Na szép, kiderült, hogy mégis hazugság az egész. Ha Kolompár Géza csinálta volna az egészet már rég ráhúzták volna az egészet, mert nem körültekintően járt el a cégek eladásánál.
Hallgassák ki Kaya Ibrahimot!!! (ha valóban ő írta alá a cégiratokat!)
Nagyon messzire vezetne őszinte, feltáró jellegű vallomása! Viszont enyhítő körülményként értékelhető.
Ha én lennék az ügyvédje, eskü alatt ígérném meg neki a max. felfüggesztettet. Bűnbánó, a nyomozóhatóság munkáját kezdetektől segítő stróman ennél többet ugyanis nem kaphat!
Kaya! Ha te írtál alá, ráfaragsz, mert több független szakértő is megállapítja, oszt neked annyi, ha kussba vagy.
Ezt az írásszakértőt nem homályosították fel a szagértői véleménye fontos voltáról. MOst biztos lesz dádá, mert azt kellett volna mondani, hogy nem a valódi Kaya írt alá, tettes ismeretlen, el van kapálva, nyomozás lezárva.
De_így_ez_a_hülye_még_meg_találja_buktatni_a_tiszta_lenyúlások_kormányát. Jajj.
A rend éber őrei természetesen több embert kihallgattak tanuként, akiknek köze volt valaha is a cégekhez. (Csabi gyerek, édes Lajosunk, Kövér öccccs, Varga Tamás a nagy székház-guru, s egyéb köztörvényes cselekmények kiagyalója, Brunner I., aki Varga jobb keze volt, stb.) Egyet nem tettek meg: nem vettek írásmintát ezektől az uraktól! Pedig, akkoriban még az urak csak kisipari, kis pályás módszerekkel dolgozhattak, vagyis "magad uram, ha szolgád nincsen" alapon kisebb okiratokhoz nem kerestek profi hamisítókat. Példa erre Josip Tot 4 különböző aláírása. Profi nem vét ekkora hibát!!
Sőt, még azt is eltudom képzelni, hogy szegény Kaya kapott 2-3 kilót (2-300 ezer forintot - fordítom kezdőknek) az aláírásért, de ettől még stróman marad!! Teccik érteni?!
S, ha a Kayát beszorítja egy bátor rendőr, Kaya elmondja, ki fogta a kezét az aláírások alkalmával. Az pedig igen nagy bukta lesz néhány embörnek! A rendőrnek azért kell bátornak lennie, mert ha ezt megteszi, azonnal kirúgják, mint az adórendőröket mostanában, akik ellenáltak a "pártutasításnak".
Még valami, csak hogy bonyolítsuk az ügyet: praxisomból tudom, hogy minden szakértést lehet "ellenszakérteni", sőt, egy írásszakértő meg is vehető, bár ez csúnya feltételezés. Azt tudom, hogy építési szakértő hajlandó 15-20% eltérés fölött szemethúnyni, azt is tudom, hogy az elmeszakértőket nem lehet se megvenni, se átvágni, meg azt is, hogy a grafológia egy nem igazán egzakt tudomány, akárhogy szeretnék ezt beállítani róla.
No, tehát: fingassák csak meg Ibrahimot! Ha a fiúknak nem lesz Kayára ráhatásuk, még a végén énekel, ha tényleg ő volt és beszarik az előzetesben. Pláne, ha sertéspörkölt a napi főétel. (Bocs Kaya, nem akarom a vallásodat bántani, semmi bajom vele, csak egy másik úrnak, akinek nem írom le a nevét, ez volt a fő problémája mostanában, igaz, ő nem tört meg.)
Rendőrség! Úgyis olvassátok! Egy ország lenne rátok büszke, ha kinyomoznátok a frankót!! Végre valahára.
Szorul a hurok ? Csak a magyar rendőrség nem tudja megtalálni Simicskát,Schlecht Csabát,Vida Ildikót. :)
Igazad van Wishfor et., akasztófára a kutyákat! Mi AVOsok nem nyugszunk amig simlicskaekat el nem intezzük. Tanulják meg a disznók hogy ebben az orszagban csak mi lophatunk, de mi nagyon.
OFF Mikor hivhatlak meg a Bahamakra az uj nyaralomba? ON
Hááááááát ez nem semmi!!!
Ha rábizonyítják Kayára az aláírását, akkor ő meg fog szólalni, és hogy mentse ami menthető, be fogja vádolni Schlechtet, vagy ha nem ő volt a megbízó, akkor a megbízóját. Az ügynek lesz egy beszélő tanuja. Hűha!
Kaya Ibrahim az egyik legfoglalkoztatottabb magyar menedzser lehet: mégis ő vásárolt meg 1995 júliusában Schlecht Csabától 14, egykor Fidesz közeliként alapított vállalkozást, legalábbis nagy valószínűséggel az ő hiteles aláírása szerepel a magyar cégiratokon a HVG információi szerint ezt állapította meg a napokban a nyomozók által kirendelt írásszakértő. Az okirat-hamisítás miatt indított nyomozást felügyelő Fővárosi Főügyészségen a hírt nem kívánták kommentálni. Más források szerint a szakértői vélemény nagyban befolyásolhatja az 1998 ősze óta húzódó nyomozást: a cégek tartozásai miatt Kaya Ibrahimnak kell felelnie, s elképzelhető, hogy ő válik az eddig ismeretlen tettes ellen folyó nyomozás gyanúsítottjává (úgy tudni, a megvásárolt társaságok közül a Centum Kft. mögött maradt a legnagyobb adósság: a cég adó- és tb-tartozása meghaladja a 80 millió forintot).
A németországi Untergruppenbachban élő török vendégmunkás korábban a sajtónak, később a magyar hatóságok megkeresésére eljáró heilbronni ügyészségnek is azt vallotta: nem vásárolt cégeket Magyarországon, s a HVG értesülései szerint továbbra is kitart vallomása mellett. A magyar hatóságok minden valószínűség szerint kénytelenek lesznek újra jogsegélyt kérni Németországtól, hogy szembesítsék Kayát az írásszakértő véleményével, és kihallgassák arról, milyen körülmények között vásárolt; ez a vallomás ügydöntő lehet, hiszen továbbra sem zárható ki, hogy noha az aláírás vélhetően valódi Schlecht és Kaya fiktív szerződést kötött, melynek célja a cégek eltüntetése volt. Szintén valódinak látszanak Kayának azok az aláírásai, amelyek alapján egy másik, Schlechttől független üzleti kör cégeit vásárolta meg 1994 őszén. A török "üzletember" bizonyíthatóan csak 1995 júliusában, a Schlecht-cégek megvásárlása idején, lépett be a magyar határon, korábban nem.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) továbbra is vár a horvát hatóságok jogsegélyére, akiktől azt kérte: hallgassák ki a fantomcégügy másik főszereplőjét, Josip Totot. Információink szerint az ő esete egyszerűbb: Tot minden valószínűség szerint igazat mondott, amikor azt állította, semmi köze a cégvásárlásokhoz, az útlevelét ugyanis valóban ellopták, ezt a horvát férfi hatósági bejelentése igazolja. Az ő esetében az okozhat bonyodalmat, hogy Totnak nemcsak kettő, hanem négy, laikus szemmel láthatóan különböző aláírása "köröz" a magyar okiratokon, írásszakértői vélemény azonban ebben az esetben még nem született. A két ügyet Totét és Kayáét külön büntetőeljárásban nyomozzák. Eddig számos tanút kihallgattak, köztük Schlechtet többször is, illetve az alapítók között szereplő Simicska Lajos volt APEH-elnököt. Értékelhető adatokat egyik tanútól sem kaptak. Ám elkészült a horvát férfi nevében eljáró ismeretlen személy fantomképe, amelyet "a nyomozás érdekeire hivatkozva" a BRFK egyelőre nem hoz nyilvánosságra.
OFF
Mario, kedves,
a Heti 7-est „szombaton” veszik fel, de az ottlévőknek fogalmuk sincs, mi történt az előző nap, azaz pénteken. Én viszont szerdán pontosan tudom, mi lesz a csütörtöki lapokban. Nagyon jó az Internet Explorerem!
ON
Fordulat a “Fidesz közeli” cégek eladásában
Mégis Kaya Ibrahim lehetett a vevő
Egy napokban elkészült írássszakértői vélemény szerint valószínűleg Kaya Ibrahim aláírása szerepel a tizennégy, Schlecht Csaba által eladott cég iratain. A magyar rendőrség a Németországban élő török férfi újbóli kihallgatását akarja kezdeményezni. Ha Kaya Ibrahim maga vette meg a cégeket, a vállalkozások százmilliós nagyságrendű köztartozása is őt terheli.
Nagy valószínűséggel Kaya Ibrahim aláírása szerepel azokon az adásvételi szerződéseken, melyek révén a Németországban élő török férfi lett a tulajdonosa tizennégy, korábban “Fidesz közelinek” minősített vállalkozásnak — áll a napokban elkészült igazságügyi szakértői véleményben. A HVG legfrissebb számában közölt hírt a nyomozást felügyelő Fővárosi Főügyészségen nem kívánták sem megerősíteni, sem cáfolni, lapunk információi szerint azonban már a rendőrséggel közösen gondolkodnak Kaya Ibrahim újbóli meghallgatásának kezdeményezésén. Erre jogsegély keretében a német hatóságok bevonásával lenne mód. Kaya Ibrahim hasonló módon tett vallomásában korábban cáfolta, hogy cégeket vásárolt volna Magyarországon.
Az eleddig fiktívvé váltnak tekinthető cégeknek százmillió forintos nagyságrendű köztartozása van. Erről Selmeczi István, a Fővárosi Főügyészség osztályvezetője lapunknak korábban (Világgazdaság, 2000. május 25., 1—7. oldal) úgy nyilatkozott: a cégeket eladó Schlecht Csabát nem terheli felelősség, ha — amennyiben közokirat-hamisítás történt — nem tudott arról, hogy megtévesztették. Amennyiben Kaya Ibrahim nevével visszaélt valaki, a vásárló sem felelős, és a köztartozás sem hajtható be rajta.
A szakértői vélemény fordulatot hozhat az eddig a névvel történő visszaélést, közokirat-hamisítást valószínűsítő nyomozás menetében: ha az aláírás a török férfié, gyanúsítottá válhat az ügyben, és az adóhatóság is felléphet ellene a köztartozások behajtása végett.
Az esetleges fordulat érdekessége, hogy a rendőrségen külön nyomozás tárgyát képező négy, ugyancsak egykori “Fidesz közeli” céget megvásárló horvát Josip Tot ügyében még nem született írásszakértői vélemény. Tot korábban azt állította: ellopott irataival éltek vissza, dokumentumai eltűnését a horvát hatóságoknál igazoltan bejelentette.
Ebben az egész műsorban nem is az a legszomorúbb, hogy egy kormánypárt szemérmetlenül lop. Ebben az a legszomorúbb, hogy amikor egy ilyen, mindenki számára teljesen nyilvánvaló ügyben mégcsak látszatvizsgálat sem indul, akkor az igazságszolgáltatásba vetett hit általában sérül. Hogy bízhatok mondjuk egy peres ügyem igazságos -pardon, jogszerű- elintézésében, amikor azt látom, hogy egy ügyészség, egy bíróság a hatalom kénye-kedve szerint ítélkezik, vagy nem ítélkezik. Katasztrófa.
Kedves rendörség, ha már úgyis állandóan az Indexet figyelitek, nem néznétek utána, hová került az a hiányzó néhány százmillió? Ugyanis az, aki megvette a cégeket (tök mindegy, hogy ki), az a HIÁNYT vette meg, nem a hiányzó százmilliókat. Na de hová tűnt maga a hiányzó pénz? Az miért nem érdekel titeket vagy az adóhatóságot?
Megszüntetik a nyomozást a Kaya Ibrahim-ügyben? (WWW.HVG.HU)
Megszüntetéssel zárulhat a Kaya Ibrahim-ügy. Elképzelhető, hogy nem lesz
behajtható az a jelentős köztartozás, amellyel öt évvel ezelőtt Schlecht Csaba
Kaya Ibrahimnak eladta a Fidesz közeli vállalkozókként ismert személyek
cégeit. A rendőrség tegnap kérte be először a kérdéses cégek aktáit a
cégbíróságtól, s másfél év alatt elkészült a török férfi vallomásának magyar
fordítása is. Ebben Kaya Ibrahim megerősítette, hogy nem vállalt közreműködést
semmiféle társaság megvásárlásában, valaki visszaélt irataival. Schlecht Csaba
viszont kijelentette: nem okmányszakértő, hogy felismerje, ha hamis egy
okmány. A Fővárosi Főügyészség osztályvezető ügyésze megerősítette, hogy
az eladót - azaz Schlecht Csabát - nem terheli felelősség, hogy nem ismerte fel
a hamis iratokat, és a vevő, akinek nevével visszaéltek, szintén nem felel a
nevében vásárolt, de a tulajdonába soha nem került cégekért. Arra a kérdésre,
hogy az ügyészség nem vizsgálhatná-e az ügyben azt, kiknek állhatott
érdekében a fiktív adás-vétel, elmondták, hogy a Kaya Ibrahim nevét és iratait
felhasználó személy az ügylet után semmit sem tett a cégekkel, és a török férfi
okmányait sem használta fel többször. (VG 1.,7. old.)
Ezzel szerintem minden rendben van. A polgári kormány nem meri felvállalni a bírósági eljárást, mint az Mszp a Tocsik üggyel kapcsolatosan. Vajon miért nem meri? Az üdülő sorsa is tisztázatlan, a Hotel Luna, amiben is vastagon adócsalás fedezhető fel. Kiket is gazdagítottak ezek a csalások? Na ezért nem publikus a dolog, mivel nyakig benne van a Fidesz vezérkara és pereputtya.
Mivel konrétumot egyik hozzászóló sem tart a kezében, különböző utalgatások történnek. Ezeket tényként kezelni kissé zavaros dolog, ezért lenne egy észrevételem:
Wishfor válasz erre | adatok | e-mail 2000-01-19 02:21:11 (33)
"...Ha üzemeltetni tudsz olyan cégeket,amelyeknek sosem végeztek GAZDASÁGI tevékenységet (az áfa-csalást nem számítom ide) akkor te tényleg nagy ember vagy..."
1. Az eladott cégek jó része folytatott valós gazdasági tevékenységet, ha nem folytatott volna nem is tudott volna adó és TB hátralékot felhalmozni. Pontosan az volt az értelme a tranzakciónak, hogy megszabaduljanak a rájuk rótt kötelezettségektől. (TB, adó)
Meglehetősen lerágott ez a csont, noha nem teljesen érdektelen. Szegény Wishfor úgy próbálja életben tartani topicját, hogy egy hírt két-háromszor is bemásol, lelke rajta.
Szerintem most inkább azzal kellene foglalkozni, hogy ha ezt Simicskáék megtehették, akkor más is megteheti, ezért útját kellene állni, hogy ez a gyakorlat elterjedjen. Például: cégek adás-vételét csak közjegyző előtt lehessen végezni, vagy valami ilyesmi. Az ügyvéd személye már nem garancia, mint látjuk.
Megmondom én mmi volt a vallomásban. Soha nem vásárolt Kaya cégeket Csabustól.
Josip Tot is ugyanezt vallotta. Na akkormost mi is van. Csabus a Mahir oszlopos tagja, a Mahir meg zászlóvivője a Fidesznek. Pintér Sándort meg a Fidesz nevezte ki belügyminiszternek, az ő múltjával. Összenő, ami összetartozik.
A múlt hét végén megérkezett a BRFK-ra Kaya Ibrahim Németországban tett
tanúvallomásának magyar fordítása, ám a Fidesz-közeli cégekkel kapcsolatban
feltett kérdésekre adott válaszok nem publikusak - jelentette ki Dézsi Mihály
rendőrségi szóvivő. A BRFK illetékesei a jövő hét keddig döntenek: kérik-e az
1998 szeptemberében közokirat-hamisítás gyanújával elrendelt nyomozás
meghosszabbítását a Fővárosi Főügyészségtől. (MH 19. old.)
Mivel FIDESZ közeli cégek nincsenek ezért a vallomás nem publikus, mert amely cégek nem
léteznek nem követhetnek el ÁFA csalást. Ez mindenképpen logikus,csak most már az
kérdés,hogy miből is gazdagottak meg ilyen hirtelenül ezek fiúk ?
