Ha már nincs RALPH FINNES topik, ide írom be milyen jó kis film az Egy kapcsolat vége
tegnap látam az HBO-n
itt van angolul róla pár fontos:
http://www.thedigitalbits.com/reviews/endoftheaffair.html
A magyar-német-osztrák-kanadai koprodukcióban készült filmet amerikai forgalmazója, a Paramount Pictures, valamint világforgalmazója, az Alliance Atlantis hat kategóriában nevezi a 73. Oscar-díjra az angol nyelvű filmek versenyében.
Az említett kategóriák: legjobb film (producerek: Lantos Róbert és Hámori András); legjobb rendező (Szabó István); legjobb operatőr (Koltai Lajos); legjobb jelmeztervező (Szakács Györgyi); legjobb női mellékszereplők (Rosemary Harris és Jennifer Ehle); legjobb színész (Ralph Fiennes).
A Paramount Pictures a filmet New Yorkban és Los Angelesben ismét bemutatja, péntektől három-három mozi tűzi ismét műsorára. A nemzetközi koprodukcióban az Eurimages támogatásával készült filmet 1998-ban nagyrészt Magyarországon forgatták. 1999-ben három kategóriában Európai Filmdíjat kapott, s még ugyanabban az évben szintén három elismerést, Genies-díjat nyert el Kanadában - tartalmazza a filmunió közleménye.
Nézz körül a világban. Megfelelő propagandával fel lehet szítani a gyűlöletet népek között. Csak megfelelő mennyiségű pénz kell, és máris elindul a gyilkoló gépezet. Nézz délre. A mai napig ölik egymást. Nézz nyugatra - Belfast - ölik egymást. Kulturált népek.
Ha nem lenne az ember természete, nem lehetne ócska trükkökkel felszabadítani ezt a tulajdonságát, amit persze az évezredek alatt kialakult a társadalmi elvárás hatására, elnyom magában. Persze ez nem öröm, nekem sem, csak tudomásul veszem.
Sajnos aktuális a kor, melyben Radnóti is élt - "önként kéjjel ölt, nemcsak parancsra."
Hát, szégyellem magam, de most egy kicsit (KICSIT??? -- _LaJoS_, nézz magadba!) megkésve válaszolok csak.
Nem hiszem azt, hogy az embert ölésre tervezték. Nem hiszem azt, hogy a társadalom évezredek folyamán azt nevelte az emberbe, hogy ölni kell (és itt most persze nem a disznó, vagy a tehén leöléséről beszélek). Nem hiszem, hogy az ember (és itt most epszilonnyi hibától eltekinthetünk -- bár kérdés, hogy az ember azért ember, mert biológiailag az emberi fajhoz sorolható, vagy pedig azért mert különbözik pl. az állattól) a saját természetének érezné az ölést. Hiszem ellenben azt, hogy az ember (úgy globálisan) megmarad EMBERnek, és neki nem okoz örömet megölni egy másik EMBERT... Optimista vagyok? Meglehet.
Azt hiszem, hogy még Kabos Endre életútjából is voltak elemek Petschauerén kívül.
Az említetteket olvastam.
Sem az általad írt korszakkal nem szembesülhetett a közvélemény, sem az azután következő korszakkal: abban már a mai közvélemény egy része benne élt, de nem szembesülhetett :(
Az utolsó sorhoz, bár nem teljesen értek vele egyet, azt kell mondanom: no comment...
Igen, Petschauer Attila volt az olimpikon. Nem tudom mennyire pontosan követte az életét. A bajnokság és a halál módja az megegyezik.
De lehetett volna Radnóti Miklós és Szerb Antal is, vagy bármelyik ember aki így végezte :(
Olvasd el Radnóti Bori notesz cím alatt írt verseit és a notesz megtalálásának körülményeit, vagy Szerb Antal halálának körülményeit.
Eddig így nem szembesülhetett (emlékeim szerint) a magyar közönség (tömegesen) ezzel az korszakkal.
A szomorú az, hogy az ember természete az ölés. Mindegy miért.
így már egyetértek, asszem ki is alakult a konszenzus :o)
Azt viszont nem tudom megítélni, hogy mennyit alakított a filmen az, hogy többé-kevésbé valós alakokról formálták a "hősöket" (pl. a középső időszak egy magyar olimpiai bajnok vívóról szólt). Lehet, hogy az is valamennyire kötötte Szabó Istvánék kezét, hogy nagyon nem akartak eltérni az eredeti életúttól, bár ez persze csak feltételezés.
A halivúdot én a képi megjelenítésben gondoltam. Olyan "szép" és steril volt minden. Néha túl szép, pl. a virágba borult udvar, a bilin ülő gyerekek, nagyon mű volt. Persze, jelenteni akar valamit, de nekem nagyon hiteltelen volt. Az első rész egésze nem volt hiteles, tudunk mi annyit a történelemből, hogy nem kellett volna ilyen direkt megfogalmazás. Persze az ellenérvek: külföldön, Amerikában nem. De! ott is sok mindent tudnak az európai történelemről. Vagy, ha nem, a film dolga, hogy éreztesse miről van szó. Mi sem kapunk minden külföldi film mellé utikalauzt. Épp tegnap láttam egy kinai filmet a tv-ben. Nagyon jó volt, semmi szájbarágás.
Szerintem a szeretkezések öncélúak voltak :o) a film szempontjából. Talán az erdei kivétel, ott elég jól lejött amit írsz - félelem, megaláztatottság, szenvedély gyűrkőzik egymással..
Néhány nagy sablonnal is operált - pl: mikor zuhany alatt áll Ádám, az ávós és bejön a főnöke - kiszolgáltatottság.
Tényleg olyan képeskönyv-szerű volt, lapozzuk csak át a huszadik századot!
Azért persze szeretem ezt a filmet.
mi lenne még egy géppel? meg is kettőződnél, hogy használni tudd? :o)
Ha arra gondolok, hogy a végén már alig bírtam ülni, na meg az utolsó buszt is alig értem el (gyalogolhattam volna, vagy másfél órát...), akkor egy kicsit hosszú volt a felvezető. Ha más szempontok szerint nézem, akkor 15 percnél azért jóval hosszabbra volt szükség. Szerintem ahhoz, hogy be lehessen mutatni egy család történetét (mert azért ez csak burkoltan dokumentumfilm), be kell mutatni, hogy honnan is indultak. A szeszfőzde, a különféle gondok, amik majd az Ádám utcai jelenetében úgymond kicsúcsosodtak.
Egy másik dolog, amit többektől hallottam, hogy sok volt benne a szerelmi (szex?) jelenet. Ezzel hellyel-közzel egyetértek, de azért azt látni kell, hogy generációról generációra hogyan csökken annak menyisége (ami persze nem feltétlenül a kort ábrázolja :o)), hanem egy kialakuló bizonytalanság- és félelemérzést, ami jelentésben a filmhez igenis hozzátesz. (ld. erdei jelenet).
A halivúdi stílust nem igazán értem, szerintem onnan nem ilyen filmek jönnek. A jó amerikai filmek általában nem halivúdiak...
Na, végre én is itt. Közben fél kézzel dolgozom is. Kéne már még egy gép :o)
Nekem is tetszett, alaphelyzet.
Az első órát összesüríteném 15 percre, addig csak egy didaktikus tabló volt, inkább idilli ábrázolása a dicsőséges monarchiának.
Majdnem otthagytam a vetítést. Igazából a Sors Ádám, mint diák, utcai megalázása volt az a pont, ahol nekem elkezdődött a film.
Én sokkal kevésbé halivúdi stilban szerettem volna látni ugyanezt.
Utolsó soroddal egyetértek.
off.
MS: itt vagyok.
on.
Nekem nagyon tetszett! Ralph Fiennes fantasztikusan jó.
A filmet én dokumentumfilmként láttam, amely bemutatja az 1880-90-es évek végétől az 1990-es évek elejéig a magyar (és valamennyire az egyetemes) történelmet, hadd lássák máshol is!
szépen megcsinált giccs, semmi több. olyan, mint a csalóka napfény (ebből a szempontból.) jó hosszú, az utolsó egy órát már kifejezetten untam. ami pedig az operatőri munkát illeti, engem idegesített, hogy néhány jelenetben a szereplők feje nem fért bele a képbe.
Barátaim látták tegnapelott,
én épp kimaradtam belole,
de nagyon sajnálom,
mert egész nap errol beszélgettek,
'hogy mennyire
tetszett nekik,
mennyi mindent
mondott nekik,
és hasonlók...,
Nagyon érdekes, amit az USA fogadtatásról írsz. Az ember a szereposztásból (és az ebbol sejtheto költségvetésbol) arra gondol, hogy ez a film az amerikai ill. a világpiacra készült elsosorban. Így könnyen lehet, söt biztos, hogy egy magyarországi nézö mást lát belöle, mint egy amerikai stb. Mindenesetre már Koltai Lajos operatöri munkája is garancia a sikerre. Sejtésem szerint ez a film, annak ellenére, hogy kanadai stb. produkció, számtalan színvonalas magyar vonatkozása miatt - egy kicsit mindenképpen magyar munkának fog számítani. Ezáltal a magyarok hirneve a világban mindenképpen nöni fog. Az, hogy a filmnek vannak esetleg bizonyos negativ üzenetei is, az az USA-ban nem sokakat fog érdekelni, mert más filmekben biztos még több van. De ezt tényleg nem tudom, csak gondolom, mert nem láttam a filmet
Engem sem érdekel, de egy film témája mellett nekem a szereplők is számítanak és Ralph Finnes miatt én meg fogom nézni...
Egyébként tényleg meghírdethették volna.
Szerintem az ilyen banzájokat a filmforgalmazó cégek csinálják, hisz nekik sem mindegy , hogy általuk forgalmazott filmre mennyien mennek el.Na mindegy szerintem ez egy magyar sajátosság, hogy az egyes filmek reklám büdzséjében nincs hely event marketingre.
sokat lehetne vitatkozni, hogy miért ilyen a magyar showbiz, de amig rajtunk akarnak meggazdagodni a profitéhes amerikai befektetök, addig ez igy marad.
ha bemész egy filmre, kifizetsz majdnem ezer forintot és elötte megnézel husz reklámot - akkor mondja meg valaki nekem - mi került ebben ilyen sokba?
fizet a hirdetö és fizetek én is - egyszerüen vérszemet kaptak a befektetök és kelet-európával akarják megfizettni azt, amit megspórolnak a saját nemzetükkel...
szóval ha nincs szponzor, akkor saját maguk nem fogják megfinanszirozni a plusz promociókat...
kicsinyes f@szok
Hát nem hiszem, hogy túlcsordult volna a Corvin befogadó képessége, ha meghirdetik. Anno a Miniszter félrelép díszbemutatója előtt volt ilyen banzáj (szőnyeg és társai), de az profi volt (nem tudom, hogy hirdették e előre), jöttek a hírességek, szálltak ki a baró autókból, interjúéhes riporterek (vagy hatan) nyomultak és egy csomó ember kinn a hidegben a szalagkorlát mellett. Sz'al tiszta amerika. Ki is volt a producer?
Az engem sem érdekel, nem azért írtam, csak a világon ez egész máshogy megy.És nem kell az USA-ba menni.Németországban, ha egy film európai premierje ott van, meghívják a főszereplőt, hogy csináljon egy kis reklámot a filmnek.A nézők ezt értékelik is és tömegével kiváncsiak erre az eseményre.Nálunk qrvára ritka az ilyesmi, hogy egy világhírű színész (ráadásul egy jó színész) itt van BP-n egy premieren.Csak erről senki nem tud.Nem azt mondom, hogy te hiányoztál onnan, de lehet hogy egy nagy tömeg sajnálja, hogy nem tudott róla.Mint pl. én.De én véletlenül ott voltam.Ezért kellett volna egy kis hírverés.He?Érted?
Miért kellene egy jó filmnek hírverés? És egy szinésznek? Mindenki tegye a dolgát, amihez ért...
A filmnek még az elözetesét láttam, de nem hiszem, hogy meg fogom nézni. Nem igazán érdekel, hogy hogy éltek a zsidók a háború elött/ban.
Bár az Új filmek topicba már beleírtam, de ha ez megnyílt ide is beteszem:
Kiszállok az autómból a mozi elött, látom vörös szőnyeg, réz korlát füldugós mű testőrök meg minden.Azt hittemengem várnak így, aztán kiderült a Taste of sunshine(Szabó új filmje) magyarországi premierje van, ami egyben a magyar filmszemle megnyitó vetítése is asszem.
Meghívták Ralph Fiennes-t is."Szerencsétlen" az európai filmdíj átadás után azt hitte ide jön és üvöltve ujjongó tömeget fog látni, mint ahogy azt már korábban megszokhatta máshol a világon.Nagyott kellett csalódnia, az egész corvin full üres volt egy-két lézengő mozira váró ember.Én nem értem miért nem lehet rendes hírverést csapni egy ilyen megmozdulásnak?
Ez tipikusan magyar.Hol van a magyar showbusiness?Sehol az itt nincs!
