Feltenném én is a nagy kérdést: szerintetek jó-e igy a padlófűtés bekötése? Idén tavasszal lett megcsinálva, a fűtésszerelőnk szerint ez igy jó ahogy van, működik. Bennem azért felmerült néhány kérdés is, észrevettem néhány dolgot, hivtam egy másik szerelőt, ő máshogyan csinálná meg. Személy szerint én laikus vagyok a fűtésrendszerhez, nem ez a szakmám, bár némi műszaki érzékkel meg vagyok áldva.
A lakás 100 m2, a levegő hőmérséklete bent megfelelő. A padlót néhol hűvösnek érzem, néhol kicsit melegebb. Pár fokkal lehetne melegebb a padló, ez a szubjektiv komfortérzetünket növelné. Hozzáteszem, hogy valószinűleg a csövek fölött a betonréteg nem egyenletes vastagságú. Sajnos nem láttam mennyi került rá, de aki látta (nem a kőműves), valahol 5-6 centi, de a legtöbb helyen min. 8-10 cm. A kőműves szerint ez igy jó, mindehol igy csinálják. A betonvastagságon sajnos utólag nemigen tudunk változtatni.
Tavaly vegyes kazánnal fűtöttünk, nyitott rendszer, radiátorok voltak mindenhol. Ezt a rendszert kicseréltük padlófűtésre, úgy hogy a vegyes kazán megmaradt (az átalakitás óta ebbe még nem gyújtottam be), nyitott rendszer, egy hőcserélőn adja át a padlónak a meleget. A gázkazán egy Baxi Luna Duo-Tec kombi 28kW. A rendszerben 1 db törölközőszáritó radiátor van. Puffertartály nincsen, szerettem volna, de az első árajánlat millió feletti volt, igy elvetettük.
Az első képen az osztó-gyűjtő van: 1. Radiátor visszatérő 2. Radiátor előremenő 3. Kazán felé visszatérő 4. Kazánból előremenő 5. Osztó (ezekben van egy visszacsapó szelep, csak lefelé mehet a viz) 6. Gyűjtő 7. Szivattyú 8. Hőmérő 9. Kapilláris 10. Termosztát (érzékelő a gyűjtő jobb oldalán van) 11. Termofej
A második képen: 20. Gázkazán felől előremenő 21. Vegyes felől előremenő 22. Visszatérő 23. Vegyes felé visszatérő 24. Vegyes nyitott rendszer feltöltés VS2. Vegyes zárt rendszer szivattyú
Harmadik képen: 25. Vegyes visszatérő 26. Vegyes előremenő 27. Túlfolyó (A túlfolyó kb. a 26. ponthoz képest 2,5 méterrel magasabban van.)
Negyedik képen: 28. Csőtermosztát VS1. Vegyes nyitott rendszer szivattyú
A 7-es szivattyú két helyről kaphatja a vezérlést: gázkazántól, ill. a 10-es termosztáttól is. A vegyes rendszerbe nem gyújtottam még be. A 28-as termosztát kapcsolja be a VS1, VS2 szivattyút. A lakás tartja a meleget, 22 fokra van állitva a belső termosztát. Naponta kb. 4szer kapcsol be a kazán, és olyan 10 m3 gáz megy el.
Már kijetöttek a Giengertől is megnézni, hogy tényleg jól van-e bekötve, de szerintük igen. A gázkazánt 45 fokra állitom be, küldi a 4-be a 45 fokos vizet. Itt a 6-osban összekeveri a visszatérő vizzel, eljut a 8 hőmérőhöz, itt már 30-32 fokos, majd ez megy az 5-ösbe, onnan pedig a padlóba. A hőmérséklet a 8-as és 3-as között kb. minimális eltérés, 1-2 fokkal kevesebb a 3-asnál. Ez nekem kicsit fura igy, hogy hiába állitom a gázkazánt akármennyire, annyit nem tud beküldeni ez a rendszer a padlóba, mert előtte összekeveredik a visszatérő vizzel. A képen a szivattyú 3-as fokozaton működik.
Próbálkoztam a következőkkel: - Emeltem a gázkazánt, 50 fokra. A hőmérőnél kb. 33 fok lett, a padló melegebb lett. - Visszavettem a szivattyút 2-esre, a hőmérséklet emelkedett, kb. 35. - Visszavettem a szivattyút 1-esre, a hőmérséklet ismét emelkedett, kb. 38. - 60 fokkal is kipróbóltam, nem sok minden változott, talán +1 fok lett. - Leszereltem a termosztát fejet, ekkor viszont már kb. 42 fok lett a hőmérő. - A gázkazán 45-fokon megy, a szivattyút leveszem 1-esre. A kazán felfűti 50 fokig a benne lévő vizet, majd lekapcsol, és olyan 33 fok kürül visszakapcsol, ad neki egy löketet, felmegy ismét 50-re, majd lekapcsol. Ez kb. 3-4 perc alatt. Ezt inkább nem hagytam igy. - Többet nem kiserleteztem.
Kérdéseim: - Nem lehetne ezt optimálisabban megoldani? - Az osztó-gyűjtő végén szükség van-e a 7. szivattyúra? Van a gázkazánban is egy szivattyú, valamint a vegyes hőc serélő után is van egy (VS2), szóval elvileg tudja keringetni a vizet enélkül is. - A 7. szivattyú és a gázkazánban lévő szivattyú nem dolgozik-e egymás ellen? Hasonlóan a 7-es és VS2-es szivattyú? - A gázszerelő szerint nyugodtan emeljem a kazán hőfokát 60-65-70-re is akár, úgy biztosan több meleg megy be a padlóba. (Itt felvetődik bennem a kérdés, hogy hogyan, ha a termofej 50-re van kinyitva?) - A gázszerelő szerint a kondenzációs kazánnak is jobb, ha magasabb hőfokon üzemel, mert úgy nem salétromosodik, kevesebbet kell fizetni a karbantartásért (Cserébe több gáz megy el, ráadásul feleslegesen, mert úgysem tudja beküldeni azt a padlóba). Ez igaz? Ha pl. 45 fokon üzemeltetem a kazánt, akkor tényleg annyira lesalétromosodik hogy majd a gatyám is rámegy a karbantartásra, javitásra? - Másrészt 60 fokon tényleg nem fog salétromosodni? Mi az igaz? - Nem lenne úgy jobb, hogy a 4-es előremenő az 5-ösbe menne közvetlen, a 6-os visszatérő pedig a 3-asba? A 7-es szivattyú pedig kikerülne? A termofej is kikerülne (a gázkazánt lehet elég jól szabályozni hogy viszonylag állandó hőmérsékletet állitson elő; bár lehet ekkor is kellene valami védelem hogy ne menjen túl forró viz a padlóba ?) - Nem kell-e visszacsapó szelep az M1, M2-es helyekre? Ha a vegyes kazán felől kinyitom a csapokat, és ha csak a gázkazán megy, akkor átmelegiti a vizet egészen a vegyeskazánből kijövő előremenő cső csonkjáig (feleslegesen). - A VS2-es szivattyú jó helyen van itt? Ez itt most a hőcserélőtől szivja a vizet és pumpálja az előremenőbe. Nem lenne jobb helyen a hőcserélő alatt, az M3-as helyen? Nem fog fals levegőt beszivni a 21-es tetején lévő légtelenitőből? - A 11-es termofejet az M4 környékére tenni? Igy a vegyes sem engedne be a hőcserélőbe forró vizet. - A 27-es túlfolyó bekötése jó helyen történt meg? Nem a VS1 mellett jobbra kellett volna? - A 20-as cső nem túl szűk keresztmetszetű. Az egyik gázszerelő szerint elég ez, mert a gázkazánban kisebb átmérőjű csövek vannak, a másik szerint ez szűk. Bár a hőmérséklet mérések alapján eljut a 45-50 fok a 4-es előremenőbe (a gyűjtőig).
A kérdéseim a két gázszerelő meglátásaiból adódtak.
Hosszú lett, igyekeztem mindent leirni. Nagyon megköszönném, ha valaki, valakik tudnának ötleteket, tanácsokat adni ha mégsem jó ez a rendszer igy, valamit máshogy kellene átkötni, stb.
Köszönöm az infókat. Igen, valóban még kevés a tapasztalatom és nem igazán tudom azt sem, hogy hogyan kellene tökéletesen működjön, de arra gondoltam én is, hogyu kipróbálom esetleg állandó hőmérséklettel, tehát programozok be napi 2-3 programot, hanem beállítok egy fix 20 vagy 21 fokot.
Ha valakinek meg lenne ötlete/tippje akkor szívesen venném.
Szeretnék tanácsot kérni. Adott egy nagyon jól hőszigetelt /passzívház szint/ ház, egy szintes, 105m2 hasznos felületű, kizárólag vizes padlófűtés van a házban, amelyet egy 6kw-os Vaillant elektromos kazán működtet a sahját beépített gyári szivattyójával. 4db rádiós Computherm QRF8 termosztát van a házban, az egyikre több kör is rákötve /nappali, konyha, fürdő, folyosó/, a másik háromra a 3 szoba. A körök kb 2l/percre vannak állítva, a füdőben 3l/percre állították.
2 napja állították be és indították el a fűtést. A kérdésem az lenne, hogyan tudnám a legoptimálisabban üzemeltetni a rendszert, hogy a komfort és az energiatakarékosság is rendben legye. A termosztát leírása szerint megy most, vagyis többszöri kapcsolgatással. 1. éjféltől 18 fok. 2. reggel felébredés előtt 1 órával 20 fok, majd 8kor amikor már senki nincs otthon megint 18 fok és hazaérés előtt délután vissza 20 fokra. így nagyjából az elmúlt 24 órában 1000 forintot tekert el a kazán. 3. napja üzemel a fűtésünk.
Érdemes esetleg a termosztátokat a padlóhoz közelebb elhelyezni, 30-40 cm-re ? Illetve jobb lenne esetleg ha állandó hőmréskéletet tartanék fel, a padlófűtés lassú felfűtése miatt? Nagyon szeretném jól optimalizálni a rendszert és ebben kérnék szakmai tanácsot. Köszönöm előre is. Üdv. Gergő
Ezzel a témával kapcsolatosan tudnál nekem segíteni?
Egy 24Kw-os Baxi gázkazánunk van,ami 8 radiátort fűt! Szeretnénk a meglévő padlófűtést rákötni!
Ez a rajzod alapján! Radiátorok vég radiátorok,egy fő ágról ágaznak le külön-külön.
A kérdésem a következő:
Padlófűtést mint egy külön radiátort kötném be,mint ahogy a rajzodon is,ez stimmel!
Van egy osztó-gyűjtő egységem amin van keringtető motor is! Ami így néz ki,de nincs rajta By-pass cső! 3 kört szabályoz! Hogyan tudom ezt rákötni! Válaszod előre is köszönöm!
Azzal kezdem, nem szeretem, ha felnőttek bácsiznak. A tegezés nálam nem a tiszteletlenség jele...
A másik: Mem vagyok szakember, pusztán bő 40 éves tapasztalattal rendelkezem padlófűtés terén saját és még négy közvetlen ismerősöm szintén saját építésű rendszereit illetően.
Harmadik: Szakmai kérdést itt érdemes megtárgyalni, más is tanuljon belőle, vagy kiegészítse saját ötletével, tapasztalataival, noha nem zárkózom el a privát beszélgetéstől sem...
Ezzel még a padlófűtés vìzhőfok szabályozását is megoldhatod totál egyszerűen. Pluszban, ha nagyobb rendszerről van szó, külön lehet választani hőcserélővel fizikailag is..
Kitadimanta bácsi! Magával fel lehetne venni a kapcsolatot privát úton? Ha igen megtenne hogy jelentkezik az f.david.t@citromail.hu e mail cimen? Lenne egy par szakmai jellegu kerdesem. Előre is köszönöm!
"Pár éve mi is berakattunk egy termosztatikus szelepet (25-45°C), mivel az építésnél ezt kihagyták és az 55-60 fokos víz ment a padlóba is, valamint a fsz.-i fali termosztát előbb lekapcsolt, mint sem az emeleten is meleg lett volna."
A padló- és radiátoros fűtés merőben különbözik egymástól ezért nehéz azokat jól összehangolni.
A padlófűtés lassabban melegszik föl, és lassabban is hűl le, szemben a jóval gyorsabb radiátorosnál. Magyarul, a padlófűtéshez hosszabb idejű fűtési ciklusok tartoznak, mint a radiátorok esetében: A radiátorral fűtött helyiség rég kihűlt, mikor a padlófűtésesben még jó meleg van.
Írod, hogy a keverőszelep betétele után nem fűt a padló. Valószínűsítem, hogy olyan rendszerű szelepet vásároltál, ami alapesetben átengedi a hideg vizet, és majd - ha szükséges - kever hozzá meleget. Az ilyen szelepeknél a By-pass ágba (ahonnan a hideget kapja) fojtószelepet ajánlanak, hogy azzal mérsékeld a hideg víz mennyiségét. De ezzel az a baj, hogy túl meleg előremenő víz esetén nem tud elegendő hideget hozzákeverni, mert le van fojtva az ág, ahonnan venné a hideget.
Én úgy oldottam meg, hogy egy kazánvédő szeleppel cseréltem ki amely csak akkor nyitja ki a hideg víz útját, amikor a víz eléri a kellő hőmérsékletet. Ez ragyogóan bevált. (nem kell hozzá fojtó szelep) Hátránya, hogy nem szabályozható, de valójában nem is kell, mert a fix érték tartása a cél. Én egy ESBE VTC312 -es , 45 C fokos szelepet tettem be, a korábbi helyére.
"Ma próbálkoztam mindenfélével, pl. lezártam a többi kört, hogy csak a pf. menjen, de erre a kondikazán átkapcsolt felfűtésben és onnan sehova tovább. Az osztógyűjtőnél megnyitva nyomja ki a vízet, tehát sztem keringetett. Akkor a három padlókört is próbáltam egyessével, de abszolút hideg a visszatérő. Légtelenítettem is, nagyon minimálisan volt levegős, amúgy automata van rajtam.
Ti mire tippeltek? Lehet a termosztatikus szelep szállt el?"
Nem, nem szállt el a szeleped, ez ilyen és kész... A hideg vizet keringeti a rendszered szivattyúja, ennyi. Mmert a meleget nem igazán engedi a szelep áramolni a sajátosságából fakadóan, ezért a kazán nagyon hamar túlmelegszik és lekapcsol, hiszen a termelt hőt nem szállítja el a szivattyú, azaz lelassul a körben a meleg víz áramlása a szelep miatt.
Ezt hivatott kiküszöbölni a kazánvédő szelep, amely a meleg víznek akadálytalan áramlást biztosít amíg az el nem éri a hideg víz nyitásához szükséges hőmérsékletet, s akkor, de csakis akkor kever hozzá hideget.
Ne zavarjon, hogy ez kazánvédő néven szerepel, ő (a szelep) nem tudja, hova, és miért lett bekötve, teszi a dolgát...
Ha nem fűt föl a rendszered a radiátoros helyiségekben kellőképp, akkor emeld meg a kazán előremenő víz hőmérsékletét, a padlóban továbbra sem kerül melegebb víz, viszont a radiátorok felé igen.
Sziasztok! Nekem is hasonló problémám van, mint Vadkeletinek. Saját építésű 10 éves 2x 60nm-es padlófűtéssel és radiátorokkal ellátott házról beszélünk. Pár éve mi is berakattunk egy termosztatikus szelepet (25-45°C), mivel az építésnél ezt kihagyták és az 55-60 fokos víz ment a padlóba is, valamint a fsz.-i fali termosztát előbb lekapcsolt, mint sem az emeleten is meleg lett volna. Emiatt rakattuk be és a legmelegebb (45° C) fokra van állítva. Ellenben a padlón nem érezni, hogy meleg lenne, nem teljesen hideg, de nem is meleg, s talán még langyosnak sem mondanám. Eddig azt hittük ennyire leszabályoz a szelep, ám minap voltunk egy olyan lakásban ahol csak padlófűtés volt, 43 fokos vízzel és nagyon kellemesen meleg volt a kő. Ekkor gondolkodtam el, h nálunk valami gebasz lehet.
Ma próbálkoztam mindenfélével, pl. lezártam a többi kört, hogy csak a pf. menjen, de erre a kondikazán átkapcsolt felfűtésben és onnan sehova tovább. Az osztógyűjtőnél megnyitva nyomja ki a vízet, tehát sztem keringetett. Akkor a három padlókört is próbáltam egyessével, de abszolút hideg a visszatérő. Légtelenítettem is, nagyon minimálisan volt levegős, amúgy automata van rajtam.
Ti mire tippeltek? Lehet a termosztatikus szelep szállt el? (de már a kezdeteknél, vagy sz*rt tettek be?!)
Egy alapos tisztítás mindenképp kell a rendszeren addig nem is érdemes bekötni. Volt rá példa, hogy az acél csövek miatt kialakult vasiszap megfogta az új kazán szivattyúját.
A 60°-os víz még nem fog kárt tenni a csövekben, de ahol ilyen hőfokú vizet küldenek a padlóba az nem padlófűtés....
Sziasztok! Tervezünk megvenni egy 2003-as építésű, padlófűtéses házat. A mostani tulaj nem használ gázt, a gázcső le is van vágva, gázóra leszerelve. Vegyes tüzeléssel használja pár éve, az ő elmondásával 60 fokos vízzel. Milyen távon használva lehet káros a csövekre, ha egyáltalán káros? Alkudtam jócskán a ház árából, én fogom visszaépíttetni a gázrendszert az új kazánnal, kéménybéleléssel együtt. Az új kondenzációs kazánra lehet hatással az, hogy vegyessel volt használva és esetlegesen koszos a rendszer?
Ha nagy a bemenő/elmenő közti hőmérséklet különbség, az azt jelenti, hogy nem kering elég gyorsan a víz. Nem ismerem a rendszered, de valószínűleg egy hőfokszabályzó van a padló körében, hogy ne legyen kb.40-50 foknál melegebb a bemenő víz hőmérséklete. Lehetséges, hogy az hibásodott meg . De az is lehet, soha nem volt jó, mert kevés vizet enged át. (kicsi az áteresztő képessége)
"A padló sok időt vesz igénybe a felfűtésnél 2-3 nap, ha a termosztát a beállított hőfokot eléri 24 fok kikapcsol. A baj az, hogy a nagytömegű beton utána ontja a hőt és túlfűt a lakást 26-27 fokra"
Jézus, Mária! Hány vagon beton lett oda beépítve?! A beton max 10 cm lehet, de az már bőven több, mint elég. A padló felfűtési ideje alig néhány óra.
Egy mechanikus (nem digitális) termosztáttal is már 1-1,5 fok körül tartható a hőmérséklet ingadozása.
Adott egy padlófűtés+radiátoros fűtés kombó. Az előremenő a vízszűrő mögött jön be a radiátorok osztójába, és onnan megy tovább az esbe szelepen keresztül a padlófűtés osztójába. Én kérdeztem, hogy a padlófűtésnek nem kell e külön szivattyú, de azt mondta a szerelőm hogy a kazán szivattyúja bőven el fogja bírni. Nos ez igaz is, csak az a probléma hogy ha a kazánban beállítom a tervezett 50C° előre menőt és a padlóba menő vizet az esbe szeleppel beállítom ~30-40C° környékére akkor amikor a szelep zár a padló nem is fűt - gondolom mert nem kering benne a víz. Jelenleg a kazánba alacsonyabb előre menőt állítok, viszont így szobákba meg hideg van, mert a padlófűtéses helységben lévő termosztát lekapcsolja a fűtést. Mi lehet a megoldás, hogy a szobákba is kellemes idő legyen, és a nappali se legyen túlfűtve? Egyáltalán jó így ez a kivitelezés? Nem tudom mennyire számít, de azért leírom hogy a kazán egy Ariston Alteas Net 24kw a termosztát pedig az ehhez tartozó Cube S. A külső hőmérséklet érzékelő egyenlőre nem lett bekötve, de gondolom ez a probléma szempontjából nem is számít. Nekem laikusként az az ötletem, hogy a szobák valamelyikébe is kéne egy termosztát, ami a kazánt kapcsolja, valamint a padlófűtés körére egy szivattyú, amit a padlófűtéses helység termoszátája vezérelne. Ez így mennyire lehet életképes? Esetleg milyen más megoldás jöhet szóba? Lehet hogy az áramlási sebességek megfelelő beállításával is el lehetne érni a kívánt eredményt? Az ötketeket válaszokat előre is köszönöm!
Sziasztok! Én egy kicsit tanácstalan vagyok a padlófűtésünkkel kapcsolatban és sajnos a fűtős szakemberünk is. Ha bárkinek van ötlete szívesen fogadom. Adott egy régebbi ház padlófűtéssel és radiátorokkal. Észrevettük hogy a padlófűtés egyszerűen nem fűt rendesen. Több szintes ház, több körrel. A bemenő ágak forrók viszont a kijövő ágak hidegek. Cseréltünk légtelenítőt, körönként egyesével lett átmosva a rendszer (nincs dugulás), szereltünk be sokkal erősebb szivattyút. De nem sikerült megoldani a problémát. A bemenő ág és a visszatérő ág között még mindig közel 20 fok különbség van. Ötlet hogy mit lehet még próbálni?
A padló sok időt vesz igénybe a felfűtésnél 2-3 nap, ha a termosztát a beállított hőfokot eléri 24 fok kikapcsol. A baj az, hogy a nagytömegű beton utána ontja a hőt és túlfűt a lakást 26-27 fokra.
a háló szobákban a francia ágy és a bútorok miatt a padlófűtés nem tudja kifűteni a hálót nincs felület, ahol meg van ott bútor van így hideg marad a háló.
A mennyezet fűtés a legjobb 2-3 óra alatt 24 fok nincs túlfűtés jó a konfortérzet a hálót is felfűti.
A padlófűtés minden tekintetben kiváló. A legtakarékosabb mind beruházás, mind üzemeltetés során. Maximális komfortérzet.
Nincsenek fűtőtestek, nincsenek hidegebb, melegebb részek a lakásban, de akár helyiségen belül sem. A tévhiteket nyugodtan el lehet felejteni, mert mind hamis állítás. (Nem egészségtelen, nem keveri föl a port, stb.)
Én az emeletre is padlófűtést javasolnék, mert minden más bonyolítja a fűtésrendszert. (Aminek következményei sokszor nagyon sokba kerülnek.)
A rétegrendet megtalálod a neten, bőven van róla info. Ami lényeg, legalább 5 cm lépésálló nikecell kell alá.
A becsövezett réteg legalább 6-7 cm legyen 15*15-ös betonhálóval megerősítve + a járólap.
Azt szeretném kérdezni egy új építésű tetőteres ingatlan vonatkozásában, hogy jó megoldás-e a padlófűtés?
A földszintre padlófűtést akarok mindenképpen. A födém E gerendából és beton béléstestel készülne, 5-6 cm felbetonnal. Jó megoldás ebben az esetben a padlófűtés, vagy inkább rakassak fel radiátorokat. Igazából a rétegrend is érdekelne a födém vonatkozásában. Le kell-e szigetelni a födémet és rárakni egy vékony betonréteget, amit becsövezek? Ha radiátoros fűtés lenne a tetőtérben, a hideg burkolatú fürdőszoba aljzata elviselhető hőmérsékletű lenne-e?
Ha van ezeknél kedvezőbb megoldás, ami észszerű keretek között megvalósítható, az is érdekelne.
Faterral csináltunk padlófűtés/radiátor kombót a kéglibe. De nem igazán jó, mert egy hőmérsékletű vízzel megy a radiátor és a padlófűtés. Keverőszelepet kellene beépíteni plusz keringtetővel. Létezik olyan rendszer amiben egy hőgomba kapcsolja a keringtetőt (hogy ne menjen állandóan) a keverőszelepes rendszeren? Kerestem már minden féleképpen de nem találtam. Válaszotokat előre is köszönöm, kellemes ünnepeket.
8 éves a rendszer, és idén nem akart beindulni, két hónapja volt szerelő.
Köszi a választ!
A kondenzvíz rendesen el van vezetve egy falba bemenő akármibe :), lehet, hogy el van dugulva, de van ott egy fali mosdó is, abba is be tudnám vezetni, ha az nem baj...
Saját
