Topik a csillagos égbolt szerelmeseinek, minden, ami távcsővel, fényképezőgéppel, ccd-vel vagy szabad szemmel elérhető, legyen az bolygó, hold, üstökös, aszteroida, vagy épp sarki fény.
Alternatív tudósok ("kérésre bármit tagadok, cáfolok") a szomszédos topikokban keressenek menedéket!
Szuasztok!Kérdezni szeretnék:A képen szereplő mechanikáról tud valaki valamit mondani.Abszolut kezdő vagyok,a gyerekeimnek ( meg magamnak) szeretnék egy bolygónézegető belépőszintü teleszkópot.Ami a képen van,70×700-as,gondolom kevés,de a mechanika komolynak tűnik.Mi a reális ár egy ilyenért?Köszi!Tamás
Letöltöttem a képeket. Amennyire meg tudom állapítani igencsak elhúz minden obi. Az külön pech,hogy az egyik képnek pont a jobb alját takarják a fák....
Az én meglátásom szereint,nem jó a géped beállítása.
Érveim:
- több obival készültek képe,ennek ellenére MIND egyirányba húz el.
-azon nem is csodálkozom,hogy a Chinon képen látszik ez a legjobban. A régi M42-es obik -tapasztalataim alapján- rosszabb lekéozésűek a sarkokban, de MINDEN sarokban.(Arról nem is beszélve,hogy ebben a felállásban még az M42-Canon adapter is vihet hibát a rendszerbe.) A Cinon képen is a jobb alsó sarok a roppant gyenge.
- azt nem tartom valószínűnek,hogy minden Canon obi pont ugyan úgy legyen hibás....
Két dolgot tennék meg a helyedben:
- csinálnék (mint ahogy annó csináltam is) optikai kábelből egy mű csillagot. 50mikronos is jó. Ennek a nagy előnye,hogy gyakorlatilag bárhol elhelyezhető.Extrém esetben egy szekrény tetején is. Így azt is meg lehet nézni vele,hogy a camera különböző döntése van e hatással a képre. (szívtam annnó ilyennel: vazszinte helyzetben minden ok, ég alatt,mechanikán szar...). Ezzel e műcsillaggal bármikor végig tudad nézni a 4 sarkot és a kép közapét. Korrekt eredményt ad.
- Keresnék egy nem átalakított Canon-t és azon a vázon is megcsinálnám a csillag tesztet (mindegyik obival!)
Jobb lenne,ha kép sarkaiból ás középről kivágott csillagok képét tennéd fel,a lehető legnagyobb felbontásban. Jobban lehetne látni,mint ezeken a képeken!
Sziasztok. Készítettem teszt fotókat az objektívekkel. Az volt a sejtésem, hogy nem volt jól behelyezve az UHC clip szűrő, és ezért húztak el a csillagok a korábbi fotó jobb oldalán. Az most vásárolt 2 db menetes objektív sajnos továbbra is az elhúzással terhelt. Készítettem a Canon objektívemmel is fotót, ezen a fotón nincs elhúzás. Ezért azt hiszem nem a szenzor van rosszul vissza helyezve átalakítás után.
Egyébként az átalakítást szakszervíz végezte. Mellékelem a fotókat. Így Ti is láthatjátok a különbséget. Azért vettem a két menetes obit,
mert az ES típusú objektív alá nem tudom be helyezni a clip szűrőt. Igy továbbra is a sokkal jobb képet adó Meyer és Pentacon objektíveket használom a clip szűrővel.
Csak tudod erről az jut az eszembe,hogy az öreg CCCP-s Samarával lenyomtam egy új BMW-t. Igaz,terpen! (nekem ott volt dolgom,ő meg eltévedt!). A tanulság: a feladathoz kell eszközt választani! Nyilván nem fogja felvenni a versenyt a kommersz DSLR egyik asztro kamerával sem,cserében gyerkőcöt,családot, kirándulást, stb. 1000 mást lehet vele fotózni. :-)
Én már dolgoztam ilyen gépekkel, érdekes lehetőségek vannak benne. Főleg addig volt egészen egyedi megoldás, amíg nem jöttek ki az olcsóbb CMOS mono kamerák is. Ha valaki kipróbálná: arra kell figyelni, hogy a csupasz szenzor elé kell (pl a korrektorra, vagy reduktorra) egy asztro UV/IR szűrő, mert annyi infra sugárzás jön az űrből, hogy nem lehet értékelhető munkát végezni 0 szűréssel. Vagy épp egy Ha szűrő és ködök fotózása. Akkor monoban igen részletes képek lesznek a bayer szűrő nélkül.
azt hiszem , korábban már kérdeztem, de hátha valaki új embert is akit érdekel: van olyan, aki szeretne kipróbálni TELJESEN lecsupaszított CMOS-os 40d-t? Úgy értem, se IR blokkoló, se Bayer szűrő? Van egy ilyen cmos-om, ha van közvetlen alkalmazása, akkor összerakom a vázat.
Azért azt el kell mondani, hogy 1000 dollár alá értek a hűtött CMOS kamerák újonnan, ami már nagyon is megfizethető ár, ha pl APS-C középkategóriás DSLR-hez mérjük.
Én teljes mértékben választ kaptam arra a kérdésemre, hogy Canon vs. Nikon. A másikra (közép- vs. felsőkategóriás DSLR) pedig közvetve, de végül is erre is. Igazából mindkét kérdésben gyanítottam a választ.
Manapság nem a márka dönt, ha pedig nagyon a zsebébe akar nyúlni az ember, mert profi DSLR-ek felé kacsintgat, akkor már simán vehet egy nagyon jó CMOS alapú, asztro kamerát. Persze, ha valaki fotósként tengeti az életét, akkor célszerű lehet azzal a géppel éjszakáznia, amivel a nappalt is tölti. Ezért életképesek a kérdéseim.
A Canon a technológiai újításainak bevezetését szerintem szándékosan is visszafogja. Elég nagy cég, talán meg is teheti, bár a Fuji és a Sony nagyon törekvő. A videósoknak, akik több géppel dolgoznak, megint csak kézenfekvőbb a Canon, hisz annak objektívjeit más gyártók gépei is fogadják. Nikon lencsék csak Nikon vázra mennek fel csont nélkül.
Pont az egyik kamerateszted alkalmával fedeztem fel (vagy te írtad konkrétan), hogy pontosan ugyanaz a szenzor a tesztalanyban, mint valamelyik felsőkategóriás Nikonban.
Csak Te folyamatosan a spec célra fejlesztett asztro kamerákról beszélsz, a kiinduló hsz.-ben pedig nem ez volt a kérdés. Értem én,hogy Te igényeidnek ezek a megfelelők és ebben nincs is semmi kivetnivaló! De ilyen ilyen szinten,amit képvisel a munkád,nagyon kevesek mélyednek bele az asztrofotózásba. Átlag ember legalábbis nem! :-) Nekik pedig a középkategóriás DSLR-ek közül kell(ene) választaniuk.Ráadásul úgy,hogy azt később ne bánják meg. :-)
lesi, nem jól értelmezted, amit írtam. Persze, hogy a Canon is CMOS-t használ. CCD nincs a tükrös fényképezésben releváns módon jelen. Én azt írtam, hogy Canon - Nikon viszonylatban
1) sokat változott a dolog
2) a Nikon által használt Sony szenzorok (mert a Canon magának fejleszt, a Nikon meg vásárol) asztro változatai jelentek meg a legújabb CMOS asztrokamerákban, ami nagyon sokat mond el arról, alkalmasak -e asztrofotográfiára
3) az új CMOS asztrokamerák sokkal olcsóbbak, mint a korábbi CCD-s megoldások és nagyon jók lettek
A 60D vs 1100D nem jó példa, mert a két modellben nem ugyanaz a szenzor van. 60D vs 1200D, itt én asztro felhasználásra nem venném meg pl a 60D-t. De amúgy meg már hűtött asztro CMOS-t keresnék :)
A 41470-es hsz linkje két közel azonos árú gépet hasonlít össze,ráadásul -szerintem!- elég korrekt módon (azonos helyen,azonos időben és azonos körülmények között). Engem nem győzött meg arról,hogy Nikonra cseréljem a Canont. :-)
Az első teszt (D810A) idevág, csak épp a felső kategóriáról szól. A 2. teszt (6D vs. D750) nem az asztrofotózásra van kihegyezve, az utolsónál (6D vs. D600) a Canon jön ki jobban. Az ilyen jellegű teszteket nagyjából ismerem, elsősorban az egyéni tapasztalatok érdekelnek.
Van egy használaton kívüli D300 tesómnál. :D Régebben még szemeztem a szenzorcsere gondolatával, de mai viszonylatban nem túl ütős az érzékelője. Majd kipróbálom a D610-et, az zajban azért elég jó (lásd 3. link).
Tudtommal a CANON is Cmos-t használ. Az asztro célra fejlesztett CCD-k ára és a kommersz DSLR-ek ára ég és föld (szerintem!).
Mivel mi már beszélgettünk árakról: most is megkérdezem Tőled,hogy : ezek a nagyon jó CMOS-os, nem Canon gépek ára,hogy viszonyul pl. egy 60D-hez vagy egy 1100D-hez?
Iván akkori véleménye teljesen helytálló volt. Ez azóta már nem áll fenn. A Canon preferálása ma inkább hagyomány, illetve a sok erre épült kiegészítő miatt van még meg. A szenzorok között már nincs ilyen eltérés, vagy ha van is, inkább az fordul elő, hogy fordítva. A Canon nagyon lemaradt a fejlesztésben az utóbbi időben.
Az is sokat elmond, hogy a mai dedikáltan asztrofotózásra készült CCD-k mellett megjelent - CMOS kamerák (amik egyébként már rég sokkal jobb alternatívák, mint a DSLR-ek) szenzorai mind Sony szenzorok, jellemzően pont azok, amik a Nikon DSLR-ekben vannak. Számosat teszteltem ezekből az utóbbi években, mert az egyik gyártó választott nemzetközi beta tesztereként dolgozhatom. Ezek jó szenzorok!
Valószínűleg az is hozzájárult a sikerhez, hogy nem volt nagy az elvárásod, ill. nem is volt betervezve a kép. Ilyenkor könnyebb kellemesen csalódni.
Már régen meg szerettem volna kérdezni tőletek (mindenkitől, aki sejti a választ).
Még Éder Iván egy régi írásában találkoztam azzal a kijelentéssel, hogy a Nikon DSLR-ek erőteljes zajszűrést alkalmaznak a képekre, ezért nappal, rövid expozíciós felvételek során nagyon jól teljesítenek, de a sötét, éjszakai képekkel már nehezebb az utómunka. Ennek okáért érdemes Canonnal fotózni a mélyég objektumokat. Ez mennyire állhatja meg a helyét ma?
Egy másik megállapítása, aminek kapcsán szintén érdekel a véleményetek, hogy egy középkategóriás Canon váz gyakorlatilag egyenértékű egy magasabb kategóriás Canon vázzal, már ha csillagfotózás a cél. (-Ezeknél nyilván a szenzor a döntő, de az általában nem egyezik a 350.000 és a 700.000-1.000.000 Ft-os vázakba szereltekkel.) Szóval?
"Hosszú expozíciós felvételekre a Canon digitális EOS sorozata a legelterjedtebb, talán nem véletlenül. Az egyedülállóan fejlett – ma már harmadik generációs – CMOS érzékelők minimális zajszintet mutatnak magas ISO értékeknél is, ami nagyon lényeges a halvány és alacsony kontrasztú objektumok megörökítésénél. Más géptípusoknál (pl. Nikon) is hasonlóan kicsi a zajszint, de ezt csak rendkívül erős zajszűréssel érik el, ami sajnos a kép apró részleteinek a rovására megy, ugyanis a zajon kívül a szűrés azokat is elmossa. Ezáltal a halvány csillagok eltűnnek, az apró, finom részletek elvesznek a képről. A Canon EOS sorozatából a legegyszerűbb (és legolcsóbb) típusok a legmegfelelőbbek, hiszen a nagy tudásra és gyorsaságra nincs szükségünk, a lényeg a B idő és a hozzá tartozó minimális képzaj, illetve magas jel–zaj arány. Az sem utolsó szempont, hogy ezekben a modellekben a legkisebb teljesítményű a processzor, ami a belső hőtermelés szempontjából kedvező. Átalakításhoz is talán az olcsóbbakat érdemes feláldozni, melyek jelenleg az EOS 300D, 350D és 400D típusok. Természetesen a félprofesszionális vagy professzionális EOS gépek is kiválóan alkalmasak a feladatra."
