Boldogság természetesen nincsen abban a lepárolható, csomagolható, címkézhető értelemben, mint ahogy a legtöbb ember elképzeli. Mintha csak be kellene menni egy gyógyszertárba, ahol adnak, három hatvanért, egy gyógyszert, s aztán nem fáj többé semmi. Mintha élne valahol egy nő számára egy férfi, vagy egy férfi számára egy nő, s ha egyszer találkoznak, nincs többé félreértés, sem önzés, sem harag, csak örök derű, állandó elégültség, jókedv és egészség. Mintha a boldogság más is lenne, mint vágy az elérhetetlen után!
Legtöbb ember egy életet tölt el azzal, hogy módszeresen, izzadva, szorgalmasan és ernyedetlenül készül a boldogságra. Terveket dolgoznak ki, hogy boldogok legyenek, utaznak és munkálkodnak e célból, gyűjtik a boldogság kellékeit - a hangya szorgalmával és a tigris ragadozó mohóságával. S mikor eltelt az élet, megtudják, hogy nem elég megszerezni a boldogság összes kellékeit. Boldognak is kell lenni, közben. S erről megfeledkeztek.
A boldogság önmagunk és mások elfogadása, egy harmónikus állapot. Mint állapot, nem hiszem, hogy sokáig tarthat...mert mi már csak ilyenek vagyunk emberek. Ha túl erősen keressük, nem találjuk csakazértsem, vagy elmegyünk mellette.
Igaza van pintnek, ha a boldogságot akarjuk definiálni, elveszítjük értelmét. :-)
Bocsi Káposzta, az előző megjegyzésem Pint-nek szólt!
Azt mondod, hogy van, aki a partnerében találja meg a boldogságot? No igen, ebben igazad van.
Csakhogy nem a partner jelenléte az OKA a boldogságodnak akkor sem. Hanem az ÉRZÉS, ami Benned van iránta! De az Benned van!
Én akkor is tudok boldog lenni, ha nincs egy másik ember, akire "rávetítsem". Akkor is boldog vagyok, ha esik az eső, akkor is ha épp nem úgy sikerülnek a dolgok, ahogy szerettem volna.
Én azt mondom, hogy a boldogság nem kívül keresendő. Nem a dolgok és emberek miatt leszel boldog, hanem attól, ahogyan reagálsz az ő jelenlétükre.
Mi a boldogság?
A legtöbb ember azt hiszi, hogy a boldogság az valami külvilágból érkező dolog által válik elérhetővé számunkra.
Meglátunk valamit, azt mondjuk rá, hogy "Kell nekem" és megszerezzük vágyunk tárgyát. Aztán pár nap múlva jön az első kérdés: "Ezt akartam én ennyire? Ettől reméltem a boldogságomat? Akkor én mostmár boldog vagyok?"
- és mivel nem érzünk semmi olyan univerzális, fantasztikus érzést, mint amit vártunk, akkor jön a csalódás: "Ez lenne a boldogság?"
Nem.
A boldogságot nem kívül kell keresni. A boldogság bennünk van, a szívünkben, a tudatunkban, így azt ott kell megtalálnunk.
Jó kutatást mindenkinek!
Békesség minden lénynek!
Érdekelne, hogy mit jelent nektek a dolog. Mitől lesz boldog az ember? Lehet-e az? Elégedettség vagy kielégültség? Egzisztenciális biztonság vagy lelki harmónia?