Érdekes módon, pl. a 'kis gazdagép -- smarthost'-ra a google nem ad ki más találatot, mint neked egy korábbi hozzászólásodat.
Mivel a kezemben van az Exchange Server 2003 című könyv angol és magyar példánya, abban megkerstem, a Smart Host-ot 'intelligens állomás'-nak fordították, ami megfelel a Microsoft általános szóhasználatának (smart=intelligens).
A satellite system ennek a könyvnek a tárgymutatójában nincs benne, az egész szöveget meg nincs kedvem lekeresni.
Valljuk be, a hibás fordítások adják az élvezet nem csekély részét... van is erre külön topik, pl az egyik jópofaság: a levelezés beállításánal a 'satellite system' fordítása 'műholdas kapcsolattal rendelkező rendszer' lett, 'alárendelt rendszer' helyett; a 'smarthost' pedig 'kis gazdagép'...
A szoftver nyelvének magyarítása korántsem az ecdl kedvéért történt. Itt alapvetően az van a háttérben, hogy a Microsoft úgy döntött, hogy a termékeit minden olyan nyelvre honosítja, ahol forgalmazzák. Erre nem sajnálták a pénzt, volt egy központi honosítóműhelyük Dublinban, és a mai napig is alkalmaznak szakembereket. A honosításnak kidolgozták az alapelveit, és bizonyára képezték is a szakemberekt, azonban erről konkrét tudomásom nincs. Magyarországon tudni lehetett, hogy kiemelkedő szakembereket nyertek meg a honosítás ellenőrzésére. Az én tapasztalataim szerint a magyarosság szempontjából a Microsoft-termékek korrektetk, terminológiai hibák akadnak, azonban egy ekkora rendszer esetén ez másképp nem is lehet.
A Linux-világ is követte a Microsoftot, ez a szabad szoftver terén szokásos módon, tehát önkéntesek segítségével történt. Ezt a részt nem ismerem olyan mályen, azonban az Open Office használata során az a benyomásom alakult ki, hogy a Microsoft honosítási eredményeit vették alapul, és attól tértek el ott, ahol fontosnak látták.
A magyar szoftverfejlesztők is alapvetően angolul fejlestenek, és onnan magyarítanak. Ez piaci érdek, mit lehetne tenni?
Lehetséges, hogy léteznek szoftverfordító tanfolyamok, de én eddig ilyet nem hallottam. Letettem az edcl vagy ecdl vizsgát, és mondhatom tök magyarul írták a tananyagot meg, ráadásul érthető is volt. Úgy vélem, az átvett technológiák nyelvezetének kell némi időt hagyni a használható magyar megfelelő kialakulásához.
Felteszem ez esetben az általánossá tett vizsgarendszer egységes nyelvének előállítása volt az európai számítástechnikai tananyag használhatóvá tételéhez. Úgy tudom, ez állami szinten zajlott, ennek megfelelő lett az eredmény.
A mezei szoftvergyilkosokkal itt nem tudok mit kezdeni, de szívem szerint egy legalább ilyen szintű szúrőbe küldeném be őket, mint az európai szoftverkezelő vizsga.
Ennél persze sokkal jobb lenne, ha mi is írnánk nemzetközi szoftvereket, és akkor mindenki fordítsa magyarról akármire, amit akar.
Gondolom, a szoftverfordító-tanfolyamokon az első órák valamelyikén esik szó a többjelentésű szavak fordításakor oly szükséges körültekintésre... Ehhez képest az új telefonomon a hangerő beállítására természetesen a 'kötet' menüpont szolgál (volume két jelentése).
Azért kell némi jóindulat a terminushoz. A köznyelvi "ment"-nek ugyanis "incedentális" konnotációja van, és szignifikáns különbség, hogy ez elmarad a terminológiai jelentésében. (Ez persze feltehetőleg az angolra is igaz.)
Tudom a szakmát egy kicsit, de egy hibaüzenet a felhasználónak adjon értelmes magyarázatot, mert neki kell dolgozni a géppel vagy a programmal. Nem dolga a stack-kezelés.
Meglepő, hogy nagyon sok honosított szoftver nem tudja, hogy a magyar nyelvben a számnevek után nem használunk többes számot: "23 találatok, 34 hozzászólások".
Ha úgy lenne, ahogy mondod, akkor az angol egyértelműen a 'store' szót használná. Tehát te itt nem a magyarítással, hanem azokkal vitatkozol, akik a 'save' kifejezést elkezdték használni a számítástechnikában.
De igenis mentjük. Ez az a művelet, amellyel az operatív tárból (amelyik áramfüggő, tehát bizonytalan) a háttértárolóra visszük át (azaz megmentjük a megsemmisüléstől). Ennek semmi köze a raktározáshoz, félretételhez stb. Én pl. megkövetelem a hallgatóimtól, hogy a munka kezdetén azonnal mentsenek, mert csak így lehetnek abban biztosak, hogy a végén is a teljes szöveget tudják elmenteni.
a Sugo valoban dijnyertes alkotas, de egyszer a Mentes-re talalna mar ki valaki egy ertelmes forditast! ugyanis ekkor nem a veszelyben levo fajlt (aktat? brrrr.) mentjuk, hanem felretesszuk kesobbre, elrakjuk, raktarozzuk. Eltesszuk. Akarmi, de nem mentjuk meg.
Mindegyik mondat teljesen jó, csak mást jelentenek. A párok első tagjainál az összes tudnivaló megtalálható, a második tagoknál viszont csak egy (nem feltétlenül valódi) részhalmazuk.
lenne egy pár kérdésem. melyik mondat a helyes, kifejezetten figyeljetek a talál-találja használatára. sürgős! köszi nagyon
1.
Az útmutatóban a termék működtetésével és karbantartásával kapcsolatos tudnivalókat találja
Az útmutatóban a termék működtetésével és karbantartásával kapcsolatos tudnivalókat talál
2.
Az útmutatóban a termék működtetésével, a jótállással, hibaelhárítással, tartozékokkal, műszaki adatokkal és karbantartásával kapcsolatos tudnivalókat találja
Az útmutatóban a termék működtetésével, a jótállással, hibaelhárítással, tartozékokkal, műszaki adatokkal és karbantartással kapcsolatos tudnivalókat talál
Egyébként a Windows parancssori parancsainak leírásai a legszörnyűbbek, ezen a téren még az XP is hemzseg a hibáktól, de ez még a régi operációs rendszerek öröksége, úgy a Win95 tájáról, amikor a magyarra való lokalizáció is gyerekcipőben járt, és gyakorlatilag a teljes terminológiát meg kellett alkotni egyetlen körben.
Akit nagyon érdekelnek rossz Windows-os fordítások, az essen neki a hálózattal kapcsolatos parancsoknak, pl. ipconfig és tsai.
Szenvedélyes gyűjtőként e-mailben szívesen veszem az ilyenekről készített screenshotot, vagy egy egyszerű leírást.