Keresés

Részletes keresés

dimelo Creative Commons License 23 órája 0 1 54704

Örülök neki, ha van észrevétel és hozzászólás.

 

A témakör ugyanis jóval optimistább médiahype-ot kapott, mint ami hosszas böngészés után kiolvasható a dokumentumokból.

A képviselők facebook üzeneteiről nem is szólva.

 

A (neM)47 egyre inkább hasonlít a régi jereváni rádiós viccre: (nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.)

 

Ahány fejezetet elolvastam a dokumentumokból, annál több bújtatott korlát derül ki.

 

Egy műszaki leírásból ki kell derülni annak is, hogy ha szakaszosan tervezik építeni.

De itt egyben kezelik a 85,58 km-t, hézagosan leírt előzményekkel:

"IV. nyomvonal (II. és III. nyomvonalból képzett ún. hibrid nyomvonal, mely tartalmazza a Berettyóújfalu déli elkerülő (2x1 sávos közút) a 47-es főútig bekötve, illetve
Szeghalom után a 4234 es út „bekötését”)
A további egyeztetések, vizsgálatok, társadalmi igények alapján további módosításokkal kialakult az V. nyomvonal, illetve megváltoztak a fő kiindulási tervezési paraméterek.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2019. november 19-i, KIFEF/102437/2019-ITM iktatószámú levelében a korábbi elrendelő levél (KIFEF/29015/2017-NFM) kiegészítéseként
meghatározta, hogy a 2x2 sávos főúti kiépítés lehetősége és szintbeni csomópontok kialakítása kerüljenek megvizsgálásra."

Már az is hiányos fogalmazás, hogy a II-III. nyomvonalból képzett hibrid (IV.), az tulajdonképpen az V. a "társadalmi igények" alapján.

De ugyanabban a mondatban egy meghatározó állítás: megváltoztak a fő kiindulási paraméterek...

 

Írnak a kapcsolt 2x1 szakaszokról, de azután nem szerepeltetik mindet a térképeken.

 

Nem akarom most hosszúra nyújtani, de a külön engedélyeztetett B.újfalu nyugati elkerülőről

már 2018-ban Kormánydöntés született, ezért több, mint kritikus a részletek elhallgatása ebben az engedélyezésre benyújtott dokumentumban.

 

1. melléklet a  Kormány rendelethez

A 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet 1. melléklete a következő 1.298-1.379. ponttal egészül ki:

"1.329. M4 Törökszentmiklós (Nyugat) - Püspökladány - Berettyóújfalu közötti szakasz és Berettyóújfalu Nyugati elkerülő szakasz előkészítése."

 

Az ütemezés egyébként racionális volna, kivételek azonban mindig is voltak...

60 vagy több km-t egyben megépíteni eddig is lehetett:

M6-M60

M44

M85 Csorna-Sopron

M30 Szikszó-Encs-Oh.

 

Az ütemezési szakaszokat kellett volna a befejezési dátumaikkal közölni!

Előzmény: Herodes68 (54700)
RadiX Creative Commons License 26 órája 0 0 54703

Nem kell még idén. 

Előzmény: Gyurma73 (54701)
bitisbitis Creative Commons License 1 napja 0 0 54702

Nem kell.

 

Előzmény: Gyurma73 (54701)
Gyurma73 Creative Commons License 1 napja 0 0 54701

M44 re kell matrica?

Nekem csak pesti van és az M4 fele visz a waze.

Herodes68 Creative Commons License 1 napja 0 0 54700

Bocs hogy bezavarok!

 

"Tehát előbb 2x1 sáv, azután majd... egyszer... talán 2x2."

 

Teljesen ésszerű ütemezés amit annyiban még árnyalnék hogy építését

is csak a 2030-as évek elején célszerű megkezdeni. Az átadás tervezett 2035-ös

időpontja reálisnak és optimálisnak is tűnik.

Előzmény: dimelo (54699)
dimelo Creative Commons License 1 napja 0 0 54699

A körülírás - szerintem - szándékos.

Csakhogy a 2035. évi céldátum komolytalanná teszi az egész hókuszpókuszt...

 

A hidakról is szól egy elég részletes fejezet, de nem indokolják meg, hogy a korábbi táblázatban szereplő 31 méter széles Kettős-Körös híd miért is kellene...

Főleg, hogy a 45. oldalon már nem is titkolják, olyan hídszerkezet a nyerő, ami két ütemben épülhet.

 

"Teljes szélesség 22,23 m; külső széleken üzemi járda biztosításával, belső elválasztó sávban kiemelt szegéllyel.
A jobb és bal pálya külön felszerkezeten halad, a köztük lévő légrés szélessége 15 cm, egy pálya felszerkezetének szélessége 11,04 m.

 

Mindhárom bemutatott szerkezettipusnál megoldható a kétütemű kiépítés. A fő értékelési szempont a beruházási költségen túl a vizügyi megfelelőség."

 

Tehát előbb 2x1 sáv, azután majd... egyszer... talán 2x2.

 

 

De még ezt is felülmúlja az M4-M35 csomóponttól a 42. útig tartó (neM)47 nyomvonal viszonya a B.újfalu nyugat elkerülőhöz...

 

Megér egy külön fejezetet...mert megtaláltam az elkerülő kv. engedélyét is:)))

Előzmény: adiaboli (54698)
adiaboli Creative Commons License 1 napja 0 1 54698

Debrecen – Békéscsaba szakasz  megvalósulásával egy

a Tiszántúli térség észak–déli irányú tengelye valósulna meg

és ezáltal egy kulcsfontosságú transzeurópai közlekedési folyosóhoz kapcsolódva,

nemzetközi áruforgalmi folyosó észak–déli irányú kapcsolatát egészíti ki.

 

Megtámogatandó az érvelésed, az idézett szövegből ezt a két igét is kiemelném. Itt ugyanis nyilván a romániai A11-ről van szó, mint a kapcsolódás tárgyát képező, kiegészítendő folyosóról (a "kulcsfontosságot" egyelőre talán hagyjuk, 2035-re nem jósolok, de, ha csak annyi lesz a pozitív elmozdulás, mint az elmúlt 14 évben... - no, mindegy).

Előzmény: dimelo (54697)
dimelo Creative Commons License 2 napja 0 0 54697

Vannak jövőbelátók és újabban valósághajlítók is:)))

 

Ennél nagyobb blöff nem kellene (pedig van bőven...)

 

Újabb százoldalakat olvastam el, érdekes kijelentésekkel:

Legelőbb a Via Carpathia nevének körülírásáról.

A gazdasági fejlődés egyik legfontosabb kritériuma az autópályák megléte, valamint az elérhetőség szempontjából az infrastruktúra fejlesztése.

A kapcsolódó gyorsforgalmi fejlesztésekkel hálózati viszonylatban megvizsgálva a Debrecen – Békéscsaba szakasz  megvalósulásával egy

a Tiszántúli térség észak–déli irányú tengelye valósulna meg és ezáltal egy kulcsfontosságú transzeurópai közlekedési folyosóhoz kapcsolódva,

nemzetközi áruforgalmi folyosó észak–déli irányú kapcsolatát egészíti ki.

 

A definícióhoz képest ez nem lesz sem autópálya, sem autóút, mert nemcsak szintbeni körforgókkal lesz tele, hanem

"Pihenők és üzemanyagtöltő állomások építése a nyomvonalon nincs tervezve."

 

Egy újabb kiegészítő útról is leírnak:

"A nyomvonal részeként kerül még tervezésre egy-egy 2×1 sávos összekötő út a 4225. sz. közlekedési úthoz  (Darvas, Csiff-majortól nyugatra, a megyehatáron),

és egy összekötő út a 4234. sz. közlekedési úthoz (Körösladánytól keletre, Vésztő-Mágor melletti csatlakozási ponttal)."

 

De a Berettyóújfalu Nyugat-dél elkerülő útról nincs jelzés...

 

Ezeket a megállapításokat a 152 oldalas  Natura2000 hatásvizsgálati dokumentáció tartalmazza.

Lezárva: 2020. dec. 18-án.

 

Honnan lehetne "felokosodni"? Mert a HB megyei Kormányhivatal (KTF) honlapjáról nemigen...

 

 

 

 

 

Előzmény: hegyaljai4 (54696)
hegyaljai4 Creative Commons License 3 napja 0 0 54696

""a tervezett úton megjelenő forgalom nagy része a 47. sz. főútról, az M4 gyorsforgalmi útról, az M3-M0-M5 útvonalról, valamint a román DN79 jelű főútról terelődik át."

A mondat megfogalmazója pontosan látja előre a magyar főutak, autópályák úthasználálati díját, a romániaiakkal összehasonlítható módon a következő 5-10 évre előre. A lottószámokat nem tudja? (-:

Előzmény: dimelo (54695)
dimelo Creative Commons License 3 napja 0 1 54695

A lengyel szitu nagyságrendi különbség, mégis következetesen haladnak.

Itthon belekapnak ebbe-abba, és úgy tálalja a propaganda, mintha már holnap hozzáfognának.

 

Amíg nem olvastam át a 424+439 oldalas kv. hatástanulmányt (Sok copy/paste), addig még azt gondoltam gyorsforgalmi út lesz, külön szintű csomópontokkal.

Olvasva a főutat és a turbó körforgalmakat (mint 21-es út), tulajdonképpen "örülni kell", hogy ilyen ritka az úthálózat, mert a tervezett főúttal nem "spórolható" meg

felüljárókkal a mellékutak keresztezése. Így is van híd meg felüljáró rendesen...

Tudja valaki, hogy a piros nyomvonal Kettős-Körös hídja miért 31,6 méter széles?

Illetve a zöld nyomvonal 42. út alatti átvezetése miért csak 11,13 m széles?

 

Összeállítottam a 2035. évi forgalomprognózis térképet, mert a mérnökségnek derogált a részletes adatok közzététele.

 

A zajterhelési táblázatokban csak óraforgalom szerepel, míg a várható forgalom ÁNF-ben (helyesen)

Ezért kellett néhány műveletet végeznem, hogy összehasonlítható adatokat vizuálhassak (Kék - tehergépkocsik+buszok)

Így már jobban látható, hogy a Visum szoftverbe több helyen invalid bázisadat is kerülhetett.

 

"a tervezett úton megjelenő forgalom nagy része a 47. sz. főútról, az M4 gyorsforgalmi útról, az M3-M0-M5 útvonalról, valamint a román DN79 jelű főútról terelődik át."

Ez a megállapítás csak nyomokban tartalmaz megnyugtató információkat. A zöld nyomvonalon biztosan nem lesz jelentős a Dn79-ről átszívó hatás.

De a piroson sem túlzottan, ha a román oldalon nem építik meg a Varsánd-Zerind összekötést.

Ha az útvonal Szeged irányban folytatódik, akkor lehet ez M5-re hatása.

Az M4 autóútra nem igazán (a 80 km-es kerülőút Karcag-Füzesgyarmatnál rövidíthető 30 km-re),

https://www.google.com/maps/dir/47.2952032,20.9308439/47.0522522,21.1928699/@47.1761219,21.2039776,11z/data=!4m14!4m13!1m10!3m4!1m2!1d21.3540701!2d47.2338315!3s0x4746e4cbe0e894a5:0xc9e2bb8a93fe365c!3m4!1m2!1d21.4259102!2d47.130511!3s0x4746f72397fbbbb1:0x865500c974a499e!1m0!3e0

az M4 autópályáról A3 felől nagyobb valószínűséggel jöhetnek a piros vonalon főleg kamionok..

A zöld nyomvonal már 20 km-es többletút.

jelenleg csak megközelíthetően ábrázolható G-mapson:

https://www.google.com/maps/dir/47.196995,21.8587415/47.0677534,21.1959417/@47.2386289,21.2568493,11z/data=!4m9!4m8!1m5!3m4!1m2!1d21.3521441!2d47.2758323!3s0x4746e36c8cb20757:0xe07fa9959f2dd4b4!1m0!3e0

 

Kérdések:

M4-42. út között miért kiugró a kamionforgalom B.keresztesnél a piros vonalon, illetve a zöld vonalon a 42. és 4213. utak között? (invalid adatok)

Köröstarcsa elkerülőből a 46. útig vezető szakasz miért nincs feltüntetve a forgalomtáblázatokban?

Miért jöhetne a 44. útról (piros) 2215 kamion, ha 10 km-rel feljebb a 4234. útnál eltűnik 524 db, és emellett 3190 személygépkocsi "szívódik" fel?

Mintegy 30 km-es szakaszon indokolható-e a volumen növekedése. (4219-úttól 4239. útig)

 

Itt jön elő a néhány poszttal ezelőtt jelzett OKA2019. (FAKE DATA) mert a forgalomelemzéshez azt használták...

A 4234. út 25. km-nél hibásan jelzett 5604 db gépjármű, amely a 30. km-nél már csak 1272.

Békés-Tarhos felé 2328 db, tehát minimum 2000 gépjármű a magyarázhatatlan eltérés...

 

Bármilyen jó a Visum szoftver, ha meghülyítik az agyát...

 

Ha végig vizsgáljuk a megadott prognózisadatokat, durva logikátlanságok tapasztalhatók.

 

A zöld nyomvonal kevesebb eltérést mutat, alapos indokkal állítható, hogy a piros nyomvonal forgalma a jelzett ÁNF 7743 db-nál kisebb.

 

 

A hibák - torzulások ott lapulnak a titkos Megtérülési adatokban is...

Előzmény: adiaboli (54694)
adiaboli Creative Commons License 4 napja 0 1 54694

Erre is található válasz, igaz erősen eldugva a 35. oldalon:

"A Békéscsaba-Berettyóújfalu közötti szakasz épitésének megkezdésének várható időpontja  a 2024. év, forgalomba helyezés várható időpontja 2035. év."

 Nem is csodálom, hogy a politikusok nem dicsekednek vele...

 

Szép:(. (De legalább van realitása.)

Az azt megelőző második évre (2033-ra) a lengyelek "zöldre akarnak festeni" minden olyan utat, ami a lenti térképen piros, kék vagy szürke. (Amúgy ennek sem kisebb az előzőnél a realitása.)

https://pl.wikipedia.org/wiki/Autostrady_i_drogi_ekspresowe_w_Polsce#/media/Plik:Stan_autostrad_i_dr%C3%B3g_ekspresowych-Polska_mapa.png

 

Előzmény: dimelo (54693)
dimelo Creative Commons License 4 napja 0 1 54693

Felejteném a Via C-t, ha nem hallanám "érvként". Piti játékok a szavazatokért...

Itthon és odaát is...

Mindenesetre Románia megkapta a helyreállítási forrásokat az EU-tól.

 

Örülök, hogy végre közzétették a 47 (nem M és már nem is R) környezetvédelmi hatástanulmányait (bár némi kerülővel található meg)

 

Részletek az indoklásból a 29. oldalon:

IV. nyomvonal (II. és III. nyomvonalból képzett ún. hibrid nyomvonal, mely tartalmazza a Berettyóújfalu déli elkerülő (2x1 sávos közút) a 47-es főútig bekötve,

illetve Szeghalom után a 4234 es út „bekötését”)
A további egyeztetések, vizsgálatok, társadalmi igények alapján további módosításokkal kialakult az V. nyomvonal.

 

A fejlesztés eredménye egy 110 Km/h tervezési sebességnek megfelelő főút lesz, mely osztottpályás keresztmetszettel rendelkezik (20 m szélességű korona).

Természetesen lokálisan, alapos indokkal ettől eltérhet a terv. Önálló nyomvonal (települési elkerülő szakaszoknál) esetén a továbbfejlesztési lehetőséget is figyelembe kell venni,

tekintettel, hogy első ütemben 2x1 sáv (félpálya) míg későbbi ütemben épülne ki a teljes keresztmetszet.

A főúti kategória okán forgalomnagyság függvényében a szintbeni csomópontok kialakítása is vizsgálandó.

 

 

Ez a néhány mondat azt bizonyítja, hogy ebben az esetben mély empátiával terveztek...

 

Ellentétes tapasztalataim vannak sajnos az M4 Karcag-Berettyóújfalu nyomvonal esetében!

 

De nézzük, hogy mit írnak az előzményekben és mit tartalmaznak a táblázatok:

1. B.újfalu déli elkerülő - szerintem sokkal inkább nyugati.

A nagyobb probléma, hogy a részletező térképeken és táblázatokban nem látható!l

A NIF vázlatán mintha a 42. főúti csomópontból indulna. (13 km)

Miért van erre szükség, ha Csökmő-Furta között a 47. út jelenleg 2000-3000 gépjármű forgalmát 5700-6000 nagyságrendben (2035) az új szakasz fogja átvenni?

 

2. Új 47-4234. út összekötése Körösladány és Vésztő között lesz rövidebb út, de nevezhető Szeghalom elkerülőnek is. (Csökmő-Körösladány belterületi szakasz nélkül)

Egy nagyon régi hiány pótlása 7 km új 2x1 sáv.

 

3. Első ütemben elkerülő szakaszok 2x1 sávban?  Mikor lesz a második ütem?

 

Erre is található válasz, igaz erősen eldugva a 35. oldalon:

"A Békéscsaba-Berettyóújfalu közötti szakasz épitésének megkezdésének várható időpontja  a 2024. év, forgalomba helyezés várható időpontja 2035. év."

 

Nem is csodálom, hogy a politikusok nem dicsekednek vele...

 

 

Előzmény: hegyaljai4 (54690)
adiaboli Creative Commons License 4 napja 0 1 54692

Így van, az M47-nek*  semmi köze a Via Carpatiához. Romániát illetően: az Arad - Nagyvárad útvonalra talán a következő 25 évben lesz esély. De ami a Lugos - Calafat szakaszt illeti... a prioritásaikat és a nyögvenyelős tempót tekintve forradalmi változás kell ahhoz, hogy ennek az időnek a duplája is elég legyen.

 

- aminél, ha már a Dunától keletre járunk, és gyűrűs szakaszokról álmodozunk, egy nagyságrenddel fontosabb lenne a Kecskemét - Szolnok - Füzesabony gyorsforgalmi megépítése

Előzmény: hegyaljai4 (54690)
ÁsítóSárkány Creative Commons License 4 napja 0 0 54691

a piros csak szimplán nagy ívben kerül...

Előzmény: dimelo (54686)
hegyaljai4 Creative Commons License 5 napja 0 1 54690

A Via Carpatiára való hivatkozást felejtsük el. az M30-M3-M35-M4 kiépítésével Magyarország teljesíti ezt a kihívást. Persze nem nekünk kell átjutnunk a Tátrától keletre a Kárpátokon. Itt látszik valami remény, mert a szlovákok és a lengyelek is inkább abban érdekeltek, hogy építsék, és ne Magyarországot szidják.

Ami a Partiumban történik, azt lehet román részről, Via Carpatia sikerként politikailag eladni. Egy Arad-Nagyvárad útvonal építését inkább saját gazdaságfejlesztési célként kell értelmezni, hiába kenik rá a mázt, hogy átvonzzák a forgalmat Magyarországról. A románoknak inkább a Déli-Kárpátokon keresztüli autópályára kellene koncentrálnia.

Előzmény: dimelo (54689)
dimelo Creative Commons License 5 napja 0 0 54689

Magyarázatnak megfelel. Indoknak nem:)

 

Ez is 2x2 sáv, Vmax 110 km/h,

akkor a beruházás költségszintje nem  kisebb, viszont nem lesz útdíjas? Megtérülése rosszabb.

 

A piros változat hossza: 79,37 km (+ Békéscsaba déli szakasz 27 km és a meglévő M4-M35 +15 km)   121,37 km

NE hagyja magát átverni senki... (Nem akarom érteni a Hatóságot)

 

A ZÖLD hasznosabb, mégha 85,58 km is. (de csak 14 km kell a 44-47 utak között.)                                 99,58 km

 

HA a Debrecen - Szeged útvonal döntő szempont...

 

 

Ha nem lesz M47, akkor hogyan lehetne Via Carpathia?

Előzmény: Aladár46 (54687)
Aladár46 Creative Commons License 5 napja 0 0 54688

A végén csak egy maradhat. :)

 

Ha engem kérdeztek, akkor a zöld.

Előzmény: dimelo (54686)
Aladár46 Creative Commons License 5 napja 0 0 54687

Csak 2x2 főút, ezért nincs M.

Előzmény: dimelo (54685)
dimelo Creative Commons License 6 napja 0 0 54686

Nekem nem érdekem, de ha a helyieknek ez a nyomvonal így jó...(akkor be vannak kussoltatva)

 

Az "ökörhugy" találó, de manapság ez a "divat".

A zöld nyomvonal-változat még jobban tekereg.

Mégis az a hasznosabb.

Előzmény: 20-as vonal (54684)
dimelo Creative Commons License 6 napja 0 1 54685

Eldőlt? Ha mindkét változat továbbment, akkor már a politika dönt?

 

Mert erről még nem olvastam közlést. (Képviselők facebookjain nem örömködnek...)

 

Miért nem M47-nek nevezik? Tervezési osztály: K.III.A (I. rendű főút)

Miért a HB-Megyei Kormányhivatal Körny. Főosztálya engedélyezte?

 

DEBRECEN - BÉKÉSCSABA ÚJ KÖZÚTI ÖSSZEKÖTTETÉS VIZSGÁLATA

 

Majd holnap átolvasom...

Előzmény: Aladár46 (54683)
20-as vonal Creative Commons License 6 napja 0 2 54684

Igen,cinikus,mert kettős mércét alkalmazol. Keleten menjen egy 10ezres város miatt ökörhugyba a gyorsforgalmi, mert elmaradott. Nyugaton meg Te is cinikusan M834-et emlegettél, mikor bátorkodtam az M83-as építésével kapcsolatban a ráhordó utak felújítását felhozni. 

Előzmény: dimelo (54682)
Aladár46 Creative Commons License 6 napja 0 0 54683

No para. Ez már rég eldőlt, mert mindkét nyomvonal változat környezetvédelmi engedélyt kapott. :)

 

 

 

 

 

 

Előzmény: dimelo (54682)
dimelo Creative Commons License 6 napja 0 1 54682

Cinikus a kérdésed... (mi lesz szegény sarkadiakkal) és szubjektív a saját helyzeted összevetése...

 

Semmilyen érdekem nincs arrafelé, ezért próbálom objektíven szemlélni a nyomvonalváltozatok előnyeit és hátrányait.

 

Ha az elmaradott térség megközelíthetősége a cél, akkor a piros nyomvonal a Sarkadi járásban 7 ezer lakosnak hasznos,

de 14 ezernek nem. A kék változat 14 ezernek hasznosabb + Gyula és Vésztő.

De a zöld nyomvonal is tartalmaz konfliktusokat:

Északról az M4-M35 csomópontból nem lenne szükséges külön elkerülő Berettyóújfalu nyugatnál.

A Komádi-Zsáka-Furta és 47. út forgalmát Bakonszeg felé be lehetne kötni az M47-be.

Jóval kevesebb költségből megépülhet. Minthogy a 427. utat is össze lehetne kötni az M4 autópályával a pihenőnél lévő felüljárónál.

A tervezők gondoskodtak Körösladány és Vésztő (4234. út) közötti összekötésről. (Ez hasznos, csak az nem érthető, hogy ugyanilyen gondosan miért nem terveztek Sarkadnál...)

A zöld nyomvonal Körösladánytól Muronyig a jelenlegi 47. út négynyomúsítását jelzi, (elkerülőkkel) majd egy 14 km-es átkötést Csorvás 47. úthoz.

 

Döntő érv, hogy a sárga-zöld 25 km-rel rövidebb, másként a lila-piros-kék ennyivel hosszabb!!!

HA a cél Szeged-Békéscsaba-Debrecen-Miskolc elérhetősége, akkor evidens a sárga-zöld.

 

De ha a revanspolitika a mozgatórugó, arra egy érv lehet: csakazértis...

 

Ha követted az M47 nyomvonal "fejlődéstörténetét", akkor tudod, hogy 2019 előtt nem volt határmenti változat.

 

Nekem akkor bevillnt emlékeimből a 2005-ös M4 déli vagy északi nyomvonalvita és következményei. (Írtam is, hogy 15 évig elhúzódott az építési engedélye.)

 

Legutóbbi hír (2021. március 5.):

https://behir.hu/regota-vart-beruhazas-harom-ut-ujul-meg-sarkad-kozeleben

 

...azért lobbiznak, hogy a leendő M47-es Debrecent Szegeddel összekötő gyorsforgalmi út a Sarkadi járás irányában épüljön meg, hogy fellendítse a helyi gazdaságot.
– Két lehetséges útvonalat jelöltek ki, van egy nyugatibb fekvésű, illetve egy, a román határhoz közelebb eső, keleti útvonal.
Ki-ki a maga területén lobbizott, úgy tudom, hogy a döntés a napokban megtörténik. Egyébként mindkét útszakasz mellett hasonló érvek szólnak.
A beruházás két éven belül elindul és nagy a jelentősége, hiszen összeköti Észak-Kelet Magyarországot Dél-Kelet Magyarországgal"

 

Szomorú a mosoly, hogy ilyen naivak (döntés a napokban- két éven belül elindul) a térség képviselői, vagy hülyének nézik a lakosságot...

 

Választási időszak van.

 

 

De a magyar sztrádaépítések történetében elkövetett nyomvonal hibákat nem kellene újra és újra megismételni:

 

M3    35-36-41. út

M6    6. főút

M44  Szarvas-Orosháza

M4    42. főút.

 

A 14-16 km éppen az a távolság, amelynél már eltűnik a szívóhatás, ezért a forgalom a régi utakon marad...

Az M4 vonzáskörzetének kritikus határán ilyen városok vannak: Martfű, Túrkeve, Kunhegyes, Nádudvar...

Az ott élőknek nem fog sokat jelenteni, ha megépülne egyszer...

 

Az M47 piros nyomvonal tervezésénél nem a zölddel azonos empátiával rajzolták a vonalakat... (Paradox módon mégis a kidolgozatlanabb pirosat nyomják...)

 

 

 

Előzmény: 20-as vonal (54680)
menut Creative Commons License 2021.09.17 0 4 54681

Na, Veszprém elesett, lezárták a külső körgyűrű Füredi úti csomópontját. Elbudapestesedett a város, Karácsony lett itt is a polgármester :)

20-as vonal Creative Commons License 2021.09.17 0 0 54680

Mi lesz szegény sarkadiakkal,hogy 14 km-re megy tőlök egy gyorsforgalmi.Ez azért nem távolság.Én kiegyeznék ennyivel.Tőlünk az M83 27 km-re lesz .

Előzmény: dimelo (54679)
dimelo Creative Commons License 2021.09.17 0 0 54679

A sorrend talán nem változott, de itt mégiscsak 2016-os adatokat láthatunk.

Nem csak PL, hanem CZ, SVK, és a balti országok is előttünk vannak. Nekem Bulgária adata gyanús...

A gépjármű darabszám mellett kellene még ismerni a gyorsforgalmi utak hosszát is országonként.

 

Itthon a járműsűrűség erőteljesen koncentrálódik M0-M1-M5, M3-M7 tengelyen. Ma 800 ezer gépkocsi van Budapesten és még az agglo...

 

Ehhez viszonyítva eltúlzott fényűzés az M47-ről álmodozni...

Különösen veszteséges a keleti nyomvonalváltozat:

Északról haladva az M4-től elváló nyomvonal (utólag) kiszolgálni igyekszik a 42. főút ártándi határátkelőjét. (Beismert öngól)

Valamiért csomópontot terveznek Told (377 lakos) bekötőútjára, de nem akarnak csomópontot az 1785 lakosú Berekböszörménynél.

Aránytalan (4) csomópont kiosztás 8-3-8-4 km , lehetne  8-10-7 km és a 3 csomópont kihasználtabb, a kék nyomvonal-yáltozat hatékonyabb lehetne.

 

De az igazán erős mellényúlás Okány térségének útjainál tapasztalható:

A 2303 lakosú Okánynál 2 csomópontot terveznek 440-570 jármű napi forgalmú utakra..

A javasolt kék vonalon 1 csomópont megtakarításával a 6395 lakosú Vésztő megközelítését is segítené.

 

A Keleti nyomvonal gondolatának fő érve a legelmaradottabb Sarkadi járás megközelítése.

Ehelyett azt láthatjuk, hogy a piros nyomvonal a járásszékhely 9465 lakosú Sarkadot 14-16 km-re elkerüli!

A kék nyomvonal 9 km-re közelíti meg Sarkadot, és 2 km-rel közelebb hozza Gyula városát is.

A Repülőtér körzetében már kiépült infrastruktúrát radikálisan át kellene építeni, praktikusabb a határátkelőhöz közelítve Póstelek-keletnél csatlakoztatni:

https://www.google.com/maps/dir/46.6530488,21.2382967/46.6650252,21.1964223/@46.6611249,21.1932782,5889m/data=!3m1!1e3!4m2!4m1!3e0

 

A Békés-Tarhos bekötő út 2 km-es átkötéssel csatlakozhat az M47-hez.

A kék változat 45 ezer embernek jobb és csupán 4 ezer ember számára kismértékű megközelíthetőség romlás.

 

A 2 csomópont megtakarítása 10 milliárd Ft.

 

Ezzel együtt sem versenyképes az útvonal a Via Carpathia-val. (Ugyanúgy a már épülő Dn79-be csatlakozna, csak éppen Gyula határátkelőnél (ha Varsándnál a románok összekötnék...)

https://www.google.com/maps/dir/46.6159996,21.5168316/46.6306237,21.3302919/@46.5787107,21.3376454,23590m/data=!3m1!1e3!4m2!4m1!3e0

 

A legsúlyosabb, hogy ez a fantazmagória Békés megye meglévő gazdasági ütőerét (Mezőberény-Körösladány-Szeghalom-Füzesgyarmat) nagy ívben elkerüli.

Semmilyen megoldást nem nyújt Berettyóújfalu térségében a 47. út átvezetésére.

 

A hosszabb piros útvonal költségesebb, forgalma kevesebb, ezért megtérülése (BCA) is sokkal rosszabb.

 

De a nyugati nyomvonalnál is van mit csiszolni...

 

Erről legközelebb...

 

Előzmény: Gyurma73 (54678)
Gyurma73 Creative Commons License 2021.09.16 0 2 54678
Előzmény: dimelo (54677)
dimelo Creative Commons License 2021.09.16 -1 0 54677

Csodálkoznom sem kellene, miért punnyad a fórum...

 

Olvastam KSH aktuális infókat:


2021. június 30-án hazánkban 4,9 millió darab közúti gépjármű volt forgalomban, ebből a személygépkocsik száma 4,0 millió darabot tett ki.

Az elektromos személygépkocsik száma 73%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, és több mint kétszerese a két évvel korábbinak,

azonban arányuk a 2021. I. félév végi járműállománynak csak 3 ezreléke.  (12 ezer db)

 

A lakosság számának fogyásához képest érdekes. (9 730 ezer)

Van az országnak sok megyéje, térsége, ahol a demográfia ennél is szomorúbb állapotot mutat.

Békés megye, Sarkadi járás:

2011  23 261 fő

2019  21 116 fő. tehát -2145 fő alig 10 év alatt.

 

A forgalmi adatok is jelzik, hogy ott már "a madár sem (gyakran) jár"...

 

A 4234. és 4219. utakon közlekedik, akinek  kell.

A Szeghalom-Vésztő-Doboz - (Gyula) útvonal forgalmasabb,

de adatait csak 2 mérőhelynél rögzítették, a többi úton 2005-2007-2009-es adatokat szorozgattak (OMG...)

 

A KIRA térkép hasznos vizuális szolgáltatása az összes forgalomnagyság színezett megjelenítése.

Így ugrott a szemem elé a 4234. út 2019-ben 20 napon mért adata: 5604 gépjármű...

Sem előtte, sem utána nincs hasonló nagyságrend.

De 2018-ban és 2020-ban sem mértek megközelítő adatokat.

A piros nyilak jelzik, hogy a szakaszhatárok kijelölése kifogásolható, nem útcsatlakozásoktól kezdődik-végződik Vésztő és Békés útjain.

 

A bizonyíthatatlan (hibás) adat kilóg a térség egészéből.

Viszont arra jó (lehetett), hogy az M47 előzetes forgalmi vizsgálat számára "bázis" lehessen...

 

https://berettyohir.hu/index.php/koezelet/aktualis/8076-elokeszites-alatt-a-m47-es-gyorsforgalmi-ut-tanulmanyterve

 

Ebben a cikkben olvasható: "várhatóan 2021-re kell elkészíteni a végleges nyomvonal engedélyezési szintű tervét."

 

Orosházán 2020. szeptemberben úgy tudták:

"A nyomvonal körüli egyeztetés kapcsán a megye északi részét érintő települések között alakult ki ellentét, ott két koncepció jött létre. Egyik a román határhoz közeli, Okányt érintő szakasz,

míg a másik a jelenlegi 47-es főút mentén futna. Az elnök elmondta, egyelőre abban, hogy mely nyomvonalon épülne meg az adott szakasz, még nincs egyetértés.
Október 31-ig készül az a hatástanulmány, amely alapján az ITM és NIF Zrt. meghozza a végleges döntést." https://oroscafe.hu/2020/09/18/m47-keszulnek-a-tervek/

 

Egyelőre nem látszik a közzétételi vágy:(((

 

Jöhetnének kérdések, esetleg újabb információk, remélem lesz érdeklődés...

 

dimelo Creative Commons License 2021.09.13 -1 1 54676

A hétvégén olvastam fontos kiegészítéseket az OKA 2020 Közúti forgalom figyelemmel kísérése doksi 9-13. oldalán:

 

A keresztmetszeti forgalomszámlálás rendszerének felülvizsgálata során 1996, 2001, 2005, 2012 és legutoljára 2017 években módosították a számlálóállomások forgalomjellegbe sorolását.

Az új módszer a korábbitól következőkben tér el:
A forgalomjelleget nem csupán a személygépkocsi forgalom szezonális és hétvégi alakulása alapján-, hanem az összes motoros forgalom figyelembevételével határozzuk meg.
Az új besorolásnál az egyes állomások forgalomjellege utak illetve földrajzi szempontok alapján került meghatározásra.
Legutoljára 2017-ben sor került a forgalomjellegek felülvizsgálatára. 2018-tól ebben a rendszerben 6+3 forgalomjelleg kategóriát különböztetünk meg;
jelölésük egy kisbetűvel és egy számjeggyel (a-f és 1-3) történik. 2012 előtt a forgalomjellegek száma 8+3 volt (a-h és 1-3 jelöléssel).

 

Az országos közúti keresztmetszeti forgalomszámlálás történetében első alkalommal 2015. évben, majd azóta minden évben az elektronikus díjfizetési rendszert üzemeltető

Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. adatszolgáltatása is a feldolgozás része. 2020. évben összesen 86 db fix telepítésű főúti számláló keresztmetszet forgalmi adatai kerültek felhasználásra.
A 2017. évtől kezdődően a Rendőrség által üzemeltetett VÉDA Közúti Intelligens Kamerahálózat fix telepítésű számlálóhelyeinek forgalmi adatai is bekerültek a feldolgozásba, a 2020. évben 115 mérőhellyel.

 

Az országhatár állomások forgalmát a határőrség folyamatosan figyeli, 4 járműkategóriában osztályozva (személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz és tehergépkocsi).

A schengeni határokon belül ez a megfigyelés 2007. december 21.-én megszűnt. Ennek pótlására a 2008. évtől kezdődően OHS (országhatár Schengen) jelű forgalomszámláló állomásokat vezettünk be.

A korábbi OH jelű állomások közül mindazok, amelyek a nem schengeni határokon (külső határok) találhatók, továbbra is ugyanolyan módon és formában üzemelnek és szolgáltatják az adatokat is.

2010. év óta a Központi Statisztikai Hivatal biztosítja ezen határforgalmak pontos adatait, így az országhatár állomásokon 365 (szökőévben 366) napos mért adatot szerepeltetünk.

 

 

A nagyon lényeges idézetek után 2 példa:

 

Tisztán látszik, hogy az adatszolgáltató váltás (KSH) 2010-2014-ig nagy kockázattal járt (A határadatok feldolgozása 5 évig elmaradt a tényleges forgalomtól.)

2015-től "pontosodik", de pl. a 49. úton 2019-ben van valami megmagyarázhatatlan:

a határon többen jöttek át, mint amennyien a 4914. út (Csenger) csatlakozása utáni mérőhelynél elhaladtak... Talán Ufók voltak:)

 

A 42. főúton 2015-ben grafikon ábrázolási hiba volt (pirossal a korrekció)

 

Summázat: az összes adatatsorból 201 db műszerét lehet megfelelőnek elfogadni... (+ NÚSZ teheradatok)

a többi mérés esetszáma kritikusan alacsony, a forgalomjelleg meghatározás módszerváltoztatása a bázisadatok fogyatékosságait nem kompenzálhatja.

 

Ezeket a hibákat semennyi "dislike" nem szünteti meg ...

 

 

A poszt végén egy kis "akció" a múlt hétvégéről:

 

M4-A3 autópályák forgalma - drónvideo:

 

https://youtu.be/ZeyoGFlW9KA

 

a kamionokat ne keressétek - vasárnap délutáni felvétel.

 

Előzmény: dimelo (54675)
dimelo Creative Commons License 2021.09.09 -1 2 54675

Most a képfeltöltéssel kezdem:)))

 

Milyen érdekes, most beengedte a system...

 

A forgalomkövetési táblák összehasonlítása meglehetősen sziszifuszi meló.

De ha a katasztrofális 2020. év havi adatainak változásait követni akarjuk, rá kell szánni az időt:)

 

A 42. főúton kétféle hatás is kimutatható a múlt évben,

márciustól júniusig COVID, majd szeptembertől az M4 határszakasz átadása (+novembertől COVID II. hullám)

 

Ennek tudatában kezdtem el a vizsgálódást, de már januárban szemet szúrt egy matematikai nonszensz:

a személygépkocsi átlag (1486) nagyobb, mint a hétköznap(1395) és nagyobb mint a vasárnap(1396)???

A képlet Hx6+V/7= átlag.  De ez ránézésre is feltűnő volt, mert ezesetben az átlag egyezik a két részadattal...

 

Ezért átszámoltam néhány tételt. A pirosak kevesebbek, a kékek többek voltak a közzétett adatoknál.

 

Az eltérések meghaladták a mérőhelynél közölt hiba%-ot!!!

 

Tehát hiába a (csúcs)technika, ha az adatfeldolgozás során keletkeznek a hibák?

 

A két táblázatból az is megállapítható, hogy az M4 autópálya átadása megváltoztatta a gépjárműáramlást.

 

De nem a miniszteriális elvárás irányába: az M4 összesen 2000 db gépjárművet vonzott el a 42. főútról.

 

                                      6017 mh. (53,2 km)           13910 mh. (1,7 km)

2020. 01-08 hónap:  6539 összes  1929 nyerges   3116 összes  755 nyerges

          09-12 hónap:  5101              1455                 2936              911

M4 szívóhatás       -1438 db        - 474 db           -180 db      +156 db

                                   78 %            75 %               94 %         +121 %

Tehát az M4 autópálya szívóhatása a 4. főút (Szolnok) felé alig érzékelhető 6 %, ellenben a magas útdíj és hosszabb út miatt (M35-M3)

21%-kal több nyergesvontató használja és rongálja a 42. főutat.

 

10 éve - amíg tárgyalási helyzetben voltam - erről a jól látható hatásról beszéltem, és évek óta megírtam gyakran a fórumon is.  

 

A múlt heti videó azt mutatja, hogy a helyzet az M4 átadása után egy évvel sem változott, ezért ki lehet jelenteni:

Az M35-M3, mint az M4 gyorsforgalmit "mentesítő" autópálya erőltetése szakmai blöff volt, és akkor még diplomatikusan fogalmaztam.  

 

Az mindent elsöprő tény, hogy Debrecen járt jól...   

 

Hogy ezt a szakma nem látta előre?  

már 10 éve is tudták...

 

és a döntéshozók a rossz döntéseket még az M47-Kelettel + Berettyóújfalu-Nyugat elkerülővel akarják súlyosbítani...

 

 

 

Előzmény: dimelo (54673)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!