Tehát a tűz a Római part magasságában a Nyárfás előtt (aki ismeri a Rómait tudja hol van) keletkezett, ez nem sokkal volt az indulásuk után. Megkísérelték a tűz oltását, de mikor látták, hogy a géptér ég az 5 emberből ketten, két felnőtt a vízbe ugrott. Ekkor kezdtek beúszni a partról segíteni. A három ember, köztük a gyerek még a hajón volt, amikor az üzemanyagtartály berobbant. Ők hárman sérültek meg, ezért már nem is ugrottak. A tűzoltóhajó ért ki elsőnek, percek alatt oltott. Szemből jött az Újpesti öbölből. Ők mentették ki a három sérültet, és adták át a perton a mentőknek. Ezalatt süllyedt el a jacht. Csak ezután ért ki a vizirendészet hajója.
Hm, ennek a füstjét láttam az 1-es villamosról, elég ijesztp látvány volt a sűrű füstoszlop... De álljunk meg egy picit, jól értem, hogy a felnőttek ijedtükben a vízbe ugrottak, és a partól mentek be kihozni a gyereket?
Szeretném jelezni, hogy szó nem volt a valóságban arról, hogy a hajónak bármilyen műszaki problémája lett volna, és ezért robbant fel.
Tipikus esete történt annak, amikor valaki, aki megfelelő anyagi háttérrel rendelkezik (hú de finom voltam) kitalálja, hogy jódolgában már csak egy jacht hiányzik neki, megveszi, megvásárol hozzá egy kishajóvezetőit, elindul vele és fogalma nincs a vízről.
Jelen szomorú, de szerencsére ritka esetben az történt, hogy elindult a hajóval, és járó motor mellett elkezdett kannából benzint tölteni a motortérben lévő tankolónyílásba. Ennek lett egyenes folyománya a robbantás.
A jacht lesodródott az Óbudai sziget északi spiccéig, és ott, valóban a hajózó úton kívül süllyedt el. Keresik.
Felrobbant és elsüllyedt egy jacht a Dunán
Súlyosan megégett egy kétéves fiú
Kis-Guczi Péter
2001. július 27., péntek 12:24
Lélegeztetőgépen van az a kétéves kisfiú, akit csütörtökön a Dunán felrobbant, majd elsüllyedt jachtból mentettek ki. Egy férfit és egy nőt szintén súlyos égési sérülésekkel szállítottak kórházba. A műszaki hibákkal küszködő hajót a Római-parton szerelték, majd bocsátották vízre.
Súlyos égési sérüléseket szenvedett az a kétéves kisgyermek, akit csütörtök késő délután a Római-part közelében felrobbant jachtról mentettek ki. Jambrik Rudolf, a Tűzoltási Csoport vezetője az Indexnek elmondta: háromnegyed hétkor kapták a riasztást, hogy az északi vasúti összekötő híd közelében kigyulladt egy hajó.
A partról érkezők mentették ki a kisgyereket
A szárazföldtől mintegy húsz méterre sodródó járművön öten utaztak, köztük egy gyerek. A felnőttek első ijedtségükben azonnal a folyóba ugrottak. A partról ketten a vízbe vetették magukat, és segítettek kihozni a kisgyermeket. Nem sokkal később a tűzoltóság hajója is megérkezett, amellyel pillanatok alatt megfékezték a lángokat. A hétméteres hajótest azonban megroppant és elsüllyedt.
A tűzoltóság hajója
Az Index információi szerint a járművet az interneten választotta ki a huszonöt-harminc év körüli fiatalember, majd Dunakeszin vásárolta meg. A műszaki problémákkal küszködő jachtot a Római-parton szerelték, majd bocsátották vízre. A baleset ezután következett be.
A testfelületének harminc százalékában megégett kisfiút jelenleg géppel lélegeztetik - tájékoztatta az Indexet Papp Gizella, a János Kórház gyermeksebésze. Állapota súlyos, de nem életveszélyes. Várhatóan néhány napot kell eltöltenie az intenzív osztályon. Sáfrány György, a Szent István Kórház Égési Osztályának helyettes vezetője az Indexet arról tájékoztatta, hogy az intézetükbe egy fiatal nőt és egy férfit szállítottak be a baleset következtében. Ők testük nagy százalékában megégtek, de csak a nőnél lesz szükség műtétre.
Még nem sikerült kiemelni a roncsot
A tüzet feltehetőleg műszaki hiba okozta - folytatta Jambrik Rudolf. A motortérben felgyülemlett benzingőz egy szikrától meggyulladhatott, ami robbanást idézett elő. A roncs keresését a tűzoltók péntek délelőtt a Hajógyári-sziget északi csücskénél újrakezdték. Valószínűleg a hajózási út szélén feneklett meg a több méter mély vízben.
Nem is kell olyan messzire menni 1 hajókatasztrófához.
Kár hogy neMM lehet tudni (még) hogy kitől vették a jachtot.
Ott nem szabad vásárolni ámbár nekem egyébként seMM lenne hozzá kedvem.
A rajzon jól látni a hűtőteret. Ez miért robbanna??
A másik kérdés, ugyan miért "robbanna" a sűrített levegő?? hiszen a légnyomás, ha volt benne légzsák, a víz nyomásával együtt nőtt!! Azaz max a környező vízével megegyező volt a nyomása.
Akkor meg mi a heréért robbant volna??
tegnap megneztem a Titanicos filmet, felvetelrol.
Haat, az esti filmmel vetekedett a szinvonala.
A tipikus elmentunk a Titanichoz, kaptunk egy rakas let, de semmi ujat nem tudtunk kitalalni es igy a semmirol keszitettunk egy 50 perces filmet.
Akit erdekel, kolcsonadhatom.
Egyebkent a vitatott hajogerenda szerepelt a forditasban, a repulogep-anyahajokhoz hasonlo tendenciaban:-))))
Azt meg gyorsan elmondom, mielott eltunok egy het szabira, hogy a kutatok szerint a tenger feneken levo hajotat azert annyirra gyurott a hajo orrahoz kepest, mert nagy legbuborek beszorult, es a nagy nyomason osszesurosodve szetrobbantotta a hajo hatso reszet, ahol meg egy nagy hutokamra is volt:-(((
Ez így nem igaz!
Elég sok korabeli hajót készítettek hosszanti rekeszekkel.
Ott volt a Lusitania,ami szintén hosszanti vizzáró kamrákkal (rekeszekkel) készült)
Az elsüllyedésnél úgy meg is dől a hajó,hogy az egyik oldalon be is szorultak a mentőcsónakok, a másikon meg annyira kilógtak hogy eléggé nehézzé tette a beszállást.
Forrás:Colin Simpson/A Lusitania elsüllyesztése.
Bocs a poénért, nem birom kihagyni: Dilettációs hézagnak csak a dilettánsok nevezik.
_Dilatációs_ hézag a becsületes neve, vagy magyarul: tágulási hézag
Nos, a filmet ugy mutattak be, hogy xy tengeralatti regesz, aki mar eddig megtalalt fel tucat hires hajot es felterkepezte oket, nos o a Titanicot is mogtalalta es kutatja.
Egyebkent nincs sok ido a kutatasra, mert 90 ev mulva valamilyen melytengeri bakterium felzabaja a hajot. Jo etvagyat!:-)))
Dilettacios hezag: en is tegnap lattam eloszor. Nincs nalam a Walter Lord konyv, hogy egzaktul megmondjam, hogy mely fedelzetek kozott tartott.
Pongyola leirasban: az 1. es a 2. , valamint a 3. es a 4. kemenyek kozott volt, a hajo tetejetol indult es a fofedelzetig(remelem, hogy jol irtam) tartott.
GEORGIE: az ilyen vízzáró kamrákat sosem szokták oldal szerint készíteni, ugyanis a féloldalas terhelés igen csúnya dolgokra képes...
Egy ilyen féloldalas süllyedés könnyen oda vezethet, hogy a hajó elfekszik, sőt akár át is fordulhat!!
Ezért a vízzáró rekeszek mindig a hajó egyik oldalától a másikig tartanak. Azonban a dupla feneket tényleg felhozhatták volna oldalt legalább a vízvonalig... A kazánok környékén bőven elfért volna. Igaz, az ütközés valószínűleg azt is megrongálta volna, de nagyságrenddel lassabbak vette volna be a hajótest a vizet.
Mindegyikben arról beszélnek, hogy 2 nagy darab van, a minap az egyik német adón láttam egyet, amiben egy középső, rövidebb darabról is szó volt.
Ez a dilatációs hézag egy kicsit kusza...
Hol volt ez??
A kiemelkedés mértékét nehéz lenne megbecsülni, az tény, hogy többen is beszéltek arról, hogy látták a csigákat, akkor viszont a 12 fok meglehetősen kevés...
Persze az is kérdés, hogy mire értették a 12 fokot. Ennyire bukott orra a hajó, vagy a vízfelszin fölött zárt be ekkora szöget a feneke.
Ez a 150 méter szépen hangzik, nem 140, nem 160, pont 150?!?
Ez ismét csak nem tény, hanem következtetés, elemzés. Ami vagy úgy volt, vagy nem...
Hajógerenda?????
Az meg mi?? :-))
Ha a hajógerincet, hajótőkét fordították volna félre, akkor az még stimmelhetne, de a Titanic nem kieles hajó volt, hanem laposfenekű...
Volt vagy tucat hosszanti borda, megszámlálhatatlan mennyiségű keresztbordával!
Az egész olyan lehetett, mint a méhsejtek.
Emellett a teljes szerkezet függőleges, vízszintes, hosszanti és kereszttartókból állt. Így ha törött, akkor annak óriási nyíróerőnek kellett lennie. Az meg akkor lehetett a leginkább, ha a hajó elkezdett orra bukni, a fara viszont emelkedett. Ekkor tényleg megroppanhatott, és mivel az eleje nagyon sok vizet vett fel, leszakadhatott.
Persze lehet, hogy ekkor már a víz alatt volt az egész, csak a farába még rengeteg levegő lehetett, és ez hozta létre a szakítőerőt...
De most is azt mondom, ezek csak találgatások.
Az természetes, hogy minden film készítője a saját verióját úgy adja elő, hogy "ez volt, pont!"!
De egyik verziót sem tudták eddig bizonyítékokkal úgy alátámasztani, hogy a többit el lehetne vetni.
1, Titanic: En mar eddig legalabb 4-fajta Titanicos filmet sikerult latnom a NG-D-Sp csatornakon!
A tegnap estit is megneztem es felvettem. Holnapra megirom a reszleteket, de ameddig neztem az volt a sztori, hogy
a, a hajo tatja nem emelkedett ki 12 foknal jobban
b, a hajo 150 m melyen, sullyedes kozben valt kette, addig a hajogerenda egy kis darabja tartotta a hajot. Ezt a roncsdarabot megtalaltak.
c, hajon volt ket diletacios hezag, amelyeknek par cm-re kellett volna lenni egymastol, ezzel szemben a nyilas majd egy meteres volt a roncson.
d, sullyedes kozben a dilettacios reszen 1 negyzetcentimeter accellemezre 4,5 tonnas ero hatott.
Hajotest vedeleme: persze kialakithattak volna a hajo oldalan is a hajo oran talalhato kamrakat, amelyekbol ki lehetet volna szivattyuzni a vizet, de valoszinunek tartom, hogy egy ilyen beeerendezes a hajo meretet es az arat is igencsak megnovelte volna.
2, csatahajok:
Szeretnek kerni egy kepet arrol az inyencsegrol!
És oda van írva a lemez sarkába fűzött piros cetlire, hogy miért törött el??
:-)))
Sem a süllyedés, sem a törés okát nem bizonyították, csak elméletek vannak.
Abból viszont jó sok...
Egy biztos, a jéghegy. meg hogy mi történt. A hajó esüllyedt, közben kettétört.
Viszont, pontosan miért, arra csak elméletek vannak.
Pl a kérdéses részt sem lehetett megnézni, hiszen az iszapban fekszik.
Az anyagokról meg csak annyit, hogy ugyanebből az anyagból építettek egy Olimpicot meg egy Britannicot, mindkettő évekig utazott, és semmi nyoma, hogy az anyagminőség miatt gondjaik lettek volna.
Pedig az Olimpic haváriázott is a Nantucket világítóhajóval (nem lehetett kis csattanás, ha a világítóhajó elsüllyedt!)!
Mellesleg 16 vízzáró rekesz volt, amelyek közül bármely 2 szomszédos rekesz, vagy az első ötből 3, vagy az első 4 rekesz elárasztása esetén úszóképes maradt volna.
A havaria azonban 5 rekeszt érintett, emellett a vízzáró ajtókkal is gond volt. Ugyanis csak egy részük működött elektronikus távirányítással, több mint a felét kézzel kellett zárni.
Ezek nagy része valószínűleg nyitva volt és maradt. Igaz, ha be is vannak zárva, a hajó akkor is elsülyedt volna, a rekeszek ugyanis csak 3 méterrel nyúltak a vízvonal fölé (kivéve az első kettőt és a hátsó ötöt, ezek még egy fedélzettel, azaz kb 3 méterrel magasabbak voltak), így az első öt rekesz megteltekor a víz a felsőbb fedélzeteken keresztül szabadon átáramolhatott a következő rekeszekbe.
Az is tény, hogy a szivattyúk működésének elősegítéséhez néhány ajtót újra felnyitottak.
Az biztos, hogy lassabb lett volna a süllyedés, ha az összes ajtó zárva van, a kérdés az, hogy mennyi időt jelentett volna, úszóképes maradt volna a Carpathia megérkezéséig, a mentésig?
Én azt is olvastam vhol, hogy az egyik mérnöknek már a tervezéskor rossz előérzetei voltak, a súlyelosztás, és a vízzáró falak miatt. Ezért megépítette a hajó kicsinyített mását, és kipróbálta egy medencében. Simán csak úsztatta, semmi ütközést nem szimulált, de a modell egyszer csak megborult, és elsűlyedt.
Elmondta a látottakat a "feletteseinek" ám ők lesöpörték az asztalról, azzal a felkiálltással, hogy az idő rövidsége miatt nem adhatnak hitelt egy "fürdőkádban játszó felnőtt ember" szavainak. a terveken semmit sem változtattak, megépült a Titanic.
Nna, ehhez képest elég sokáig bírta a hajó, bár elgondolkodtató, hogy ha átépítik, megerősítik a falakat és nem a marketingpolitikára hagyatkozva "hajtanak mint állat" akkor lehet, hogy most lenne egy gyönyörű veterán "hajónk", és egy tragédiával kevesebb..
..de persze ez csak feltevés.
Teljesen Széchenyi korabeli felépítményt kapott, megkezdték vele a Hídember forgatását. Tegnap egész nap Pilismarót-Tahi között forgattak, ill. készítették elő a terepet. Most az Újpesti-öbölben áll.
Én úgy tudom, hogy a hajótesten 6 rés keletkezett. Az egyetlen hosszú hasadást már az 1912-ben lezajlott vizsgálat során elvetette egy szakérto, aki a rekeszek nem egyenletes megtelését magyarázta a több "kisebb" lékkel, ha jól emlékszem.
Nekem is úgy rémlik, hogy volt valami gubanc az acél minosége körül. Ha jól emlékszem, azt írta valami webhely, hogy a Titanic acélja ma már nem menne át a minöségellenörzésen, tehát olyan minöségü acélból ma már nem lehetne hajót építeni.
Ezt a "végighasította" dolgot ne úgy képzeld el, hogy méteres hasadék nyílt a hajó oldalán.
Valószínűbb, hogy számtalan rés keletkezett a lemezek között.
Ez a lényegen persze nem változtat, a hajó elsüllyedt.
Viszont a széttőrésről a mai napig vitatkoznak.
Ami viszont biztos, ez a ridegedéses elmélet nagyon nem stimmel...
Ugyan metallurgiát nem tanultam, cserébe volt szerencsém hajótestet közelről látni.
A legnagyobb hidegben se lett törékeny, még a legöregebb teknő sem. Pedig némelyiket 40-50 éve ette már a rozsda. Ráadásul az egész hajót belülről fűtötték, így kétlem, hogy mínusz nagyonsok lett volna a lemez hőmérséklete...
Megjegyzem, a minapi Dic-NG-Spec filmben épp erről a témáról volt szó, a felhozott darabokat megvizsgálták, és maguk is meglepődtek:
az anyag minősége nem sokkal maradt el a mai modern kohászati technológiákkal előállított lemezektől!
A Csatorna-hajók maximum mérete 965x106x39,5 láb, azaz méretei alapján a Titanic tényleg befért volna, de a csatorna, illetve a zsilipek építésekor nem ez, hanem az US Navy szólt közbe, mégpedig az akkor még csak épülő új csatahajói számára kívánták biztosítani az áthaladást.
