Ne aggodj, en se vagyok szagerto. vanaki tud egy kicsit a hajokrol, van aki egy kicsit tobbet, de az igazi szagertosegtol tavol allok (nem vagyok hajomernok, hajoskapitany meg hasonlook)
Elnézést a téves megnevezésért, de én nem vagyok szakértö. Azért érdekelt a dolog mert egy repülögép-hordozó, szemböl olyan karcsúnak tünik. Igaz, hogy a tatrészen már széles, és ezek szerint ez elég a kellö mennyiségü víz kiszorításához. Ha nem így lenne akkor asszem pár tervezöt menesztettek volna a hajógyárból:-))
A repulogep-hordozok (es nem anyahajok!!!) torzset ha keresztbe elvagnank akkor egy trapezt kapnank, amelynek a hosszabb oldala(nem vagyok matekos) vagyon felul, alul pedig ezzel parhuzamos rovidebb szakasz.
termeszetesen ennek a trapeznak a nagysaga valtozik a hajo orratol a hajo tatjaig.
Egyebkent a hajotest ugy nez ki, mint egy nagy doboz. Nem klippertestu a Nimitzke!
Tovabbi infok:
1.Tengereken hajok, hajokon repulogepek. Zrinyi haditechnika fiataloknak (ott van egy ilyen rajz a hordozorol). 80-as evek eleje agit-prop anyaga jo rajzokkal!
2. Bak-Sarhidai: repulogep hordozok (szinte a hasonlo sorozatbol, csak a 80-as eveg vegerol) Ha jol emlekszem a belso boriton van egy oldaliranyu robbantott kep az Enterprise-1 -rol vagy a Lexingtonrol (bocs, de vagy 10 eve eolvastam utoljara)
3. Tamiya makettkatalogusban 1:350 aranyban fotot is kozelnek egy rh-zorol. (Egyik jobaratom mogepitette. Jol nezett ki a hasonlo meretaranyu New jersey-vel az iden tavasszal Szegeden mogrendezett Modell-es makettkiallitason)
Es vegul:
Azert tartom jobbnak a repulogep-hordozo kifejezest hasznalni a r-anyahajoval szemben, mert:
1. Az angol neve is aircraft-carrier.
2. A r-anyahajo az elso vh. idejen letezo hajotipus vot, amelyrol kata pultjaval kipakoltak a gepeket, majd azok visszatereskor a tengerre szalltak es onnet daruztak fel a hajo fedelzetere.
Egyebkent a kevesbe jo elnevezes meghonosodasanak oka az, hogy a 2 vh kozotti hazai sajtoban r-anyahajokat mondtak (tevesen), mert az uj hajotipusnak nem vot olyan egyertelmu elnevezese, mint a csatahajoknak, pontosabban az 1906-1918 kozotti epulteknek a Dreadnought.
Vagy masik olyan hajotipus, ami az elso ilyen hajorol kapta a nevet, a monitor volt.
Velencei-tavon egyetlen hajócska mozog, az Agárd nevu. Menetrend szerint közlekedik Agárd és Szúnyog-sziget között. Utolsó járat este 7-kor megy vissza Agárdra, egyébként asszem kétóránként megy. Nagyon aranyos kis hajó, szakállas kapitánnyal, kanyarog a nádszigetek között. A Szúnyog-szigeten a csárdában meg jókat lehet kajálni, ajánlom a békacombot meg a fogast. Egyébként a csárdától nincs messze a Pákozdi csata emlékmuve, a Doni emlékmu meg egy szuper arborétum kilátóval.
Én most voltam (sajnos hajózni azt nem), csúcs egész napos program. Fotó/videó a kishajóról az van, aki kér küldök belole.
Egy off-os kérdésem lenne:
Ahhoz hogy egy hajó úszni tudjon a vizen, teljesülni kell annak az egyszerü feltételnek, hogy a hajó annyi vizet szorítson ki amennyi a hajó súlya. Na most elnézve egy repülögépanyahajót kissé tanácstalan vagyok. Milyen lehet ezeknek a szerkezeteknek a víz alatti része? Hogy tudnak ilyen sok viszet kiszorítani? Van valakinek erröl képe, nagyon érdekelne hogy milyen kialakítású a hajófenék!
A foto nem 1916-ban keszult, hanem egy kicsit korabbi agit-prop anyag, mert ha a Tengerben irtak a dreadnoughtokrol az altalad kozzetett rajz kicsinyitve szerepelt a fejlecben.
Szerintem az eloterben egy Tegetthoff osztalyu csatahajo uszkal, sodorvonalaban a talan a Zrinyi es testverhajoi (pre-dreadnughtok).
A kep hattereben lathato haromkemenyes hajok az Erzherzog osztalyu sorhajok.
Sziasztok!
Majd igyekszem átrágni magam a teljes topikon, addig is bejelnetkezem.
Én szeretem a hajókat és szeretek hajókázni, apám 13 éves hajós múltal rendelkezik, a Dunán volt hajóskapitány. Most már nem, sajnos ... apa azt szerette volna, ha hajón lesz az esküvőm, hát nem jött össze, majd legközelebb :-)Esetleg majd őt is elcsábítom erre :-)
Viszont most szervezünk egy hajóutat, hát mit mondjak, baromi sok utánajárás volt, hogy az Agárdi Hajóállomás számát megszerezzem, azt hittem, hogy Mahart, de egyáltalán nem. Már kezdtem elbizonytalanodni, hogy tiszta hülye vagyok, hogy a Velencei-tavon akarok hajókázni.
De úgy néz ki, összejön.
na egyelőre ennyi.
Van nekem is egy régi képeslapom, amin Ada-Kaleh van rajta, igaz, hogy hajó nélkül, de azért szívesen találkoznék olyannal, aki még látta ezt a szigetet. Nem sokan élnek már ilyenek, az biztos.
Kicsit korabban is irtam, de most megegyszer leirom:
A Tenger ( - tudományos és társadalmi - tengerészeti és közgazdasági folyóirat ) A Magyar Adria Egyesület Közlönye 1910-1944.
A magazinnal kapcsolatban: nem tudom, hogy megelnenk-e, mert Ausztriaban volt egy Mariner guestern heute vagy mi a francz (no szpiking dzsermann)
ami 1975? es 1985? kozott letezett, majd a tsekely erdeklodes miatt becsodolt. Nagy kar erte!
Nagy és füstös hajókat ábrázol.:-)
Mindenesetre a fotó, a korabeli propaganda remeke.
Azt sugalja, hogy ekkora acélerdő melett,senkinek seMMi keresnivalja az Adrián.
T. Topictarsak,
Asatasaim elso eredmenye, na, miccoltok?
remelem nem offtopic:-)
Nalam szagertobbek, megfejthetnetek mely hajokat is abrazolja pontosan a kep.
[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]
Csinálni egyszerűbb!
Fürdőkád megölt,majd sót bele!
Én egyébként a tenger c. folyóirat mintályára készült újság, megcsinálására gondoltam.
Ha a TOP-Gun megél......
Egeszen pontosan egy fotofelvetelt keszitettek, amikor a Bismarck elsuti az agyuit...
A Discovery-film:
Nem kell csodalkozni, hogy hulyesegeket mondtak, mert semmilyen lektor nem vot a forditasnal es az angol-magyar kozepszotarban, ha jol emlekszem a warship=battleship-pel...
Es akkor az utobbi idokben leferditett angolszasz hadi szagirodalomrol nem is beszelve, a legdurvabb es topicba vago: a repulogep-anyahajok visszaterese a repulogep-hordozok helyett...
Oka: nincs TENGER c. folyoirat, ahol a haditengereszet irant erdeklodoket magyuarul is felhomalyositanak a fogalmak pontos jelenteserol.
Na nem morgok, mert meg ugy jarok, mint a Rozsaszin November:-))
Most jöttem vissza a Balatonról. Az ido tuti volt és sokat sikerült forgatni.
Viszont lehidaltam attól, amit láttam. A Mahart szinte minden hajóját eladta reklámfelületnek. Az egyik vízibuszon hatalmas OBI feliratok díszelegtek (mellesleg ezen nem volt mentocsónak, helyette egy kétszemélyes felfújható gyerek gumicsónakot kötöztek fel!!!), a Kossuth Lajos komp foszöld Tic-Tac reklámként mászkál, a Baross Gábor meg a változatosság kedvéért Pannon GSM.
Ritka ocsmányul nézett ki mindegyik.
Menjen a fenébe a Mahart!
Amúgy a parton megszabják, mit lehet építeni, hogyan nézzen ki a ház, a kerítés stb. A hajókra ez nem vonatkozik, azok nem a "városkép" részei?
Mahart suxx.
A Szent István Süllyedése annyira látványos, hogy simán beleteszik szinte mindenhová.
Én egyszer a Bismarck(!) elsüllyesztése alatt láttam a belyátszást valami"igényes" dok.filmben,hogy lám-lám,így süllyedt a Bismarck.
Pedig a Bismarckról nem is készült felvétel, (Kb 10-20 mérföld távra volt csak kamera,Ludovic Kennedy birtokában a Mashona rombolón) a Hoodról csinált 1 német operatőr,(hja a németek profik voltak propagandailag) de az otveszett a Bismarckon sajnos.(persze a készítőjével együtt)
Megvettem a Discovery Channel Csatahajók című videófilmjét. Elég jó a képanyag, meg hosszú is (100 perc), csak érdekes a kommentár. A hadihajó és a csatahajó fogalmát simán keveri, és a történeti hűséggel is akadnak gondok. Pl. a Bismarck teljesen egyedül süllyesztette el a Hoodot, ám másnap már le is bombázták a flotta repülői, a maradékot pedig szétlőtték a csatahajók. Kicsit másképp történt, de nem gond. A Hood hol cirkáló, hol csatahajó, vagy csak egyszerűen hadihajó, de feltétlenül a világ legjobb csatahajója. Az, hogy egyik sem, az nem zavarja, hiszen a Hood a csatacirkáló (battlecruiser). Másrészt említést sem tesz a Prinz Eugenről. A film fele az amerikai csatahajókról szól, most tudtam meg, hogy vannak ilyen múzeumhajók. Egyet szívesen megnéznék.
Viszont benne van a Szt. István elsüllyesztése, amit a Tegethoffról vettek fel.
Azért 1500 Ft-t megér, én annyiért vettem.
Amit még mutatnak: A Dreadnought építése és hatása a többi csatahajóra. Az amerikai építésű hajók. 15 perc Pearl Harbouri siránkozás, majd kétszer ennyi de jól megfizettünk ömlengés. Japán hajók(Muszasi és tsa.) A múzeumhajók belseje, élet a csatahajókon, történelmi felvételek sortüzekről (király!!!) és ütközetekről.
