Nem igazán értek egyet a még tegnap reggel irt néhány megállapitásoddal (amellett, hogy több dologgal egyetértek). Továbbra sem hiszem, hogy a külső bankok okolhatók a csődért. Még ha elő is fordulhat, hogy valamelyik külföldi tejben utazó bank, vagy bankkapcsolatokkal rendelkező tejipari csoport szemet is vetett a MIZO-ra, akkor is komoly gondot okozott volna, hogy a MIZO-t több bank (ha jól tudom 5-6 bank) is finanszirozta. A más bankokkal való összefogást létrehozni elég nehéz és kockázatos ilyen sötét ügyekben (még kiváló kapcsolatok mellett is), egyedül pedig nem mehetett biztosra, hogy be tudja dönteni a céget.
De még ha mindez sikerült is volna, az alapvető ok akkor is a MIZO csődös (default-os) pénzügyi helyzete volt. Ha ugyanis a MIZO nem lett volna, ilyen helyzetben, könnyen átmehetett volna más bankhoz. Egy ekkora vállalatért, mint a MIZO, két kézzel kapkodnak a bankok, ha pénzügyileg egyensúlyi helyzetben van (ez nem kisvállalkozás). Azaz ha nem lett volna padlón a fizetőképessége, még 20 bank is nyugodtan összefoghatott volna ellene, tárt karokkal várták volna a 21.-nél.
Az is elképesztő nagy hiba lett volna egy talán milliós fizetéssel rendelkező csúcsmenedzsertől, ha egy bankból bárki félre tudta volna vezetni.
Egyrészt egy ilyen menedzsernek jobban kell ismernie a saját ágazatát és az övéhez hasonló vállalatok működését és gazdálkodását, mint bármely gyakorlatilag bármely banki ember (talán azokat a bankárokat kivéve, akik éppen akkor érkeztek a tejiparból). De ha valami ismeret hiányzik is, a MIZO-nak bőven elég pénze volt, hogy nagyszerű stratégákat, marketingeseket, pénzügyeseket stb. vegyen meg saját munkatársának, vagy a legmenőbb tanácsadó cégeket kérje fel, ha kell, és jó vezetői információs rendszert épitsen ki (az ilyesmiken egy 10 milliárdos cégnél nem érdemes spórolni).
Az ügy konkrét szinfalak mögötti világáról semmit nem tudok én sem, de inkább az az érzésem, hogy a MIZo vezetése elaludhatott egy kissé (túl azon, hogy korábban valószinűleg túl kockázatos vagy talán egész egyszerűen rossz stratégiát választott). A mizo.hu -n elérhető a társaság 98 és 99 féléves mérlege, ebből látszik, hogy 99 közepén 1.0 körüli likviditási rátával remndelkeztek, és 70%-ban rövid lejáratú kötelezettségek finanszirozták a céget. Azaz ekkor már a csődveszély határán állt, ahonnan az esetek egy kisebb, szerencsétlen részében bedőlnek a cégek. Ezenkivül legalábbis I. félévben mindkétszer veszteséges volt. MIndez indokolta volna, hogy egy gyors és erőteljes válságmenedzselő, likviditást megerősitő és (valamelyest) karcsúsitó programot kezdjenek. (egy kedves társunk kérdezte, hogy a külföldi cégek miért mennek jóval kevesebbszer csődbe. Hát a több ok között ez az egyik. Általában pedig azért, mert tőkeerősebbek és másrészt jobban vannak menedzselve.)
A hozzászólásod többi részével maradéktalanul egyetértettem. Csak arra utaltam,
hogy egyik gazdának se lett volna érdeke, hogy ő indítson felszámolást a Mizo
ellen.
Egyébként én úgy látszik le vagyok maradva. Amit Mizo ügyben utóljára hallottam,
aszerint a bíróság meghozta a felszámolást elrendelő határozatot, sőt a határozat
másnapján a felszámoló cég által kijelölt felszámolóbiztos már meg is jelent a
Mizonál! (Pokolian meglepődtem, amikor a TV-ben ezt a hírt hallottam, mert ha
igaz, csodával állunk szemben.) Ezek szerint a hír nem volt igaz.
Kedves hooligan 2000-02-21 21:42:16
Nagy kérdés, hogy a felső politikai vezetés ezt az anarchiát mire és hogy fogja
felhasználni. Egyrészt tanulhatna belőle. Megtanulhatná, mekkora stratégiai
jelentősége van mezőgazdasági termékek feldolgozásának. Bármennyire is
tetszetős a "piac szabályozó szerepe", a feldolgozásnak nemcsak profit és
adótermelő funkciója van, hanem azon túlmenő jelentősége. Valóban logikus
"vidékfejlesztés"-ben és nem gazdasági széttagoltságban gondolkozni. Nem a TSZ-
ek szétverése volt a mezőgazdaság "lerohasztásá"-nak a meghatározó lépése, hanem
az élelmiszerfeldolgozásnak a mezőgazdasági termelés szervezésében betöltött
funkciójának a profitcentrikus, feldolgozásnak, és a gazdaságilag még erősebb
kereskedelmi üzlethálózatoknak történő odavetése.
Ezeket a dolgokat valóban igen nehéz visszaterelni egy egészséges, működőképes
rendszerhez. Mert meg kell fontolni, hogy a mezőgazdaság nemcsak terméket állít
elő, hanem jelentős foglalkoztatást biztosít. Ha a gazda csak veszteséget tud
termelni (az inflációt meghaladó input árszintváltozás- vetőmag, vegyszer, gép - és
az infláció alatti output árváltozás - "piaci" felvásárlási árak. A bolti árak ne
tévesszenek meg, mert a felvásárlási és fogyasztói árszint közti rés jobban
növekszik.) kénytelen lesz abbahagyni a mg. termelést. Amíg tudja, eladja a földjét,
csináljanak rajta golfpályát, utána segélyért áll sorba. A segély pedig többe fog
kerülni az országnak, mint a mezőgazdaság támogatása. Már pusztán gazdasági
megfontolásból is, nem beszélve a kérdés humán oldaláról. Ennek felismerése, és
a kérdés gyógyítására törekvés is vezethet ahhoz, hogy ezt a törekvést képviselő
személyeket, gazdasági erőket hoznak abba helyzetbe, hogy próbálják meg ennek a
helyzetnek a megoldása felé vinni a dolgokat. Nagyon nehéz, de talán még nem
lehetetlen. Viszont, ha ez a helyzet, hol keressék azokat az embereket, akik
magukévá tudnak tenni egy ennek megfelelő gondolkodást?
Persze lehet, hogy azt a következtetést vonják le, hogy "vegyük ki mi is a magunk
részét, ameddig lehet". De ha mindenkitől csak ez várható!?
Egyébként miért gondolod, hogy a Mizonak alulfedezett hitelei voltak. Ha
alulfedezett hitelei voltak, akkor valóban fennáll a bankok felelőssége. Akkor
igazán elképzelhető, hogy a bankok "döntötték be" a Mizo-t. A banki
hitelszerződések (megint tipikus példák a gazdasági erőfölénnyel való visszaélésre,
meg a külföldi tőke részére - igaz más alapon - nyújtott előnyökre) általában akkor
is lehetővé teszik a bankok számára a hitel felmondását, ha a felvevő rendszeresen
eleget tett fizetési kötelezettségének. Elég a megszüntetéshez, hogy a bank
"problematikus"-nak ítélje meg a cég helyzetét. Ha esetleg ilyen helyzet volt (amint
mondom nincsenek információim, csak elvi eshetőségeket latolgatok, hogy "miért
lett volna a bank érdeke"), akkor pedig nyilvánvaló, hogy a bank eleve erre készült.
Törvényesen, de nem etikusan. (Egyébként a Mizo tulajdonosairól az a hír járta,
hogy "FIDESZ" közeliek. A politikai "keverés" kormányzati oldalról ebben az
esetben kétséges.)
Írásod szakmai felkészültségre utal, viszont a gazdasági érdekeltségen túl (az apróbb korrupciót nem említve) figyelmen kívűl hagytál egy talán igen csak fontos szempontot, a politikát. Miről is van szó? A Mizo Rt. élve erőfölényével és alulfedezett hitelei segítségével épített reklámkampánya, ismertsége stb. "elismertsége" felhasználásával kivívta (kivívatott) a hazai tejpiac ellátásának 15 %-át, ami nem elhanyagolható. A cég fizetésképtelensége miatt jelenleg ez a szektor kisebb anarchiát él át, mely a legjobb ziccer a politikai felsővezetés további marketinstratégiájának folytatására. Természetesen nem állítom, hogy kormánypárt közeli cégek karolják fel az iparágat, de jogilag távoliak esélyesek rá. A helyükben én is ezt tenném, beágyzódnék, csak hát nem vagyok a helyükben...
Olvasd el figyelmesen mit írtam, ne csak a mondat egyik felét, mellesleg amit írtál egyetértünk.
A másik fele a lényeg. A MIZO, hogy elkerülje a felszámolást - ami azóta megtörtént - kifizette volna ugyan a termelőt csak utána a gazda fürödhetne otthon a tejébe.
Számtalan lehetőséget tudnék felsorolni. Csak egy párat.
Legalapvetőbb, hogy a vállalat gazdasági eredményei semmi jóval nem
kecsegtettek. Mivel a felszámolási rangsorban a bankok, mint jelzálogjoggal
fedezett hitelezők kielégítése a sor elején van, azonkívül a hitelek kihelyezése
során rendszeresen ellenőrzik a cég pénzügyi helyzetét, pontosan látják, hogy
mikor lesznek egy felszámolásnál még kielégítve.
De további okok is lehetségesek. Pl. a bank tulajdonosi köréből valaki be akar jönni
Magyarország tejpiacára. (Pl. a holland, svájci meg az osztrák tejtermelés
hagyományosan nagon fejlett. Ugyanakkor nem egy bankunk van, amelyik osztrák,
holland vagy svájci érdekeltségű.) A legolcsóbban privatizációval vagy
felszámolással lehet üzemhez jutni. Ha ez az indok, akkor még az se kizárható,
hogy indirekt gazdasági tanácsokkal akár a bank is befolyásolhatta a cég vezetését
rossz döntések meghozatalára. (A felszámolás során nem veszít, mert elöl áll a
rangsorban. Jől kitalálták ezt a törvény meghozatalakor. Viszont a végén a bankban
érdekeltséggel rendelkező külföldi pénzcsoport tejipari üzletágának kezébe kerül a
cég. A maga 3 (?) nagyon jó fekvésű telephelyével valóban kincset ér.)
De az is lehet, hogy a tejtermelők tönkretétele volt a cél, a termelés csökkentése
után könnyebb betörni a lecsökkent kínálatú piacra. Erre utal pl. az az elhangzott
információ, hogy nem sokkal korábban a hitelező bank(ok) még azt jelezték, hogy a
Mizo mögött állnak.
De lehetett egyszerűen egy olcsó megszerzésre törekvő külsőnek korrupcióval
kieszközölt döntése is. A lehetőségek száma korlátlan. És a valószínűségük nem
nagyon különbözik.
Kedves picur 2000-02-18 15:33:15
"Szerintem a reszvenyesek. Szerinted?"
Persze, hogy a részvényesek. De kik és milyen tulajdoni hányadban részvényesek,
kik vannak döntési helyzetben a cég élén, kik ülnek a bank igazgatóságában,
felügyelőbizottságában? Mennyire és hol nyúlnak bele ezek a hölgyek és urak a cég
döntési folyamatába, milyen le nem írt elvárásokat közvetítenek a vezetés felé. A
sok részvényes közül melyiknek van erre lehetősége?
A lehetőség mindenesetre adott. Erre akkor lehet következtetni, ha tudjuk melyik
bank(ok)ról van szó.
Kedves Kilátó 2000-02-18 16:16:09
Az első bekezdésedben írtak a tankönyv szerint valóban igazak. De gondolj bele a
ratniknak írt érvekbe. Azok ki vannak zárva?
A Globexet, bróker cégeket ne hasonlítsd össze evvel, mert mindegyiknél más-más
minőségben volt ott az ügyfelek pénzei (a Globexnél pl. jogi kiskapu a szövetkezeti
kedvezmények miatt is.) A Mizo esete rávilágít arra a megengedhetetlen dologra,
hogy a nagy feldolgozók, nagy kereskedő cégek a szerződéseik megkötése során
mennyire vissza tudnak élni gazdasági erőfölényükkel. (Amit úgy tudom a törvény
tilt is, de betartatni nem tudja. Az államnak ezen a ponton van felelőssége. Minden
hasonló esetben.)
Kedves a_yose 2000-02-18 23:53:24
"Legalábbis kevéske ismeretem szerint még külföldi céggel szemben még nem
indítottak csődeljárást." Tévedsz. A Goldsun (Zalaegerszegi Hűtőház) is külföldi
tulajdonban volt. Legalább három megye gazdái nyögték, hogy a korábban
megbízható, modern hűtőházat a külföldi tulajdonosok pár év alatt lerabolták, majd
csődöt jelentve továbbálltak. (Az az érzésem, hogy a Mizo tulajdonosai se
vesztettek túl sokat.) Meg úgy tudom, a Szekszárdi Húsüzem is felszámolás alá
került a német tulajdonos emlékezetes dissznóságai után.
2000-02-19 00:18:07
3 hónap semmi egy cég életében. A legnagyobb veszteségeket okozó tételek
áthúzza a következő negyedévre, és nyereséget mutat ki. A cég mindenféleképpen
felelős. SZVSZ nem a tulajdonosok, hanem a tisztségviselők és a management. Ha
a személyek azonosak is, a felelősségük ezen minőségükből és nem a tulajdonosi
mivoltukból ered.
Az állam általános felelőssége SZVSZ az amit a fentiekben írtam a gazdasági
erőfölényről.
Kedves zöld agyar 2000-02-19 00:10:34
"ha néhányan felszámolást kezdeményeztek volna, őket kifizették volna ugyan...".
Ismereteim szerint a felszámolást megindító emiatt nem kerül speciális elbírálás
alá. Ugyanúgy rangsorolják, mint a többieket. Vagyis egyik hitelező sem érdekelt
megindítani a felszámolást. Magával szúr ki.
"A károkért nemcsak a cég felelős, hanem a türelmetlenkedő bankok is."
"Kérték a kormány segítségét, de az azzal utasította visza, hogy nem fizetheti ki az állam a magáncégek veszteségeit."
"A MIZO szerint az utobbi 3 hónap nyereséggel zárult, így megérdemelnének egy kis segítséget."
"Közben a gazdák tönkrementek."
Bankok látták, hogy nem fog talpra állni a Mizo, ezért a folyószámlájukról lehívták a hiteleket. Az RT. ahelyett hogy csődöt jelenetett volna nem fizette ki a tejtermelőket. A gazdák kiszolgáltatott helyzetbe voltak , ha néhányan felszámolást kezdeményeztek volna, őket kifizették volna ugyan - a Mizo ne kerüljön felszámolás alá - de utána egy csepp tejet se vettek vola meg tőlük. A Mizo tulajdonosai nagyon kevés tőkével, rengeteg hitellel, szakirányú tapasztalat nélkül akartak egy tejipari nagyvállatot kiépíteni és ennek látjuk a kárát.
OFF
Akkor miért tömik a Magyar Hírlapot pénzzel, hirdetésekkel?
ON
Fura módon csak a magyarok tulajdonában lévő nagy cégnek vannak ekkora veszteségei. Legalábbis kevéske ismeretem szerint még külföldi céggel szemben még nem indítottak csődeljárást.
A bankok nem szoktak cégeket megbuktatni, hanem azok áltlaában tulajdonosaik/vezetőik üzleti döntései vagy rossz belső működési módjuk következtében buknak meg. A bankok felelős munkatársai nem hagyhatják bent a pénzüket egy olyan vállalati rendszerben, amely elnyeli azt. A Mizóhoz hasonló esetekben mérlegelniük kell a hitelek visszafizetésénk esélyét, illetve azt a szempontot, hogy ha vállalat felszámolásra, akkor elvesztik, mint ügyfelet, mig ha talpraáll, akkor megmaradhat számukra ügyfélként.
Gyakori jelenség a gazdasági életben, hogy mikor egy szervezet pénzügyileg bedőlt, és kiderül, hogy egy-két hitelezője elkezdte megrohamozni, akkor mindenki megrohamozza. Ezt fontos is megtenni, hiszen a későbbre maradók pénze elveszhet a rendszerben (pl. a közelmúltban a Globexnél vagy különböző brókercégeknél irtak az újságok több ilyen kuncsaftról). Miután a egy-két bank elinditotta a lavinát, a többieknek is érdemes volt lépniük.
Más kérdés, hogy ilyen esetekben a cégek vezetői vagy tulajdonosai a nyilvánosság előtt legritkább esetekben szokták bevallani, hogy "nem előrelátó üzletpolitikát folytattunk", "2 év alatt elszúrtunk 500 milkót" és más hasonlók, hanem rendszerint úgy tálalják az ügyet, hogy ez még mindig egy működő vállalat perspektivikus lehetőségekkel. És a csúnya bankok meg a szűk látókörű állam nem akarnak segiteni. Holott lehet, hogy a vállalat vagyona valójában már minusz 1 milliárdon áll (pl. 2 milliárd eszköz és 3 milliárd tartozás).
A Mizo 1999 évi mérlegéből miden bizonnyal látható a valós helyzet (-nek az a része, amit nem lehet a mérlegkészités során kikozmetikázni), de meggyőződésem, hogy itt is hasonlókról lehet szó.
