Alapinformációk elérhetők a Kinizsi Százas hivatalos honlapjáról: www.kinizsi.org. További információ: bakancsos-szurikata.hu/kinizsi/ - Az eddigi Kinizsik áttekintő táblázata A következő, 42. Kinizsi időpontja 2024. május 25. (szombat).
meg lehet azt valahonnét tudni így utólag, hogy a tavalyi Kinizsim mennyi idő alatt volt meg? Az ellenőrző lapomon név, rajtidő, rajtszám és célszám szerepel. Utóbbit nem nagyon értem, hogy nekem mire jó, de hát ezt adták :)
Arra emlékszem, hogy valami Amália bekavart, és alig tudták a célban leolvasni a kártyámat, úgyhogy befutás után többen is megelőztek. De ez nem izgat nagyon, nem kell percre pontosan, de hozzávetőlegesen (mondjuk negyed órára) szeretném tudni.
BUÉK minden kedves topiktársnak, és legyen élményekben, túrákban is gazdag az új esztendő :)
Egyúttal felhívom a figyelmet az IXI kupa átadóra, amit január 13-án tartunk a Curia utcában a BTSSz nagytermében (a Cartographia kupa átadó után), várunk mindenkit szeretettel :)
Szombat este sznuupi-val egy rövidke túra keretében felnéztünk a Kevélyre, odafelé Békásról mentünk a Kinizsi útvonalán, visszafelé végig a piroson Csillaghegyre mentünk le. Bár nem volt teljesen tiszta idő, de azért csodás volt a kilátás.
Több helyen láttunk fényvisszaverőket, gondolom a Csillaghegyi Csillagok túra jelzéseit is, mivel lefelé az ürömi tanösvény leágazásánál is voltak.
Amúgy volt forgalom a Kevélyre, találkoztunk pl. egy magányos NIK40 táv bejáróval is :)
Nincs valakinek beszkennelve egy Csillaghegyi Csillagok itinerje? Szívesen elmennénk majd egyszer maszekban bejárni valamelyik délután/este meló után. (nekem csak Iszinikes van). Előre is köszi!
Pávó Balázs volt a depós, és én is nagyon hálás vagyok neki - a párja, Viki pedig végig is ment most a CsPI-n.
Örülök én is hogy jó darabon együtt mentünk, és remélem legközelebb úgy hozza az idő, alkalom, hogy akár végig teljesen a 100-on :)
Tervezek írni egy kis beszámolót majd én is, remélem előbb-utóbb elkészül... Mindenesetre én is sok élménnyel gazdagodtam ezúttal is. Egyúttal már gondolkodom egy 2019-es, januári-februári (akár havas) túrán, ha valakinek lesz még kedve belevágni :)
pontosan. futó fejlámpa 2 féle erősségű fehér fény és "Hátsólámpapiros" folyamatos és villogó üzemmód van benne. szerintem működhet előtéttel is. tavalyi Isziniken nagyon jól jött Pilis-nyereg után a szerpentinig.
Memorizálva van már, (kb 25. alkalom, hogy erre járok) nem is a térkép, hanem a terep. Viszont rángatják folyton a OKT-t is ide oda, így mindig ott lappang a sötét gyanú, hogy áthelyezték, meg az is csapda tud lenni, hogy azóta kivágtak egy darab erdőt.
Térkép is volt nálam, de az régi, azon még K3 jel nincs. (n+1. tanuláság: a friss térkép sohasem árt)
A helye egyébként:
Bányahegy után van egy viszonylag új sárga szalagos kerítés, attól fordul el jobbra az út. Kb. 400 méter múlva jön be a K3. (nem tudom, hogy jobbról-e vagy balról). Kb. 50 méter múlva szét is válnak. Újabb 100 méter és jön egy dózerút-keresztezés. majd még 100 és a szekérút, amin jobbra kell fordulni, talán tábla is van itt.
"Ha az első kék hsz jelzés mellett nincs sima kék, és a második mellett sincs, akkor nem visszafordulni kell, hanem tovább menni, mert a harmadik mellett már lesz."
Ez valószínűleg igaz az esetek 5-10%-ában, és nem igaz a többiben. Nem árt tudni, hogy a szabvány szerint fonódó jelzések esetén vagy mind a kettőt ki kell tenni, vagy a magasabbrendűt, de olyan elvileg nincs, hogy fonódó úton a hsz. fel van festve, a sáv meg nincs. Ez jelzéshibának tűnik, és remélhetőleg nem gyakori.
Éjszaka, ködben, hidegben valószínűleg úgy lehet a legjobban védekezni ilyesmi ellen, ha előre memorizálja az ember a térképet, és tudja, hogy kell-e menni a háromszögön.
No itt vagyok én is. Szántói nyeregig mentem, köszönöm Balunak, hogy bevitt Békásra, ott simán elértem az utolsó 296-os buszt, még a sörbeszerzés is belefért. Azon múlott, hogy
1. Bhegy utáni ködben elvesztettem a jelzést és meg kellett várnom a világost
2. Általánosan lassú voltam (A K100 volt az ez előtti utolsó túra)
3. A koldus utáni fél óra elkavarás nagyon leszívta a motivációt és az önbizalmat.
4. A kajálást is elszúrtam (összesen 1 doboz kockasajt, 1 db Balaton szelet, 1 liter cukros tea, 1 korsó sör), aztán mikor már nagyon enni kéne, akkor már nem bír az ember.
5. Vergődtem a felszereléssel is,
6. Nem akartam Sanyiékat lassítani, viszont kockázatosnak ítéltem a Kevély utáni szakaszt egyedül, ködben, esőben, az éjszaka elejében lefelé csúszós köveken.
Tanulságok:
1. Nem jó úgy pakolni, hogy mindent előpakolsz, aztán ami kell azt magaddal viszed, mert ha nem kerül a lakásból elő minden akkor otthon maradnak dolgok: pl. sapka, sál, kesztyű, övtáska, kendő. Tehát csekklista, és akkor a megszokott kaják sem maradnak le pl. banán és gyümölcslé. (bár: "Hova tettem a csekklistát?)
2. A köd ereje: Kell a szűkre fókuszálható lámpa, vagy ki kell találni, hogy hogyan lehet menni bottal és kézilámpával, mert ha annyira sűrű a köd, mint most volt, akkor a ködről visszaverődő fénytől azt sem látni, hogy ösvényen vagyok-e vagy már a bozótban.
3. Ha az első kék hsz jelzés mellett nincs sima kék, és a második mellett sincs, akkor nem visszafordulni kell, hanem tovább menni, mert a harmadik mellett már lesz. (drága felismerés, az ára a két óra bivakolás)
4. Mégis jó ha van egy iránytű, mert a ködben elveszti az ember az irányérzékét, főleg akkor, ha nem semerre nem lejt a terep. (brrr, gleccserhasadékok a friss hó alatt)
5. A poncsóból egészen jó bivaksátrat lehet csinálni. 6. A jelzést akkor is figyelni kell, ha mennek előtted. Hálásak lesznek, ha visszakiabálod őket.
Első körben nagyon-nagy köszönet mindazoknak, akik megszervezték ezt a túrát. Persze lehet menni bármikor, de ennek most különleges légköre volt, azt hiszem, ezt jó páran érezték.
Elismerésem a depó megszervezéséért. Elkötelezett fanatikusnak kell ehhez lenni, főleg, hogy az éjszakázás után még délelőtti programra is sietett a társunk. Sajnos nem jegyeztem meg a nevét, de örök hála.
A döcögős kezdet (Szárligetre érkezés jelentős késéssel) bosszantó volt, de az első emelkedő visszarántott abba az állapotba, amiért hajlandó voltam fagyoskodni a tatai állomáson, - sokakkal együtt - kevés pihenéssel nekivágni.
Mint minden éjszakai szakasz, most ez is hozott újat, ködös, esős, küzdelmes volt, de azt hiszem mindenki élvezte. Ha valaki ezt aberrációnak nevezi, hát legyen:-)
Terv szerint korán kellett volna beérni Mogyorósra, hogy reális esély legyen még nem túl későn elérni Békásra, de ez esélytelen volt. Viszont megismertem jópár túratársat, és ez bőven kárpótolt.
Néhány apróság, emlék, amiért szívesen fogok visszaemlékezni erre a napra:
- Sanyiék (J. Pistivel) megvártak Somlyónál.
- Az ötös csapatunk, akikkel Bika-völgyig csapattuk, néha egy kis eltévedéssel fűszerezve. Aki még sohasem nézett be jelzést, vagy húzott rá pár kilométert, bátran írjon nekem, névvel-címmel.
- Itt ismertem meg Sissyt, aki akaraterő, és elszántság vonalon, nagyon sok fiatalra ráver, nem mellesleg nagyon jókat beszélgettünk.
Mindenkinek elismerésem, főleg a beérkezőknek.
U.i.:
A Kakukk újabban nem zár be délben, ha valaki tervez még errefelé ilyesmit idén, esetleg kékezik, számítson erre.
Itt is hatalmas Gratula mindenkinek! Örülök hogy ott lehettem! köszönöm!
Nekem csak Iszi 50 lett, estére vendéget vártam, nem fért volna bele a 100-as :( De addig nagyon jó volt minden, a ködös Gerecse egy élmény volt, a 3 esésem viszont kevésbé, a Gerecse oldalában egy tuskóban megbotolva hatalmasat estem, a térdemet a tuskóba vertem be, az nem komoly, viszont a tenyerem élével ráestem egy kőre, az nagyon fájt utána végig, mára szépen be is lilult és nehezen mozognak az ujjaim :(
A fb-ra írt, túra utáni posztjaim egyike, kicsit kiegészítve ill. a topikra hangolva, egy kiadós pihenés, meg madárlátta túrakaja evés, túracuccmosás után :)
Szeretettel gratulálok minden kedves túra- és topiktársamnak, barátomnak, aki ezen a hétvégén (vagy akár más időpontban) teljesítette a (privát) Iszinik túrát. Gratulálok azoknak is, akik akár tervezetten, akár a körülmények vagy problémák miatt a táv egy részét győzték le most.
A legnagyobb csoport, kb. 20 fővel péntek este indult Szárligetről. A tervezett este 8 helyett végül a vasúti késések miatt 9-kor rajtoltunk, de így előtte volt idő vásárolni ill. régen látott túratársakkal beszélgetni az indulás előtt.
A szokatlanul nagy létszám (legalábbis "Csoportos Privát Iszinik" viszonylatban) miatt már a rajtban kialakult egy gyorsabb és lassabb csapat, valamint később további csoportokra bomlottunk, de azért ahogy tudtunk, igyekeztünk egymást összevárni a pontokon.
Az időjárás a táv első felén nagyjából ideális volt, a második este azonban az eső tette még nagyobb kihívássá a 100 km leküzdését.
Külön köszönöm a társaságot és gratulálok közvetlen túratársaimnak, Sissynek és Jeremcsuk Istinek, valamint hálás vagyok Balázsnak a nagyszerű ellátópontokért, Eszternek a meglepetés-pontért, valamint Jánosnak az odajutásban és a kényelmes hazajutásban nyújtott segítségéért.
Ugyan a héten kevés időm lesz, de szeretnék majd egy bővebb beszámolót is írni.
Ami érdekes volt, hogy a teljes táv monumentalitása ellenére egyes szakaszok most jóval könnyebbnek, rövidebbnek tűntek mint korábban, ilyen volt pl. az Egyházi-üdülő utáni ereszkedés, vagy a sár ellenére a Kevély-nyeregbe való felkapaszkodás.
A telefonomba felírtam az időpontokat is, hogy mikor hol jártam:
