Topik a csillagos égbolt szerelmeseinek, minden, ami távcsővel, fényképezőgéppel, ccd-vel vagy szabad szemmel elérhető, legyen az bolygó, hold, üstökös, aszteroida, vagy épp sarki fény.
Alternatív tudósok ("kérésre bármit tagadok, cáfolok") a szomszédos topikokban keressenek menedéket!
A fáradást is vedd számításba, ne csak a remegést! A binokulárt egy olcsó állványra is fel lehet tenni, nagyon sokat segít. Illetve akkor is segít, ha találsz valamit és szeretnéd megmutatni a veled lévőknek, így nem kell neki is rátalálniuk. Ha valaki kevésbé tapasztalt, nehézséget jelent a navigálás.
Kézből, állvány nélkül milyen binokulárt lehet rendesen, komolyabb remegés nélkül megtartani, miközben az ember az éjszakai eget fürkészi? A komolyabb binokulárok azért már kiló, másfél kiló körül vannak súlyban, és egy 15-szeres, 20-szoros nagyítás esetén a remegés nem kicsi, főleg ilyen súlynál.
Viszont egy 8/45-ös binokulár meg igazából inkább nappali, természetjárós-városnézős darab.
Azért a NASA csak rögzítette maga is, gondolom. Hogy a youtube automatikusan csak mindig 12 órát archivál esetleg a stream-ből, és csak az utolsó 12 óra van ott nézhetően, az egy másik dolog.
A NASA így visszatölthetné az egészet... de én például biztosan nem nézném végig, napokig. :)
Aham... Hát azért érdekes, hogy a világ legnagyobb videós oldalán, van egy ilyen korlátozás, tudván azt, hogy mennyi anyag kerül fel oda, percenként.
A mostani kor, azért mégsem igyanaz, mint 50-60 éve, ha már adták ÉLŐ-ben, az "átláthatóság" jegyében, akkor ha másért nem is, az archiválás, megőrzés miatt volna idővel értéke ennek is. Pláne, ha ismét leszállunk, a Hold-on, tudván azt mi lett a sorsa, az eredeti felvételeknek is, amikor '69-ben ott jártunk utoljára. Valami videó dereng, magyar vonatkozásban is, aki akkor tolmácsolta ezt a TV-ben, talán 1-2 óra hosszban, de lehet több. De, hogy az archívumban, ez meg van-e?
Nyilván, feltehetnék, de mi van, ha mégis ott van, ahol, de csak ők férhetnek hozzá? Vagy, tényleg nem került ott a YT-on rögzítésre? Furcsa.
720/1080P-ben, akár AVC1/AAC, akár VP9/OPUS-kodek kombinációban rögzítve, az eredeti stream-et, simán lehet ez 100-150GB, ha nem több. Az IA, nem is listázza, indexeli a videót, mégis ottan olvastam pedig ki, az anyag jelentett hosszát. Vajon, a Földkereékkn, valaki felvette?
Nem tudom, én úgy láttam, mintha miden nap csak az utolsó 12 óra lett volna ott, annyit lehetett visszanézni, aztán újrakezdték, ugyanott, de újra.
(Talán ez a 12 óra lehet az automatikus archiválás mérethatára? Ha visszatöltené a tulaj. a teljes videót /ha neki megvan, ha ő külön lementette/, azt lehet, hogy megtehetné.)
Ésszerű magyarázat van arra, hogy utólag miért nem visszanézhető, az Artemis II küldetés, 230(!) órás felvétele, a NASA YT csatiján??? (9 nap 14 óra 38 perc 28 mp)
Egyszerűen, a YT sara ez? Vajon, valaki felvette, az egészet? Volt egy telemetriás videó is, az is 210+ órás élő adás volt.
Az Orion valóban rendkívül "kompakt", de abból még nem látja mindenki vadásznak. A kínaiak pl. palotának látták három hadvezérrel (ami nálunk az Orion öv). Érdekes szellemi kihívás megtanulni ókínai szemmel nézni az eget. Ma már a kínaiak is "nyugati szemmel" nézik.
A Great Attractor... ha nevet adunk valaminek, már azt hihetjük, hogy értjük, sőt, hogy valamilyen módon hatalmunk van felette.
Lásd: The Running Chicken Nebula... és így már mindent értünk, mindent tudunk, hát az a Futó Csirke köd, mondaná Gombázó Szarvas, az indián varázsló. :)
Valójában az égi dolgokba, ahány nép, annyiféle alakot, dolgot látott bele, pl. ha egy kínainak mondta volna valaki régebben, hogy a Vízöntő Korszaka, csak nézett volna, hogy mi van... nekik Ló van, meg Sárkány, meg hasonlók.
Mondjuk egy Orion, a Vadász eléggé adja magát, de sok olyan cuccos van az égen, ami alakra, formára leginkább bármi is lehet, ha meg mégsem, akkor meg valami egy nép - vagy akár egy mostani csillagász észlelő - képzeletében.
Körülbelül. Itt van a Nagy Vonzó. Az "itt" ebben az esetben 200 millió fényév távolságot jelent. Persze a Nagy Vonzótól is távolodunk, de nem annyira, mint Hubble szeretné.
Háttal van, elfelé fut (táguló világegyetem). Bocs, nem tudtam kihagyni. :D
Nyilván ez csak a fantázianeve, amit a megfigyelők belelátnak az objektumba, nem kell, hogy anatómiailag teljesen megfeleljen egy csirkének. Talán ezt megtaláltad, de ha nem segíthet.
A következetesség azt kívánná, hogy vezessük be a törpehold, kishold kategóriákat is. Így ismét Galileinek lenne igaza: a Jupiternek négy holdja van, és nem több. :o)
Köszi... Közben, megnéztem egy-két egész napos videót (nem igen nézegettem őket), érdekes volt látni, hogy repkednek a közeliek, össze-vissza. (Napi pár db-ot látni, a feltűnöbbek közül.)
