Pontosan, ahogy írod, átalakult mindegyik ormótlan bumfordi toronyházzá, de az akkori vezetés ezt találta modern formának.
A régi meseflottát úgy újították fel a 80-as években, hogy új hajók építésére nem kaptak volna pénzt, ezért az államnak azt mondták, hogy felújítják a régi hajókat. Az erre kapott pénzhez hozzátették azt az összeget amennyiért el tudták adni a régi hajókat, és így az újonnan épült hajókat úgy tartották nyílván, mintha a felújított régik lettek volna.
Húú remélem érthető volt.
Ezért van az, hogy még néha felbukkan egy egy régi meseflotta tag.
Az új (balatonfüredi építésű) sorozat egyébként megtartotta meseflotta jellegét, illetve a régi nevek nagy részét. Így néhánytól eltekintve született vonaljáratra a: Morgó, Tudor, Vidor az első szériából. A Kuka a másodikból.
Különjáratra az első legyártott a Kék-Duna volt (ennek ma is ez a neve) aztán jöttek: Szundi, Szende végül a Tabán.
Legutoljára pedig a három 130-as nagyobb típus már két géppel: Pest-Buda, Halászbástya, Dunaföldvár. Ezek azonos névvel futnak ma is.
A hét törpét azóta mind átnevezték, de a fent felsorolta mind járnak ma is.
Az egyetlen és egyben a legrégibb, az általad említett Hófehérke motoros, ami megmaradt eredeti néven.
Az eredetileg csavargőzösnek épített test mai gerincvonalát 104 évvel ezelőtt fektették le, ezzel az egyik legöregebb ma is üzemelő folyami szem.hajó. Azóta természetesen sokszor felújították, apróbb átépítések voltak rajta, de felépítménye majdnem eredetivel azonos.
Megtalálod a Jászai M. téren a 4-es, vagy 5-ös számú pontonon. (ő járt tavaly a Pepsi sziget idején a Roxi rádió járatban)
Érdekessége, hogy olyan karcsú, és kiles a hajócorpus, hogy szélcsendes időben percekig irányban marad kormánymozdulat nélkül is. Áramvonalasságának és csaknem 110cm !!! átmérőjű csavarjának köszönhetően felveszi a gyorsasági versenyt bármelyik kétgépes vetélytársával.
Hátránya, hogy a hosszú kil miatt óriási ívben fordul, nagyobb erővel teljes Duna szélesség kell a megfoduláshoz. Szállt is ki emiatt néhányszor már partra. A hátrája borzasztó gyenge, mert hátrázáskor kiemeli a fenekét, és nem tud jól harapni a csavar.
Bocs ha hosszú voltam, csak az egyik kedvenc hajómról volt szó. :))))
Mit szólnátok nyáron egy családos topictalálkozóhoz?
Van a Mahart Tiszayacht Kft-nek Szegeden egy Böde nevű öt kabinnal, konyhával, zuhanyzóval rendelkező motorosa, amit viszonylag korrekt áron (tavaly napi 5000+ÁFA) lehet bérelni. Szervezhetnénk egy két-három napos túrát Szeged-Mindszent-Csongrád környékén, ha lenne elég jelentkező. Ha jól emléxem, akkor két kabin háromágyas, a többi kétszemélyes.
Nem tus valaki kimenni fotozni? Kajakos koromban imadtam a "mesehajokat", remek hullamaik voltak. Aztan valahogy mind atalakultak nyomorult, uszo toronyhazakka. A Hofeherkevel mi lett? Szerintem az volt a legszebb, de sehol nem latom.
Ha valaki a napokban Bp.-en a Batthyány tér felé jár feltétlenül nézzen le a Dunára, mert ott áll az 1961-es mohácsi építésű volt Iluska motoros, ereseti formáját megőrizve, új festéssel.
A 130 főre vizsgáztatott vizibusz jellegű hajót 2db Jendrassik gép hajtotta, és az egyik leggyorsabb hajója volt a Beszkárt flottának. Az úgynevezett 130-as szériából ő volt a "meseflotta" első tagja. Olyan hullámokat tudott csinálni már félerőn, hogy Rómaifürdőn prüszköltek állandóan a strandolók. Vonaljáratban közlekedett Jászai Mari tér-Pünkösdfürdő között, majd egy időben háromszögelt a Jászai-Margitsziget casino-Szt. István park között.
Leselejtezték és eladták a 80-as évek közepén, akkor került a Jégtörő VIII.-as parancsnokának saját tulajdonává. A Sió csatornában volt mostanáig, majd egy Bp-i vállalkozó vette meg, és újra üzembe helyezte.
Érdekes vonalvezetésű kerékállásáért érdemes megnézni. A szegecselt test meg látszik, hogy mindent kibír!
(a hátsó rész nyitott utasteréhez elengedhetetlen ronda zöld ponyvát persze meghagyták. Gusztusos BKV-s megoldás vot már annak idején is)
Tulajdonképpen jogos, amit mondasz, így is volt sokáig, hogy a Mahart Passnave (a személyhajózási részleg) megkapta üzemeltetésre a Hernád m/s-t, ez a két Rábás két csavaros kis boxer toló-vontató tökéletesen el tudott mindent végezni, csak sajnos hagyták szétrohadni, és ma már ami mozdítható volt benne és alkatrésznek fel lehetett használni azt mindent széthordtak belőle. Azóta nincs más lehetőség, mint szem.hajót használni kikötőrendezési és teher célokra.
Hát én csak az utolsó pillanatban láttam meg elmenőben, akkor teljesen úgy nézett ki, mintha magára a hajóra szerelték volna fel... De nyilván neked van igazad.
A MAHART úszódarú önmagában mozgásképtelen. Ami gép van rajta az hajtáshoz kötve nincs, csak a daruszerkezet mozgatására, forgatására és a csörlők, gugorák állítására szolgál. Ezért minden alkalommal géphajó kell a mozgatásához.
Mivel a test elég tepsi, és formátlan, nagy vízellenállása miatt komoly erő kell a mozgatásához. Ezért használják a Rákóczi, Táncsics, Hunyadi tipusok közül mindig az egyiket a tolásához.
Miután lekötötték a kívánt helyre hosszú előre és hátratartó kötélen hagyva csörlőivel szabadon tudja magát ide oda mozgatni kihasználva a sodrást. Nem mai darab, de kiválóan lehet vele dolgozni.
A Clark Ádám motoros egyébként a Duna Magyar szakaszának egyetlen és legnagyobb méretű és teherbírású úszódarúja. Ő önálló mozgásra képes két darab sotterhajtásával. Ha emlékeim nem csalnak 150 T a teherbírása. Ezzel sok szárazföldi tesóját is veri. Jelenleg a Csepeli szabadkikötőbe áll.
Remélem mindent leírtam.
üdv
Összeállítottam egy tengerész, hajós, vitorlás és búvároknak szóló honlapot a startlap.hu aloldalaként. címe:
http://www.hajo.lap.hu
Itt az Ulicska Ferenc lapja linken megtalálhatod a Mahert tengerjáróinak fényképét, elég sokat...
A linkoldalhoz bárki véleményét, hozzászólását, javaslatát várom.
Maszek lapom: http://www.extra.hu/hajoka
böngésszetek azon is...
Tegnap este, Duna tv. Dokumentumfilm a norveg frontrol, ill. a belso ellenallasrol. (A fjordok orei) Benne az eszaki konvojok tortene, a Tirpitz es a Bismarck tortenete. Eredeti felvetelek es jatekfilm bejatszasok. Nem volt rossz, nezzetek a musort, hatha lesz ismetlese.
Kiskörén a zsilipnél van öböl. Tavaly a szegedi hajók nem mentek sehová, a MAHART-osok és a kavicsszállítók kint maradtak a folyón, a többi meg bent a helyén a kikötőben.
A Fővárosi Önkormányzat megbízásából geofizikai méréseket végeznek a Duna 1644-46-os fkm között. A Budavár m/s (vizibusz) által vontatott zsámolyos komppal. A medermorfológiát a kompon elhelyezett műszerekkel és a mögötte kb 50 m-rel vontatott (asszem ultrahangos) fejjel vizsgálják.
Szerintem a fő ok, ami miatt állnak a Mahart hajók, hogy a magyar export cégeknél a szállításnál még mindig sokkal fontosabb a szállítás ideje, mint annak költsége. Ezenkívül (és itt nem akarok abba belemenni, amihez nem értek) kis hazánknak elsősorban azokba az országokba van exportja, ami nehezen közelíthető meg a Dunán, és a hajózásban nagy költség az átrakodás. Fő exportcikkünk az élelmiszer, és ennek gyorsan romló részét nem lehet ugyebár vizi úton szállítani. Bányászati termékekből meg örülünk ha nálunk elég van, nemhogy még kivigyünk.
Az meg ugye egyértelmű, hogy nem fog idejönni egy német, vagy holland élelmiszeripari cég, hogy magyar hajó szállítsa termékeit mondjuk Regensburg és Amsterdam között.
Egy lehetőség van, amivel már pár külföldi hajós cég él is, magyar hajót bérelnek, ők üzemeltetik, ők adják rá a munkát, magyar személyzettel, magyar lobogó alatt.
Szerintem a Mahart hajók többsége nem alkalmas a Duna felso szakaszán, illetve a D-M-R csatornán való közlekedésre. Lefelé meg nem lehet hajózni.
De ezek csak az objektív okok. Biztos van más is még.