Összeállítottam egy tengerész, hajós, vitorlás és búvároknak szóló honlapot a startlap.hu aloldalaként. címe:
http://www.hajo.lap.hu
Itt az Ulicska Ferenc lapja linken megtalálhatod a Mahert tengerjáróinak fényképét, elég sokat...
A linkoldalhoz bárki véleményét, hozzászólását, javaslatát várom.
Maszek lapom: http://www.extra.hu/hajoka
böngésszetek azon is...
Tegnap este, Duna tv. Dokumentumfilm a norveg frontrol, ill. a belso ellenallasrol. (A fjordok orei) Benne az eszaki konvojok tortene, a Tirpitz es a Bismarck tortenete. Eredeti felvetelek es jatekfilm bejatszasok. Nem volt rossz, nezzetek a musort, hatha lesz ismetlese.
Kiskörén a zsilipnél van öböl. Tavaly a szegedi hajók nem mentek sehová, a MAHART-osok és a kavicsszállítók kint maradtak a folyón, a többi meg bent a helyén a kikötőben.
A Fővárosi Önkormányzat megbízásából geofizikai méréseket végeznek a Duna 1644-46-os fkm között. A Budavár m/s (vizibusz) által vontatott zsámolyos komppal. A medermorfológiát a kompon elhelyezett műszerekkel és a mögötte kb 50 m-rel vontatott (asszem ultrahangos) fejjel vizsgálják.
Szerintem a fő ok, ami miatt állnak a Mahart hajók, hogy a magyar export cégeknél a szállításnál még mindig sokkal fontosabb a szállítás ideje, mint annak költsége. Ezenkívül (és itt nem akarok abba belemenni, amihez nem értek) kis hazánknak elsősorban azokba az országokba van exportja, ami nehezen közelíthető meg a Dunán, és a hajózásban nagy költség az átrakodás. Fő exportcikkünk az élelmiszer, és ennek gyorsan romló részét nem lehet ugyebár vizi úton szállítani. Bányászati termékekből meg örülünk ha nálunk elég van, nemhogy még kivigyünk.
Az meg ugye egyértelmű, hogy nem fog idejönni egy német, vagy holland élelmiszeripari cég, hogy magyar hajó szállítsa termékeit mondjuk Regensburg és Amsterdam között.
Egy lehetőség van, amivel már pár külföldi hajós cég él is, magyar hajót bérelnek, ők üzemeltetik, ők adják rá a munkát, magyar személyzettel, magyar lobogó alatt.
Szerintem a Mahart hajók többsége nem alkalmas a Duna felso szakaszán, illetve a D-M-R csatornán való közlekedésre. Lefelé meg nem lehet hajózni.
De ezek csak az objektív okok. Biztos van más is még.
Végig olvastam a kissé hullámzó topicot. klasssz.
Az elején rögtön leszögezem semmmi vizi múltam nincsen, tehát csak "belepofázok".
Szóval szeptemberben egy rövid időt töltöttem Párizsban, s meglepődve tapasztaltam, hogy mekkora TEHER forgalom van a Szajnán. És csak akkor tünt fel, hogy ez a sokkal nagyobb Dunához képest milyen jelentős.
Lassan tényleg elhiszem, hogy a MAHART nincs a helyzet magaslatán.
Lehet, hogy venni kéne egy kisebb bárkát és elkezdeni vele dolgozni?
KH=Kisérőhajó, szerintem erre gondolsz. Az "ántivilágban" ilyenek kisérték végig a Duna magyar szakaszán közlekedő nem éppen szovjetbarát hajókat. Alumíniumtest, 8m hosszú, csepelmotoros, kb. 20 csomóval söpört. A tervrajzokat próbáld meg a hajózási felügyelettől beszerezni: Teréz Körút 62., vagy Kecelen van egy Pintér nevü fickó haditecnikai magánmúzeuma, Ő most vesz néhány hajót a kinyírt FLOTILLÁTÓL! Akarsz venni? Tudok eladót, hívj!
Nekem egy, a Magyar Hadseregben használt hajónak a rajzaira lenne szükségem. Állítólag a rövidítése KH, valami őrhajó. Honnan lehet ezeket a rajzokat megszerezni? Illetve a tervrajzokat. Előre is kösz a segítséget.
Köszi, így, Z-hajtásként már ismerősen hangzott. Az a mondatod pedig, hogy "Pl.: Princess Sissi, Boheme, Monet, Wilhelm Tell stb. ezek nálunk is gyakran megfordulnak." szó szerint igaz. Egyik kedvenc szórakozásom a Széchenyi rakparton kikötő és onnan induló (lehetőleg völgymenetben) hajókat nézni a Gellérthegyről.
Az az igazság, hogy jó hajósnak ( a mai világban ) lenni kevés, ha nincs korszeru hajó, felszerelés, gépek, stb. Pl: cseh-tipusú tolóhajóink ( Harta, Csepel, Vác, Baja ... ). Ha televételezed az ivóviztankot (kb 100.000,L.) + félig vannak a gázolajtankok akkor a merülése kb.22-24dm. A szerb szakasz 1425-1400fkm-ig szinte járhatatlan a mi hajóinknak kis viz idején. Ez sajna konstrukciós hiba, nem is vett belole egyik dunai állam, csak mi. Az óbudai épitésu hajókat ( D.földvár, Érsekcsanád, Mohács ... )az oroszok nem vették át, mert nem feleltek meg az eloirt követelményeknek, igy megvette a MAHART. Persze mélyen az ár alatt, de akkor sem ebbe kellet volna pénzt fektetni, hanem az önjárókba.
A nyugati hajós se tudna mit csinálni a mi hajóinkon, nem tudna hatékonyan dolgozni. Ezeknek a hajóknak más szerkezeti és más személyzeti struktúrája van, mint egy önjárónak. Az én megállapitásom szerint két dolog miatt nam versenyképes a MHRT.
1,A hajói miatt-az elobb emlitettek miatt.
2,A MHRT szervezeti felépitésének csökevényes multja miatt.
Üdv.
Yankees
Hogy "a Keletről nyugatra szakadt hajósok" nem lennének profik?
Hát ezzel én kicsit vitatkoznék, szerintem az orosz hajósoktól sok német tanulhatna. Lenne néhány példám, csak nem akarom fosni a szót!
Yankeessal teljesen egyetértek, az Al-Duna laikusnak nem látványos kirándulás, de hajósoknak számtalan meglepetést és izgalmat tartogat, és teljesen más arcát mutatja a folyónak, mint felfele. Turizmus szempontból én csak felfelé gondolkodnék, különösen, amíg a jugó helyzet nem áll teljesen helyre.
(kikötési lehetőségek is erősebben korlátozottak az Al-Dunán)
A Z uszály nem az uszály típusára utal, hanem a motor hajtásrendszerére. Egy olyan szerkezet a hajó farán aminek nem vízszintes tengelye van a géptől a csavarig, hanem egy Z betű formályával jut el a meghajtás a géptől a propcsiig. Nagy előnye, hogy egy hidraulikával együtt szerelik, és pillanat alatt veszteglés, vagy szükség esetén kiemelhető akár javítás céljából is. Általában az ilyen hajtással rendelkező hajók nem rendelkeznek kormánylapáttal, hanem a hajtómű akár 360 fokban körbeforgatható, és ez irányítja a hajót.
Először a vízművek köves uszályait szerelték fel Z hajtással, ezek lettek a kiszetorok, majd ezt követte néhány Mahartos dereglye is, de ezekre különösen terhelten kevésnek bizonyult ez a hajtás, különösen, hogy az 5 levelű csavar átmérője összesen 70-80 cm körül volt alacsony menetemelkedéssel. Még ma is lehet néha látni egyet egyet ezek közül, onnan ismerhető fel, hogy a hajtás hátul nem középen hanem kicsit oldalt van.
A FOKÁS Zetorok, már bárka szerű testek, ami azt jelenti, hogy nem hagyományos hajóorruk van, hanem amolyan tepsi formájúak. Ezeket két Z hajtással szerelték, és nagyon beváltak. Még ma is közlekednek egy vagy két bárkát maguk előtt tolva, vagy mellévéve. FK-701-től FK-719-ig készült a sorozat, a 701-es a már említett Zsófia főhercegné lett. (a többi is már magánkézben van)
Ezzel a két Z hajtással csodákat lehet tenni a hajóval. Egy helyben lehet akár pörögni vele, bárhová oda lehet manőverezni.
Végül a Z hajtás legújabb fejlesztése az ún. Shotter hajtás, ez már sokkal modernebb technikájú, de az alapfizikája ugyanaz. Ez a megoldás van a legtöbb modern nagy személyhajón, melyek sokat közlekednek a francia, holland német csatornákon. Pl.: Princess Sissi, Boheme, Monet, Wilhelm Tell stb. ezek nálunk is gyakran megfordulnak.
Bocs mindenkitől megint hosszú voltam.
