Na nekem meg csak az Acoustica maradt ki (meg az Ulis koncertek), szimfonikusból viszont ez már a második lesz...
A pesti koncert után meg mennek tovább Bukarestbe...
Stage pass... mondtam már párszor, hogy rohadt mázlisták vagytok, de én se adom fel soha a reményt, hogy tudok velük találkozni ennek összes velejárójával... ;-)
Hát igen! Lars Amend remek munkát végzett! Ő egyébként negy Scorps fan, és a könyvet is messzemenőkig jobban promótálja, mint a zenekar saját magát. (de ezt hagyjuk, mert ez egy más történet...) Én is várom a magyar verziót, mert németül sajna én sem tudok, így még nem sikerült olvasnom a könyvet.
A berlini szimfónikus koncert biztos nagyon ütős lesz. Ez az egy project, amit még nem láttam. (Acoustica koncerten voltam Münchenben 2001-ben) De a három júniusi buli elviszi a büdzsét. :) Ostrava, Pozsony, Budapest... Nem lesz piti! Három koncert négy nap alatt. Kíváncsi leszek, hogy a jegyeket mikor fogják elkezdeni árulni a két közeli bulira.
A meet and greet-re kitérve... Szerintem idén is lesz valamilyen személyes limitált találkozási lehetőség a zenekarral. Mi szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert már sokszot tudtunk velük összefutni. (hála a Stage Pass-oknak) De idén is megpróbáljuk, hiszen tényleg ez lehet az utolsó magyarországi koncertjük... :( sajnos.
Bolgárra már lefordították, de most én is nagyon komolyan elgondolkoztam azon, hogy lefordítom... (élvezet volt úgy olvasni, hogy közben a fejemben minden szófordulatot átültetek magyarra) csak kérdés, hogy ki fogja kiadni, mert mondom, nem az a klasszikus zenekaros könyv, mint amilyenek most megjelentek a Metallica-ról és a Maidenről...
Nekem szerencsére már biztos, hogy nem a pesti lesz az utolsó élményem velük... megyek a berlini szimfonikus koncertre is, ami több szempontból is egy nagyon szép konstelláció lesz...
Nem tudjátok véletlen, hogy esetleg lesz e valamilyen VIP vagy Meet&Greet jegy a koncertre? A 2009-es koncertre lehetett valami hasonló jegyet kapni, de ha jól emlékszem csak pár héttel a koncert előtt kezdték el reklámozni, addigra meg már rég megvettem a két belépőt. Voltak olyanok is, akik a próbára is bemehetettek, meg dedikálásra illetve fotózásra. Jó lenne, ha lenne, mert ez most az utolsó esély arra, hogy közelebbről is találkozhassunk kedvenceinkkel. Az ő zenéjükön nőttem fel, mint közületek is sokan...és közeleg a búcsú:(
Irigyellek is érte! Remélem egyszer lesz egy magyar forditás is, mert én sajnos nem tudok németül. Nagyon szívesen elolvasnám pedig. Amiről írsz egy pár sort az nem meglepő. Aki ilyen sok érzelemgazdag dalt írt már életében arról csak jókat tudok elképzelni emberileg is. Nekem már lassan 30 éve meghatározó "alappillér" az életemben a Scorpions zenéje és gyermeki hévvel várom a június 6.-át, mert tudom, hogy valószínüleg utoljára látom őket élőben. (Hacsak közben nem nyerek a Lotttón :))
Másfél hete végre megvettem kint Rudolf könyvét, és a hétvégén el is olvastam egy húzásra. Nekem nagyon tetszett, még úgy is, hogy némileg több zenekaros sztorit is vártam benne. De hogy mennyire nehezen besorolható a könyv, azt az is mutatja, hogy legalább négy-öt polcot is végig kellett néznie az eladónak az egyik könyvesboltban (de végül egyiken sem volt. :-) ). A zene volt a legkézenfekvőbb (végül egy másik boltban ott is találtam rá), de az adatbázis lazán besorolta "gazdaság" és "életvitel" rovatba is, de talán még a filozófia, a pszichológia és az ezotéria is belefért volna.
Utóbbi három persze nem is csoda, hisz mindig is tudtuk, hogy Rudolf szereti az ilyen dolgokat... és erről is nagyon kendőzetlenül beszél, meg arról is, hogy miért ment szét a házassága, és hogy hogyan jött össze a mostani orosz csajával. Ezek kapcsán inkább azon lepődtem meg, hogy közben már kétszeres nagypapa is, mert én úgy emlékeztem, hogy a fia nem sokkal idősebb nálam, ehhez képest kiderült, hogy igen...
Aminek azonban mégis igazán örültem - egy-két nagyon megkapó zenekaros történet mellett (mint például a leningrádi portás, aki énekelt Klausnak) - az az őszintesége, a néhol teljesen gyermeki látásmódja, és hogy nagyon sok mindenben úgy vélekedik az életről, ahogy én is szoktam... és ahogy mindezt el is mondja. És érzed, hogy mindezt nem azért mondja el, hogy felvágjon neked (még ha néha nagyon nyelvet is ölt a német média felé, akik annyiszor leszólták őket), vagy hogy ebből gazdagodjon meg... hanem hogy valahol ebben is az van benne, amiért én is megszerettem a Scorpions zenéjét, és ami miatt a mai napig alap nekem.
Úgy gondolom megpróbálok egy kis kompakt gépet vinni ami videót is tud. Picike szinte tenyérbe elfér és aránylag jó minőségű. Remélem sikerül bevinni és nem lesz gond.
én voltam az első és az eddigi uccsó magyarországi koncertjükön egyaránt és elhiheted a 2009-es simán volt olyan jó ha nem jobb mint az 1986-os!
a tegnapi nap óta különösen érezheti aki szereti a gitárközpontú dallamos rockzenét, hogy addig kell megragadni egy-egy lehetőséget amíg egyáltalán adódhat.
tegnap ilyenkor még nem tudtuk, hogy soha többé nem hallhatjuk élőben gary moore-t.
Közepes méretű nálam is volt, és fotóztam is (csak Klaust nemigen sikerült lekapni... :-) ) - elvileg a papplaciban is úgy van, hogy hang- és képrögzítőeszköszt behozni tilos, megfelelő értelmezéssel tehát ez csak a videokamerára vonatkozik. A házon belüli fotózás pedig elvileg megengedett, ha nem így lenne, akkor már az előző két orchideakiállításra sem vihettem volna be gépet... ;-) (igaz, koncerten még nem voltam ott soha...)
