Péntek délelőtt telefonon Bódvaszilason foglaltam szállást (Demény Istvánné, Tel.: 48/454-046). Egy családi házat adnak ki, elég kényelmes. A fűtésszezon miatt 1200Ft-ot kértek érte. Az előzetes félelmeim nem igazolódtak be: Bódvaszilas számomra nyugodt, csendes falunak tűnt. Reggel hétkor már útnak is indultam. A Barlangkutató forrást nem kóstoltam meg, mivel elláttam magam megfelelő mennyiségű vízzel. A Lófingató nem is olyan durva, mint arra számítottam. Az igaz viszont, hogy jól bemelegített. Megnéztem a Meteor barlangot és a 404-es víznyelőt. Hát, nem támadt csillapíthatatlan kedvem barlangászni. Szabó-pallag előtt valami csodálatos volt a fenyves! Pucros Mackó írta a K100-as topikban: olyan volt, hogy bármelyik pillanatban elém toppanhatott volna egy zöld erdei manó anélkül, hogy meglepne...:))) Pontosan erre gondoltam ott is. Később a látvány fokozódott: A BEAC bejáráson, Sikáros után láttunk egy fenyőerdőt, amely alul vörös (az aljnövényzet és a fák szára), felül zöld volt. Ezt a helyet azóta 'varázserdőnek' nevezzük. Pont ilyen rész következett! Vannak csodálatos képeim, remélem hamarosan sikerül majd valahova feltöltenem őket.
Szabó-pallagon vagy húsz barlangász ébredezett-reggelizett. Mint kiderült, éppen a Meteor barlangba készülődtek. Egészségükre. Elbeszélgettünk egy kicsit a barlangászatról, meg a "gombázó" környékbeli etnikumról, akik egészen rendesek, nem bántanak, csak ha nem figyelsz oda, már viszik is a cuccaidat. Elköszönve tőlük folytattam az utat Derenk felé. Egy domb tetején kisebb vármaradványt láttam meg (Szádvár). Elég magasnak tűnt, a kék kikerülte, de én azért felmásztam. Itt két kölyökkutya lett a kísérőm, akik egészen a várig feljöttek velem, ott azonban nemsokára nagy ugatást és madárkiáltozást hallottam. Úgy tűnt, jobb szórakozást találtak. :) A vár eléggé lepusztult állapotban van: csak néhány falmaradvány áll elszórtan, egyetlen bástya volt csak, aminek felismertem eredeti funkcióját. Lassan kis erdő is nő a falakon belül. A látvány azonban csodálatos. Délre a Várvölgy, azon túl Szögliget, körbe a hegyek. Sajnos itt a térkép (Aggtelek és környéke) nem fedi a valóságot, a Piros L jelzés nem úgy kanyarog, mint a térképen, a Kék L jelzés hiányzik - mindenesetre a térkép alapjában jó (irány alapján visszataláltam a kék jelzésre), csak rosszul vannak az utak feltüntetve. Ha kicsivel több időm lett volna, itt északra kanyarodva megnéztem volna az ún. Csempész barlangot. Erről semmit nem tudok, de láttam, hogy éppan a szlovák-magyar határon van és a neve sokat ígérő. Furcsa, hogy vastagon jelzett, azaz széles szekérút vezet a barlangig. :) A térképtől eltérően elég sok szekérutat, sőt egyszer betonozott utat is kereszteztem, nem tudom melyik vitt volna a barlanghoz, de az előző eltévedést nem akartam megismételni. Nagy várakozássan mentem Derenk felé. Semmit nem tudtam róla. Miért romközség? Mióta? Mi maradt meg a régi házakból? Bár gondoltam, hogy nem olyan lesz Derenk, mint a westernfilmeken látott elhagyott aranybányaszfalu, ahol ördögszekeret fúj a szél, de azért titkon ilyesmiben reménykedtem. Egy kanyar után pillantottam meg egy nagy, omladozó házat, az út jobb oldalán, megdobbant a szívem. Sajnos később kiderült, hogy csak ez az egyetlen ház áll, egy kis kápolnával. Később az út bal oldalán, a mezőn fedeztem fel a korábbi lakóházak alapjait. Kb. fél méteres, fűvel benőtt köves-sziklás kiemelkedések jelezték, hogy itt valaha házak álltak. Egy forrás vize folyt rá a rétre, ami ezért kicsit mocsarasra sikerült, csak a kiemelkedő alapok álltak szárazon. Most gyorsan utánanéztem a falu történetének, bár nem sokat találtam, idézem a vonatkozó részt (http://www.geo.u-szeged.hu/HGN/PHD/konf_1999/html/zahadel/zahadel.htm):
A falu volt főutcáján érkezőket szomorú látvány fogadja. Egy halott falu képe. Az utca két oldalán - mint sírhalmok - emelkednek a kis dombocskák, jelezve az egykori házak helyét. Ma már csak az iskola épülete áll, az is lassan beleroskad a tájba. A települést tudatosan rombolták le az 1940-es években, Horthy Miklós parancsára. E pusztítás oka az volt, hogy a falu szelce-pusztai vadászterületébe ékelődött.
Kutatásokkal igazolt tény, hogy e falu lakói lengyel származásúak. A községet már egy 1400-as vagy 1500-as évekből való oklevél említi. Az 1710. évi pestisjárvány következtében a falu lakossága kihalt. Ezután évekig üresen állt, majd 1717-ben lengyel hegylakó pásztorokat (gorálokat) telepített be az Eszterházy család.
Istvánmajor egyike azon településeknek, amelyekbe 1940-42-ben áttelepítették a derenkieket. Ezen kívül még Szendrőbe, Martonyiba, Ládbesenyőre, Sajószentpéterre, Emődre költöztek a lengyel származású emberek. A legtöbben Istvánmajorban (50 család) és Ládbesenyőtanyán (20 család ) telepedtek le, e két települás tisztán lengyel lakosúvá vált. E népcsoport a mai napig - több mint két évszázadon keresztül - képes volt megőrizni hagyományait és nyelvét, minden év nyarán visszatérnek falujukba búcsút ülni.
Továbbhaladva Jósvafő felé először nem nagyon értettem, hogy miért 'kerül' akkorát a kék. A piros jelzés csalogatóan rövidített, bár tekintve, hogy én ilyen téren elég maradi vagyok, természetesen ez komolyan fel sem merült bennem. És nem is bántam, egy kicsit sem a feleslegesnek tűnő kitérőt. (Azért mondom, hogy feleslegesnek tűnő, mert a térképen semmi érdemleges látnivalót nem fedeztem fel.) Sokáig a Ménes-patak völgyében vezetett az út. Sok szép mini vízesés tarkította a patak útját. A forrás után kicsit leültem enni. Sajnos nem ismerem a madarakat, ezért nem tudom milyen fajta, de két nagytestű madár jelent meg a fák fölött. Általam nem hallott, furcsa hangon kommunikálva egymással. Még a szárnyaik suhogását is hallottam. A továbbiakban szarvasinvázió következett. Először jobbra mellettem, kb. 30 méterre, fenn a gerincen hallottam trappolást. Hat-nyolc szarvas galoppozott el mellettem. Később az egyik kicsit lemaradhatott, mert egy kanyar után még láttam, hogy átvág előttem az úton. Jósvafőig négyszer találkoztam szarvasokkal. Találkoztam két sráccal, akik szembe jöttek, ők vaddisznókat láttak, és nagyon sok csapást, keresztbe az úton. Jósvafő előtt elvesztettem a jelzést, így átgyalogolva a falun a betonúton mentem fel a barlangig. 14.48-kor felszálltam a közvetlen Bp-re induló buszra (1970 forint a teljesárú jegy) és 19.50-kor leszálltam a Népstadionnál. 5 óra buszozás! :-( Gyöngyöstől inkább álltam. :)
Meg ám!
Szerda délután kollégám kirakott Szerencsen. Sajnos már nem volt időm Regécre elmenni, ezért Boldogkőváralja fele vettem az irányt. Ott találtam is egy nagyon jó szállást. 1200 forintért egy családi ház tetőtéri szobája, külön a vendégeknek fenntartott fürdőszobával. Tiszta és szép szoba, a vendéglátók nagyon kedvesek. Ajánlom mindenkinek. (Husztek Péter, Boldogkőváralja, Major u. 4. Tel: (46)-387-735, (30)-9116604, abauj12@borsod-kozoktatas.hu) Ezen kívül még a Tekerjes Fogadó kínál szállást széles választékban, ezt most nem részletezném. Tel: (46)-387-701, tekerjes@mail.matavnet.hu
Az árszínvonal a faluban: 120 ft egy üveg Borsodi (Tekerjes Söröző és III. Félidő Söröző).
Megnéztem a várat, bár bejutni nem lehetett, mert csak áprilisban nyit. A bélyegzőt hosszas keresés után sem találtam meg a faluban, a "Bodókő" nem kocsma, hanem vegyesbolt, ez az ünnepre és a késői időpontra való tekintettel zárva volt. Másnap korán indultam a Hernád-völgye fele. A vasútállomáson megtaláltam a pecsétet, nem csak a Boldogkőváraljai, hanem a hernádcécei is ott van! Alsócéce nem bővelkedik a látnivalókban, innen gyorsan mentem is tovább a Hernád töltésén. Itt elég rikták a jelzések. Később el is vesztettem az utat, ezért minél közelebb a folyóhoz a szántás szélén jutottam el a Gibárti Vízerőműhöz. A gibárti bélyegző a Hernád hídja mellett kezdődő bekötőúton érhető el, jelzés (kék bélyegző) van festve, a vízerőmű ügyeletén csengetni kell. Mind az erőmű, mind a gépház impozáns látvány. Encsre kerékpárúton lehet eljutni, ez kissé unalmas. Encsen találtam egy büfét, ami minden nap nyitva van (vasárnap csak délután), elfogadható árakkal (Heineken 210ft, hamburger 180), étel és italválasztékkal várja a vendégeket, a főúttól, kb. 20 méterre egy kereszutcában. Encs-Abaújdevecser után kezdődik a Cserehát. Ez általában úgy néz ki, hogy kis domb, erdők nélkül, leginkább szántással, mögötte kis völgy, benne a falu. Felsővadászig ez ismétlődött: domb-falu-domb-falu. Kissé unalmas lett a nap végére. Sajnos a szántásban nehéz kijelölni turistautat, ezért sokszor kellett a térképet használnom, ami viszont legalább pontos és használható volt (a cserehát turistatérképéről beszélek). Abaújszolnok a leglepattantabb falu, amit eddig láttam. Az egy dolog, hogy cigánytelep, de elhanyagolt, a porták koszosak, az főúton méteres átmérőjű gödrök. A jelzett kulcsosház udvarán méteres gaz, a redőnyök félig leszakadva. Mivel még korán volt, ezért továbbmentem Felsővadász fele. A domb tetején egy nagyon durva jelzésfestési szabálytalanság miatt kis kitérőt tettem, de a térkép ismét hasznosnak bizonyult. Nyésta ugyanaz, mint Abaújszolnok, csak kisebb. Innen is nagyon gyorsan leléptem. Itt láttam az első fenyőerdőt. Felsővadászra negyed öt körül érkeztem, próbáltam szállást keresni, de azt mondta a kocsmáros (mint később kiderült, ő volt a polgármester is), hogy itt nincs, menjek tovább. Gondoltam, majd Irotán találok, ott volt jelezve egy vadászház a térképen. Sajnos Irota előtt rámsötétedett, egy mezőn eltévedtem és elkezdett esni az eső. Vészforgatókönyv szerint felmentem a legmagasabb pontra, ott kiválasztottam a legközelebbi fénycsoportot, oda lementem. Mint kiderült Gadnára kerültem, itt jól elbeszélgettem a helyi cigánykölykökkel, akik nagyon segítőkésznek bizonyultak, még azt is felajánlották, hogy elvisznek kocsival Irotára vagy Abaújlakra, ahol tudomásuk szerint van szállás. Az eső esett és megtudtam, hogy nemsokára jön egy busz, ami közvetlen Miskolcra visz, úgyhogy inkább hazajöttem. Ezt már útközben megbántam, úgyhogy úgy döntöttem, a péntek este visszamegyek és Bódvaszilastól kezdve befejezem a túrát. Erről majd később. :)
Holnap délután már Regécen leszek!
A dolgok jelen állása szerint Regéc-Aggtelek a kijelölt útvonal. Szállást nem foglaltam, de összeszedtem pár magánszállás/turistaház címét az útvonalon, valamint az összes érintett település polgármesteri hivatalának telefonszámát.
Kaptam egy jó kis Kodak kamerát, képek majd jönnek jól.
Jó lesz végre kicsit egyedül túrázgatni. :)
Hétfőn jövök a beszámolóval.
Szerencsere kutyakkal eddig meg nem volt "komolyabb" dolgunk. Egyszer Balatonhenyen futtott felenk mergesen ugatva egy nagyobb darab peldany, de szerintem elfutni sosem szabad eloluk mert akkor folenyben fogjak erezni magukat. Igaz nem egyedul voltam, de hirtelen raorditottam erre meglepodhetett mert visszament. Csak a teruletet vedte volna.. Persze nem vallolok garanciat ha massal ugyanez nem igy tortenik..
Úgy hívják, hogy ultrahangos kutyariasztó, kb 25 rugó az ára. :-((( Én nem láttam még működés közben de egy haverom mesélte, hogy együtt futott egy szakaszon a Sipos Istvánnal (ő futotta körbe tavaly az országot, megdöntve a pihenőnap nélküli futás világcsúcsát - ha valaki nem tudná), na szóval neki volt egy ilyenje, amit ki is próbált. Kb 15-20 méterről a kutyára irányítva meg kell nyomni egy gombot, ettől a kutya olyan lesz, mint akibe a villám csapott bele éppen, látszik rajta, hogy fogalma sincs, hogy mi történt vele, és inkább visszavonul.
Már korábban is említette valaki, hogy a túrák alkalmával a kutyák sok kellemetlenséget okoznak a túristáknak. Engem egyszer harapott meg egy a Csobánc tövében, és mivel a gazdája sehol nem volt, kénytelen voltam futva menekülni, hogy az újabb harapásokat elkerüljem. A bakkancsom szára szerencsére felfogta a harapást, így nem kellett beoltani veszettség ellen.
Nem tudom nektek van e valami taktikátok a kutyák ellen, vagy csak a szerencsében reménykedtek mint én?
Ez az egész, csak onnan jutott eszembe, hogy olvastam egy hírdetést egy kutya riasztóról.
Felhívtam őket, és azt mondták, hogy ez a készülék valami féle sugárzást (hullámot) bocsát ki, ami a kutyát elriasztja ill. rosszabb esetben (már a kutya szemszögéből) az epilepsziához hasonló tüneteket okoz. Állítólag a Posta is vett ilyet a veszélyeztetett dolgozóinak és nagyon bevált. Egy gond van vele; az ára. Nos, az igen húzós.
Próbált már valaki közületek ilyet, vagy hallott róla? Várom a véleményeket.
Ha mar a szallasoknal tartunk:
(persze a kektura menten, hogy a topikhoz is kapcsolodjon)
A Bakonyban, Bakonybelen toltottunk el egy ejszakat egyik kekturank alkalmaval. Vadszolo szallo es etterem. Nincs messze a gerence fogadotol a pecsetelohelytol (ami akkor zarva volt). Nagyon jo kis hely. kb 1700/fo egy ejszaka helyben van etterme korrekt arakkal, szobak igenyesek (sajat zuhanyzoval) csocso a szoba elott!! tv... szoval nagyon kiraly.
1 dolog zavart, reggelit csak 500 ft-ert adtak
/fo (bundas kenyer vagy rantotta + tea vagy tej). Ez aranytalan volt azzal amit elozo este ott vacsoraztunk..Igy a szobakban reggeliztunk megpedig a sajat kajankat.
Ez azt jelenti, hogy fennáll-e annak a veszélye, hogy a vasutasok is ott fürdenek, beülnek a klotyóra amikor nagyon sürgős lenne, tehát sorba kell állni.
Igazad van. Valóban nem mindegy, de ha ezt szállásonként külön-külön részleteznénk, az ugyanazt jelentené, mintha pontos jellemzéssel lenne leírva minden.
Azért van a pont, hogy képet alkothasson bárki egy szállásról és általánosságban összemérhesse egy másikkal.
Nem Rakacaszendről van szó, de a lényeg ugyanaz.
Szerintem nem kell aggódni a fényképező miatt. Olyan előfordulhat, hogy "Bács ááádjon egy huszast!", de engem még nem raboltak ki.
Valóban jó ötlet a településeket felhívni telefonon.
Nem Rakacaszendről van szó? A bélyegző hely úgy van megadva az MTSZ oldalon, hogy a 'cigánykocsmában'.
Úgyhogy muszáj oda bemennem. :)
Kalandtúra lesz, látom.
Ami kicsit aggaszt, hogy lesz nálam egy over 200k értékű digitális fényképezőgép is, amit a cégem ad kölcsön, teljes felelősségvállalás mellett. :-(
Szállásokról:
tegnap megfordítottam a Cserehát térképemet és két hasábnyi szállásajánlat van rajta. Igen, nem feltétlenül frissek. Feltűnt, hogy egy hátlapon reklámozó cég szolgáltatásai és céljai közt szerepel a Világkiállítás szervezése. Hmmm. Utána látom, hogy "Európai Közösségek". Hát, az már Európai Unió, elég régóta. Aztán nagy nehezen megtaláltam a kiadás időpontját: 1992.
Mindenesetre ez már jó kiindulási alap. Azonkíül összevadásztam az összes polgármesteri hivatal telefonszámát és címét, ha valamire szükségem lenne.
Igaz, ami igaz; kevés ott a fehér ember, de nem kell félni. Egyik túratársunk például az egyik faluban bement a kocsmába, szomját oltani. Ott derült ki, hogy a faluban két kocsma van: egy a cigányoknak és egy a fehéreknek. És semmi baja nem letta srácnak; jól elbeszélgettek.
Tehát nem kell félni. A cigányok rendkívül barátságosak, nem akarnak meglopni egy szakadt túrázót és nem akarják senki torkát elvágni.
Csereháti szállásokról jut eszembe: létezik "Cserehát turistája" körtúra is. Végig piros sáv jelzéssel. Kb 100 km és nekem nagyon tetszett. Négy nap alatt kényelmesen végigjárható, de a szállásokat valóban jól meg kell szervezni. Szemerén biztos van szállás és megfelelő is (zuhanyzó is van). Szanticskán is biztos van, bár ott nem aludtunk.
Még valamit a szállásokról:
Már szóltam itt a vasúti szállásokról. Ezek változó színvonalúak és a környezetük ellátottsága (meleg étel, bolt, egyéb közlekedés) is különböző. Mégis szerettük volna baráti körben, ha ezeket összehasonlíthatjuk, a szállodákhoz hasonló csillag rendszerben. Nos ez elkészült és hamarosan be is mutatom itt.
Larzen,
a következőket találtam Neked:
Irotán egyetlen lakóházban sincs vezetékes víz :(. Egy kis olvasnivaló:
Felsővadász Amilyen munkanélküliség arrafelé van, szerintem bárhol szívesen fogadnak. Talán kicsit kockázatos, de legalább izgalmassá teszi a túrát :).
Alternatívaként talán szóba jöhet az abaújszántói kulcsosház, fürdési lehetőséggel:
Lak. Elképzelhető, hogy a polgmesteri hivatalokban tudnak valami jótanáccsal szolgálni.
A tegnapi tervezés eredménye:
A kijelölt szakasz Regéc - Aggtelek.
Első nap szerda, ekkor délután/estefele indulok Regécről. Innen még aznap elmegyek Boldogkőváraljára(16.4km). Ott találtam pár magánszállás címét. Bár még nem hívtam fel őket, valószínűleg ez rendben lesz.
Második nap vége Felsővadászon (33.7km) vagy Irotán lesz. Eddig még nem találtam sehol szállásinfót ezekről a településekről.
Harmadik nap vége: Bódvaszilas (35.5km). :-( Ha valaki tud valami alternatívát, akkor jelentkezzen!
Negyedik nap: hazaindulás. Remélem lesz csatlakozásom Aggtelekről (27.8km). Még ennek is utánanézek.
A zárójelben a napi távok szerepelnek.
B verzió: viszem a sátram és a hálózsákom. Azért mondjuk fürdeni nem lenne egy utolsó három nap után, szóval ez egy kicsit negatív.
Köszönöm. Most éppen a túraterv készül. Nehezíti a dolgot, hogy nem igazán szeretnék még ilyenkor sátrazni, viszont ha valami fedett helyen szeretnék megszállni, akkor azt illenék előre jelezni. Ennek hátránya, hogy kötött a tempó, nem érek rá többet nézelődni, mint amennyit elterveztem, és tovább sem mehetek egy faluval, ha túl korán érkezem.
