Horusz: Ti mind egyéniségek lehetnétek.
Tömeg: Miért, nem vagyunk azok? De nekünk azt mondták, hogy...
Horusz: Ugyan, tömegemberek vagytok. De még nincs veszve semmi. Felnőni sosem késő.
Szerintem BS, meg a jatekterem izles kerdese, kar minositeni barmit is, de ez a "Feltarom" duma azert kicsit tulzas, es nem " a filmben csak a testről van szó" hanem "ÉN, Horusz, csak a testet vettem eszre" (mellesleg mi is van a mellekkel?)
Általában a nők bal melle kicsit nagyobb szokott lenni, mint a jobb, nem? A lány esetén nem tudom mi volt a helyzet, de a kérdés igen fontos, érdemes akár heteken át is rágódni rajta, és a beszédtémátokat nem akarom elvenni. Igy legalább tudtok beszélgetni valamiről vacsora közben...
"a játékterem angyon snassz"
Pedig jó, mert bármilyen gyorsan megyek is, nem halhatok bele a száguldásba.
"milyen alapon ítéled meg, hogy bárki, aki itt még szóba áll veled, mértéket tart-e a belsőségei meg a külsőségei között, de komolyan"
Nem ítélek. Feltárok.
"Honnan tudod, hogy - csak hogy ne legyünk off - Lester milyen belső szemlélettel fogott hozzá az új életéhez?"
A filmben szinte csak a testről volt szó.
A humorodról tudtunk, a többi újdonság. Amúgy persze, sorold csak, engem minden érdekel.
És visszatérve az AB-re, segíts már légy szíves! Napok óta vitatkozunk a párommal, mert szerintem Lester lányának egyik melle nagyobb volt, mint a másik, a párom szerint nem. TE mit gondolsz?
Nincs humorod. Britney Spears ciki, a játékterem angyon snassz, akkor már inkább az a piros autó, meg a füves cigi.
Mellesleg, milyen alapon ítéled meg, hogy bárki, aki itt még szóba áll veled, mértéket tart-e a belsőségei meg a külsőségei között, de komolyan. Honnan tudod, hogy - csak hogy ne legyünk off - Lester milyen belső szemlélettel fogott hozzá az új életéhez?
Nem a külsőségek teszik a tömegembert, sokkal inkább a (belső) szemlélet, bár a kettő gyakran összhangban van egymással. Ezért mértéket kell tartani a külsőségekkel, a hangsúly ne tolódjon el a test felé.
"...évtizedekig csak prédikáltam, most már jó lenne valami kommersz, átlagos élvezet az életembe..."
Járok moziba, szórakozóhelyekre, szeretem Britney Spears-t, a house-t, a rave-t, a régi rockot és bluest, az olasz és német barokk zenét, a 120 Ft-os Coop-os őszibaracklevet, a bort, a fagylaltot, szeretek a játéktermekben autós játékokkal játszani, rendszeresen járok úszni és focizni. Van humorom is. Soroljam még?
Nem a külsőségek teszik a tömegembert, sokkal inkább a (belső) szemlélet, bár a kettő gyakran összhangban van egymással. Ezért mértéket kell tartani a külsőségekkel, a hangsúly ne tolódjon el a test felé.
Drága Bokorkám,
úgy nézek én ki, mint aki ideges? Élvezem a bulit nagyon, hiszen hát szivesen beszélgetnék én például egy hin-nel is, hogy amikor a kajáért fizetni akarok, akkor ő elmagyarázza nekem, hogy a fémpénzből nem lehet ebédet főzni (Kazohinia). :-))
Boribon, édes, ne húzd fel amgad. Hidd el, egyszer, Lester korba érve talán Hórusz is rájön, hogy hoppá, évtizedekig csak prédikáltam, most már jó lenne valami kommersz, átlagos élvezet az életembe, egy kis száguldás szaros nyitott tetejű, tetűknek való kocsival, egy kis izomnövesztés, hogy bukjanak rám a kiscsajok, egy pár szál füves cigi, felhagyok önmarcangoló jogászéletemmel, és boldog leszek végre. Nem lázadok, nem akarok elérni semmi magasztos célt, CSAK jól érzem magam a bőrömben. És talán lesz végre humorérzékem is.
DevilInside, én is...
Csak azért vigyázz: ha IKEA-s bútorokkal van tömve a lakásod, és Fanta van a kezedben, miközben a kocsidat támasztva azt mondod a haverodnak a mobiltelefonodba, hogy találkozzatok a plázában, mert nézni kellene egy Nike cipőt, de előtte a Mekiben még eszel egy hamburgert, akkor nehezen tudod majd elhitetni bárkivel is, hogy nem vagy tömegember...
Nem a termékkel van baj, hanem a marketingesek által sugallt hamis képzettel (termék = boldogság), pontosabban azzal, ha valaki bedől ennek, és nem csak ennek.
"...nekem szar érzésem lett a film meg az emlitett könyv után attól, hogy mi a helyzet az én vacak kis életemmel? És Horusznak tuti nincsenek ilyen problémái!"
Persze. Mert nem illúziók között élek.
"Néha a ténylegesség számít, nem a bizonyíték. Ha valakit megöltek, és nincs meg a tettes, attól még történt bűncselekmény..."
helyett:
Néha a ténylegesség számít, nem pedig az, hogy van-e valaki ellen bizonyíték. Ha valakit megöltek, és nincs meg a tettes, attól még történt bűncselekmény, és azt valaki elkövette...
Vagy: ha egy cég tönkremegy, de nincs rá bizonyíték, hogy azért, mert a riválisa visszaélt monopolhelyzetével, és ezért történt a csőd, attól még megtörténhetett a visszaélés.
A FC topic már haldoklik, de érdemes elolvasni a hozzászólásaimat, legalább megtudod, mi pontosan az anarchia... :)
"Ha mindenki lázadna, akkor a "lázadó" szó elveszítené a jelentését."
Ezzel mit akarsz mondani?
"Szerintem is van valahol egy filmrendezők és producerek topikja"
Szerintem nincs. Komoly üzleti dolgokat nem az Internet nyilvánossága előtt tárgyal meg senki.
Néha a ténylegesség számít, nem a bizonyíték. Ha valakit megöltek, és nincs meg a tettes, attól még történt bűncselekmény...
És közben rájöttem, hogy én tulajdonképpen irigylem Horuszt, mert -amellett, hogy az AB engem is NAGYON lenyűgözött- azért nekem szar érzésem lett a film meg az emlitett könyv után attól, hogy mi a helyzet az én vacak kis életemmel? És Horusznak tuti nincsenek ilyen problémái!
DevilInside! Sally mar megdicsérgetett, ezert én nem teszem.
"Ezzel azt mondja KÖZVETETTEN: éljen az átlag."
Pontosítanom kell: Hollywood nem azt mondja hogy éljen az átlag (vagy csak nagyon közvetetten), hanem azt, hogy ne haljon meg, vagyis ne lázadjon, inkább vásároljon (kondigépet, piros kocsit, stb., mert ettől lesz boldog), és persze járjon moziba, mert itt aztán kap gondolkodnivalót, meg tartalmas filmeket, amik felvilágosítják arról, hogy mi az élet. Mert Hollywood forgatókönyvíróiban ott lapul az intelligencia, van itt kritika is (teszem hozzá: sajnos, hamis), nem csak hamis álmok.
Most át kellett ugranom az FC topikba, hogy megnézzem, oda is elküldöd-e a leveleidet. Kár lenne, ha Ők kimaradnának a fejtegetéseidből.
Rövidke megjegyzéseim, csak úgy általában.
Ha mindenki lázadna, akkor a "lázadó" szó elveszítené a jelentését.
Szerintem is van valahol egy filmrendezők és producerek topikja, ahol egyeztetik, hogy a filmek mondanivalóját, a szereplők egyes filmekben való felbukkanási gyakoriságát, és az időjárást is figyelembe véve, mikor lenne érdemes piacra dobni az egyes filmeket. Sajnálom, hogy ezt nem én vetettem föl hamarabb, így Tied a piros pont!
És még azt is szerettem volna mondani, hogy örülök, hogy a -KÖZVETETT- utalások sem kerülték el a figyelmedet a film végén!
Türelmetlenül várom további értékes hozzászólásaidat!
Devil:
"Azt mondod Lester nem hős, mert nem lövi halomra a gonoszokat és a szemét dohánygyárak ügyködéseit sem leplezi le."
"Pont Te, aki így ostorozza Hollywoodot, várod el, hogy egy hős tipikus hollywoodi szuperhős legyen."
Ezt írtam korábban (176.): "A hős az eszmétől hős, Kevin előtt viszont nem lebeg semmilyen nemes eszme. Ezért nem pozitív hős ő, csak egy szánnivaló tetű."
A pozitív szó nem kell bele.
Boldog akar lenni? És tényleg boldog? Robotol a McDonald's-ben, nincsenek barátai, a felesége mással kefél, a lánya elhagyja, aztán lelövik... Ez a boldogság? Vagy a füves cigi, ami inkább menekülés a világból? Netán a nyavalyás piros álomtragacs? Gondold ezt át mégegyszer.
És még valami: ha Lester boldog is volt, mert az igaz, hogy a filmben nem tűnt boldogtalannak, akkor ez a materializmusból fakadt, amit a fogyasztói társadalom hirdet: jó test, jó kocsi, jó nő. Ő is erre vágyott, tehát nem lépett túl a fogyasztói társadalmon, csak látszatra.
"Egyszerűen megmutatnak egy-egy kitörési kísérletet"
Egy sikertelen kitörési kísérletet... Mondhatni egy totál csődöt.
"Ezek a filmek egyszerűen azt akarják, hogy elgondolkozz: minden rendben van így az életeddel?"
Igen, látszatra erről szól. Valójában Hollywood ítél is, és ez a lényeg. A két lázadót halálra ítéli és kivégzi. Ezzel azt mondja KÖZVETETTEN: éljen az átlag.
Sally:
"Hát ez az!!! De az emberek nem lázadnak!!! Lehet, hogy Lester mégiscsak figyelemreméltó EGYÉNISÉG volt?"
Nem lehet. Mert ha egyéniség lenne, nem arra a sok sablonra vágyna, mint az átlag: piros kocsi, szőke nő, kondi.
Devil Inside, nem csak a neved jó :)))) Igencsak egyetértünk.
Boribon, én is gondoltam rá, hogy Horusz csak egy csúf provokátor, de elég jól csinálja, már épp kezdett haldoklani a topik amikor megjelent.
Horusz, még egy kötözködés:
azt írod:
"Lesternél hiányzik a kezdeti belső motíváció, az hogy miért kezd el lázadni. Csak az lenne az ok, hogy hazug az élete? Ilyen alapon az emberek 80 %-a lázadhatna..."
Hát ez az!!! De az emberek nem lázadnak!!! Lehet, hogy Lester mégiscsak figyelemreméltó EGYÉNISÉG volt?
Hát Horusz most kihúztad a gyufát. Tudom, hogy nincs értelme Veled vitatkozni, de ezt mégsem bírom szó nélkül hagyni.
1. Azt mondod Lester nem hős, mert nem lövi halomra a gonoszokat és a szemét dohánygyárak ügyködéseit sem leplezi le. Mindössze ki akar törni abból szürke, egyhangú, látszatboldogságot sugalló életből, amiben vannak. És az igenis nem gyenge jellemre utal, hogy ezt meg meri lépni még azon az áron is, hogy mások illúzióit lerombolja. Nem a boldogságukat, nem az életüket, csak az illúzióikat, hogy ők milyen roppant boldog család. Pont Te, aki így ostorozza Hollywoodot, várod el, hogy egy hős tipikus hollywoodi szuperhős legyen. Én nem akarok még gonoszakat se legéppisztolyozni, az sem érdekel, hogy a szeszesitalgyártók mért tesznek a szervezet működésére károsan ható alkoholt az italaikba. A saját életem sokkal jobban érdekel, hogy időnként boldog legyek és általában elégedett, ne csak annak látszódjék. Ezt pedig nem oldja meg azzal senki, hogy a filmekben látható az USA-ra leselkedő ezernyi veszélytől (marslakók, meteor, terroristák, korrupt politikusok) valami Bruce Willis vagy Schwarzenegger megment, sőt attól sem javul az életem minősége, hogy a cigisdobozokra ráírják, hogy káros az egészségre, sz@rok bele, ha kedvem van ugyanúgy elszívok néhány szálat.
2. "fű, piros kocsi, kiscsaj, kondizás. Azaz maximálisan materialista." Igen úgy kezdi az útkeresést mint mindenki. Kiéli a vágyait, amiről eddig álmodni sem mert, kb. azt mondthatta magában: "Á, nem lehet, komoly családapa vagyok, komoly, felelősségteljes munkával, hogy néznének rám, ha nem ennek megfelelően viselkednék" A vágyai átlagosak voltak, az emberek többsége nem attól élvez, hogy filozófiai eszmecserét folytathat hasonszőrű ismerőseivel az élet hiábavalóságáról, hanem kézzelfogható dolgokra vágyik és szeretetre, aminek Lester egyre inkább tudatában van. Nem vettem észre, hogy feltünt volna Neked, hogy itt egy folyamatról, jellemfejlődésről van szó, nem a szupermagasztos eszmények által vezérelt szuperhős a szupergonoszak ellen felveszi a harcot és aztán győz mint jobbik. (Bár ettől ő nem változott semmit, csak ismét győzött.)
A kiscsajt végig megakarta kefélni és a lány is pont ugyanerre vágyott. Mikor ott volt az alkalom mégse tették meg, mert hirtelen rájöttek mi az, ami igazán fontos: a lány végre őszintén tudott beszélni, Lester pedig bizalmat és szeretet kapott tőle.
3. Az, hogy valaki boldogan hal meg szerinted elbukás? Ez a legtöbb amit egy ember az élettől kaphat. Most olvastam egy könyvet Maugham-tól Gaugin életéről, ő is 40 éves korában a családját és a tőzsdeügynöki munkáját otthagyva hirtelen Párizsba, hogy festő lehessen. Tahitin halt meg leprásan, vakon és boldogan, mert megkapta az élettől amire szüksége volt.
Az FC ugyanerről szól, csak a látványban provokatívabb. Mért hiszed azt, hogy ezek a filmek pozitív vagy negatív viselkedési mintákat akarnak mutatni. Egyszerűen megmutatnak egy-egy kitörési kísérletet, abból a világból, ahol csak az sikeres, aki a munkájában sikeres és sokat keres és tele bírja vásárolni a lakást IKEA-bútorral, a családi boldogság pedig azt jelenti, hogy kötelezően együtt vacsoráznak némi szóváltás kiséretében, de legalább ez kívülről nem látszik. Ezek a filmek egyszerűen azt akarják, hogy elgondolkozz: minden rendben van így az életeddel? Azt hiszem ezt azért elérték...
VangSo:
Említetted Kubrickot, a Tágra zárt szemek is elég hasonló témájú, ott is egy látszat-boldogság összeomlásáról van szó. Az a baj, hogy nekem, mint a kommersz fogyasztói társadalom tagjának erős volt, hasonlattal szólva egyszerűen nem bírta a gyomrom és kihánytam. Viszont az AB benne maradt és - ritkán van ilyen, az FC után sem volt - egyszerűen megszólalni sem bírtam, annyira megfogott. Örülök, hogy akadnak a pórnép számára is fogyasztható, de azért mondanivalóval bíró filmek, bármennyire fikázzátok őket, a nagy gondolatok így tudnak csak hozzánk is eljutni.
Elnézést kissé hosszú voltam, igérem nem teszem többé.
