az előforduló esetek zömét 3 baci rovására lehet írni: Neisseria meningitidis (köznyelven meningococcus), Haemophilus influenzae és Streptococcus pneumoniae (köznyelven pneumococcus). Ritkábban előfordul még Escherichia coli (újszülöttekben az esetek felét is okozhatja!), Streptococcus agalactiae, Listeria monocytogenes, Salmonellák, még ritkábban gombák (Candida, Aspergillus, Cryptococcus).
N. meningitidis: Régen nagy járványokat okozott, ma szórványos előfordulású. A kórokozó rendkívül érzékeny a külvilág behatásaira. Nálunk leggyakrabban a B-csoportba tartozók okoznak megbetegedést (van A, B, C, D, H, I, K, L, X, Y, Z, 29E, W135). A betegség kifeljődésében a baci burkán lévő "endotoxin" a felelős. A fertőzés az esetek túlnyomó többségében tünetmentes vagy legfejebb torokfájást okoz. Agyhártya-gyulladás csak a fertőzöttek kb 0,5%-ában jelentkezik. Itt fontosak a különböző hajlamosító tényezők (ld. később). A fertőzés forrása a bacit a torkában hordozó ember, terjedése cseppfertőzéssel terjed, szezonalitása téli-kora tavaszi időszakra esik. A fertőzés valószínűsége zárt közösségben és családban kb. 20-25 %, míg átlagos esetben ennek ezredrésze. Ami még érdekes, hogy az elmúlt 30 évben évente 100-nál kevesebb esetet regisztrált a tisztiorvosi szolgálat. Tehát régen is volt ez a betegség, csak a média szemében nem volt slágertéma!
Haemophilus influenzae: A külvilágban ellenállóbb, mint a menigococcus. Ennek is több típusa van (a-f), leggyakoribb (95%) a B. Ez a baci gyakorta kimutatható egészséges emberek felső légúti váladékában, tehát a fertőzöttek csak kis részében okoz betegséget. Csak ritkán okoz agyhártya-gyulladást, legtöbbször náthás tüneteket, tüdőgyulladást okoz. Fertőzőképessége zárt közösségben kb 2-3%, normál esetben ennek kb ezrede.
Streptococcus pneumoniae: Köznyelvben nevezik diplococcusnak és pneumococcusnak is. Eléggé ellenálló a külvilág behatásaival szemben. Jelenleg kb 90-100 típusa ismert, ezek közül leggyakrabban 18 fordul elő. A bacival történt fertőzés nagy része itt is tünetmentes, gyakrabban középfül-gyulladást, orrüreg-gyulladást, tüdőgyulladást okoz. A baci jelentősége abban rejlik, hogy csecsemőkorban a megfelelő kezelés ellenére is az agyhártya-gyulladásos esetek 25-40%-a halálos kimenetelű.
Előre is bocsánat, fönök, amiért megint helyesbítenék, de az influenzát az Orthomyxo vírusok okozzák. Elnevezésük pedig igen bonyolult, mert valahogy így néz ki: A/England/333/80/H1N1. Kicsit bonyolult, de van benne logika.
Elnézést kérek, ha csak egy kicsit is bántó volt a helyreigazításom. Egyáltalán nem annak szántam. Csak néha a média által elhintett tévinformációk vésődnek be a laikus köztudatba és ez nem jó. Remélem nincs harag! 8-)
Egyébként hallottam már tv-ben, rádióban Salmonella vírusról meg sertéspestis baktériumról, tehán nagyon nem lepődök meg. 8-)
(És a legvégén, de télleg nem kötözködés céljából: a vírusokat egyszeres nevezéktannal illetik, a bacikat meg kettőssel)
Üdv,
whis 8-)
Akkor a tisztán látás kedvéért:
Nincs olyan bacinév, hogy pneumococcus és nincs olyan név, hogy meningococcus!
Van viszont:
Streptococcus pneumoniae és Neisseria meningitidis.
Üdv, whis
Tegnap, 2oo1 jan. 16-ikán, a Kossuth rádió
beszüntette a járványt.
Nem tudom, nevetni vagy sírni kell:
Hallgatom 18.3o-kor a híreket, a bemondó elkezd
beszélni az új esetekről, már a negyedik mondata
kellős közepén egyszerűen félbeszakítják, majd
néhány másodperc szünet után azt mondják: most
kapcsoljuk a meteorológust. 19 óra, 2o óra, 21
óra - nincs már egy szó se a járványról!
Tehát a járványt legyűrtük!
Véleményem: ez botrány a köbön.
Erőt, egészséget mindenkinek!
Meningococcus és változatai (a,b,c), de okozhatja ezt a betegséget (sepsis associated purpura fulminans) más baktérium is, mint pneumococcus, vagy streptococcus.
Egyébként nem mind a b-ben haltak meg, volt c is.
üdv
Állítólag a meghaltak mind a B tipusúban haltak meg, a védőoltás meg csak az A + C ellen véd.
A két hónapostól adható nagyon drága meg csak az A ellen. Ezek után kérdés, hogy van-e értelme.
A probléma csak az, hogy erre a betegségre, illetve a halálos formájára nem jellemzö a tarkómerevség, ezért írtam, hogy az agyhártyagyulladáshoz semmi köze.
Szerintem sem nőtt meg az ilyen esetek száma, csak most nyilvánosságra kerül az a néhány, ami minden évben előfordul. Mert ez egy olyan jó téma. De ugyanez van az influenzával is.
A lényeg: aki úgy gondolja, hogy megszuratja magát, azvegyen egy oltást. Aki nem, az a veszélyes időszakban figyeljen nagyon magára és ha torokfájása, fejfájása, tarkómerevsége alakul ki, azonnal menjen az orvoshoz antibiotikumért. Jól kezekhető, ha időben észreveszik.
sziasztok!
Csak most jutottam hozzá, hogy beleolvassak, és szeretnék hozzászólni. Amiröl az újságok írnak, az nem is meningitis, azaz kevés köze van az agyhártyagyulladáshoz. Ez a baktérium, illetve baktériumok, mert több fajtája van, az emberek 20-30 százalékénak a torkában él. Jelenleg nem teljesen ismerjük azt, hogy hogyan jut be a véráramba, és okoz végül halálos kimenetelü szepszist, föleg sajnos gyerekeknél. Ez egy igen ritka betegség, de az esetek kb. 50 %-ában halált okoz. Évente Európában talán kétszáz eset van. Ezt a legnagyobb jóindulattal sem nevezhetjük járványnak. Így szerintem az oltás nem szükséges, hiszen a betegség megkapásának az esélye igen csekély. Teszem azt dengue láz ellen sem oltatom be magam. Ezenkívül a baktérium B csoportja ellen még a mai napig sincs oltóanyag.
MIndenkinek üdv!
Ps.: én sem oltattam be a gyerekeimet (2 és 4 éves)
Megint ölt a meningitis Budapest (mti) - Újabb halálos áldozatot szedett a fertőző agyhártyagyulladás: vasárnap reggelre elhunyt egy ötéves drávaiványi kislány, akinek tünetei és a boncolási eredmények is megerősítik a feltevést, hogy ismét támadott a meningitis gyors lefolyású, általános vérmérgezéssel járó változata közölte hétfőn a Baranya megyei tiszti főorvos.
A kislány szombaton este lázasodott be, szülei orvost hívtak, majd mentő vitte kórházba, ám ott hamarosan elhunyt.
Ma reggel nyilatkozott Gyarmati Andrea a TV-ben. Az ő véleménye: "Ha egy betegség elhülyüléssel vagy halállal veszélyezteti a gyereket, akkor az oltás szükséges." Még azt is mondta, hogy a gyerekek és a fiatal felnőttek (30 éves korig) a legveszélyeztetebbek.