Na, ez a módszer nem lepne meg :((....
Pedig, ha valaki, akkor ő igazán jó szervezőkészségű!!
Ha így van, sorstársak vagyunk :))..., el is mondom a hasonló történetemet.
Anno a sükösdi "prominensek" sopánkodtak, hogy de jó is lenne, ha találhatnánk valami jó kapcsolatot valamelyik szlovák településsel. Na de fiúk, hol itt a gond - mondá egy Muity Mijo nevű örök balek, uccu Madarra, ott nagyszerű és iszákos népek élnek, ezeréves cimboráim, éppen olyan fajták, jóravalók, mint mi vagyunk, sok barátom van közöttük kicsitől a nagyig ..!
Nosza előlátogatás, ismerkedés, eszem-iszom, ahogy szokás pár alkalommal, addig-addig, míg hivatalos szintre nem emelődött a szimpatikusan gömbölödő kapcsolat. Eljött a nagy nap: protokoll dögivel, csókok, ölelések, hátlapigatások, szerelem egy életre ..., ekkor még balfasz Muitykám nagytiszteletű díszvendégként volt dédelgetve :)!
Azt hiszem a következő év falunapjára még meghívtak, de onnantól szép lassacskán átértékelődtek a pozíciók, a dolgok gördültek a maguk útján, a testvértelepülési viszony ragyogóan működik, ami leginkább abból áll, hogy egy busznyi "focistának" csúfolt "rokkantnyugdíjas" átruccan (van aki "öregfiúknak" híja üket), ki oldalbordával, ki szólóban, oszt folyik egy reggelig tartó mocsáraljig mélyülő részegség, a faluközpontot - adva a kultúrának - körberókázzák és -brunyálják, oszt tűzbox vissza Sükösdre, "ápoltuk a kapcsolatokat" :((.....
Úgy tudni, meglesz tartva a halnap.
Csak az Ica nem biztos hogy elmegy, "több okból" nem értettem pontosan, nem ér rá, vagy nem hívták meg? Na ez itt a kérdés:-(
Hahó, csávolyiak, mit tudtok a falu halfőzőnapjáról?
Pár éve itt is indult valami ilyesmi, emlékszem egy éjjel váratlanul pottyantam be, mintha a Koch Ica lett volna a főszervezője, én legalábbis az ő asztaluknál lettem megvendégelve.
Él még ez a rendezvény, akkor nagyon szimpatikusnak tűnt a szellősségével és tóparti levegőjével?!
Elnézést kérek, hogy nem mutatkoztam be, de mindenki elhiheti nekem, hogy jogos "szóvivője" Misonak ugyanis az unokája vagyok. Mivel neki nincs lehetősége internet közelben lenni így én próbálom szavait tolmácsolni, de csak átvitt értelemben és némi késéssel mivel nem tudok vele real time kommunikálni! Ezzel remélem minden kételyt eloszlattam és minden kérdésre választ adtam! A félreértések elkerülése végett!
Csatlakozva a Mijohoz, aki nem Csávolyi, velem ellentétben(igaz, hogy én sem lakom ott már)szeretném, ha bemutatkoznál a "bemutatkozás" topicban!!!!! Lehet, hogy ismerjük is egymást, csak így nem tudom ki vagy?????? A Misó bácsit is régóta ismerem, mondhatnám úgy is, hogy atyai jó barátom és az egész családja is, ezért nem hiszem, hogy "szóvivőre" lenne szüksége, minthogy a falunak sem!!!!! Kérlek ejtsd meg a bemutatkozást én is örülné, ha Csávolyiakkal közösen írnánk ebbe a topicba:
Már megbocsáss, de te írtad a hozzászólásodat így alá: Dr. Mándics Mihály!
Nekem ő régi jó barátom, azért üdvözöltem örömmel. Meglepne, ha ő bárkit is felkérne "szószólóskodásra" (petee néven!), hiszen közismerten van saját szókincse.
Amit a bemutatkozással kapcsolatban kértem, az ugye - tekintettel fórumunk saját nevességére - természetesen rád is vonatkozik, de hát ezt te magad is láthatod, ha körülnézel a Bajai Régió Fórumban.
Én nem a Miso vagyok csak az egyik "szószólója", de bármilyen üzenetet továbbítok a számára aki megmondja hogy kinek a nevében "tudósíthatok"! A cikk utáni vélemény a sajátom, de akármilyen témában hozzászóló lehetek! várom a hozzászólásokat!
Tisztelettel:petee
Zdravo, kedves Misó bátyám, nem is gondoltam volna, hogy te is internetezel! Örülök megjelenésednek, legalább te mutasd meg, ha már a nagy csávolyiak, a Pálfia és a Farkas família jeles és neves tagjai ilyen passzívak :)!
Miska bácsi, megkérlek pár gondolat erejéig tisztelj meg bennünket a Bemutatkozás(kattints rá!) témakörben is, tudod felénk ez az alapkiinduló pont.
Ugye már megint a Falumúzeum! Hát igen. Sajnálom, hogy egyéb újdonsággal nem szolgálhatok, de nincs mivel! Bárki rákeres a neten Csávolyra nem talál semmit csak a falumúzeumot! Ez részemről nem baj, sőt örülök is neki, de elég szomorú, hogy más egyébről nem találhatunk semmit! Pedig nem tart sokáig egy weblapot összeállítani Csávolyról!(Pedig lenne mit megmutatni!) Úgy gondolom ez nem az én dolgom és sajnálom, hogy másnak ez eddig nem jutott eszébe!!! Én ha tehetem ezentúl megpróbálok új hírekkel szolgálni Csávolyról! Természetesen olyanokkal, amit én is érdemesnek tartok!
Baja város és vonzáskörzetében, de talán Bács-Kiskun megyében is negyven évvel ezelőtt Csávoly községben jött létre az első országosan is elismert múzeális „Helytörténeti Gyűjtemény” -ahogy mi hívjuk- a „Falumúzeum”.
„A népi közösségnek a hagyomány és szokás azt jelenti, mint a nemzetnek az alkotmány és törvény. ”
A cégbíróságnál bejegyzett „Csávolyi Honismereti Baráti Kör Egyesület” patronálásával a Községi Önkormányzat fenntartásával és a Polgármesteri Hivatal irányításával ma a Falumúzeum 1988-tól külön épületrészben (utcai bejárattal) öt helyiségben 184m2 alapterületen várja érdeklődő vendégeit. Szerencsésnek tartom magam, hogy jelen lehettem az országos, megyei és helyi honismereti mozgalom szárnybontásánál, falumúzeumunk alapításánál.
A csillagok evolúciói s a geológia feltételezett korszakaihoz képest negyven év igen jelentéktelen csekélység; de már valamely testület, intézmény életében és működésében elég idő ahhoz, hogy néhány pillanatra megpihenvén átpillantsuk az ott folyó munkát. Úgy vélem egy kis jelzőkövet állíthatunk. Ez azonban csak a küzdelmes kezdet határpontja, mely tapasztalatainkra építve bennünket a további fokozott erélyességű működésre figyelmeztet.
A múzeum mindig is az időt jelképezte, persze valamiképp mesterséges formában. Kicsit olyan ez, mint amikor bebalzsamozzák a testet a megőrzés érdekében: szükséges megőrizni, de ami marad, egy mozgásnélküli idő, állókép, konzervidő, dimenzióját vesztett idő.
Negyven évvel ezelőtti nyáron felvetődött gondolatból indult el az elhatározás a hagyományteremtésre. A Honismereti Baráti Kör közgyűlése vállalta fel, hogy új formájában kerüljön bemutatásra, közkinccsé téve a Csávolyon élő vegyes lakosság sokszínű hagyománya, kultúrája. Ebben jó partnerre találtunk a pedagógusokban, az iskolai szülők, tanulók körében, és nem utolsó sorban a csávolyiak rokonszenves lokálpatriótizmusában. Egy emberöltő után az alapító tagokból már csak hárman maradtunk, akik az alkalmi gyűjteményből 1964.10.19.-én nyitottuk meg -vasárnapi nyitvatartással- az első állandó jellegű kiállítást. (Hatvan évvel ezelőtt ezen az októberi napon ért véget falunkban puskaropogás nélkül a második világháború.)
Az azóta eltelt évek során sokat változott a múzeumunk arculata. Gyökerei természetesen messzebre nyúlnak vissza. A tárgyi emlékek javát már 1959-ben a „Pincétől a padlásig” c. mozgalom során a felnőtt és iskolai helytörténeti szakkörök tagjai gyűjtötték össze, mely bizonyos fokig megérintette a közgondolkodást is. Ma már önként, kérés nélkül hozzák ajándékukat a falumúzeumunkba. Nyílvántartást vezetünk ezekről, az ajándékozók számon tartják ajándékaikat., és szeretik viszontlátni. Mi pénzért még semmit sem vásároltunk.
Kiállításunk a régi kor szellemét idézi, teremről teremre járva más-más hatások érik a látogatót. Megtalálható itt minden náció hagyatéka: a fasizmus, antifasizmus, kommunizmus, internacionalizmus, a mindenkori hatalom ereklyéi. Ez a mi történelmünk! A mi korosztályunk -a palatáblás generáció- hagyatéka az utókor számára. A jövő igazolja majd a helyes törekvésünket. A tárgyak visszatükrözik településünk négy népi kultúrájának sajátos arculatát. Ezt látni kell!
Több részből áll a múzeális közgyűjteményünk. A magyarsággal sorsközösségben élő horvát-bunyevácok és németek sokszínű kultúrájából is villant fel képeket, melyek a békés együttéléshez feltétlen kötődésüket tükrözik. Magas színvonalon mutatjuk be hagyományukat.
Évenként egy-két időszakos kiállításnak is helyet biztosítunk. Az elmúlt évben – Felsőszentiván és Rém szomszédközségek közös szervezésében rendezett – a front elől elmenekült németek, az itthon maradottak egy részének kitelepítése az 1947-es Csehszlovák – nem mindig önkéntes – „lakosságcsere” során 19 településről idetelepültek tiszteletére – most először – a Rákóczi Szövetség segítségével „Felvidéki Napok”-at tartottunk. Az alkalomra készült „Két haza egy szívben” c. időszakos kiállítást váltotta fel ez év május elsején – a Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozás napján – a mi jubileumi a „Negyven éves a falumúzeum”c. kiállítás.
Ajánljuk megtekintését ahol gazdag történeti, szakrális, néprajzi, népműveszeti, viselet bábukon és paravánokon, valamint a csávolyi bel-és külterületi portákról előkerült mezőgazdasági, háztartási…, eszközöket láthatnak. Figyelemfelkeltők a tablók, garfikák, albumok, háromnyelvű napi krónikakötetek (1963-tól 53 kötet mintegy 6 ezer gépelt oldalon.). Vitrinben a „helytörténeti füzetek” sorozat (10 kiadvány 2536 oldalon számos fekete-fehér és színes fotóval) „Az elhunytak tiszteletére, /Az élőknek emlékezetül, /az utódoknak megőrzésre”./ mottóval. Egyfajta „szellemi környezetvédelem” (értékmentés). A csávolyi nevezetes személyiségek – állandó emlékvitrinjei – arcképcsarnoka, a sok sportserleg, no és a tanulók által iskolakrétából készült méretarányos makett a községről és földrajzi nevekkel a község bel-és külterületi színes térképei szinte vonzzák a szemet. A részletekről nem célom bővebben írni csupán figyelemfelkeltés a szándékom.
Mondják, hogy nyomot hagy maga után az ember, azon a földön, hol bölcsőt ringatott. Én, aki itt születtem 42 év után itt mentem nyugdíjba az egész életemet áthatja szűkebb patriám és népének szeretete. Ma is rendszeresen tartom a „rendhagyó órákat” a múzeumban, hisz a tanulók a legszorgalmasabb látogatóink. Boldog vagyok, hogy megélhettem, hogy az iskolában a „Hon-és népismeret” címén bevezették a kötelező oktatást. Sajnos Csávolyon ez csak a 6. osztályban érvényesül és heti 1 órát jelent, a kiváló tanár biztosítása mellett.
Számomra a falumúzeum az élet egy kitüntetett helye. Hely, ahol, ha akarom végigfutom minden nap a látványtárat, vagy csak beszaladok egyetlen tárgy kedvéért. Bármikor is hagyom nyitva a bejárati ajtót, azonnal akad érdeklődő, beszélgetőtárs! Az érdeklődést mutatja a bel-és külhonból egyaránt érkezők vendégkönyvi elismerő bejegyzései. Örömmel vagyok jelen, mert számomra ez több, mit hobbi, megszállott életforma. Hitvallásom: „Őriznünk kell azok emlékét, akik e tájat alakítják.”
A jubileumon elsősorban köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik segítségemre voltak a falumúzeum megvalósításában, fennmaradásában –többször volt veszélyben – . Nagyon sok ember nagyon sok munkája rejlik benne. Remélem, nem volt hiábavaló az a sok munka, amit a közösségnek nyújthattam. Nem én vagyok a fontos, hanem az Ügy!
E helyről köszöntöm a testvérmúzeumot. Az egykori csávolyi, ma Németországban élő németek is időközben az új hazában hagyománytisztelő szándékkal hozták létre saját „csávolyi” múzeumukat. Láttam, hogy mily csodálatosan gazdag anyag van együtt Waiblingen városban. „Das muss man sehn, sowie die Traditionpflegung der in Deutschland lebenden in der Heimatstuben in Waiblingen”. Velük való kapcsolatunk állandó! A kezdő lépést mi tettük meg. Ma Waiblingen Baja testvérvárosa!
„A kiállításon végigjárhatjuk a különböző kultúrák, korok, helyek idejét, s azon belül megismerhetjük a sok fajta időfelfogást. Hosszú időre visszamehetünk a múltba és betekinthetünk korok egy-egy pillanatába, s különböző eszközök segítségével láthatjuk, hogy helytől, kortól függően milyen allegorikus megjelenései vannak az időnek.[…]” A kiállítás a látogatót nemcsak tájékoztatja sok fontos és érdekes dologról, hanem lehetőséget ad arra is, hogy nézelődés, olvasgatás közben ki-ki átélhesse a szűkebb hazához, lakóhelyéhez való tartozás, az együttélés, együtt alkotás semmivel sem pótolható érzését. Váci Mihály költő szavait kölcsönözve: „Gyűjtsétek össze a régi szerszámnyeleket, ha kezet akartok szorítani azokkal, akiknek jogutódai vagyunk a boldogságigényben. S időnként szorítsuk meg keményen ezeket az ereklyéket. Nagy szükség van rá.”
A falumúzeum (Eötvös u.1.) minden kedden 2-3 között várja vendégeit. Vidékieket (csoportokat) bejelentésre (79/352-176) bármikor. Tárlatvezetés három nyelvűen biztosított. A Tájak-Korok-Múzeumok rendszerének pecsételő helye. Látogatása ingyenes! (A falumúzeumról háromnyelvű színes leporellót ajándékozunk.) Mindenkit szeretettel invitálunk és várunk a falunkba. „Béke a belépőkre áldás a kimenőkre”.
Befejezésül még csak annyit, hogy falunkban kellemes időtöltésként sok érdemes látnivaló van. Ezúttal csak a megyénkről szóló útikönyvből idézek: „… a Jánoshalmára vezető út mellett van a Bara-tó, amely kitűnő horgászvíz és fürödni is lehet benne”,… (az egykori érseki erdőben) „a 172 méter magas Ólom-hegy, amely Bácska és Bács-Kiskun megye legmagasabb pontja. A tetején lévő kilátóról szép kilátás nyílik a környező vidékre, ahol még nyomokban megtalálhatók a római híres védvonalak maradványai. Ezt a nép Ördög-ároknak nevezi.” – A faluban látható szoboregyüttes; az „Aradi vértanuk emlékművével” kezdődik és a „milleniumi emlékkővel” zárul. A községháza előterében pedig tablószerűen a „lefényképezett falu”. Mindezeknek üzenetük van, érdemes nézni őket!
Azóta már hallottam, sajnálatos, hogy ennek a tetves életnek ilyen kihatásai is előfordulnak, lényeg, hogy rendeződtek a dolgok.
Hanem, drága jó Farkas úr, és szűkszavú Pálfia úr, nincs kedvetek felidézni pár gondolatban olyan történéseket a testvérieskedés jegyében, melyekről nagyon sokaknak fogalmuk sincs. Adjuk már elő azt, ami érdem, még ha az adott esetben éppen szeretteinkhez is köthető. Nehogy már csak a ma, menedzser típusú prominensei legyenek képesek asztalra tenni értékeket. Na hajjuk, fijúk :)!!
Sajnos igaz. Az élet nem egy habostorta. Gondolom hallottad, hogy előtte mi történt a Gézával? A gazdák sem véletlenül tüntetnek, csak vannak akik azt hiszik.
"Felszámolják a szövetkezetet Adósságcsapda • Tönkremehetnek a gazdák
PN Online [2004-03-01]
Csávoly
Felszámolják a Csávolyi Mezőgazdasági Szövetkezetet. Nagy Géza elnök megerősítette lapunknak a hírt: a hitelezők egy része keresetet nyújtott be a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon. Információnk szerint van olyan gazda, akinek egymillió forinttal tartoznak.
Nem újkeletű a csávolyi szövetkezet fizetésképtelensége. A gondok 1998-ban kezdődtek a sertésválsággal, aminek az lett a következménye, hogy 2002-ben meg is szüntették a sertéstelepet. Saját földjei nincsenek a szövetkezetnek, ám 460 hektár bérleményen folyik a veszteséges – tavaly súlyos aszálykárral is sújtott – növénytermesztés. A gondokat csak súlyosbítja, hogy már nem képesek biztosítani a takarmányt a még meglévő – szintén veszteségeket produkáló – 200 fejőstehén számára. Információink szerint a csávolyi szövetkezetnek tartozásai vannak az APEH, a hitelező bank és a beszállítók felé egyaránt. Az ingatlanok jelentős részét jelzálog terheli.
Március végéig nem lesznek elbocsátások, egyelőre marad a 37 foglalkoztatott. 45 nap alatt mérleget kell készíteni az értékesíthető, mozgósítható vagyonról (a gépekről, az állatállományról). Megoldást jelenthetne, ha sikerülne eladni a szarvasmarhatelepet, mert akkor talán ki tudnák fizetni az adósságokat. A telep értékesítését tavaly már megkísérelte a szövetkezet vezetése – sikertelenül.
Korsós Lajos bácsbokodi termelő nagyon elkeseredett. Azt fontolgatja, hogy kiáll tüntetni a szövetkezet székháza elé. Egy tavaly áprilisban megkötött szerződésnek megfelelően ugyanis leszállított bruttó 87.200 kilogramm napraforgót, amiért legkésőbb október 15-ig fizetnie kellett volna a szövetkezetnek 4 millió 350 ezer forintot – kamatokkal együtt. Mivel ez nem történt meg, december elsején ügyvédje révén kérte a szövetkezetet, hogy fizessen 8 napon belül. Akkor Nagy Géza elnök azt ígérte írásban, hogy legkésőbb az év utolsó napján átadják a szerződés szerint járó összeget. A mai napig hiába várja a pénzét a gazda, aki tehetetlen. Mint mondja, a termény közraktárban van, és januárban hasztalan kérte, hogy ha fizetni nem akarnak, az árut adják vissza. Amikor szállítójárműveivel megjelent a szövetkezetben, közölték vele, hogy a napraforgó így már állami tulajdonban van, nem nyúlhat hozzá. Azóta is: se pénz, se termény. Így nem tudja miből befizetni az államnak a mintegy 600 ezer forint áfát.
Taschner Attila, az Agro-bróker kijelölt felszámolóbiztosa egyelőre nem tudott konkrétumokat mondani a Petőfi Népének a megkezdett felszámolásról. 10-15 nap múlva már többet tud, és nyilatkozik lapunknak az ügyről – ígérte. Úgyhogy a témára még visszatérünk.
A Hegedűs K. anyámékkal majdnem szemben lakott és múlt csütörtökön csúszott le autóval a Szeremlei töltésről. A kórházban van és elég rossz állapotban.
Az SP. rövidítve: Spaier német kisváros,kb.mint Baja.
Na de most se mondod, ki az a Hegedűs és mi történt vele? A Pálfia úgy el van foglalva a kutyáival, hogy még kutyatémában sincs ideje megjelenni itt. Pedig a "Tibbe"/Kati megígérte, hogy szívesen áll szakmai tanácsokkal a rendelkezésére.
Mi az az SP? Spanyol?
Mondtam, hogy szombat NUKU! Nikunuku :), emlékszel, amikor a határra jöttél értünk :))!?
Ez a Hegedűs nem az. A Pálfia Péter barátomnak írnám ha elolvassa. Meghalt a Lang Stefán bácsi, akiről pár hete beszélgettünk. A temetése kint lesz SP._ban, de nem tudom mikor. A szombati dologról tudsz már valamit?
Biztos nem engedik gépközelbe a gyereke, mire meg odajutna, addigra meg elalszik :))!
Hanem! Valahol valaki köpködte a magyar produktumokat, és eszembejutott a Mogyi. Bárhogy is nézzük, ez szép dolog a Zoliéktól, hogy Csávolyon maradtak, érdemes megnézni a honlapjukon milyen szép választékkal rendelkeznek, a következő országokba víve hírünket: "A MOGYI KFT. hazánkban piaci részesedését tekintve meghatározó szerepet tölt be, és mindemellett 11 országba (Bosznia-Hercegovina, Észtország, Horvátország, Jugoszlávia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Szlovákia, Szlovénia, Románia, Ukrajna) exportál.
A cég olyan eljárásokkal, nyersanyagokkal és olyan modern gépparkkal dolgozik, mely a legkényesebb elvárásoknak is megfelel."
Látod, ők időben lettek Nyugat, és terjeszkedtek keleti piacon.
És mindemellett, ha jól tudom, egyik legnagyobb támogatója régiónk sportéletének.
Lám, Ánton, ilyen dolgokkal foglalkozz, ne reménytelen betegek ápolásával töltsd a drága idődet :)!
Péterem nem hallom a hangodat megint. Te is ismerted a Mijo által kérdezetteket, miért nem írsz róluk. Eszembe jutott még,hogy az Andreáékat is lehetne noszogatni. Habár én küldtem neki emailt, de még nem válaszolt rá.
No Péterem örülök, hogy megjöttél. A Póda Jenőt jól ismertem, alig idősebb, mint én. Úgy tudom az aktív politikusi pálya után visszament Szegedre.A Lipó Karcsi Pesten ügyvédeskedik, nem tudom milyen sikerrel. Gondolom nem láttad mostanában. A Zolinak, majd szólok, hogy látogasson ide.
Petya, írj a Bajai Régió Fórum névazonosítója topicba egy sort, miszerint a régi palfia nicked helyett ez az, amivel folytatni akarod az egykor abbahagyottakat. Majd az alapján felviszem ezt a nicknevedet is a listára, meg a Farkasét is.
Jöjj minél gyakrabban, és ne csak ide, hanem a többi témakörbe is. Ha valami gond van, írj, vagy hívj. Provokátorokkal ne állj szóba!
Halló-halló, itt vagyok.Félnapi kinlódás után
be engedett a FÓRUM.Na a Lang S. bácsiról(mert
nekünk Ő csak bácsi marad)csak annyithogy sze-
rintem többen ismerték őt úgy minta hőskorszak(
az első TV-s időszakra gondolok amikor mégcsak
KÉKES,DUNA...és társai léteztek)egyetlen TV,Radio
szerelőként, mint harangozót.Mellesleg megjegy-
zem, hogy a szakmát nem tanulta csak hobbiszinten
üzte. :-)
