Hadd öntsek mindenkibe egy kis erőt a saját tapasztalataim alapján (hátha az öregnek hisztek :)))
Lényeg, nem beszarni ! Tavalyelőtt és tavaly két viszonylag nagy cégtől kellett búcsút vennem, mindkét helyen külsős rendszergazdaként dolgoztam.
Az egyik hanyatló pestkörnyéki ipari üzem. Nem a munkámmal volt baj, nem is a fellépésemmel/modorommal - sőt, az "utódom" egy kifejezetten rosszmodorú, ápolatlan, elhanyagolt külsejű arc - csakis a pénz számított, az új ember fele annyi pénzért elvégezte ugyanazt (?) amit én. A felmondólevelet 2000. dec.21-én keltezték, pont aznap a vezérigazgatónak tett személyes szívesség gyanánt éppen a környék egyik legnagyobb szakrendelőjében novell netware upgradet csináltam - "természetesen" hw problémákkal megfejelve - este tízig, utána még felvittem az ottani rendszergazdát pestre és onnan jöttem haza. Anyám kétségbeesetten hívott fel rá két nappal, hogy felmondólevelet küldtek - mert még ahhoz sem volt pofájuk, hogy személyesen adják át - én nyugtattam a muttert, hogy nincs semmi gond. Azért nagyon szép és gazdag karácsonyunk volt, a gyerekek szó szerint térdig jártak a játékokban. :))) Volt bennem egy darabig indíttatás, hogy mint afféle "öreg hacker" bevetek pár trükköt, azután letettem a dologról, hiszen csak munka van vele, pénzem meg nincs belőle. Meg aztán van ott még sok rendes ember, aki nem érdemelné meg, hogy kiszúrjak velük.
Nyolc évig jártam hozzájuk...
A másik sztori legalább ennyire érdekes, tavaly nyáron behívatott az igazgató és hablatyolt valamit - de tényleg, jó darabig nem értettem, hogy miről beszél - hogy a külföldi tulajdonos, meg racionalizálás stb. Lényeg, hogy miután átvészeltük a kétezres átállást és betanítottam az utódomat, már nem volt rám szükség. Az utód természetesen itt is napi 10 órákat van bent azért a pénzért, amit én két napra kaptam, űgyhogy ezt a szempontot értem. Ami rosszul esett, hogy ide is ca. nyolc évig jártam, résztvettem három éve az új irodaház építkezésének előkészítésében és műszaki felügyeletében, ami a számítástechnikával "összefüggő" részeket illeti (riasztórendszer, tűzjelzőrendszer, videorendszer, természetesen a számtech hálózat), volt, hogy magam is húztam a madzagot és odafigyeltem az elektromosokra is, úgyhogy - jó értelemben - eléggé magaménak is éreztem az épületet. Mégse mondta a góré, hogy idefigyelj, értesz sokmindenhez, beszélsz két nyelvet, ajánlunk valami mást. (bizonyára túlértékeltem a fontosságomat, az ember gyakran elköveti ezt a hibát :)))
Még a felmondási idő kitöltéséhez sem ragaszkodtak.
Viszont most hallottam, hogy az Úr ismét (mint mindig) méltó büntetést szabott ki a farokfej dirire: két agyonsztárolt, elkényeztetett felülfizetett "topmanagere" a minap egyidőben lépett ki azonnali felmondással, merthogy saját céget alapítanak (persze konkurrensként, víve magukkal ügyfeleket, tudást stb.)
Azután mindkét esetben megráztam magam, mint a vizes kutya, mostanra nagyjából helyrejöttem. Netes dolgokat csinálunk, őszintén mondom, ha most hívnának vissza bármelyik fentemlített helyre rendszergazdának akár dupla pénzért is, nem hiszem, hogy vállalnám. Rengeteg új (rendes) embert ismertem meg az elmúlt évben, külföldön járam (ilyesmi évek óta csak turistaként fordult velem elő) és tele vagyok energiával. Amire pedig a leginkább büszke vagyok, nem kellett a tartalékainkhoz nyúlni, pedig anya csak gyest kap. Volt tavaly egy nyugodt nyarunk, na bumm, ránkfért, csavarogtunk kicsit belföldön.
Egyszóval:
1. nem beszarni előre nézni (bosszút állni lehet, de nem érdemes, sok energia és mindenképpen sérült lélek jár vele)
kivéve, ha tényleg törvényt szegtek, a munkaügyi perek 98%-a a munkavállaló javára hozott döntéssel zárul, ez sokszor sok pénzt jelent (az elmaradt fizu kamatokkal, van haverom, aki ebből vett kis nyaralót)
ja, bocs, még idetartozik: pár évvel elmúltam negyven...
Ne féljetek a péntektől. A kisgazdák - ha még vannak - szerdán rúgnak. Ha még emlékeztek Szokolayra, aki rövid ideig a HM szóvivője volt, őt szerdán rúgatta ki Torgyán, a későbbi pacalkirály. Kisújságügy, stb. - az indexen is volt róla szó.
És ne mondjátok, hogy politika, mert Szokolay nem politizált a HM-ben, hanem szakmai alapon, szépen higgadtan végezte a munkáját. A barátnőmtől tudom, aki a beosztottja volt 3 hónapig.
Jött egy telefon a pacalkirálytól és Szabó János 15 perc alatt eltávolíttatta a sajtófőnökét úgy, hogy az épületbe se jöhetett be többé. Ez talán a Guiness-rekordok közé is beférne.
OFF
A munka torvenykonyven szerint ez nem maximum 3 honap lehet. A minimum 1 honap. Nekem tobb ismerosom mondta, hogy naluk ennyi, mert visszaakarjak tartani a dolgozokat. Azon a teruleten eleg gyorsan elcsabitjak a munkaerot...
"Nem tudom, hogy lehet-e emberségesen felmondani valakinek. Talán korrekt módon igen. Jóleső megoldás e tárgyban nincsen! Nem szeretem a kapitalisták oglalkoztatáspolitikáját."
Én azért tudnék olyan dolgokat felsorolni, amivel elviselhetővé lehet tenni egy felmondást:
- elég hosszú felmondási idő (min. 6 hónap);;
- végkielégítés (min. annyi, hogy az illető adott esetben magánvállalkozásba kezdhessen)
- elismerő szakmai jellemzés;
Stb. Egyébként a kádári foglalkoztatáspolitika sem volt jobb, sőt: a párt, pontosabban annak "jeles" képviselőinek "véleménye", támogatása nélkül eleve esélytelen volt valaki a lega´rtatlanabb vezetői székre is ... čhbérért persze évekig tengődhetett a cégnél (bértömeggazdálkodás...)
Kegyetlen a jelen, de azárt ne idealizáljuk azt, ami korábban sem volt jó ...
Van egy " közszolgálati " reklám. Két fehérköpenyest, nőt és férfit mutanak valami gyárban, elöttük felirás, hogy hány ezer új munkahelyet teremtettek.
Ami most megy az nem kapitalizmus, hanem embertelen szocializmus. Emberek, családok mennek tönkre miközben a kft vezetők dözsölnek. Nincs itt már munkajog.
Villámlátogatás két jegyzőkönyvvezetés között.
A "humán erőforrás-gazdálkodás", mint pofára menés és gyomorra dolgozás, erről már volt szó, azt hiszem.
(Aurora, kedves! Tovább csökkentettem a megbeszélés költsegeit.)
Kedves Aurora!
Indíthatna, de egyenlőre szeretne elhelyezkedni. Meg persze nem könnyen bizonyíthatóak az ilyen esetek. Ahol pedig nőre volt hírdetve, ott a fejvadász kellene, hogy pereljen, ők hírdették, mert így kapták a megbízást. A cég viszont nem várta meg az általuk hozott jelentkezőket, hanem felvette valaki valakijét. Történetesen éppen férfi volt.
:(((
akkorcsakmi
Kedves Aurora!
"Van-e némi esély arra, hogy ALAPVETŐ emberi szempontok érvényesüljenek?"
Elvileg persze nincs, mert az üzlet, az üzlet. A gyakorlatban azonban pont azzal szokott baj lenni, hogy emberi szempontok érvényesülnek. Az üzleti szempontok ugyanis kiszámíthatóak, tehát kevésbé éri váratlanul az elbocsájtandót a hír. Mivel azonban a döntéshozók és végrehajtók is emberek (szinte mindannyian;-), így a kellemetlen eseteket szeretik utolsó pillanatra hagyni. Az az ideológia, hogy "ha előbb közlöm, akkor elmegy betegállományba, vagy lemásolja az üzleti titkokat, begyűjti a szakmai know-howt, stb." azt gondolom arányaiban oly kevésszer jö(tt)n be, hogy nyugodtan minősíthető maszlagnak. Nálunk pl. hosszú évekig volt gyakorlat, hogy az évi rendes elbocsátásokat a karácsony előtti utolsó munkanapon kézbesítették. Többen hiába győzködtük a vezért, hogy ez embertelen, semmi sem változott tavalyig, amikor is egyértelmű volt, hogy a menesztéseket ( idén jan.1-től) a cégen kívülálló okok miatt kell megejteni, ráadásul egy másik cég több embert is kész volt január 1-től átvenni. Úgy harcolt, hogy mielőbb tisztázzák, kit hova, hogyan, vagy miért nem, hogy öröm volt nézni. Az egyik "miért nem" kategóriás kolleganőnk imígyen november óta keres állást. A fejvadászok szerint teljesen nyerő, de mit ad isten, már három helyen vettek fel helyette inkább férfit, nem feltétlenül megfelelőbbet, sőt oda is, ahol kifejezetten nőre volt meghírdetve az állás. Ez is emberi. Legfeljebb néhányan nem értjük.
akkorcsakmi
A topick nyitás apropóját adó jogán engedtessék meg nekem, hogy kissé beleböfögjek a sorok közé.
A hírt pénteken 9:30-kor közölte az új góré, aki új listát csinált, ami ellentétes a régi góré elképzeléseivel. A pofa alap rulez mostanság.
Az indoklás statisztikai.
A traumátol leszakadt pofám miatt nem bírtam közölni vele azon hitvallásom, miszerint a statisztika az az aljas eszköz, amivel a közgazdészek minden egyes hazugságukat bizonyítani tudják a matematika színtiszta tudományát felhasználva aljas ténykedésükre.
Nem egyedül vagyok ezzel aproblémával.
Közvetlen környezetemben 12en vagyunk (köztük még két kedves tasztaltárs). Az (volt)üzem területén 50-60 kolléga. Országosan 4000ről beszélnek.
A tragédia az egészben az, hogy közben az egész "létszámracionalizálás" (jó hüjje szó mi?) totál ésszerűtlen, szakmaiatlan. A vezető székekbe a leggátlástalanabb tuskók kerültek, akik a szemellenzőjük mögül esetleg csak a seggük felé látnak.
Mire észbekaptam (hétfő reggel) már esélyem sem volt arra, hogy az iparon belül maradjak.
Különben is:
- a nyelvemet inkább ízlelésre használom
- helyettem más olyan kollégát tettek volna ki, akinek - a speciális szakmája miatt - még annyi esélye se lenne a talpon maradásra mint nekem.
Így viszont 20 év után felemelt fővel, egyenes derékkal hagyhatom el az Ipart zsebemben az önkelégítésemmel.
(Mindez nem mond6tó el a volt ovimról akinek lekoptak az ízlelőbimbói.)
Az viszont biztos - és ezen jót röhögök - az új górénak nem kell eüpapírra költeni! :o>
Megértem ezt a szörnyűséget. El tudom képzelni, hogy a kurva jó szocializmusban milyen jó lehetett Saranszkíjnak, akit nem pénteken, de szombaton vittek a Gulágra kilenc évre.
Engen még nem rúgtak ki, talán mert még nem dolgozom elég régóta, de asszem nagyon összezuhannék. Mondjuk attól is függne, hogy miért rúgtak ki. Ha leépítés van, és nincs mese, az más, de ha a túl sok munkahelyi internetezés miatt, az is más...
Aki elég nagy tapasztalatú, kiforrott, hozzáértő szakember, ahogy írod,
nem is fog az általad felvázold helyzetbe kerülni. Hacsak önmagát
nem hozza olyan helyzetbe.
Az a tény, hogy valaki jó szakember, még nem kötelezi a társadalmat arra,
hogy ott biztosítson munkát számára, ahol éppen lakik a család X éve, és
hogy pont az évtizedeken át megszokott munkát folytassa rutinszerűen.
Akkor sem, ha 50 éves.
Ha valaki nem hajlandó alkalmazkodni a változó környezethez, azért
nem más felelős, csak az egyén. Ez nem dzsungeltörvény. Ez a természet rendje.
Ha ez nem szimpatikus, akkor meg kell fizetni az árát. Ez is lehet reális alternatíva,
csak amikor neked kell megfizetni az árát, ( adó, mi másból) gyanítom Te leszel az első,
aki hangosan tiltakozik.
Nem tudom miert aggodsz ezen. Ha engen nem vesznek fel valahova, (v. kirugnak, - ugyan ilyen nem fordult elo, igaz csak 2 munkahelyem volt) akkor nem azon tokolok, hogy jaj de bunko a fonok, hanem azon, hogy NEM voltam eleg jo. Van nalam jobb is. Ha ebbe belejatszanak emberi szempontok (pl. pofa), akkor az is csak jo, mert egy ido utan rossz lenne a legkor. Egyebkent azt ajanljak, hogy 3-5 evente celszeru munkahelyet valtani.
Kedves Hajnalpir!
Álláspontom fenntartása mellett: nincsenek emberi szempontok. Valojában lehet, hogy egy-egy munkáltatási jogot gyakorló vezetőnek lehet ilyen gondolata, de a "szervezet" egészébe ez nem tud müködni. Hisz a "humánus dolog" akkor lenne, ha munkaböség, tehet teljes foglalkoztatás volna.
Ez pedig tudatosan nincs!
Igy a vitainditó alapprobléma, hosszú időre beépült a mindennapjainkba.
Üdvözlettel:
KEMÉNYKE
Kedves Péntekiek, vagy leendő
péntekiek! Akkor mégegyszer
utóljára! Itt mindenki érti, hogy a
szentséges piac dönt, az ügyesek
még azt is megtehetik, hogy "pofára"
alkalmazzanak, vagy rúgjanak ki, DE!
Van-e némi esély arra, hogy ALAPVETŐ
emberi szempontok érvényesüljenek?,
nem olyan nagy kérés ez! De a topicot
elolvasva, úgy érzem, hogy nagyon messze
vagyunk ettől. Még egy ismerősről mesélek:
külföldi bank, hiper fizetés, otthon 4 gyerek,
valami családi probléma, a főnők erre: Döntsd el,
hogy vagy itt ezerszázalékosan, és akkor mindent
megadsz a kölyköknek, vagy menj haza és szeresd
őket! Választott!!
Meg eszembe jutnak a japánok, akik ugyanígy beáldozzák
magukat, akár 23 órára is a cégnek.
Egyébként nincs ellenemre, ha a topicot elviszitek mindenféle
munkajogi problémák felé.
Drága Atyus, én is kisebb buliban voltam, de azért
írni még tudok:))))
Atfutottam a topikot. 1 dolgot nem talaltam benne. Bar lehet csak Lkerulte a figyelmemet. A hetfo es a pentek a ket frekventalt nap (Ala Pinter Zsolt: Hogyan csinaljunk karriert?).
Kedves Aggályos!
1.) Szakmai válaszod korrekt. A statisztika gyüjtőköre, az általad írt móddal megegyezik.
2.) Én a nem hívatalos, "csak úgy írogatott közleményekre", "szájhagyomány utján terjedő adatokra" gondoltam. A kettő meg idönként eltér.
KEMÉNYKE
