1. (A 1482-vel ellentétben) a köv. 3 webhelyet kellene átnézni, s röviden megbeszélni:
www.szinhaz.hu
www.irodalmiakademia.hu
www.ebolt.hu
2. Van 7 CD, mellyel uezt kellene tenni.
Mindkettônél persze – hivatalosan – csakis a nyelvi minôséget nézhetjük; magánban ki-ki addig élvezkedik a tartalmukon, míg el nem unja. Jó lenne, ha minden pályaművet legalább ketten át tudnánk nézni (a 3 webcímmel jómagam már rég megvagyok). A túl hosszúakat – miként eddig is – elég néhány mintából megítélni, hacsak nem mutatja vmi, hogy nyelvileg eléggé inhomogén az anyag. A CD-khez persze kell Windows, s a multimédiás voltuk nemigen teszi alkalmassá ôket a munkahelyi fônök orra (-szeme-füle) elôtt való lejátszásra. Az eFestival szervezôi szükség esetén tudnak gépet s helyet biztosítani a zavartalan ítészmunkához. Hogy egy anyag a hálón avagy CD-n van, az lényegtelen a mi szempontunkból, tehát ez nem két külön kategória. Külön kell viszont választani a kereskedelmi tárgyúakat a többitôl.
Röviden ennyi. Nemcsak Szab, hanem a többiek segítségét is várom!
Hétfő bizony! Sózzon rám valamit, ha gondolja, Elnököm!
Apropó, olvassátok el mélyen tisztelt és szeretett elnökhelyettesünk cikkét a Természet Világa júliusi számában a LEKTOR-ról. Egylettagoknak K Ö T E L E Z Ő! :-)
retix: teljesen igaz. Nem is csoda, hiszen profik: írók, filológusok stb. Ezért javasoltam a szervezôknek, hogy két kategória legyen, egy profi és egy üzleti. Úgy látszik, ezt elfogadják. Viszont egyre vigyázni kell: nyelvi értékelôként semmi esetre sem szabad a tartalom által befolyásoltatnunk magunkat. Magánemberként persze lehet szeretni vagy nem az adott oldalt.
A Széchenyi-terv (persze csak nálunk) füstbe ment, mert Hamiék még mindig nem tudják tárolni a honlapunkat; a Lektorral kapcsolatban meg inkább személyesen kérdezd meg ôt.
Az eFestival rendezôi nagyon szeretnék, ha a CD-n érkezett pályamunkákat is átnéznénk nyelvileg. Ötleteket várok tôletek, hogy milyen feltételekkel vállaljuk, ha vállaljuk. Valamint várom a múltkor írt öt weboldalról az észrevételeiteket. Mondjunk már vmit róluk!
vurugya megnősül, ezért sok a dolga, nem lett annyi ideje, amennyit szeretett volna... Az egyik helyet néztem át, a www.fokuszonline.hu -t és vesszőhibákat, magyartalanságot leltem csupán. A részleteket egy fájlba írtam, most rohanok, de tán a jövő héten tudom küldeni, akkor leszek gépközelben...
vu
Kedves nereusz!
A liberalizmus fogalmát én tágabbra szabom: a közösség "önmozgása" vagy explicit normatívarendszer szabályozzon-e valamit. Így a liberalizmus eszmerendszerében "nem definiált" az engedékenység fogalma, csak a tiltásé.
De az értelemzavaró mondatok kérdése nem ezen a szinten helyezkedik el. Értelemzavaró mondatokat akadémiai szabályok szerint is lehet alkotni. Aki viszont "liberális" elveket vall, annak a célja is a minél torzításmentesebb kommunikáció, így óvakodni fog a félreérhető nyelvi elemek használatától.
Vurugya (esetleg mások?): sikerült átnézned a webhelyeket? Én nagyjából megvagyok velük, sorrendet is állítottam fel.
Az utóbbi idôben egyszerre több minden akadályozott az egyesületi munkában. Most úgy látszik, ezek lassan megszűnnek. Nyilvánosan szeretném megköszönni LvT-nek (ha már bunkó módon nem válaszoltam a levelére), hogy külföldi (tanulmány?)útja alatt is volt gondja rá, hogy megnézze, miként látszanak a weboldalaink a Macintoshon.
Bocsánatot kérek, hogy a kérdésedre nem válaszoltam időben.
Egyszerűen egyetértek.
Az álmodol/álmodsz - igen, igazad van. Ha spondeus kell, akkor: álmodsz, ha daktilus: álmodol.
Nem harcosságról van itt szó.
De nem egy példa van arra, hogy értelemzavaró mondatokat képezünk egy-egy jól át nem gondolt engedékenységgel.
Szeretettel üdvözöl: nereusz.
P. s.: A liberalizmus történelmi/politikai fogalom, nem?
:-))
Széles sávú internetszolgáltató - nekem ez jobbnak tűnik, kivéve, ha a szélessávú (egybeírt) szó egy szakkifejezés a fizika tudományában... Erről azonban nincs ismeretem.
A lev.-rendszerünkkel vmi baj lehetett, az Indexet meg napok óta nem tudom kivárni vagy behozni. Mindezek miatt most itt és kutyafuttában: az eFestival rendezôi megkérték az egyesületünket, hogy a pályamunkákat értékelje nyelvileg. Közülük több CD-n van, velük nem tudunk foglalkozni (vagy akad jelentkezô?). Az átnézendô honlapcímek:
www.mek.iif.hu
www.szinhaz.hu
www.irodalmiakademia.hu
www.ebolt.hu
www.fokuszonline.hu
Kérek minden tagot, hogy vesse rá magát e címekre, s észrevételeit tegye meg ITT. Azért itt, s nem a freemailben, hogy gyorsabbak legyünk (amaz eléggé körülményes). Az elôzô, a webIgenes–népszabis is tök jól elment itt a rovatban. Köszönöm!
Dél elmúlt, de csak maximálisan megerősíteni tudlak, jelentésváltozásról meg szerintem egész biztosan nincs szó (a szabad verset is különírjuk). Amit még hozzá tudok tenni, hogy a 137. szabálypont szól erről a kérdésről.
Eddig a levél (a Kft. nevének kipontozása természetesen az én művem), álláspontom szerint a széles sávú (legalábbis a műszaki szótár így hozza a broadband kifejezés magyar megfelelőjét, és a Magyar Helyesírási Szótárban talált analógia (széles skálájú) alapján) két szóba írandó. (Persze felmerülhet az, hogy jelentéstöbblettel is fel van ruházva, azaz hogy sok mindent felölel a tevékenységük, de a „széles skálájú” példája akkor is a különírás mellett szól.) Az internetszolgáltató pedig egybe, hiszen jelöletlen jelzős szerkezet. Kérlek Benneteket, hogy kb. délig reagáljatok, főleg akkor, ha valamivel nem értetek egyet az általam vázoltakból.
Ja, és örvendetes, hogy van olyan igényes cég, aki szeretne magyarul írni a neten. :-)
Az internet számtalan új kifejezést hozott életünkbe, amiknek írásmódja még nincs "kőbe vésve", és az általános szabályok sem adnak mindig egyértelmű útmutatást. Ismerem az Írd Jól Egyesület munkáját, és mivel bizonytalan vagyok valaminek az írásmódjában, gondoltam, megkérdezem a véleményüket. Mivel egy internetszolgáltató (ez ugye egyben van? :-) szlogenjéről van szó, fontosnak tartom, hogy semmiképpen ne legyen hibás. A ... Kft-ről van szó, amely szlogenje szerint "a szélessávú internetszolgáltató" - vagy a "széles sávú..."(?) (Egyelőre egy szónak vettük.) Kérem, ha ideje engedi, fejtse ki a véleményét ennek írásmódjával
kapcsolatban.
Nem az élő beszédről és az írott beszédről szóltam; hanem az irodalmi nyelvről, mivel hogy a cikkidézet ezt a terminust használta.
Ha a suk/sük-özésnél maradunk, akkor a problémát leegyszerűsíthetjük az egyén beszélt nyelvének és a beszélt irodalmi nyelvnek a viszonyára.
Ha sok egyén az irodalmi nyelvvel ütköző módon használja a nyelvét, akkor jogosan vetődhet fel a kérdés, hogy van-e alapja az aktuális normatív szabálynak. És nem példa nélkül való, hogy az irodalmi nyelv változik meg: gondolj az ikes paradigma szinte teljes eróziójára, az E.2 -sz és -l személyragok "összeveredésére", vagy pl. az álmodik ige tárgyassá válására.
A hatás fordítva is megvan: a zárt és a nyílt e megkülönböztetésének "hiánya" a nyelvterület egyre nagyobb részén teszi homofónná a (ti) mentek ill. (ők) mentek igealakokat.
De a kérdés továbbra is az, hogy melyik nyelvi jelenséget kell az ajtón kívül hagyni és melyiket nem. És erről ki dönt? És te álmodsz vagy álmodol?
Nagyon érdekel a véleményed, kedves LvT, arról, hogy az élő beszédet lehet-é az írott beszéd mintájának tekinteni? Milyen mértékben, határig s fordítva hogyan áll ez a dolog?
Természetesen számomra (is) olyan exteriőr adódott, hogy az összes munkahelyemen az összes nyelvi vétséget elkövették, de ez nem minősít embereket. Az már más kérdés, hogy ez a beszédmód kívül tud rekedni az ajtón, ha kellően odafigyel.
Magam is kivontam az (általános, közép-) iskolát az általános liberlizmusom alól.
A "szabvány" és "norma" szavak közé nem tennék egyenlőségjelet. A mindenféle normához való alkalmazkodás kényszerének kiépítése a gyermekkori szocializáció fontos eleme. Ez aztán igen erősen munkál bennünk; ha eltésünk tőle "deviánsok" leszünk. Itt van a norma alkotóinak, betartatóinak és karbantartóinak a felelőssége. Az irodalmi nyelv pedig hasonló mesterséges norma, mint a KRESZ.
Mindenesetre én sem suk/süközök, de tiltakozom az ellen is, hogy a gyermekeimet suk/süköző tanárnők tanítsák. Kivéve az egyszeri nyelvbotlást.
De azért ez nem egészen "szabványügyi" kérdés. Legalábbis úgy gondolom.
Hogy ki, mikor, milyen engedetlenségben vesz részt, ahhoz nekem semmi közöm.
Nagyon nagy felelősség van a nyelvművelőkön, mivel ők ténylegesen előírják, hogy hogyan kell beszélnünk. És mindig veszélyes, ha úgy gondoljuk, hogy az egyéni véleményünket el kell fogadnia a köznek.
Éppen a suk/sük-özés egy eklatáns példa: ez nem alap nélkül való, mivel egyrészt nyelvjárási jelenség; másrészt egy analógiás folyamat következő lépése: azaz a -j kezdetű igei toldalékok egy része esetén tapasztalható "szabálytalan" illeszkedés eltávolítása.
Nem mondhatjuk tehát, hogy a suk/sük-özés a nyelvi kultúra alatti jelenség lenne és elképzelhetőnek tartom, hogy egy idő múlva a norma része lesz, mint annyi más korábbi "helytelen" nyelvhasználati jelenség. Ha ez megtörténik, akkor az ez ellen fellépő nyelvművelés (finoman szólva) tévedett. De tapasztalhatunk olyan nyelvi babonákat, amelyek elterjedése korábbi nyelvművelők munkájának eredménye, és eltüntetésük a jelenlegi nyelvművelők feladata.
Mindenesetre én nem suk/sük-özök (bár más kárhoztatandó hibáim vannak), és nem látom "eltávolítandónak" a suk/sük-özés ellen fellépőket. Minden a mértéken múlik: pl. egy suk/sük-özés, shop-ozás elleni törvénnyel szembeni polgári engedetlenségben hajlandó lennék résztvenni.
A hivatkozott oldalon, sajnos csak válogatott rezümék vannak a lapból; a teljes cikk hiányában csak arra reflektálok, amit nereusz leírt.
Itt több össze nem vethető dolog lett összehozva.
1. A nyelvjárások. Személyes véleményem szerint a mai magyar "valóság" az indokoltnál sokkal intoleránsabb a nyelvjárások iránt; jóllehet -- vagy éppen azért -- azok az "átlagosnál" sokkal közelibbek az irodalmi nyelvhez. A (natív) nyelvjárásban való beszéd nem vehető egy kalap alá a "shop"-ozással. Az irodalmi magyar aktív "propagálása" a nyelvjárások rovására ugyanolyan káros, mint a jelenkori karcsúsági hisztéria. Az elhízás káros (megrövidíti a várható élettartamot), de a túlzott fogyókúra is halálos. Ebben a kontextusban az irodalmi nyelvnek csak a normához való önkéntes alkalmazkodásban lehet szerepe, ott is csak annyi, hogy megakadályozza a nyelvjárások túlzott eltávolodását egymástól.
2. A többit (anglicizmus, germanizmus, pongyola nyelvhasználat) illetően egy árnyalattal kevésbé vagyok liberális. Az (általános, közép-) iskola esetén helyeslem az erőteljes, aktív nyelvművelést (kivéve a nyelvjárás-ellenességet). Azután viszont inkább a "Köznevelés" jelmondatának gyakorlását vélem tarthatónak: "Gutta cavat lapidem." A harcos nyelvművelés bennem is ellenérzést szül.
"- A nyelvész és a nyelvművelő álláspontja között alapvető különbség van. A nyelvészek leírják, hogy milyen a nyelv, a nyelvművelők pedig előírják, hogy milyen legyen. Aki azt mondja, hogy Magyarországon sokan suksükölve beszélnek, az ténymegállapítást közöl. Aki pedig azt mondja, hogy ezeknek az embereknek nem volna szabad suksükölve beszélniük, az bele akar avatkozni sok százezer, pontosabban több millió ember beszédébe. Elő akarja nekik írni, hogy miképpen beszéljenek. Ez diszkriminációhoz vezethet, és ezért nem gondolom, hogy jó dolog, hogy van nyelvművelés Magyarországon."
Kértek még ebből?
Bár a becsületes az, ha végigolvassátok, mert van egyéb is.
"- A nyelvész és a nyelvművelő álláspontja között alapvető különbség van. A nyelvészek leírják, hogy milyen a nyelv, a nyelvművelők pedigelőírják, hogy milyen legyen. Aki azt mondja, hogy Magyarországon sokan suksükölve beszélnek, az ténymegállapítást közöl. Aki pedig azt mondja, hogy ezeknek az embereknek nem volna szabad suksükölve beszélniük, az bele akar avatkozni sok százezer, pontosabban több millió ember beszédébe. Elő akarja nekik írni, hogy miképpen beszéljenek. Ez diszkriminációhoz vezethet, és ezért nem gondolom, hogy jó dolog, hogy van nyelvművelés Magyarországon."
Kértek még ebből?
Bár a becsületes az, ha végigolvassátok, mert van egyéb is.