Sziasztok! Jó régen nem írt ide senki, mégis aki hallja adja át! A Halo nevű játéknak (PC) szeretném megoldani a magyarítását! aki tud bármi megoldást, írjon, hívjon! 0620-8000-999 gamar83@gmail.com Köszönöm!!!
Azért egy kis indoklás: a higgy igében a tő: hi- (vö. é-gy, í-gy, lé-gy, té-gy, vé-gy, ví-gy), és -ggy a felszólító mód jelének egyik változata – ez a -ggy azonban csak a higgy szóalakban használatos, így érvelni kellene ezen elemzés mellett. A felszólító mód jele általában a -j, de sziszegők, susogók és t végű igék esetén sziszegő, susogók lehetnek. A fent felsorolt, lényegében azonos paradigmájú 7 ige, az ún. sz-es, v-s igék azonba -gy módjelet használnak. 150 évvel ezelőtt még a higgy szót is [higy]-nek ejtették, azonban feltehetően a 19. század második felében az ejtésben a [higgy] megnyúlt, csakúgy, mint a [teggyem], [teggyed]. Ez utóbbiak gyorsan visszaszorultak, a higgy azonban általánossá vált, és e nyúlást követi a helyesírás. (Még egy ilyen nyúlt változata van a felszólítómód-jelnek: a jön igéhez, és csak egyedül hozzá, -jj alakban járul.)
Lényegesen egyszerűbb a helyzet a hagyj esetében; ott ugyanis létezik egy hagy szótári tő, amelyhez a felszólító mód jelének legáltalánosabb változata, a -j kapcsolódik.
Egy kérdésem lenne: hogyan kell helyesen leírni a "hinni" igét felszólító módban?
Ma elém került két írás, az egyikben "higyj" állt, a másikban "higgy"; és nem tudom eldönteni, melyik a hibás.
Ha lehet indoklással. Előre is köszönet.
Ez is lehetséges értelmezése a dolognak, de van más is. Arra gondolok, hogy a gép ne a szerző helyébe lépjen, hanem a szerkesztőébe. Elképesztően unalmas, mechanikus munka szöveget javítani. A számmítógép épp erre való: a rutinmunka kiváltására. A szövegekkel kapcsolatos rutinmunkák közül azonban a legtöbb szemantikai képességeket igényel. Még a korrektúra is.
Úgy gondolom, a számítógép alkalmassá tehető bizonyos, nem túl gógyis intellektuális feladatokra. Például segíthet a fordítónak, hogy a szövege következetes, kmonzisztens legyen.
Kis Ádám
Kösz a hasznos információkat. Tényleg nem szabad túl sokat várni egy szövegszerkesztőtől. Viszont, mint a példa is mutatja érdekes problémákat képes felvetni, ha valaki odafigyel ezekre, amikor felbukkannak.
A meglevő lehetőségeket viszont nem árt megtanulni, sőt propagálni használatukat. Már évek óta használtam ezt a programot, amikor rákaptam, hogy az igényesebb helyre szánt szövegeimet a szinonímaszótár segítségével is átfésüljem. Az eredmény: pontosabb és színesebb, érthetőbb szöveg.
Kezdek attól félni, hogy a program egy idő múlva már "érteni" is fogja amit írok. Akkor az is lehetővé válna, hogy ugyanannak a gondolati tartalomnak különféle stílusokban való átfogalmazására javaslatokat tegyen. Pl. lehet a figurát "tudományosra" vagy "közvetlenre" venni. Micsoda eszköz lenne az e kampányszövegírók kezében! Tán még az üres duma átdolgozásával is megnyerő szövegekhez juthatnának. Ettől már csak egy lépés, hogy maga a rendszer írjon egy politikusnak olyan beszédeket, amire épp szüksége van.
Szerencsére, mint mondod, ettől nagyon távol vagyunk. De azért én már egy kicsit kezdek félni a Nagy Testvér materializációjától.
Én is elfogult vagyok, persze. Azért is végzek rendszeresen összehasonlítást. A DTP-ben a Mac-en mindenesetre a Lektor vezet. A rövid fn.-ekkel való összetételek megszűrése szerintem nagyon hasznos.
Azt hiszem, a Helyes-e előnya ma inkább a sebességben és az elterjedtségben van. Az említett algoritmikus kiegészítések kétélűek és pazarlók. Dehát én nem vagyok elfogulatlan.
Kis Ádám
Egy apró helyesbítés: a Lektor a Microsec munkája, a Scriptum csak beépítette különbözô rsz.-ekbe.
Hosszú évek óta rendszeresen összehasonlítom a két rivális helyesírás-ellenôrzôt, és a Lektort még mindig jobbnak tartom, de már csak egy picivel.
A Lektorban, megakadályozandó sok ál- vagy értelmetlen fn.+fn. összetétel fölismerését, néhány rövid fn. (pl.: ok) összetételei algoritmikusan le vannak tiltva, így pl. a padok, asztalok stb. nem minôsülhet összetételnek. Nehogy szó érje a ház elejét, pl. a karvaj szó is le van tiltva.
Természetesen én is hibáztatom az újság- és könyvszerkesztôségeket, hogy nem alkalmaznak korrektort, és ezzel ott spórolnak, ahol nagyon nem lenne szabad.
Valóban lehet kivételszótárakat készíteni, és ezzel nemcsak negatívan, hanem pozitívan is szabályozni a helyesírást. Ez azonban csak éppen az ilyen esetekben érdemes megtenni, mint a kőr-kör, ahol a két alak előfordulási aránya 1:1000. Valójában az a nagyon fontos, hogy tudatosítsuk, ez az eszköz nem oldja meg a helyesírást, csak segít a dologban.
Az, hogy a felhasználó a helyesírás-ellenőrző minősítését hibának tekinti, azért is rossz, mert ugyanemiatt szentségnek is tekintik, és elfogadják a téves javításokat is.
Kis Ádám
Azért elvben le lehetne tiltani a cikkcakk-ot is, mint ahogy lev an tiltva például a kőr szó is, amely helyes ugyan, de nagyon ritka (igaz, hogy ennek a letiltását egyszerűen a szótárból való kihagyással meg lehet oldani, míg a cikkcakk letiltását külön meg kellene jelölni, ez technikai részletkérdés), az ilyen szavak (olyan produktív összetételek, képzések eredményei, amelyek csak kicst térnek el egy-egy valóban létező szótól) gyűjtése, amennyiben nem túl gyakori szavakról van szó, meglehetősen felesleges, mert könnynen több kárt okozhat, mint hasznot.
„a Helyes-e általában semmit nem minősít helytelennek. Azt mondja »Nincs a szótáramban«.”
Ez azonban az átlagfelhasználónak (sajnos, még a felett is) azt jelenti: hibás.
Egy kis hangsúlyfokozás.
A Helyes-e? azért fogadja el mind a két alakot helyesnek, mert mind a két alak helyes. A különbség az közöttük, hogy a
cikcakk - létező szó
a cikkcakk viszont, miként Rumci írta, lehetséges. Mivel két magyar főnév minden további nélkül összetehető.
A cikkcakk egyelőre azonban csak formailag lehetséges szó, szemantikai tekintetben (egyelőre) képtelenségnek tűnik.
Tegyük fel azonban, hogy végbemegy a nyelvünkben egy jelentésváltozás: a szabad szoros szöveget elnevezik cakkosnak (ez vizuálisan lehetséges), majd a jobb szélét cakknak. És ekkor már lehetséges lesz a cikkcakk (a cikk jobb széle).
Ezek után 2 ok is van, ami miatt a Helyes-e? nem ítélheti helytelennek a cikkcakkot:
1. Mivel szemantikai képtelenség, nem tartozik a hatáskörébe. Ugyanis a gépi intelligencia (kevés kivétellel) ott ér véget, ahol a szemantika kezdődik.
2. Elképzelhető egyedi szóhasználat, amely legitimizálja a jelenleg lehetetlen alakot.
A 3. ok az, hogy a Helyes-e általában semmit nem minősít helytelennek. Azt mondja "Nincs a szótáramban".
Kis Ádám
rumcival a korrektori munka fontosságában egyetértek, sőt
KÁ
Köszönöm a dicséretet.
A Wordbe épített Helyes-e? eszköz a maga célkitűzéseit meglehetősen magas színvonalon teljesíti, persze nem hibátlan. (Megjegyzem, a cikkcakk elfogadása a tipikusan nehezen javítható hibák közé tartozik, hiszen cikk és cakk főnév egyaránt létezik, és általában két főnév egymás mellé tételével keletkezhet új szó, a cikcakk szóban szereplő ciknek azonban semmi köze a cikkhez. Hasonlóan problémás a cumisüveg elemzése is, ami az elválasztás során járhat következményekkel, ugyanis a fn. + fn. produktív minta alapján a cumi + süveg felbontás tűnhet a helyes elemzésnek, mert mn. + fn. produktív minta nincs.) Azt hiszem, jobb eszköz nincs forgalomban, bár vannak, akik a Scriptum Lektorjára esküsznek (persze, az is fizetős program, mint ahogy a Helyes-e?-nek is szabadabban konfigurálható az a változata, amelyet külön lehet megvásárolni). Találkoztam már egyéb helyesírás-ellenőrzési próbálkozásokkal, de azok nagyon gyerekcipőben jártak, így nem is jegyeztem meg az elérhetőségüket. (Ami viszont érdekes, hogy a The Bat! nevű levelezőprogramhoz készítettek szabad felhasználású ékezetes és ékezetmentes helyesírás-ellenőrzőt. Ezekről többet megtudni a http://www.thebat.macasoft.hu/batdownload.html és a http://www.extra.hu/the_bat/ címeken lehet.)
Sajnos, tudomásul kell venni, hogy míg az elütések nagy hatékonyságú gépi lehetséges, igazán jó gépi helyesírás-ellenőrző nem vagy csak nagyon nagy ráfordítások árán készíthető, így egyelőre úgy néz ki, marad a gépi nagyolás utáni korrektori munka mint legjobb megoldás.
Igazán nem célom a WinWord cikizése, - hiszen mindennap használom és nagyon jól szolgál - de sajnálattal állapítom meg, hogy szerinte mindkét alak helyes. Vajon tudtok-e itt a neten egy megbízhatóbb helyesírás ellenőrzési lehetőségről?
E téren a „helyesebb” megnevezés nem pontos, az egyik ugyanis helyes – az akadémiai helyesírás szerint –, a másik nem. A helyes: cikcakk. Ennek ráadásul logikája is van: a cikcakk szó egy szóelemből (morfémából) épül fel, hiszen nem bontható önmagánál kisebb, jelentéssel rendelkező egységre. A szóelemeket a magyar helyesírás kiejtés szerint íratja (nagyjából ezt mondja ki a kiejtés szerinti, illetve a szóelemző írásmód elve). Továbbá a magyar nyelv kiejtési rendszerében szabály, hogy ha egy hosszú és egy rövid mássalhangzó találkozik, a hosszú megrövidül. Így tehát nem lehet hosszú a c előtti k. Hasonló példa az ukmukfukk is. Igen ám, de ha már kötőjellel tagolódik egy ikerszó, ez a kiejtésszerintiség nem lép életbe: bimm-bamm.
Nekem folyton ilyen bajaim vannak! Szerintetek ma hogy helyesebb: cikcakk vagy a cikkcakk? A korpusz szerint mindkettő előfordul, bár a cikkcakk jóval gyakrabban.
Ennyi energiának meg kell hajolni amnnyit rám fordítottál. Bennem csak a - remélem egészséges - nyelvérzék dolgozik, és be kell látnom, nálam felkészültebb érveid meggyőztek. Köszönöm a segítséget.
A kontrol vonatkozásában valóban a ké l szerepel a helyesírási szótárban. A Windows helyesírás-ellenőrzőjének kidolgozóit az mentheti esetleg, hogy jelentéshasadás is megfigyelhető:
a kontroll ellenőrzést, felügyeletet jelent, az angol control ezzel szemben vezésrlést vagy vezérlőeszközt. Ennek a magyar nyelvben való tükröződése lehet az egy l-les kontrol.
> Elnézést a replikáért: a jó író helyesen ír élvezetesen
Azért megnézném mondjuk a Török Szultán leveleit helyesen, mennyire lennének azok élvezetesek... :-)
Ne keverd az irodalmi nyelven történő megfogalmazást a helyességgel. E mércével pl. Závada Jadvigája is hemzsegne a helytelenségektől, mert ugyanabban a tót -- és nem irodalmi szlovák -- nyelvjárásban beszélnek benne, mint mi is otthon (paradox, de a magyar fordításukat már sokkal konzervatívabb stílusban adja meg a szerző[*]). Itt az alsóbb nyelvi szint alkalmazása írói eszköz. Ugyanígy furcsának találnám, ha egy internetes fórum mentes lenne a zsargontól. Meg is halna az egész, ha megtiltaná valaki az ilyesmit.
Ezt jelentette az, amikor azt írtam, hogy "a jó és helyénvaló stílus gyakran inkább követelmény, mint teljesen irodalmi nyelvi megfogalmazás", nem pedig a te értelmezésedet. Mivel a nyelvi helyesség illetékességi körébe tartozik, hogy a logolás szót egy vagy két "g"-vel kell írni, de a használata már a nyelvi stílus kérdése.
> Ezért olyan sok a fülbántó szlogen, amely a nyelv a művelése helyett csak annak gyötrésével tud célbaérni
Nem hiszem, hoyg ilyesmiről szó lett volna, ez eltérés eredeti tárgyunktól. Úgy hiszem, arról volt szó, hogy lehet-e a közönségünkhöz közvetlen stílusban szólni, és ennek jelzéséül zsargonszavakat használni. Én most automatikusan letegeztelek téged, IRL pedig önöznélek. Fordítva visszásnak tartanám. A közlési szituáció határozza meg a stílust, és nem generálszabályok.
> Az idegen szavak között vannak meghonosodottak és vannak erre aspirálók. Ez utóbbiakat nem kéne ragozni SZVSZ addig, amíg meg nem szokjuk.
Ebben az esetben viszont nem is tudnak meghonosodni, mivel nem tudnak a nyelvi rendszerünkbe illeszkedni. Álláspontod tehát logikailag kiegyensúlyozatlan, mert a rendszer eleve megakadályozza az alaphelyzet kialakulását.
---------------
* Például a "No a jak sza pácsi mladej nyevesztye?" mondatot Závada így fordítja: "No! aztmondja, és hogy tetszik a fiatal menyecskének?". A stílust megtartva azonban inkább: "No, ho' teccik a fijatal menyecskének?"
Elnézést a replikáért: a jó író helyesen ír élvezetesen. A probléma pedig az, hogy nincs annyi jó író, ahányra a reklámozóknak igénye lenne! Ezért olyan sok a fülbántó szlogen, amely a nyelv a művelése helyett csak annak gyötrésével tud célbaérni. Nincs kifogásom a meglepetések ellen, de lepjenek meg inkább szépen, hogy én is tudjam élvezni!
Az idegen szavak között vannak meghonosodottak és vannak erre aspirálók. Ez utóbbiakat nem kéne ragozni SZVSZ addig, amíg meg nem szokjuk.
Pesze lehetne. De ne feledjük el, hogy a jó és helyénvaló stílus gyakran inkább követelmény, mint teljesen irodalmi nyelvi megfogalmazás. A jó író nem az, aki helyesen ír, hanem az, aki élvezetesen.
Próbáljuk ki az idézetted helyen: "Mozi után jelentkezzen be, és írja ki magából!" Hova jelentkezzen be, a csoportterapeutájához? Ehhez képest sokkal egyértelműbb, ráadásul frappánsabb és színesebb az eredeti szöveg (eltekintve most a "g"-k számától) "Mozi után log(g)oljon be, és írja ki magából!".
Persze nem tudok attól elvonatkozni, hogy bennem az alliteráció folytán ez a megfogalmazás további képzeteket is kelt: "logoljon be és lógjon a neten", de én ezt inkább az erősségeihez sorolom.
> "Ha az idegen szavak használata kerülendő, a magyar ragozásuk SZVSZ már egyenesen viszolyogtató."
Ezt a félmondatodat átugrotta a szemem. Tekintve, hogy az idézett szövegrész a Fórumon van (és nem mondjuk valamelyik országos napilap mezőgazdasági rovatában), a zsargon módjával való használata szerintem nem baj. Sőt, ez egyben familiárissá is teszi a helyet, hiszen ugyanolyan szavakat használ, mint amit közvetlen stílusban magunk is el-elkövetünk a számítógép előtt.
Amúgy az idegen szavak magyar ragozása szerintem a nyelv kezdetétől bevett szokás, a "vacsorázik"-tól, a "zsolozsmázik"-on, "szanál"-on át a "(tele)faxol"-ig. Igen nagy bajban lennénk, ha nem így lenne...
