...van igazságod, de ez (lehet, hogy csak "még", de) sántító következtetés:
"Ezek alapján egy olyan robot amely képes tanulni, képes lehet érezni is."
...több okból is:
---a tanulás önmagában még nem visz el olyan ismeretszintre, ami már asszociációs képességet is ad, ---még az asszociáció sem tesz egy programozott algoritmusok alapján működő rendszert kreatívvá... ---másrészt az érzések nem ismeretfüggőek... ---a lényeg nem az érzés, hanem az öntudat, ami az emberi elménél az "én" kialakulása 2-3 év alatt következik be, s 16-18 év alatt érik be... (vagy nem)
Az lehet, hogy ha létrejönne az agyi neuronok hálózatához hasonló, igen sok elemi feldolgozó rendszerből (~ CPU) álló halmaz, ami képes dinamikusan kapcsolati szisztémát kezelni, az egyszer csak öntudatra is ébredhet/ébred majd...
Sziasztok. Látom többen is fenakadtatok azon hogy egy robot miért érezne és mi köze lenne az érzelmekhez. Az ember is tanulás útján sajátítja el az érzelmeket. Gondoljatok bele, egy kisbabának még semmi érzelme nincs max az anyához való kötődés de ez már "előre programozott". Nem azért sír a baba mert rossz a kedve hanem azért mert csak így tud kommunikálni és a későbbiek folyamán -mikor látja hogy ha a környezetében ez és ez történik arra az emberek így és így reagálnak- kezdi megtanulni az érzelmeket melyek aztán folymatosan fejlődnek. Ha jól belegondoltok az emberi érzelem nem más mint elektromos és kémiai jelek. Ezek alapján egy olyan robot amely képes tanulni, képes lehet érezni is.
Szerintem fantasztikusan jó film. Elég már a silányabbnál-silányabb horrorkezdeményekből és világvége várós filmekből!!!
Az ember teljesen kiszorul a filmből és furcsa módon egy "robotról szóló" filmben végre az emberről van szó! Sőt még nem általl érzelmeket is közvetíteni...
Akkor lehet, hogy én is rétegnéző vagyok. Nekem pl. a zenében is minden tetszik, ami dallamos, a filmek között meg minden tetszik aminek van tartalma, ami jó, élvezhető. Talán ezért tetszett ez a film is. Nem tudom, milyen az a könyv, amiről beszéltetek, nem olvastam, de ez teljesen mindegy. Egy filmet nem hasonlitgatni kell ehhez-ahhoz, nem ki kell elemezni minden technikai részletét, hanem egyszerűen élvezni kell.
Eléggé rétegnézőnek kell lenni ahhoz, hogy ez tetsszen. A gyanutlan néző beül egy családi filmre, majd fél óra múlva egy egész más stilusú vígjátékot néz, utána lávsztori, a végén meg emériken melodráma - és mindez egyetlen filmen belül, amely sci-fi, egyben többgenerációs családregény, de alapjában véve a másságról szól. És legalább harmincévesnek kell lenni ahhoz, hogy az üzenetet dekódoljad.
Engem mindenesetre megtalált a film.
Keményvonalas Asimov-hívőknek nem ajánlott, ki fognak térni a hitükből (lásd http://index.hu/cikkek/0002/eves/ cikk)
A robotika 3 törvényét akár ki is hagyhatták volna... így olyan volt, mint az Ember tragédiája magyar nóta előadásban.
Egyébként nem is értem, miért simpfölöm ennyit. Nekem nagggyon tetszett!
Nem nyert, a novella cime is A 200 eves ember (The Bicentennial Man), Asimov onallo alkotasa, magyarul tobbszor is megjelent, Galaktikaban, Asimov: Robottortenetek novellagyujtemenyben.
Na latjatok, errol szol a film, ezert vagyunk emberek, hogy ne mindenkinek tetszen a film, igy van ez rendjen, a robotoknak valoszinu minden film tetszene:)))
Igazabol en mar azt is pozitivnak tartom, hogy nem piff-puff van a vasznon vagy nem poenosnak kikialtott allat nagy baromsagokat kell neznem.
Hollywood-ban nagyon keves olyan film van, ahol az eredeti sztorit dolgoztak fel aegy az egyben, ezen a gyakorlaton most se valtoztattak.
Viszont azert jok az ilyen filmek, hogy elgondolkozzunk azon, hogy 50 ev mulva ez lehet a valosag. Ha az eutanazia kerdest nem tudja az emberiseg megoldani, es itt meg csak ember-ember relacio van, hogyan fogja tudni eldonteni azt, hogy mikortol ember a robot?
Szerintem nem is volt olyan csopogos a film, igazabol nincsen happy end, mert o mar nem tudja meg azz amit meg szeretett volna erni.
Arrol mar nem is beszelek, hogy nagyon szepen volt fenykepezve az egesz film.
kerdeznek valamit: raleltem itthon egy olyan konyvre, hogy Asimov-Silverberg: a pozitron-ember (The Positronic Man), netan ez a tortenet lenne az? A filmet nem nagyon akarodzik megneznem.... :O)
?
Tipikus amcsi szájbarágás (komolyan gondoljuk magunkat, de szarul megy alapon), nagyon gyenge forgatókönyvvel. Asimovhoz igen kevés köze.
Mindenesetre tanulságos volt: jókat nevettem kínomban.
Példa:
Amikor a droid a tengerparton olvasgatva fejtegeti, hogy miért érdemes szabadnak lenni: mert olyan sokan akarnak szabadok lenni, és mert annyian meghaltak ezért... cöcö... Ezt igen nehéz lehetett kiötleni. De indok ez? De menjen csak a droid a nagy szabad tömeg után, ha akar, én meg közben fontolgatom, hogy távozzak e a vetítésről.
Hm, azért Data meg az érzelemchipje a Star Trekben, az szerintem teljesen jó volt... az egész én-keresése, az emberré válás utáni vágya kicsit Pinocchio-sztori ugyan, de nagyon tetszett. Azt tuti nem fogják felülmúlni ebben a filmben.
Meg fogom nézni....., sőt érdekel is a kérdés. De azért idegesítenek a történetek amikor a robot szerelmes lesz, és akkor mindenki tocsog az érzelemtől, hogy milyen jó, hogy van "lelke" a gépnek...
Nagyra tartom az Asimov-novellát, és amikor megláttam, hogy Robin Williams játszik a filmben,
igencsak megörültem.
Ezek után a film nagy csalódás volt.
Az nem zavart, hogy a novellától jócskán eltértek, ez várható volt. Az érzelmesség/sziruposság szintén várható volt, az eredeti hangulat is erősen emocionális. Maga a film is korrekt és szép volt -egészen kb. a kétharmadáig. De a sztori végét annyira rossz irányba vitték (a szerelmi szál és ami onnan jön), hogy az az egész filmet gyakorlatilag tönkreteszi.
Ami pozitív: Robin Williams parádésan játszik (már nem először); emellett a film talán felkelti az emberek érdeklődését az eredeti történet iránt. Aki azonban már ismeri és szereti, az vigyázzon, nem lesz könnyű dolga a moziban.
Én valahogy nem bírom az olyan gyökött agyú szitukat amikor mindenki el van telve attól, hogy ő egy ember, és ez a legtökéletesebb formája a létezésnek és, hogy minden intelligens lény arra vágyik, hogy ember legyen belőle. Már miért hiányolná egy elektromos intelligencia az emberi érzelmeket? Egyrészt számára ezek értelmetlenek, másrészt marhára nem érdekelné.
Még nem láttam a filmet, de attól tartok ez is egy olyan mozi lesz, ami filozofálni akar, de csak olyan szinten, hogy senkit ne zavarjon meg a kóla-szürcsölés közben.
Jó, jó, azért lehet látni rajta, hogy amcsi film. Ők tudják, mivel kell az ember lelkivilágára hatni :) Az első fél óra olyan robotzsaru-szerű, gyerekszerető gépként tünteti fel a főhőst, aztán egyszeriben minden olyan lélektani kezd lenni, ami egy cseppet sem gyerekfilm. Ezek mellett nevetni is lehet rajta. Robin Williams ismét valami nagyot alakít. Mindenféleképp ajánlom!
Hm, tényleg nem rossz? Én olvastam az Asimov novellát anno, és az előzetes alapján nagyon gáznak tűnt a film... tele Hollywood-i sziruppal és marhasággal...
Szóval mégse gyökér?
