A kérdés ez volt: Hol van most az apuka?
Amire a Vajda jól válaszolt, valóban az a megoldás! Na az, hogy ő hogyan jutott el odáig, az már más lapra tartozik, tény, hogy nagyon titokzatos a Zotya :)))....., vagy csak egyszerűen szexmániás, és véletlenül beletrafált, lehet, ha további hasonló kérdéseket tennénk fel neki, azokra is ugyanezt válaszolná :))!!
"Egy: engem egy félanalfabéta stílusú izéhalom, ki az egy betűt kifejezést egybetüt-ként írja és rövid ü-vel; aki az írtam szót irtam-ként írja, az ne akarjon semmire se megtanítani :(!"
Na jól figyelj, te vegetatív idegrendszerén uralkodni képtelen szeszfüggő szerencsétlen!
Egy: engem egy félanalfabéta stílusú izéhalom, ki az egy betűt kifejezést egybetüt-ként írja és rövid ü-vel; aki az írtam szót irtam-ként írja, az ne akarjon semmire se megtanítani :(!
Kettő: az Index nyílt színi fórumain bizonyítható módon kérkedtél azzal a "műveddel", mely velem kapcsolatos dehonesztáló IRL-adatokat tartalmazott! Miattad indítottam eljárást a Nettó (Mile Informatika) ellen!
Három: mivel neked hozzám az ég adta világon semmi közöd sincs, így az előzmények alapján nyomatékos okkal tehetek neked olyan ajánlást, ami nagyon lágyítottan a SAJÁT CSALÁDODDAL TÖRTÉNŐ "SZÓRAKOZÁSRA" PRÓBÁL SERKENTENI! Lévén ők vélhetően közelebb állnak hozzád, és megértőbbek kirívóan drabális előadásod fogadtatásában!
Négy: időrendi okokból JOGOM ÉS OKOM VAN ajánlással élni veled szemben!
Öt: amennyiben felszólításod - ne adj szándék - IRL jellegű fenyegetés kíván lenni, úgy közlöm veled, abszolúte közömbös számomra, lévén a hozzád hasonló kis stüszivadászok fröcsögése, csak üres fenyegetés szokott maradni számomra, reggeliztem én már sültszalonnát patkószöggel tűzdelve is, nem hogy beszarjak a gatyámba, ahogy Vaskút híreshírhedt "turistája" szokta "túladagolt" állapotban :((....
Tegnap a kezembe akadt egy, Bajai Kistérségi Hírlevél című kiadvány, A-3-as méretű, négy oldalas, a fejléc szerint ez az I. évfolyam 2. száma.
A fejléc alatt illedelmes megszólítás: Tisztelt Olvasónk!, majd pár rövid mondat után jó olvasást és szép napot kíván nekünk a "szerkesztő".
Így, névaláírás nélkül, csak árván magában: "a szerkesztő"!
Ritkán kerül a kezembe impresszum nélküli lap, pedig ez alapkövetelmény még az ideiglenes jellegű sajtó esetében is.
Úgy vélem, ennek hiánya sokakat irritálhat, számomra sem elég azzal szembesülni, hogy a benne található egyik írás szerzője ("IMMÁR BELÜL ..."), Hajdú Miklós tudja, kik részére bocsátotta rendelkezésre sorait!
Ez különösen azért okoz dilemmát, mivel az egyik írás - fizetett hirdetés - alatti -X- jelzés, egyértelműen utal a kiadvány profitorientáltságára.
Látod, Józsi, ezt utálom az ilyen esetekben, amikor valahonnan, valaki ismeretlenként berobban, kéne neki valami, szívességet, segítséget kér, majd amikor akad, aki a kérő névtelensége ellenére is ajánl neki tippeket, akkor rá se bagózik, se egy köszönöm, se egy húzd meg, semmi ..:((...
Nem kell forrásadót fizetni a termőföldért kapott állami életjáradék után, mivel hatályba lépett az szja-törvény módosított, viszszamenőleges rendelkezése. Az eddig levont 20 százalékos forrásadót egy-két hónapon belül visszakapják azok, akik a nemzeti földalappal (nfa) korábban szerződést kötöttek. A növényfajtákkal foglalkozó jogszabály a 82. számú, július 10-ei dátumozású Magyar Közlönyben jelent meg.
Laza kis napi és helyközi politikai magánmorfondír: a mi vidékünk élenjáróan tüneményes a mindenkori hatalmi ülepek bényallintásának szinte már erotikus szintre fejlesztett gyakorlásában, csak nyitott szemmel és füllel kell járni, és az ember száját tátva szemlélheti a szintén mindenkori dörgölődzők, méginkább szintén mindenkori pálfordulásait. Még be sem fejezte röppályáját pártja frakciójából frissibe' seggberúgott parlamenti örök kaméleonunk, fajtestvérei közül a megjósolható koreográfiának megfelelően azonnal akad olyan felbukkanó, mely az eddigi szapuló gyakorlattól merőben eltérő módon íziben elkezdi a lépten-nyomon "riválisnak" tekintett ülepének becserkészését, rafinált módon gondolván, ki tudja mikor és mi pottyan/buggyan(hat) ki, mindenekelőtt egyéni javunkra belőle !?
( Aki tudja kiről/miről agyalok, partnerem egy háromcentes rakijakoccintásra :).)
Még jó, hogy alul láthatók a citromsárga színű, gázvezetéket jelző táblácskák, legalább azok, mint hangulatjavító elemek, feldobják valamelyest a kifejezetten borongós környezetet :)!
Szándékom szerint stílszerűen ebben a topicban tárom mindenki elé azt a képzőművészeti jellegű alkotásnak bezengett napórát, melyet a bajai, Pártok Háza néven közismert - ma a József Attila Művelődési Központ székháza - szocreál stílusú hodály, szürkén-piszkosan randa falán "csodálhat" meg Baja város lakossága. Esküszöm, hogy nem a felvételem kerekedett homályosra, ez a "témájában" tobzódó maszatolmány, bizony még verőfényes napsütésben sem képes kompjútertől legyengült szemünk elé vetíteni az "alkotásból" kimeredő fémpálca árnyékával, a pillanatnyi időpontot.
Tudom, a sznobok ilyenkor vennék szívük szerint a fejemet, de ki kell mondanom: kár volt e jellegtelenség köré, ekkora feneket keríteni :(!
Emlékszel, a Janicsárdában a múltkor kérdeztem, hogy miféle egyenruha látható az ott flamoló két mukin, ti mondtátok, hogy ezek a fenti terület járőrei.
Na, most, ezek terepjáróikkal bizonyára szánt szándékkal csak alig járható úttalan utakon ellenőrzik a vidéket, egyébként szemet kellett volna, hogy szúrjon nekik is a budzsaki közút mellett kibúvó kirívóan ronda, ám annál grandiózusabb építkezés, melynek, ha a verebek igazat csiripelnek, nem igazán vagyon építési engedélye, és nem igazán apácanevelő kolostor működtetésének szándékával teremtődik az eddig rendkívül népszerű tájvédelmi körzet kellős közepén :( !
( Lehet, hogy ez lesz a Gemenci Türelmi Zóna :((... )
Fél autópálya, fél híd, és már megint félmunka. Jellemző a ma szokásos megoldásokra, persze jó nagy csinnadrattával kőrítve. Baján egy időre talán elcsendesedett a hídláz, de Dunafölvár évek óta küszködik. Nincs Gemenci Tájvédelmi Körzet, nincs semmi, amely egy új híd épitését akadályozná, viszont van országos csomópont, nem is akármilyen forgalommal. Tudom, abbol nem lehetne akkora pártreklámot csinálni mit a szekszárdinak mondott tolnaiból. Lehet hogy Orbán lesz a Második Hídverő?
Az M9-es gyorsforgalmi út építése nem lesz sétagalopp
Május második felében kezdődhetnek meg a szekszárdi Duna-híd tényleges kivitelezési munkái. Jelenleg gőzerővel folyik a híd és a hozzá kapcsolódó M9-es autóút két szakaszának tervezése - adott tájékoztatást az elmúlt héten a beruházást végző konzorcium képviselője egy bogyiszlói fórumon.
Szekszárd - Bogyiszló
Kiemelkedő jelentőséggel bír a dél-magyarországi régió számára a kormány gyorsforgalmi autóút-építő programjának keretében megépülő új Duna-híd és az M9 jelű gyorsforgalmú út. Az átadási határidő: 2003. június 30. Az M9-es a 6-os főút Tolna megyei szakaszán a szekszárdi Sió híd és a 63-as út leágazása közötti részétől indul, Bogyiszlót megközelítve halad a Dunához, ahol a Sió-torkolat felett mintegy két kilométerrel felépítendő új hídon keresztül Dusnok és Sükösd között csatlakozik az 51-es úthoz.
A terv egyes szakaszain a munkaterületet februárban átadták. A beruházással összefüggő egyes tervezési munkák és engedélyezési eljárások még zajlanak, emiatt a tényleges kivitelezés várhatóan csak május második felében kezdődhet el. A bogyiszlói fórumon Dobó Gábor, a Vegyépszer Rt. létesítmény-főmérnöke elmondta:
A hidat és a főutakat összekötő autóút - a belvízveszély miatt - kiemelt töltéseken halad majd. Emiatt nagy mennyiségű, körülbelül 1,1-1,2 millió köbméter töltésanyagot kell az építkezésre szállítani. A humuszrétegek terítésével együtt mintegy másfél millió köbméter föld megmozgatására lesz szükség. A főmérnök tájékoztatása szerint a földmunkák 90 %-át még ebben az évben el akarják végezni.
A nagy Duna-híd mellett további tizenegy - töltések, utak, illetve vasúti pálya felett átívelő - hidat kell építeni. A főmérnök szerint ezek során speciális műszaki problémákat kell majd megoldani. Az építési munkák mellett nagy gondot fordítanak a természet védelmére. Ennek keretében kerül sor a környezetvédelmi monitoring rendszer kiépítésére.
A leendő mű
Az (egyelőre) fél autópálya szélességű M9-es mintegy 20 kilométer hosszúságú, Tolna megyei része a hosszabb, közel 15 kilométeres. A projekt a földrajzi körülményeknek megfelelően három szakaszra oszlik, a Tolna megyeire, a dunaira, illetve a Bács-Kiskun megyeire.
A híd 917 méter hosszú lesz, az ártereken 4 ártéri pillérrel, ún. öszvérszerkezettel, azaz acélból és vasbetonból. A meder felett átívelő karcsú acélszerkezetes részt 520 méter hosszúságúra tervezték, ami a szakemberek szerint a leginkább a csepeli M0-ás hídhoz hasonlítható.
Déli oldalán a forgalomtól védve egy kerékpárút halad majd át, a biciklisek és a gyalogosok számára. A távlati elképzelések szerint a híd északi oldalán egy hasonló, ugyanilyen szerkezetű híd épül, amelyik a későbbiekben kialakítandó kétszer kétsávos autóút másik két sávját fogja hozni-vinni a Duna felett.
A beruházás teljes nettó összege mintegy 20 milliárd forint, ebből a híd felépítése 9 milliárd forintot szánnak. Az építkezés megrendelője a Nemzeti Autópálya Rt., a kivitelező a Magyar Autópályaépítő Konzorcium.
Az Alkotmánybíróság szerint az állam nem kötelezhető a lakhatáshoz való jog biztosítására 2000. november 7., kedd, 17.15
Az Alkotmánybíróság (AB) határozatában megállapította: a "lakhatáshoz való jog" nem alkotmányos alapjog, így az államnak ebben a tekintetben nincs semmilyen kötelezettsége, felelőssége. Az AB ugyanakkor kimondta, hogy az állam köteles az emberi lét alapvető feltételeiről gondoskodni. Így hajléktalanság esetén az emberi életet közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet elhárításához "szállást" kell biztosítani.
Az Alkotmánybíróság (AB) nyilvános teljes ülésen hirdette ki határozatát kedden, az alkotmányban biztosított szociális biztonsághoz való jog értelmezését kérő indítvány nyomán. Az indítványt Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa közösen terjesztette elő. Az AB határozatának kihirdetésénél a két ombudsman mellett jelen volt Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Áder János házelnök és Polt Péter legfőbb ügyész is.
Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok biztosa kijelentette, hogy Kaltenbach Jenővel, az etnikai és nemzeti kisebbségi biztossal közösen tett indítványukat azért terjesztették az AB elé, mert az 1989 előtti lakástámogatási hitelek feltételeinek megváltozása és a közüzemi díjhátralékok felhalmozódása miatt több ezer család kerül a szociális létbizonytalanság határára. Ez ellentétes az állampolgárok szociális biztonsághoz való alapjogával. Gönczöl Katalin hozzátette: legvégső megoldásként terjesztették indítványukat az Alkotmánybíróság elé, amelyet arra kértek, hogy egy sokakat érintő problémát oldjon meg.
A két ombudsman indítványában azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy értelmezze a szociális biztonsághoz való jogot, és azt hogy az alapjogok részét képezi-e a "lakhatáshoz való jog". Illetve megállapítható-e az állam felelőssége a lakhatáshoz való jog érvényesülésének biztosításában. Így azt is indítványozták, hogy az AB állapítsa meg, megsértette-e az állam az Alkotmányt azzal, hogy nem alkotta meg a szociális biztonsághoz való alapjogból származó lakhatáshoz való jog biztosítására alkalmas szabályozó- és intézményrendszert
Az országgyűlési biztosok álláspontja az volt, hogy a szociális biztonsághoz való alapjognak a hajlékhoz (lakhatáshoz) való jog nélkülözhetetlen részét képezi, mert annak hiányában egyetlen szociális intézkedés sem érheti el a célját. Lényegében azt firtatták, hogy kell-e az államnak gondoskodnia a hajléktalan vagy az azzá váló állampolgárainak lakhatási problémáiról, és ha igen, azt milyen módon kellene tennie.
Az Alkotmánybíróság döntése szerint az állam nem kötelezhető a "lakhatáshoz való jog" biztosítására. Ezzel a testület elutasította az országgyűlési biztosok indítványának azt a részét, amely az állam felelősségének kimondását kérte. Az Alkotmánybíróság megállapította: az állam pusztán a szociális ellátások összessége által nyújtandó megélhetési minimum állami biztosítására kötelezhető. A megélhetési minimum garantálásából konkrétan meghatározott részjogok - így a "lakhatáshoz való jog" - mint alkotmányos alapjogok ugyanis nem vezethetők le. Az ítélet indoklása szerint az állam ugyanis nagyfokú szabadságot élvez annak eldöntésében, hogy milyen konkrét eszközökkel biztosítja az állampolgárok szociális biztonságát. "Minderre figyelemmel az Alkotmánybíróság az emberi életet és méltóságot biztosító, valamint a nemzetgazdaság teljesítőképességének megfelelő általános ellátási kötelezettség kimondásán túlmenően tartózkodik egyes konkrét részjogok alkotmányos alapjogként történő elismerésétől. Mindebből következően a >>lakhatáshoz való jog<< biztosítása tekintetében az állam kötelezettsége és ebből következően a felelőssége nem állapítható meg" - közölte az Alkotmánybíróság.
Az Alkotmánybíróság mai döntése jól illeszkedik a testület alapjogokról korábban alkotott eszmerendszerébe. Megkülönböztethetőek az első generációs, úgynevezett klasszikus szabadságjogok - szólás-, vélemény- vagy sajtószabadság - és a második generációs - gazdasági, szociális és kulturális jogok. Az AB a második generációs jogokat eddig is "államcélként", nem pedig alapjogként értelmezte. Az "államcélként" meghatározott jogok megvalósulása pedig a társadalom mindenkori gazdasági teljesítőképességének a függvénye. Ezt a korábbi - egyedül a spanyolországihoz hasonló - gyakorlatot követte az AB keddi határozata is.
Az AB rámutatott arra, hogy "nincs alkotmányi ismérv az államcélt vagy szociális jogot szolgáló jogszabályok alkotmányosságának minősítésére".
Az indoklás utal egy 1995-os határozatra is, mely szerint "az alkotmány e rendelkezéséből nem következik, hogy a lakáshoz jutás állami támogatása az állampolgároknak alanyi joga lenne, de az sem, hogy az állam a lakáscélú támogatásoknak meghatározott formáját, rendszerét köteles volna biztosítani".
Az AB már egy korábbi határozatában megállapította, hogy "a szociális biztonság nem jelent sem biztosított jövedelmet, sem pedig azt, hogy az állampolgárok egyszer elért életszínvonala a gazdasági viszonyok kedvezőtlen alakulása következtében ne csökkenhetne".
Az Alkotmánybíróság mostani döntése szerint az állam ugyanakkor köteles társadalombiztosítási és szociális intézményi rendszert létrehozni, fenntartani és működtetni. A megélhetési minimumot biztosító szociális ellátások rendszerének kialakításakor alapvető alkotmányi követelmény az emberi élet és méltóság védelme.
Az Alkotmánybíróság szerint az emberi élethez és méltósághoz való jog védelmében az állam köteles az emberi lét feltételeiről gondoskodni. Ennek megfelelően az állam kötelezhető arra, hogy szállásokat hozzon létre, tartson fenn, amennyiben polgárai életét közvetlen veszély fenyegetné. A szállás biztosítására irányuló állami kötelezettség azonban nem azonos a "lakhatáshoz való jog" megteremtésével. Ugyanis a szállás biztosítására az állam abban az esetben köteles, ha annak hiánya közvetlenül fenyegeti az emberi életet . Az állam tehát csak ebben a végső helyzetben köteles azokról gondoskodni, akik az emberi lét alapfeltételeit önerejükből nem tudják megteremteni.
Az Alkotmánybíróság a határozatot Czúcz Ottó és az álláspontjához csatlakozó Kiss László alkotmánybíró párhuzamos indokolásával, valamint Bagi István és Holló András alkotmánybíró különvéleménye mellett hozta.
Czúcz Ottó és Kiss László alkotmánybírák párhuzamos indokolásában az áll, hogy a határozat és az indokolás valamennyi elemével egyetértenek, mindössze a döntés életvédelmi aspektusainak jelentőségét kívánják nyomatékosabbá tenni.
Bagi István alkotmánybíró különvéleményében kifejti, hogy nem ért egyet azzal a megállapítással, amely szerint az állam köteles hajléktalanság esetén az emberi életet közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet elhárításához szállásról gondoskodni.
Holló András különvéleményében kifogásolja a határozat rendelkező részének azt a mondatát, amely szerint az állam köteles az emberi lét alapvető feltételeiről - így a hajléktalanság esetén az emberi életet közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet elhárításához - szállásról gondoskodni. Szerinte ezzel az értelmező mondattal az Alkotmánybíróság túllépett az absztrakt alkotmányértelmezés hatáskörén, és a törvényhozó hatalom körébe tartozó konkrét állami feladatot és egyben a feladatellátás konkrét feltételét is megfogalmazta.
Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztos szerint nem érdemes az alkotmánybírósági döntést vereségként vagy győzelemként értékelni, mivel itt egy alkotmányjogi kérdés tisztázásáról volt szó. Kaltenbach az [origo]-nak elmondta: a "szállás biztosítására" vonatkozó rész a határozatban reményre adhat okot, bár a "szállás" kifejezés egyelőre nincsen jogilag definiálva. A kisebbségi ombudsman közölte: nem mindegy a szállás milyensége télen mínusz 10-15 fokban vagy nyáron. Kaltenbach Jenő szerint ebből fakadóan tisztázásra vár még az is, hogy miként értelmezik "az emberi életet közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet" definicióját.
Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa kijelentette: csak az Alkotmánybíróság határozatának alapos tanulmányozása után döntenek álláspontjukról.
Ha már a Csabika mellozi társaságunkat, kérlek benneteket, néha legalább mi látogassuk meg < a href="http://www.extra.hu/csabax/banner/logo_01.jpg">ot !
Tisztelt Bkrbrt, örülünk jelenlétednek, kérlek a további hozzászólásaidat - követve alaphagyományainkat: saját névvel - mindenekelőtt a bemutatkozó topicban folytasd, illetve az adataid bővítésében.
Ami a felvetett problémámmal kapcsolatos válaszodat illeti, kissé mellébeszélésszerűnek vagyok kénytelen tekinteni ( mint általában szokás a szolgáltatótól ), lévén a jelzett időpontban éppen nem volt a Démász bajai kirendeltsége a helyzet ura !
Hogy világos legyek: egy cég, a napi zárással, megrendelésekkel, egyebekkel kapcsolatban teendőit még hivatali időn belül szeretné elvégezni, nevezetesen faxon, vagy e-mail-ben.
Ti erre ekkor nem adtatok esélyt, lévén ha nem bíztunk volna jelzett ígérvényetekben, tudván, hogy 16 óráig van időnk fentiek lefuttatására, akkor olyan helyről oldottuk volna meg a gondot, ahol nem volt áramszünet.
De így, csak egy rakás kellemetlenség követte a bizalmunkat.
A Démász Rt. a munkáját általában mindig elvégzi az áramszünet kiértesítésben feltüntetett időpontig. Néha lehetnek és adódhatnak előre nem látható okok miatt problémák, de ezeket igyekszenek minél hamarabb elhárítani. A műszaki jellegű problémákra szerintem mindig fel vannak készülve.
Én még csak most fedeztem fel ezt a fórumot, és nagyon meglepődtem amikor az Indexben felfedeztem, hogy Bajáról külön fórum van. Nagyon örülök és most már rendszeres olvasó leszek és hozzá is szólok.
