Topik a csillagos égbolt szerelmeseinek, minden, ami távcsővel, fényképezőgéppel, ccd-vel vagy szabad szemmel elérhető, legyen az bolygó, hold, üstökös, aszteroida, vagy épp sarki fény.
Alternatív tudósok ("kérésre bármit tagadok, cáfolok") a szomszédos topikokban keressenek menedéket!
A "kàlyhacső" végén talàlható a tükör,aminek a màsik oldala opàlos fehér...úgy rajtuk össze,hogy ez az oldal van kifelé a tükör befelé.Kérdés,hogy így kell_e?
Szia! Javaslom ezt a könyvet mindenképpen vegyétek meg. Illetve kérdéseidet ide is írd meg, mi volt a gond, mi az ami nem "tiszta" stb. Más kezdőknek is segíthetnének az ide megadott válaszok.
Segítségeteket szeretném kérni. Édesapám karàcsonyra kapott ajàndékba egy opticon zodiac76 f900 eq névre hallgató tükrös tàvcsövet,de hasznàlni még nem sikerüt,a tàvcsőben semmit sem làtunk.Megtenné valaki,hogy az alapokat leírnà ide vagy egy privàt üzenetben?
A Betelgeuse vörös szuperóriás csillag (az Orion csillagkép jobb válla, α Orionis) épp megint egy komoly halványodási szakaszon esik át (október óta közel 2 magnitúdónyi), úgyhogy megint minden csillagnézegető azon drukkol, hogy végre kipukkad :)
Nem a tengelyek pontatlanok, hanem a beosztások nem érnek gyakorlatilag semmit. Ha az RA tengelyt jó beállítod, akkor tökéletesen követni tudod a megcélzott égitestet. Ettől a mechanikától ne várd el (mint már írták is), hogy a beosztások alapján megtalálhatsz valamit.
Marad a csillagról csillagra ugrálás. A kereső távcsövet rögzítsd, hogy ne mozdulhasson el.
Nem győzöm megköszönni! Érdekességként, mivel a számítógépem magyar időt mutat, a jobb sarokban magyar időt mutat, a balban pedig "Near Beltiug", azaz Krasznabéltek, vagyis Szatmárnémetitől kb. 30km. délre... Rátettem a mitológiai csillagrajzokat, földi, illetve égi koordonátarendszert is... Látszik kitűnően, hogy honnan az időeltolódás... :)))
Láttam átcammogni az ISS űrállomást! Megjegyzem, azt már figyelem régóta, sőt, egy éjjel repülésirányban láttam 3 Nap-keltét, közben J. S. Bach Passacaglia-ját hallgattam. Aztán most, még láttam két hullócsillagot is! Jó magyarázat! Köszönöm!
Hanem...
Alámasztva látszik a dilemmám!
Egyikőtök a RA-tengely pontatlanságát említi, másik topiktárs a deklinációs tengely pontatlanságát... Én, mint nagyon-nagyon kezdő, jobb szeretném a RA-tengelyt használni, mert egyszer "becélozva" az égi objektum, egy tekerentyűvel már követhető, ha hosszabb ideig nézném. A deklinációs tengely is megenged +/-10 fokos kitérést. Amit én is hiányolok, az a tekerentyűk tövében a beosztás, a törtrészekkel! (mint a tűzérségi célzóperiszkópoknál).
Egyébként pásztáztam, akarva-akaratlanul, mert második alkalomnál véletlenül elmozdítottam a keresőtávcsővet, aztán vígan eltévedtem már a Kis-Göncölszekér mellett... :) Aztán jobbra 3 tekerés, balra 3, le s fel megint 3-3...
Meg kell szokni, tanulni! Könnyebb, mint nyuszit fényképezni! :)))
Ha csillagról csillagra "ugrálok", azt is elképzeltem, majd ki is próbálom. Kipróbáltam a Barlow-lencsét... Azt hiszem, túllőttem a célon, mert csak a háttér-csillagokat láttam. Ezt is kell még gyakorolni! Meg majd a 10X-es lencsét.
Szervusz István! Planiszféra nélkül lehet észlelni! Inkább használj csillagtérképet, még akkor is, ha nem nagyon részletes, és mint atopik társ is írta keress csillagról csillagra. Ez hasonló mint a tájékozódási futás, vissza az utolsó ismert pontra és oda fogsz találni. Az osztottkörök, eléggé elnagyoltak egy ilyen mechanikánál. Azonban, ha van pontos adatod a deklinációra akkor van lehetőség a pásztázásos módszerrel megtalálni a keresett objektumot. Fényes bolygóknál ez nem gond mert keresővel könnyű beállítani, de a halványabb ködökesetén nyerő lehet. A csillagról csillagra módszer éa a pásztázás pedig hasznos az ég meg ismerésében. A goto módszer nem ad égbolt ismeretet. Ismerkedj a csillagképekkel és, hogy mikor mit lehet megfigyelni. Szóval csillagtérkép az ajánlatom. Vannak lapozós és online térképek az utóbbi pl: Sky maps, és Stellárium, hasznosak. Üdvözlettel, sok sikert!
Üdv István! Nagyon tetszik a lelkesedésed, csak így tovább! Az EQ1es mechanikán a RA skálázás, szinte csak és kizárólag "dísz"ként van jelen. Annyira pontos keresést nem tesz lehetővé, illetve hogy úgy fogalmazzak, a skálás pozícionálást szinte csak a profibb asztrofotósok használnak, te ne időzz vele, sokkalta a távcsövedhez kapott keresőt használd, illetve ilyen kellemes dolgok segítik az ág alatti keresgélést, a csillagról csillagra kertesést, azonosítást.
Az időjárás miatt még nem sokat nyaggattam, inkább kézi(azimutális) kereséssel dolgoztam, a műszert megismerendő és határait(-mat) kitapasztalandó.
Segítség gyanánt megrendeltem még Vizi Péter Csillagatlasz kistávcsövekhez című könyvét, ami, a neten olvasott anyag mellett jó, sőt, nagyon jó.
Tetszik a magyarázat de, már rájöttem, hogy sok más hiányosságom mellett, planiszférát sem rendeltem! :/
Szóval, szeretném megkérdezni, hogy a "RA" rektaszcenziós tengely órabeosztásos tárcsáján hogy kell beállítani az órát?
Mert ha egyszer célzott keresésre adnám a fejem... :))) (addig úgyis csalnék, mert kézileg jönnék "haza" !)
Milyen időszámítás szerint? Földi, téli/nyári, égi időszámítás szerint? Van egy pár rajz és magyarázat a könyvben, nagyjából meg is értem... De, planiszféra hiányában csak számításokkal lehet megtudni az időt? Vagy a végéről az a sík csillagtérkép, megfelelően forgatva adhat annyi pontosságot?
Megfigyelő helyem Szatmárnémeti, koordonáta: Északi szélesség 47 fok 47' 05", Keleti hosszúság 22 fok 52' 25"... Ha 21:00 és 23:00 között tekintgetnék fel, például...
Babérokra nem törekszem, csak önmagam szórakoztatására...
"Topik a csillagos égbolt szerelmeseinek, minden, ami távcsővel, fényképezőgéppel, ccd-vel vagy szabad szemmel elérhető, legyen az bolygó, hold, üstökös, aszteroida, vagy épp sarki fény. Alternatív tudósok ("kérésre bármit tagadok, cáfolok") a szomszédos topikokban keressenek menedéket!
Valahogyan én is ilyenre gondolta, hogy hajtóművek tolnák meg, de egy km-es hegyhez nem tudom mekkora erejű kellene. Továbbá azt mondják, hogy sok évvel, 10 évvel előtte kell felfedezni.. És mi van azzal amit későn fedeznek fel, és pár hét vagy hónap marad? Minap olvastam egy tanulmányt, amiben azt taglalták, hogy a robbantás sem olyan jó, mert a mag gravitációja miatt visszaállhat egy halmazzá, miután felrobbantották. És lehet sci-fi kategória, de például amiket mostanában fedeztek fel, azokból nem lehet olyan , amit pont azért jött erre, mert eltérítették máshol, nagyon messze? Mert akkor esetleg nyomok is lehetnek rajta, amiből következtetni lehetne az eltérítés módjára,amennyiben valóban azért érkezett meg a közelünkbe. Vagy a hajtómű szembe tolná, és lelassítaná, amíg szinte meg nem áll,csak ezzel is az a baj, hogy ha forog, akkor meg össze-vissza tolná a rakéta, és nem egy irányba, a haladásával ellentétesen.
- nincs közeg amiben terjedjen a lökéshullám, tehát mindenképpen a tárgy felületén van értelme robbantani.
- az objektumnak ki kell bírnia a robbantás sokkját, hogy az egy problémából nem legyen nagyon sok probléma.
- a pályára ható valós eltérítő erő javát a robbantás által kilökődő anyag "tolóereje" reakcióereje adja ami csak akkor számottevő ha az objektumból nagy mennyiségű anyag távozik. (ez üti az előző pontot)
- ha minden jól megy, még akkor is a robbanás kritikusan nagy része megy veszendőbe!
Az eltérítéshez valójában nem is egy nagy, ütésszerű erő kell, inkább kicsi, de az hosszan ható, hiszen a megfelelő ponton végzett pár tized fokos pályamódosítás is olyan pályára lökheti az objektumot ami már elégséges lehet.
Mondjuk a felszínre telepített egy vagy több összehangoltan és hosszasan működni képes, tolóerőt generáló hajtómű.
Szerintem robbantásnál az a gond, hogy nincs semmi felület, ahol meg tudna támaszkodni a lökéshullám, így annak energiája eltűnik az űrben. Nem hiszem, hogy ezzel sokkal arrébb lehetne tolni az aszteroidát.
A rakétás izzítás még rosszabb, mert a rakéta a hajtóműve gyújtásával azonnal elkezdene távolodni. Akkor már inkább tolja meg, vagy fékezze.
Aki ért a fizikához az könnyen ki tudja számolni, hogy egy kavics méretéből a tömegét ( sacc ), az szorozva a sebességgel, akkor megvan az energia, amit hordoz. És ennek arányában kellene befektetni valamilyen erőt az irány módosításához. Sztem!
Tagok, nem találtam más fórumot, ahol egyáltalán téma ez a téma, ezért hozom fel itt. Mostanában egyre több oldalon olvasom az aszteroidák eltérítéséről szóló cikkeket, Darts program és hasonlók. Nos, én azon filózgatok a magam egyszerű módján, hogy ha szemből mondjuk robbantanak egy sziklát, akkor kb. mennyivel fog lelassulni? Amennyiben tegyük fel, 30000 km/h-val száguld, és pont szemből kap egy robbantást, az mennyire lassítja le? Hiszen, ha jól gondolom, itt nem is feltétlen a mérete okozza a pusztítást, hanem az irdatlan gyors tempója. Továbbá érdekelne, hogy az űr súlytalanságát hogyan kell elképzelni, mekkora erővel kell "megütni" egy nagy objektumot, hogy az iránya módosuljon? Gondolom ez is függ a tömegétől. Ha jól látom, akkor itt a fő probléma az irdatlanul nagy sebessége, mert emiatt nehézkes egyáltalán pontosan becélozni, nemhogy rálandolni. Olyan dolog nem tud működni, hogy - másolva az atmoszférába való belépéskor történő felizzást és darabokra hullást- egy nagy rakéta menne a szikla előtt és a hajtóművével izzítaná, vagy azzal odébb "fújná"? Kb. mint a légballonoknál, jó tudom nem épp ugyanaz a kettő, ezért is kérdeztem, hogy súlytalanságban mekkora erőt kell elképzelni, ami jelentősen arrébb tessékel egy nagyobb aszteroidát. Itt nem feltétlen direktbe robbantásra gondolok, hanem kicsit a kő mellett, hogy a robbanás energiája "tolja" arrébb.
az jutott eszembe, hogy miért nem csinálnak egy olyat hogy egy marha nagy lufi, amit az űrben felfújnak, így tökéletes gömb lesz. a lufi átlátszó anyagból van, de egy része belül fényvisszaverő anyag, tehát az lenne a tükör. :)
