Topik a csillagos égbolt szerelmeseinek, minden, ami távcsővel, fényképezőgéppel, ccd-vel vagy szabad szemmel elérhető, legyen az bolygó, hold, üstökös, aszteroida, vagy épp sarki fény.
Alternatív tudósok ("kérésre bármit tagadok, cáfolok") a szomszédos topikokban keressenek menedéket!
- nincs közeg amiben terjedjen a lökéshullám, tehát mindenképpen a tárgy felületén van értelme robbantani.
- az objektumnak ki kell bírnia a robbantás sokkját, hogy az egy problémából nem legyen nagyon sok probléma.
- a pályára ható valós eltérítő erő javát a robbantás által kilökődő anyag "tolóereje" reakcióereje adja ami csak akkor számottevő ha az objektumból nagy mennyiségű anyag távozik. (ez üti az előző pontot)
- ha minden jól megy, még akkor is a robbanás kritikusan nagy része megy veszendőbe!
Az eltérítéshez valójában nem is egy nagy, ütésszerű erő kell, inkább kicsi, de az hosszan ható, hiszen a megfelelő ponton végzett pár tized fokos pályamódosítás is olyan pályára lökheti az objektumot ami már elégséges lehet.
Mondjuk a felszínre telepített egy vagy több összehangoltan és hosszasan működni képes, tolóerőt generáló hajtómű.
Szerintem robbantásnál az a gond, hogy nincs semmi felület, ahol meg tudna támaszkodni a lökéshullám, így annak energiája eltűnik az űrben. Nem hiszem, hogy ezzel sokkal arrébb lehetne tolni az aszteroidát.
A rakétás izzítás még rosszabb, mert a rakéta a hajtóműve gyújtásával azonnal elkezdene távolodni. Akkor már inkább tolja meg, vagy fékezze.
Aki ért a fizikához az könnyen ki tudja számolni, hogy egy kavics méretéből a tömegét ( sacc ), az szorozva a sebességgel, akkor megvan az energia, amit hordoz. És ennek arányában kellene befektetni valamilyen erőt az irány módosításához. Sztem!
Tagok, nem találtam más fórumot, ahol egyáltalán téma ez a téma, ezért hozom fel itt. Mostanában egyre több oldalon olvasom az aszteroidák eltérítéséről szóló cikkeket, Darts program és hasonlók. Nos, én azon filózgatok a magam egyszerű módján, hogy ha szemből mondjuk robbantanak egy sziklát, akkor kb. mennyivel fog lelassulni? Amennyiben tegyük fel, 30000 km/h-val száguld, és pont szemből kap egy robbantást, az mennyire lassítja le? Hiszen, ha jól gondolom, itt nem is feltétlen a mérete okozza a pusztítást, hanem az irdatlan gyors tempója. Továbbá érdekelne, hogy az űr súlytalanságát hogyan kell elképzelni, mekkora erővel kell "megütni" egy nagy objektumot, hogy az iránya módosuljon? Gondolom ez is függ a tömegétől. Ha jól látom, akkor itt a fő probléma az irdatlanul nagy sebessége, mert emiatt nehézkes egyáltalán pontosan becélozni, nemhogy rálandolni. Olyan dolog nem tud működni, hogy - másolva az atmoszférába való belépéskor történő felizzást és darabokra hullást- egy nagy rakéta menne a szikla előtt és a hajtóművével izzítaná, vagy azzal odébb "fújná"? Kb. mint a légballonoknál, jó tudom nem épp ugyanaz a kettő, ezért is kérdeztem, hogy súlytalanságban mekkora erőt kell elképzelni, ami jelentősen arrébb tessékel egy nagyobb aszteroidát. Itt nem feltétlen direktbe robbantásra gondolok, hanem kicsit a kő mellett, hogy a robbanás energiája "tolja" arrébb.
az jutott eszembe, hogy miért nem csinálnak egy olyat hogy egy marha nagy lufi, amit az űrben felfújnak, így tökéletes gömb lesz. a lufi átlátszó anyagból van, de egy része belül fényvisszaverő anyag, tehát az lenne a tükör. :)
Hát urak, zsenik vagytok :) Ha az életem múlt volna rajta akkor sem fejtem meg a talányt :) Egyébként az Öreghegyen az Alsóerdő utcában vagyok, onnan láttam a dolgot.
Ezek szerint műhold volt. Én már csak az utolsó 10 mp-et láttam, de látszólag nem mozgott.
Megnéztem, Isaszegről 25-én 18 óra után valamivel nagyon felfényesedve vonult el az egyik Norad műhold, ami el is halványult a Göncölbe érkezve, 18:06-kor. Igaz nem 10mp volt az átvonulása, hanem 60 mp.
azaz már kész is volnánk, mert az isaszegi webkam kicsit máshol mutatja, mint a leírásod, ebből már kihozható valami. A fényjelenség parallaxisát 5 fokra becsülve és azt feltételezve, hogy 1 km-re voltál a webkamerától (a fényre merőlegesen) 11 km jön ki a fényjelenség távolságára. Ez persze nagyon durva közelítés.
és valóban, 18:42:58-kor felvillan valami, amiről nem zárható ki, hogy te is azt láttad. A következő lépés az lehetne, hogy más közeli webkamerákon is megnézzük ezt, van-e parallaxisa, azaz lehet-e távolságot számolni.
Szia! Szerintem próbálj webkaerákon kutakodni. Itt van pl. ez, a Göncöl is jól látszik rajta, sajnos az érdekes rész pont fél 7 után úszik be a képernyőre:
Előre leszögezném, nem értek a csillagászathoz :) ha valami hülyeséget mondanék, tudjátok :)
Következő dologra lettem figyelmes most este. Pontos időt nem tudok mondani, 6-fél 7 között talán. Isaszegen a hegyen lakom. Külterület, fényszennyezés minimális, ég tiszta. Kint voltam a kertben, az eget bámultam. Épp a Göncölszekérre néztem mikor is megakadt a szemem egy feltünően fényes csillagon. Az első gondolatom az volt ez a Mars (jó, az nem csillag, a göncöl meg a nagy medve :D ) mert kifejezetten vörös és feltünően erős fénye volt. Kb 10 mp után elkezdett halványulni majd eltünt. Nem mozdult semerre. Nagyon zavarbaejtő volt.
Egyből rákerestem a neten mi is van itt a nagymedve mellett. Ha kb be kéne határolnom hol lehetett azt mondanám m101 galaxis.
Mi lehetett ez??? Letezik esetleg olyan, hogy videózzák az égboltot, archiválják, neten elérhető , visszakeresető, vagy bármi ilyesmi??? Nem hiszem, hogy a szemem káprázott volna, kíváncsi vagyok mi lehetett.
Valaki mondja már meg, ha végre van időm csillagászkodni akkor miért felhős az ég? Bezzeg ha pl Pesten vagyok a távcsövem nélkül akkor meg a tejutat is látni.
Egészen kiváló részletességet ad. A Sony Exmor IMX428 CMOS szenzor meglepően érzékeny, a korábbi tapasztalataimnál részletesebb eredményt hoz adott egységnyi idő alatt. Az érzékelő átmérője 17.6mm, azaz a 7.1 MP-es felbontás 4,5 µm x 4,5 µm pixelméretet eredményez. Viszonylag csak 12 bit, illetve erős "glowt" termel a szenzor, de a dark képek készítése maradéktalanul kiszedi. A gyári szoftver kifejezetten tetszett, alapos beállításokat tesz lehetővé, a stabil élőképen rendkívül egyszerű a fókuszálás és kompozíció beállítása még halvány objekumoknál is. A kameraház kellemesen könnyű, alig haladja meg az 500g-ot. Érdekes az extra két USB port (beépített USB hub van a kamerában). Így a kamera közelében használt, USB tápról működő eszközök tápellátása is egyszerűvé válik. Szerintem jó kamera. Drágállom egyébként. Mivel a képek tetszenek a német forgalmazónak, itt marad nálam, ezért lesznek vele még képek, most ez lesz a fő kamerám azt hiszem.
Irnál bővebben erről az új Explore Scientific 7.1 kamera tesztelésre kapott objektívről? Miben más, mi az új benne, mi az ami neked tetszik. Olvasgattam róla, de inkább csak a hivatalos eladáshoz kapcsolódó tájékoztatókat láttam.
Készül egy újabb kép. Szerintem elég érdekes, az M33 középső régiója, nagyon látványosan jönnek a HII vörös régiók és a kék fiatal csillaghalmazok is. Külön élmény volt a nálam levő új kamerával, hogy nem nagyon kellett hozzányúlni semmi komolyabb módon, a nyerseken is látszott már minden.
